|
A szellemi pálya terhei és kockázatai
Biztos vagy benne, hogy ide akarsz belépni?
Nyilvántartanak –
nyilván tartanak tőled:
titkos feketelistákon a neved
*
Vörös posztó a Hatalom szemében:
megvadulva sokszor legázolja, megtiporja…
*
Naponként újra
ellenállni
a könnyű siker,
a Nagy Céda csábításainak...
*
Tábornokként
arról muszáj döntened,
melyik csapatod kell most
a biztos halálba küldened…
*
Tehetetlenül kell ismét végignézned:
a kezed között hal meg kis beteged…
*
Ki lehetsz téve
titkos vagy nyílt házkutatásnak,
magánéleted ellehetetlenítésének,
családi fészked bemocskolásának,
kézirataid elkobzásának, megsemmisítésének…
*
Ha a papi pályát választod,
tudnod kell kvázi üvegfalú házban élned…
*
Jó ügyekkel vagy könyvekkel házal,
de ők inkább a betörőt engednék be…
*
Hiába tudják: Michelangelo vagy
– annál inkább széklábakat kell faragnod…
*
Veled statuálnak példát,
hogy újságíró kollegáidat
szigorúbb öncenzúrára bírják rá…
*
Új numerus clausus léphet életbe
korlátozva diploma- és állásszerzésed…
*
Elsőgenerációs cigány értelmiségiként,
állandó bizonyítási kényszerben
helytállni a „szabad versenyben”…
*
Még egy csillagász Kepler is
gagyi horoszkópok gyártására kényszerült…
*
Sok-sok meghívást kapsz távoli kis falvakba –
nehéz a visszautasítás, nehéz az időd védelme
*
Visszautasíthatatlan felkérést kapsz,
hogy verssel, poémával köszöntsd a Vezért…
*
Gyermekkorod áldoztad a balettért,
pályád a lábaddal együtt törik ketté
*
Vagy nem kap megrendelést
köztéri szoborra,
vagy még életében ledöntik…
*
Isten nagy embereként
téged a Sátán is
sokkal jobban,
és többször kísért!
*
Éltében leköpve-megvetve éhezett,
holta után bankárok licitálnak képeire…
*
Egy Pál apostol
szőnyegeket szőtt,
Spinoza üvegeket csiszolt,
Hamvas Béla raktáros volt –
Te mire számítasz?
*
A lelki szegény
és a szent együgyű
boldogsága adva van –
neked csak feladva,
fájó igazságok megtalálásán át…
*
Tehetetlenül kell nézned,
ahogy a tollaiddal ékeskedők
illegetik-billegetik magukat…
*
Sokszor fel-felébred benned
a gyötrő gyanakvás:
lehet, hogy csak egy kis epigon vagyok?
*
Nem könnyű magadban legyőzni
- hisz még mindenfelől táplálják is -
az autodidakták kisebbrendűségi érzését…
*
Neked kell bemenni
az oroszlánbarlangba,
s csak egy hangszert vihetsz magaddal…
*
Ha mindenki
szabadlábon levő bolondként bánik vele,
hogy lehet meggátolni,
hogy nem legyen tényleg azzá?
*
Félek,
hogy nem szóltok rám:
a régi dicsőségemből szeretnék ma megélni…
*
Még egy
- a nem megalkuvásaitól hírhedt -
Arany János is azt írta:
pályám bére éget mint Nesszusz vére…
*
Sok hűhó semmiért?
Erre a legnagyobb esélyed
éppenséggel a szellemi pályán van…
*
Sok terve meghiúsul,
sok kudarc éri,
s így hol magára, hol másra támad
s egyre jobban izolálódik…
*
Önként adod a véred,
de sem itt és most, sem később
ne várj viszonzást!
*
Az a püspök vagy,
aki befogadja az ex fegyencet,
akitől óvják, aki meglopja,
s ezt fejedre is olvassák…
*
Egy szórakozott prof
sok mindennek ki van téve:
például gondnokság alá is vehetik…?
*
Sokszor a hallgatásod a legtöbb,
amit tehetsz, pedig úgy üvöltenél már…
*
Kegyetlen versenyt futsz
a gyilkos kórral az ellenszerért:
s milyen, de milyen kevés eséllyel…
*
Saját ügyed istenre bízva
másokéért perelsz és ágálsz
az összes evilági fórum előtt…
*
A pápának hadserege,
neked meg pénzed sincs –
csak az igazságod van, ha van…
*
Amennyire biztos,
hogy gyereked éhes lesz,
olyannyira bizonytalan a gázsid…
*
Krakéler profi párbajozó köt beléd –
vagy kiállsz vagy oda a becsületed…
Vagy el kell menned belakott városodból…
*
Akkor is előre törsz, kúszol-mászol,
ha senki, de senki se követ, biztosít…
*
Egyik percben „mindenhatónak”,
a másikban „impotensnek” érzed magad –
és nem könnyű nap mint nap megélni
ezeket az önértékelési szélsőségeket…
*
Ha közszereplést vállalsz,
sok becsületsértéseknek
le kell peregnie rólad –
itt tényleg az a legény, aki állja…
*
Döntsd a tőkét, ne siránkozz,
ne szisszenj minden kis szilánkhoz…
*
Ha te vagy frontember,
akkor mosolyogva kell tűrnöd
még a csápolók tapizását, fogdosását is…
*
Híres vagy, hogyha ezt akartad,
s hány hét a világ, te bolond…
*
Nem akartad,
de mégis „rajongóid” lettek –
elvárásokkal és üldözésükkel…
*
A margón magadra hagynak,
ha a középpontba kerülsz: elözönlenek…
*
A szorgalmas hangyáktól megkapja
a muzsikus tücsöknek dukáló kioktatást…
*
Ő önként állt a katedrára,
míg diákjai tankötelesként ülnek vele szemben –
s e szembeülésből könnyen szembenállás alakul ki…
*
A rivaldafény,
a taps az éltető közege,
de mi lesz a kiöregedett bohóccal?
*
Fényképed könyvekben, plakátokon
Meggyalázások, „fekete mágia” szabad prédája…
*
A független értékbecslő
se a vevőnek,
se az eladónak nem tehet eleget,
mindkettő rajta verheti el a port…
*
A vádlott mindig túl súlyosnak,
az ügyész túl enyhének érzi az ítéleted
*
Már a kereszten feszül,
de még gúnyolják:
istengyermek mentsd magad!
*
Kódolva ugyan,
de a háziorvostól várnák
a lelki problémáik megoldását is…
*
Folyton döntened kell,
melyik család életébe
és mennyire – ne – avatkozz be
*
Minél komolyabban veszi a hivatását,
annál sűrűbben-jobban kételkedik magában?
*
Magadra vess,
ha összebuherált tolókocsid
a BMW ellen lemarad a „szabad versenyen”…
*
Vagy a kitelepítésben senyved –
vagy a gaz górék előtt produkálja magát?
*
Saját keresztje mellett
egy darabig még másokét is cipeli
fel-fel a Kálvária dombra…
*
Olyan szigorú kritikát igényelsz,
hogy az már-már mazochizmust súrolja…
*
Ha legalább egy,
egyetlenegy értő befogadó lenne,
már nem vagy félkarú szellemóriás!
*
Az erotika
új költői nyelvén kísérletezik,
de csak a Dörmögő Dömötör,
vagy a Pajtás szerű újságokba írhat…
*
Lehetsz te egy Pege Aladár –
a Vígmatrózban kell éjszaka vendéglátózni…
*
A túl sok gyónás, panasz
és Gulag visszaemlékezés
meghallgatásába, rögzítésébe is
megbetegedhet a lélek…
*
Oly korban él,
amikor a bölcselőket
feleslegesnek, sőt károsnak,
nemkívánatosnak tartják…
*
Pillanatonként
ötlenek fel a gondolatok,
amiket éppily gyorsan el is vetsz,
majd megbánod…
*
A papíron még alig valami olvasni érdemes,
de a papírkosarat egyfolytában üríteni kell…
*
Előbb gúzsba kötik,
majd táncra cukkolják:
most mutasd meg, mit tudsz!
*
Hiába nő idővel a rutinod,
ha ezzel nem fordított arányban
a lámpalázad is…
*
Úgy kell elvégezni iskolákat,
letenni vizsgákat,
hogy közben mégse mossák ki agyad…
*
Nappal szervezkedsz, adminisztrálsz,
éjszaka csillagászkodsz –
alvás helyett élénkítők?
*
Egy kócerájban
kell eszközeid összebuherálni
s nagy intézeteket kihívni
és magad mögé utasítani!
*
Szonettjeid ívre, kilóra mérik –
még jó, ha nem a hentes zsírpapírja lesz…
*
A csatában őt tolják előre,
győzelem után nevét is törlik a történelemből…
*
Kimeríthetetlen arzenállal demoralizálnak,
hátha sikerül elérniük: magadtól is feladod…
*
Ha egyik klikk székét sem foglalod el,
könnyen a pad alatt, két pad között találod magad…
*
Fütyülés és lehurrogás légkörében
mondod parlamenti „szűzbeszédedet”…
*
A passzív diákok rád ásítoznak –
az aktívabbak köpőcsővel becélozgatnak,
a még pofátlanabbak nyíltan inzultálnak….
*
Lehallgatják a hálószobád,
s még jó, ha nem az interneten szellőztetik ki…
*
Sok tudás, lelemény és bátorság kell
a Döbrögi uraságok elfenekeléséhez!
*
Még egy Hrabalnak se volt könnyű
tartósan elfogadni azt a helyzet,
hogy „ingyenélő” - az asszony tartja el…
*
Amikor osztozkodik a cigánybanda,
És hiába járna mindenkinek: nem jut…
*
Sokáig maradsz „fiatal pályakezdő”,
amíg ki nem halnak a gerontokraták…
*
Más fix,
zsíros állami megrendelésre dolgozik,
te a labilis piacon
naponként küzdesz a fennmaradásért…
*
A mindenséggel méri magát:
egyre magasabb és magasabb csúcsot
kísérel először vagy másként megmászni…
*
Az ámokfutó gyilkost szabályosan üldözi,
míg az semmilyen eszköztől nem riad vissza…
*
Fertőtlenítni akarnád az ivóvizet –
a nép meg kútmérgezéssel vádol,
s akár meg is ölik az életmentőjüket!
*
Nagy dolog a törvény adta sajtószabadság,
de ezt újra és újra neked is ki kell harcolni…!
*
Beleremeg kezed és hangod
amilyen nagy felelősség százezrekhez szólni…
*
Önhibádon kívül vagy nincs munkád,
vagy gyilkos tempót diktál a határidő…
*
Minimum 8+4+5= 17 év
„diákmunka” után
se lakásod, se állásod, se hiteled…
*
Amíg mások pankrációzgatnak,
te élethalálharcban küzdő gladiátor vagy…
*
A rablógyilkos kárvallottjai
tömegben mégis inkább Jézust feszítik meg…
*
Nincs nyugodt légkör szellemi munkádhoz:
zaklatás, feljelentés, becitálás váltják egymást…
*
Hogy tehetséges diákokat menthess,
fogad szíva egy protekcióst is fel kell venned…
*
Ha teológiát akartál tanulni,
egy évvel tovább sorkatonáskodhattál,
végignézve: a többiek civilben hazamennek…
*
Ha nincs mellette
Sancho Panza, Balga stb.
fantaszta lesz,
ha ott van, a földhöz ragad?
*
Hol találsz egy olyan társat,
aki életed végéig hisz benned és ki is tart?
Enélkül meg szinte lehetetlen nagyot dobni…
*
A hazai pályán maradsz,
pedig jobb feltételekkel
„idegenlégióskodhatnál”…
*
Külországban karrier csinált,
mégis hazajön hazát emelni,
de itt meg lehúzza a mocsár…
*
Még életében
„leleplező” könyvet ír róla
a szomszéd és a fűszeres segéd…
*
Kabátlopási ügyekbe kevernek –
a pedofilia vádból hátha rád ragad valami!
*
Még sírjában se lehet nyugtod:
ott is forog a szellemi hullarablók miatt…
*
Kik állnak majd a sírodnál
és kik mondjál el, hogy ki voltál?
*
Még meg se haltál,
máris meghamisítják
vagy szétrabolják, széthordják
a teljes életműved…
*
A kiszámíthatatlanul hullámzó
kultúr- és tudománypolitika elszenvedője:
mire megszokná és alkalmazkodna,
már teljesen más a főirány…
*
Lennél mozgássérült gyerekek
mínuszból nullára felhozó konduktora?
*
Hogy szavai hitelt érdemeljenek,
a cigányövezet közepébe kell költöznie…
*
Hiába őstehetség
vagy későn érő típus:
kegyelemketteseken múlhat
iskoláinak elvégzése…
*
Latinovits Zoltán sem végzett főiskolát,
mégis vagy épp ezért lett bolond és király…
*
Életfogytig elítélt nehéz fiúk börtönében
próbálsz igét is hirdetni, megtérést prédikálni?
*
Korrupció ellen fellépő,
koncepciós perrel elítélt
zsaruként a börtönben…
*
Politikai fogoly,
akit a smasszerek mellett
a közbűntényesek is szívatnak…
*
Nemcsak elérni nehéz a magas szintet,
de hosszú távon azt meg is kell, kellene tartani…
*
Ha valamiben te vagy a legjobb,
mindenki téged akar megelőzni, legyőzni,
s nem mindig a fair play szabályait betartva…
*
Járni siralomházba vigaszt nyújtani:
lelki békét-megbocsátást katalizálni –
fel van adva a lecke!
*
Mikszáth „vén gazembere” vagy,
Akinek el kell viselnie a látszatot,
Hogy csalónak, sikkasztónak látják,
S nincs is módjában élő cáfolatra…
*
Álbarátok, pályatársak ölelgetnek,
A közeledbe férkőzve kifaggatnak,
Hogy kipuhatolják a gyenge pontjaidat,
Hogy majdan odadöfjék lándzsáikat…
*
Törheted a fejed, akrobatikáztathatod agyad:
a múltat igaz és hamis törmelékekből rekonstruálni.
A régésznek, a restaurátornak, a nyomozónak stb.
néhány töredékből kéne az egészet kitalálnia!
*
Olyanokkal kell vitatkoznod,
Akiknek az az elvük,
hogy neked nem lehet igazad,
Vagy presztízskérdést csinálnak ebből…
*
Amikor úgy kell felderíteni a tettest,
hogy maga az áldozat sem segít,
sőt szégyen vagy megfélemlítettség miatt
módszeresen gátolja a felderítést…
*
Ha már diákként túl sokat kérdezett,
tanárai alaposan megnehezíthetik ifjúkorát,
igyekeztek elvenni a kedvét és lehetőségét
az őket zavarba hozó kérdések feltételétől…
*
Sosem tudhatod meg,
hova futott volna ki a pályád,
ha szüleid-tanáraid felfedezik tehetséged,
s nem viszi el erőd, hogy kitörj a skatulyából…
*
Nem tehettél mást,
Mint hogy vállaltad a földalattiságot, a konspirációt,
De te sem hihetted komolyan,
Hogy ezen körülmények között lelked épen marad?!
|
