EUGÉNIUSZ NAGYKÖNYVE ABCD
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Édenkertlakó és/vagy pokol/állatorvosi ló
Életminőségek – korképek – idézetek, igézetek
7.
Cseh - Bereményi Ten Years After Egy mosókonyhában jól kitaláltam én azt, hogy mi lesz, azt, hogy majd mi lesz, lent párás háztetők, tíz évvel ezelőtt. Egy mosókonyhában, -szükséglakásban- éjszaka volt, sötét, utcáról kaptam a fényt, de én tisztán láttam ott, minden megvilágosodott. Magamat láttam tíz év múlva itt, hallottam ezt, a mostani dal hangjait. És attól féltem, nehogy majd ez legyen, csak tíz év múlva ne ez a dal legyen. És attól féltem, nehogy majd így legyen, csak tíz év múlva ne ez a dal legyen. Egy mosókonyhában, bár kitaláltam én azt, hogy mi lesz, a jövőt kértem én, s bármit is akar, ne, ne ez legyen a dal. Egy mosókonyhából neki a világnak, mindegy az, hogy mi lesz, az, hogy majd mi lesz, csak ne ez a dal legyen túl, túl az éveken. Magamat láttam tíz év múlva itt, hallottam ezt, a mostani dal hangjait. És attól féltem, nehogy majd ez legyen, csak tíz év múlva ne ez a dal legyen. És attól féltem, nehogy majd így legyen, csak tíz év múlva ne ez a dal legyen
*
MÍNUSZ – NULLA - PLUSZ
Mintha agyvérzést kaptál volna, Újra nulláról indulni s megtanulni beszélni és járni
*
MEREVEDÉS Már életedben szobrot állítasz magadnak - Te magad merevedsz egy szobormerev pózba (aki csak pénzbedobásra ölt fel új alakot, alakzatot)
*
TARTALÉK - TARTÁS Nincs anyagi, pláne lelki tartalékod - Mintha csak a napi tüzelőd lenne meg (ahogy ez így van a gázra kötött házakban) A legkisebb vészhelyzet, szükségállapot összeroppant. Ha elzárják a gázcsapot: se főzni-sütni, se fűteni nem tudsz
*
TESTI FENYÍTÉS Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon? Csak a fejét ne, különben hülyegyerek lesz - De aki sajnálja a vesszőt, az gazembert nevel fel…
*
KÖZSZEMLÉRE Pellengér - szégyenoszlop Ahova például a vásárban csaláson kapottat kikötözték, S addig volt ott, amíg a fejére tett vaj meg és el nem olvadt
*
ANYÁK SPORTJA
Ügyességi verseny és erőpróba -
Gyermekkocsival közlekedni Budapesten
Járdaszigetre fel és le és azokon szlalomozni
Tömegközlekedési járművekre fel és le, és azokon…
*
SZÓLÁS/KÖZMONDÁS
Kinek a pap, kinek a papné
(, de nekem a lánya) (közismert)
[Ki papját, ki papnéját, ki pedig palástját;
Ki szereti papját, ki pedig palástját]
<az ízlés egyéni dolog>
◊ Ezenfelül az igen közönséges magyar példabeszéd szerint:
Kinek tetszik papja, kinek a papnéja, kinek a palástja;
és így Péternek ez a munka tetszik, Pálnak meg amaz.
(Gvadányi J.: Egy falusi nótáriusnak budai utazása)
◊ Polycarpus: En nem adnám a poharát a boráért.
Gaude: Ki szereti papját, ki palástját, – úgye-é? (Actio Curiosa 190)
◊ Nem minden új csoporttal ilyen előzékeny a dombóvári tanács.
Tudjuk, régi alternatíva: kinek a pap, kinek a papné… (Dátum, 1989. máj. 5. 3)
◊ Másoknak kifejezetten tetszik, amit Papinkó művel,
hja, kinek a pap, kinek a papné, kinek a Papinkó…
(Ludas Matyi, 1991. nov. 20. 3)
◊ (…) amint azt mifelénk mondják a csikósok, gulyások, ügyvédbojtárok:
kinek a pap, kinek a papné, nekem speciál a kormánykoalíció.
(Kurír, Elefánt c. melléklap, 1992. nov. 21. 15)
◊ Nem nehéz látni, hogy ezek a rádiósok kinek is tettek jó szolgálatot.
Igaz a mondás, hogy kinek a pap, kinek a papné.
Az kiabál, akinek a háza ég!
Nem tudott volna úgy leépíteni a Rádió elnökhelyettese,
hogy a hangadó MSZP-SZDSZ ellenzéknek megfelelt volna.
(Népszava, 1994. márc. 11. 7)
◊ Lássuk tehát a kor ideálját – tanári szemmel!
„Egyiknek a szőke, másiknak a barna,
van olyan is, akinek a vörös tetszik.
Egyiknek az alacsony, másiknak a nyúlánk, magas,
a harmadiknak a kövér, a negyediknek a sovány.
Egyéni ízlés dönti el, hogy melyik tetszik.
Kinek a pap, kinek a papné… (…)”
(Szekszárdi Vasárnap, 2001. szept. 23. 11)
P: Kinek a pap, kinek a paplan.
(Tóthné Litovkina 1993: 175; móka 1993: #191)
Kinek a pap, kinek a papsajt. (Tóthné Litovkina 1993: 175)
Kinek a pap, kinek a pénz beszél.
(Timár Gy. 1986: 133; móka 2001: #2786)
Minek a pap, miénk a papné. (móka 1997: #1388)
R: (Az) ízlések és (a) pofonok (különböző(e)k;
Ahány ember, annyiféle gusztus.
L: Az ujjunk se(m) egyforma;
Nem lehet mindenkit [minden embert [fejet];
mindent] egy kalappal mérni;
Nem minden ember egyforma;
A nyavalya se egyforma;
Ahány ember [fej], annyi vélemény [gondolat; ész];
Ahány ember, annyi természet.
*
Magyar közmondások nagyszótára
T. Litovkina Anna
Tinta Könyvkiadó
*
ENDOGÁMIA
J
A zsidó fiának új barátnője van,
aki igazából transzvesztita.
Eljött az ideje, hogy bemutassa a családnak.
Le is ülnek vacsorázni.
Megszólal az apa:
- Fiam, hogy hívják a barátnődet?
- Laci.
Egész család elhűl, mire az apuka:
- Hát, ez nem egy echte zsidó név...
*
DILEMMA
A fiatal zsidó házasodna,
de nagy dilemmába van.
Felkeresi a bölcs rabbit:
- Rabbi! Házasodni akarok, de mondd, mit tegyek?
Vegyek el egy bomba jó nőt,
aki egész életemben megcsal fűvel-fával,
vagy pedig egy rusnyát, ez esetben tudom,
hogy csak az enyém lesz örökre.
Mire a rabbi:
- Hát dönts fiam, mi jobb.
Megosztani egy tortát a barátaiddal,
vagy megenni egy kalap szart egyedül
*
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban Hát, múzsáknak szentelt Kies tartomány! Íly számkivetve volt Nálad minden tudomány? Hát csak sertést nevelt-é Itt a makk s haraszt? Hát csak kanásznak termett A somogysági paraszt? Istenem! Senki sem Vette észbe, Hogy e részbe Árva még Somogy! Hány jó ész lett vaddá, Hogy nem mívelték? Hány polgár búnyikká? Hogy jóba nem nevelték! Dudva lenne a dudvák Közt az ananász: Kanász marad akinek A nevelője kanász. Hát már, hogy A Somogy -- ly tudatlan, Formálatlan, Kié a hiba? Debrecen és Patak Messze estenek Ide, hol a múzsák Nem is esmértettenek. Ami kevés pénz bejött, Két-három póra, Nagyobb dologra ment el -- Borra avagy disznóra. A szegény Pórlegény Vagy bodnárnak, Vagy betyárnak, Vagy zsiványnak állt. Óh, szomorú sorsa Egy szép megyének! Hol a magyar lelkek Megvetve heverének. Óh, nem fáj-é a szíve Minden magyarnak, Hogy a magyar fiakkal Gondolni nem akarnak? De tán jő Oly idő, Melyben nékünk A vidékünk Új Hélikon lesz. -- *
CEAUSESCU
Romániában rendeletet hoznak ,
hogy mindenkinek a testére kell tetováltatni
Ceausescu elvtárs nevét.
Állnak sorban az emberek,
első egy hatalmas darab román bányász.
Kérdezik hová kéri a tetoválást.
Mondja,hogy a felkarjára.
Kérdik miért pont oda?
Válaszolja, hogy azért mert ha fárad,
csak rá kell nézni a tetkóra és újra erőre kap.
Nagyon megdicsérik.
A következő egy nyiszlett hivatalnok.
Kérdezik,hogy ö hová kéri?
Mondja,hogy ide a szíve fölé.
Kérdik miért pont oda?
Válaszolja, hogy azért mert neki
Ceausescu elvtárs a szívügye.
Nagyon megdicsérik őt is.
Harmadik a székely .Kérdik hová kéred székely?
Mondja,hogy a fa...ra.
Nagy a döbbenet,
de őt is kérdik, hogy miért pont oda?
Hát azért feleli a székely,
mert Ceausescu elvtárs vagy lógjon,
vagy menjen a picsába
*
ÖN-ÁRTALMATLANÍTÁS
Nincs olyan gyenge, hogy ne tudna neked sokat ártani - Hát még a hatalmasok, gazdagok, erősek, a túlerősek stb. De a legeslegtöbbet te árthatod magadnak - Utánad is még a szeretteid, barátaid vannak elöl a sorban, (S nem a még oly hatalmas, ravasz, aljas, buta ellenségek!)
*
ATAVIZMUS Kollektíven és hetedíziglen Amikor nemcsak téged „büntetnek”, - kitelepítés, internálás, Gulag stb. - de élő családtagjaidat és utódaidat is negatív diszkrimináció sújtja
*
EKLEKTIKUS EMBER Egymással össze nem egyeztethető eszmék, elvek Mint egy eklektikus épület - Vagy az az emberábra, amikor más-más rajzol részeket, De nem tudja, mit tett a többi - az egész torzszülemény…
*
FAFARAGÁS
Az öreg székely
nekiáll reggel egy nagy farönköt faragni.
Elmegy a háza előtt a szomszédja és megkérdi:
- Mi lesz abból, szomszéd?...
- Ebből, fiam, gerenda! - válaszol a székely.
Nem sokkal később a szomszéd
megint elmegy a ház előtt, látja, hogy
az öreg még mindig nagy munkában van,
ugyanazt a rönköt faragja egyre kisebbre.
- Hát mégis, mi lesz ez szomszéd?
- Ebből, fiam, kocsirúd.
Dél tájékán a székely
térdig érő forgácsban ül, és még mindig farag.
A szomszéd újra kíváncsiskodik:
- Mi lesz ez?
- Ebből, fiam, székláb.
Estefelé már nagy forgács gyűlik össze az öregnél,
de ő még mindig farag.
A szomszéd naná hogy ismét érdeklődik:
- Kicsi ez széklábnak is, mégis mi lesz ez, szomszéd?
Mire az öreg:
- Ebből, fiam, fogpiszkáló... ha el nem cseszem már megint.
*
MIZANTRÓP Kiből lesz embergyűlölő? A szörnyszülöttből, a nyomorékból? Vagy a magát mindenkinél különbnek gondolóból? Az embert és az emberiséget megvetőből?
*
NYÁJSZELLEM Korunk nyájembere - elbirkásodás, Aki vakon megy a főkolompos után, S nem lesz fekete bárány - ha eltéved, visszahajtja a kutya vagy elpusztul… *
AKTÍV BALGÁK
A saját fészkedbe piszkolsz
Kígyót melengetsz kebleden
A segítő kézbe harapsz bele
Nagy bőszen magad alatt vágod a fát
Önmagad mérgezed meg álétkekkel
A mosdóvízzel kiöntöd a gyereket is
Túl sokat fogsz, keveset markolsz
Fogaiddal ásod a magad sírgödrét
Más vétkéért magadat bünteted
Vizet hordasz a tengerbe
A bajt keresed
*
La Fontaine: A holló meg a róka Holló úr ült a fatetőn Csőrébe sajt volt, jókora, S kit a jóillat csalt oda, A róka szólt hízelkedőn: "Á, jónapot, te drága holló! Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló! Nem tódítok, de hogyha hangod Olyan, mint rajtad ez a toll, ó Akkor a madarak között első a rangod." A holló erre rendkívül örül, Torkán egy hangot köszörül, Kitátja csőrét, földre hull a sajtja A róka felveszi és egyre hajtja. "A hizelgő, akármi fajta, Azokból él, akiknek hízeleg: Felér a sajttal ez a lecke - vedd." A holló ámul, pironkodva, végre Megesküszik, hogy nem megy soha jégre. Kosztolányi Dezső fordítása.
*
KIINDULÁSI PONT Ha előbb mindenkit bezárnak, Majd feltételesen szabadlábra bocsátanak, Akkor mindenki örül, hogy luk van a fenekén, S nem fog, nem mer morogni, szót emelni semmiért (vesd össze: kínai örömszerzés)
*
AKI VEREMBE ESETT Az kiabálhat segítségért és megköszönheti azt, Az türelmetlenkedhet, mint az agresszív kismalac, Az beránthatja magához a segítő jobbot sorstársnak, Az berendezkedhet ott, mintha amúgy így akarta volna Az várhat csendben, mint a néma gyerek, akinek anyja sem… *
SZÍV
Légy szíves!
Szívátültetés - műszív
Szívet cseréljen, aki hazát cserél
Te vagy a szívem csücske
Mézeskalács szív
Szív küldi szívnek szívesen
Szívjóság – szívtelenség
Van szíved… - nincs szíved
Szíves vendéglátás
Ha két szív egymásra talál
Szívmelengető – szíverősítő
Nagy szíve van – szívjóság
Kőszívű ember – jégszív
Szívdobbanás – pulzusszám
Felgyorsult-lelassult szívverés
Jól csak a szívével lát az ember
Egy szív és egy akarat
A szív és az ész együtt mindenre kész
Szívtolvaj jár a ház körül, rám lopva néz
*
SZÍV
A szívnek nem lehet parancsolni
<az érzelmekkel kapcsolatos ügyekben nem lehet parancsolni>
◊ Szidalisz: Nékem a nem egész ésszel úgy tetszik,
hogy ez az okoskodás most részedrül nem éppen egész volt,
és annyival inkább, mivel oly dologban ítélsz vagy vádolsz,
melyben senki a maga szívén nem uralkodhatik.
(Bessenyei Gy.: A filozófus, 245)
◊ Lebovics: leborul. Értse meg, szeretem.
Csak ez a nyulam van, senki más. Nem tehetek róla!
Lehet parancsolni a szívnek?
A szív vak, a szív az nem ismer északadályt!
Tudom, rohanok a vesztembe, de…
(Kornis M.: Halleluja, 127)
◊ – Én nem örülök,
hogy a kosárlabdás lányom pont egy súlyemelőbe esett bele,
de a szívnek nem lehet parancsolni…
(Humor EB 29)
R: Szerelemből nem parancsol a bíró.
A tiszta szívnek drága kincs a hit, tűrni és szenvedni megtanít
◊ Este-reggel vette az imakönyvet,
s tette ki a felesége fényképét az asztalra,
s oly áhítatosan imádkozott.
Ezért a nagy szelídségéért még jobban szerettem.
De úgy elrejtette ezt a nagy szenvedésem,
hogy nem is sejtette, ő éjjelét-nappalát tiszta lélekkel töltötte,
s betelt rajta a mondás:
a tiszta szívnek drága kincs a hit, tűrni és szenvedni megtanít.
(Győri K.: Kiszáradt az én örömem zöld fája 166)
L: Ki Istenben bízik, nem [soha sem] csalatkozik;
Aki hisz, üdvözül;
Aki könnyen [hamar] hisz, könnyen [hamar] csalatkozik;
Ki emberben bízik, könnyen csalatkozik.
Ami a szívünkön, az a szánkon [nyelvünkön]
[Ami az ember(nek) szívén van, az a száján [az kerül a szájára is]]
<az egyenes jellemű, őszinte ember
nyíltan megmondja, amit érez, nem titkolja a véleményét>
E: lat. Quod clausum in pectore, hoc in lingua promptum habeo
{Ami a szívembe van zárva, azt a nyelvemen át hozom napvilágra};
Biblia, Újszövetség, Mt 12,34–35:
Mérges kígyóknak fajzatai,
mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok?
Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat;
és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
◊ Leültünk, s aztán,
mint a viharvert asszonyok közt, sok szó került.
S aztán tudja, lelkem, hogy van:
ami az embernek a szívin van, az kerül a szájára is.
(Nagy O.: Asszonyok könyve 101)
◊ Kedves Beverly pajtás! (…)
Miért nincs egyszerűen az a szánkon, ami a szívünkön?
(Esterházy P.: Termelési-regény 43)
◊ A diktatúra idején
mindenkinek meg kellett gondolnia,
hogy mit mondjon, máskülönben könnyen megüthette a bokáját.
Manapság már szükségtelen az effajta visszafogottság.
Ami a szívünkön, az a szánkon,
sóhajthatnánk föl felszabadultan,
akár „korszerű” módon még nyomatékosítva is
a demokratizálódás eme rendhagyó gyümölcsét.
(MN, 1990. ápr. 6. 1)
L: Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve.
D: Ami a szívén, az a száján [nyelvén]
<őszintén megmondja a véleményét, az érzelmeit>
◊ A nép fia úgy mond ki mindent,
amint kigondolja,
ahogyan szoktuk mondani: „ami a szívén, az a száján”.
Ilyenkor esetleges nyersesége mellett is kedves
és álszemérem nélkül való meleg közvetlensége.
(Berze Nagy J.: Nap és tükör 297)
◊ Anna igen megszégyellte magát,
hogy az öregasszony így rápirított.
De az öregasszony nem bánta: ami a szívén, az a száján.
(Nagy O.: Asszonyok könyve 499)
◊ Igaz, mindenképp végigdörmögte volna a magáét,
akár a levegőnek is. Mert a gondolatoknak nehéz megálljt mondani,
s az öreg kertésznek, ami a szívén, az a száján.
Ilyen ember volt.
(Vámos M.: Ede (avagy a következetesség),
l. Jelenleg tizenharmadik a listán 202–203)
Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve
<az erős, túláradó érzelmek beszédessé teszik az embert>
E: lat. Quod clausum in pectore, hoc in lingua promptum habeo
{Ami a szívembe van zárva, azt a nyelvemen át hozom napvilágra};
Biblia, Újszövetség, Mt 12,34–35:
Mérges kígyóknak fajzatai,
mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok?
Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat;
és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
◊ Mert száj a’ szív bőségéből
Szól, azt régen hallottam –
De tsak ellenértelemből,
Azt is jól kitanúltam.
(Erdélyi J.: Hetvenhét közmondásból támad’tt Gúnyorzsák 23)
L: Ami a szívünkön, az a szánkon [nyelvünkön].
*
Dal a szívről
A szívemet ha kivehetném, a szekrényembe betehetném, átkötve, sok színes szalaggal, lezárnám hétszeres lakattal... ...hogy több fájdalmat ne fakasszon! Más lennék, mint a többi asszony, nem kéne tőle többé félni: De jó lenne szív nélkül élni! De jó lenne szív nélkül élni! Szív nélkül járni és kacagni, mindig enyhén hűvös maradni... Nem lenni lázas és hitetlen, se csókszomjas, se enyhítetlen, nem tudni, mi a könny, sa bánat, felvenni szép selyemruhámat, nem gyászolni, s nem remélni: De jó lenne szív nélkül élni!
S ha jönne Ő kezem keresve, megtörve, búsan, térdre esve, cudar bűnét is szánva-bánva, könnyét ontva selyemruhámra, én eltaszítnám, s csak nevetnék: ki itt-e furcsa, furcsa vendég? S a szekrény alján mély titokban a szívem csendben megszakadna...
https://www.youtube.com/watch?v=e_03twfTF80
|