Payday Loans

Keresés

Izraelben a sajtószabadság PDF  Array Nyomtatás Array  E-mail
Izrael és a cionizmus

Izraelben romlott a sajtószabadság

illusztráció - rajz: Freedom House / KAL

Bár még így is a Közel Kelet legszabadabb állama maradt

Freedom Hause szervezet minősítése alapján Izrael a tavalyi teljes sajtószabadsággal rendelkező államból “részben szabaddá” változott. A 200 vizsgált országból a 65. helyen állunk, ami 2003-tól a legalacsonyabb, mióta a szervezet a felméréseit végzi. Csak összehasonlításképpen: idén Ghana után Magyarországon romlott a legtöbbet a média helyzete, ami a 78.-ik hely megszerzésére volt elegendő.

A sajtószabadság Izraelben először 2009-ben lett “részben szabad”-nak minősítve, az Opheret Yetzuka gázai katonai akció idején az újságírók szabad mozgásában való korlátozása miatt.

2015-ös izraeli helyzetet elemezve a szervezet megjegyzi, hogy az országban pluralista a sajtókörnyezet, mely megfelel a szólásszabadság elveinek, és bár ez nincs alkotmányban rögzítve, a Legfelsőbb Bíróság döntésein alapul. Az izraeli sajtóban többféle vélemény is hangot kaphat, az gyakran élesen bírálja a kormányt, és korrupciós ügyeket tár fel, ugyanakkor a médiának meg kell felelnie a cenzúrának, és néha korlátozzák szabad mozgásában.

A szervezet megállapítja, hogy hosszú távon a legnagyobb veszély – a nyomtatott és elektromos médiában egyaránt – gazdasági jellegű. A leminősítés a – Benjamin Netanjahu miniszterelnök szoros támogatójának számító – Sheldon Adelson szerencsejáték mágnás tulajdonában lévő, ingyenesen terjesztett “Israel Hayom” (Izrael ma) újság egyre növekvő befolyásának is köszönhető.

A szervezet problémásnak nevezi az izraeli újságok 2015 márciusi választási kampányban való túlzott politikai részvételét.
További komoly aggodalom, mely romlást okozott Izrael besorolásánál a hírek közé ültetett hirdetések számának növekedése, mely egyre jelentősebb szerepet kap. A vizsgálat készítői ezzel kapcsolatban a Ynet-et említik meg, mely Izrael vezető orgánumaként van számon tartva, ugyanakkor benne jelenik meg az izraeli sajtó marketing tartalmának legnagyobb része.

Különböző politikusok, újságírók rágalmazással való fenyegetése sem javít a helyzeten. Példaként említik Miri Regev kulturális miniszter asszony 10-es csatornával szembeni feljelentését, Oren Hazan parlamenti képviselő Amit Segal riporterrel szembeni perét, és Naftali Bennett oktatási miniszter Dror Feuer, a “Globes” újságírójával szembeni – később visszavont – jogi kezdeményezését.

Mindezek mellett pozitívumként említik a bíróságok médiának nyújtott, forráskiadással szembeni védelmét, és azt, hogy az elutasította a rendőrség 2-es csatorna felé, anyagátadásra szóló követelését.

A Hatnuah Haislamit (Iszlám Mozgalom) északi ágának törvényen kívül helyezéséről szóló 2015-ös kormányhatározatot is szóvá teszi a jelentés, melynek értelmében a rendőrség – Izrael elleni uszításra való hivatkozással – lefoglalta és betiltotta az északi ághoz tartozó médiát.

A jelentés negatívumként említi Netanjahu azon döntését, hogy maga tölti be a kommunikációs miniszteri posztot, így azt közvetlen ellenőrzése alatt szabályozhatja.
A rangsor készítői végül kitérnek olyan ügyekre is, mint az IBA bezárása, vagy a Filber Bizottság.

A sajtószabadság legmagasabb szinjével Norvégia és Belgium rendelkezik, akik 9 pontjukkal az index tetején foglalnak helyet. Izrael “részben szabad” sajtójával olyanokkal van egy kategóriában, mint például Ghána, Olaszország, Namíbia, Brazília, Magyarország és India. A rangsor alján Észak-Korea (97 pont), Türkminsztán, Üzbegisztán és Eritrea helyezkedik el.

forrás: Haaretz