Payday Loans

Keresés

Magyar Szellemi Tulajdon PDF Nyomtatás E-mail
42. Test-lélek és szellem-világ - 42. Test-lélek és szellem-világ
2015. január 19. hétfő, 10:43

Nincs pénz szabadalomra, széthordják a magyar innovációt

 

Szerző:

 

Címkék: startupszabadalmi bejelentésszabadalomK+FMagyar Szellemi Tulajdon Egyesülete;

Egy ország számára a szabadalommal védett innováció jövedelmező, mert csak ezeknél várható a K+F ráfordítások megtérülése, azonban Magyarországon a költséges eljárási díjak miatt évek óta csökken a szabadalmi bejelentések száma.

Mintegy 630 magyar szabadalmi bejelentés született 2014-ben, ami ötvenéves mélypont. „A magyar innováció védelme padlóra került, innen már nincs lejjebb. 0,6 darab magyar szabadalmi bejelentés jutott tavaly tízezer főre vetítve. Ugyanez a fajlagos mutató Koreában 45, de még Kínában is mintegy tízszerese a magyarnak” – írja Pintz György, Európai szabadalmi ügyvivő, a Magyar Szellemi Tulajdon Egyesület elnöke.

Pedig Kínában sokan élnek elmaradott vidéken, és még csak azt sem lehet mondani, hogy a szabadalmi jogvédelem áll a kínai ember látókörének középpontjában. Az ottani szabadalmi hivatal azonban mindent megtesz, hogy a kínaiak egyre inkább felismerjék: a szabadalmazott megoldás a kínaiaké, a nem védett innováció viszont mindenkié. Az innováció gyümölcse bárki számára szabadon szüretelhető, ha csak külön jog, nevezetesen szabadalom nem védi. Egy ország számára azonban a szabadalommal védett innováció jövedelmező, így a szabadalmazott megoldásoknál várható a K+F ráfordítás megfelelő hasznosulása.

A magyar innováció-védelmi szektort ezzel szemben a szabadalmi ügyvivők számának csökkenése, magas szabadalom-fenntartási díjak, központi költségvetési elvonás jellemzi. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnökének és a szabadalmi kamara elnökének együttes tevékenységét az ombudsman már korábban is alkalmatlannak minősítette. A technológiai innováció jogi védelmének fontosságával a kormányzati döntéshozók sincsenek maradéktalanul tisztában.

Néhány nap helyett hosszú évekig húzódik az elbírálás

A magyar szabadalmak csökkenése ráadásul a világtrenddel ellentétes irányú. A világban folyamatos - idén mintegy 10 %-ra becsült – növekedés jellemző. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Magyarországról egy civil egyesület tagjain kívül, kormányzati szereplő nem is vesz részt a makroszintű innováció-védelmi politika kialakításához szükséges nemzetközi OECD konferenciákon; az innováció makroszintű védelme hazánkban gyakorlatilag koncepciótlan.

A szabadalmi elbírálókra évente átlagosan 13-14 magyar szabadalmi bejelentés esik, míg ugyanez a mérőszám több külföldi kollégáiknál 200 felett van. Ráadásul az egy szabadalmi elbírálóra átlagosan eső havi egy magyar szabadalmi bejelentés elbírálása néhány nap helyett hosszú évekig tart.

Ez azért is rendkívül aggályos, mert egy elbírálás alatt lévő szabadalmi bejelentés kapcsán a bíróságok még nem hoznak bitorlási ítéletet. Az SZTNH lassúsága jelentős jogbizonytalanságban tartja a magyar technológia transzfer szereplőit, hiszen nem mindegy, hogy a jogérvényesítésre mikor nyílik lehetőség.

Innovációs rezsicsökkentésre van szükség

„Hiába jönnek az EU-s pénzek, ha a technológiai innováció gyümölcseit más szüreteli le.” – fakad ki Pintz. Korszerű innováció-védelmi szemléletre, paradigmaváltásra és rezsicsökkentésre lenne szükség, hogy javuljanak az évek óta romló eredmények. „A rezsicsökkentésnek nemcsak a hatósági díjakra, hanem a piaci szereplők átlagos bejelentési munkadíjaira is ki kell terjednie. Szakember közreműködése nélkül ugyanis erős szabadalmi oltalom aligha érhető el, amire jelenleg nem telik a feltalálóknak, a gyenge oltalom pedig megkerülhető. A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) nemzetközi tapasztalatok alapján olyan nemzeti program kidolgozásában működött közre, amely akár ingyenesen lehetővé teszi az innováció védelmét a technológia transzferig. „Célunk, hogy egyetlen magyar fejlesztő találmánya se kerüljön ebek harmincadjára pusztán azért, mert nincs pénze szakszerű védelemre. Az egyesület tudásbázisára immár a világ egyik legnagyobb szabadalmi szerve, az évente 270.000 szabadalmi bejelentést fogadó, 900 milliárd forintból gazdálkodó Európai Szabadalmi Hivatal is igényt tart. Jó lenne, ha a magyar döntéshozók addig lépnének, amíg nem késő. A világ ugyanis nem vár ránk” – figyelmeztet Pintz.