Önéletrajz gyanánt... Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus. A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté. Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
1851. szeptemberében Kossuth Lajos megérkezett Angliába. Útja - a korabeli leírások alapján - valóságos diadalmenet volt. Nemigen ünnepeltek úgy külföldit Angliában, mint a magyar szabadság bajnokát. Kossuth legendás hírétől illetve magától a megjelenésétől is el volt ragadtatva mind az angol arisztokrácia, mind a polgárok. Ugyanez a lelkesedés fogadta, bármelyik városban vagy országban is járt. Szinte mindenki őszinte tisztelettel, alázattal és bámulattal adózott a magyar hősnek. Kossut csodás és várva várt angliai látogatását megelőzően néhány héttel egy birminghami fogadásra betoppant az angol rendőrség és letartóztatta az alig 40 esztendős Beck Vilma bárónét, írónőt, aki mellesleg Kossuth Lajos bizalmasaként volt ismert és éppen ezért ünnepelt közszereplője volt az angol közéletnek. A helyzet pikantériáját fokozza, hogy magát a fogadást is Beck bárónő tiszteletére adták, hogy pénzt szerezzenek a legújabb könyvéhez, ami a szabadságharcról szól. Másnap reggel a bárónőt bírósági kihallgatásra vitték. A kihallgatáson a bárónő elájult és rögtön meghalt. Az angol média és közbeszéd összeesküvésről beszélt. Ám mi is történet valójában? Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
Ez a cikk azért született meg, mert egy képen megláttam, a Schiffer villa belső tereit, a bútorait, a díszítéseit és rögtön arra gondoltam, erről kell olvasni... Aztán megismertem a sorsát... és rögtön arra gondoltam, erről kell írni...Amikor nézem a 20. század elejének építészeti remekeit, és közöttük - elfogulva - a zsidó üzletemberek által megrendelt házakat vagy belsőépítészetet, akkor mindig elszorul a szívem. És nem csak a csodaszépség miatt, hanem, hogy mindez az igényesség és szellemi illetve financiális elegancia immáron a múlté. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
Sokszor nehéz megérteni az életet - felfogni a felfoghatatlant. Ilyenkor szoktunk mesélni... A talmudi korban, midrásoknak hívták ezeket a meséket. Azóta eltel majd' 2000 esztendő, és mind a zsidó hagyomány, mind midrások tovább élnek. Sőt, napról-napra bővülnek, mert továbbmeséljük őket gyermekeinknek! Február elseje van. 2003-ban, ezen a napon befejeződött valami, ám el is kezdődött. Akkor kezdjük el a mesét! Hol volt, hol nem volt... Nem is olyan régen és nem is olyan messze történt az a történet, amiről most szólni szeretnék nektek, ám mégis sokkal korábban kezdődött el. Számunkra fontos minden pillanat. Elejétől a végéig. Ez a mi mesénk. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
Szeretnék mesélni nektek egy történetet.... Vagyis nem is én mesélem, hanem az élet. A főszereplő Tamir Goodman. Sok ember számára példaképpé vált ez a 32 esztendős fiatalember. A média felkapta, majd elengedte... Ki is ő? Már 7-8 éves gyermekként nagyon tehetséges kosárlabdázónak tartották. A statisztikák mesélnek. A helyi Jesiva kosárlabda csapatában 35 pontos átlagot dobott, és 11. lett az egyetemi játékoslistán. Ez lett az élete. Jövőjét - természetesen - profi játékosként képzelte el.... Ám egy napon a rabbija ezt mondta neki: "Nem lehetsz egyszerre jó zsidó, igazi talmudista és profi kosárlabdázó!" Azaz ne vesztegesse az időt kosárlabdázásra! Sokan helyeselték a rabbi szavait. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
1983. Ezen a képen egy 9 éves kislány, Neshama megpuszilja az édesapját, Slomo Carlebach rabbit... Az én kisebbik lányom héber neve szintén Neshama lett... Ennek a rabbinak tiszteletére... 1994. október 20-án, a teremtés 5755. évében, a "keserű" márhesván hónap 15. napján felszállt egy repülő, amin ott ült a korszak egyik legnevesebb és legnépszerűbb rabbija: Slomo Carlebach. A repülő Kanadába tartott. A rabbi rosszul lett a repülés alatt és ott a levegőben meg is halt. Mintha az egyik leghíresebb dala kelt volna életre... "Oh, Örökkévaló, vigyél engem magasabbra, magasabbra és magasabbra..." http://www.youtube.com/watch?v=pgkz6wbCcFo Másnap Izrael főrabbija, Meir Lau temette el Jeruzsálemben. Temetésén a hívei szinte eksztatikus állapotban énekelték az általa ismertté tett dalokat és imákat, majd végül közösen énekelték az egyik leghíresebb dallamát: Hászdé Hásem lo támnu - azaz "Az Örökkévaló kegyelem nem fogy el, nem lett vége az Ő irgalmának." (Jeremiás siralmai 3.22) Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
2013. szeptember 11... Sok embernek New York és az ikertornyok jutnak eszébe erről a napról, ám mi emlékezzünk meg arról az emberről, akinek ezernyi gyermek és felnőtt köszönheti, hogy megtanult kacagva futkározni!
1893. szeptember 11. - 1967 szeptember 11. Pontosan 120 esztendeje született és 46 esztendeje hunyt el dr. Pető András. Tudományos munkásságáról a szakemberek sokkal többet tudnak nálamnál. A krónikás feladata ez esetben csak annyi, hogy ne merüljön feledésbe ez a sors.
Pető András zsidó kereskedő-családba született bele. Édesapja, Pető Ármin Körmendről, édesanyja, Weiner Szidónia, Rábakisfaludról, (ma Máriaújfalu) származott el. A szülők már Szombathelyen éltek, amikor megszületett első gyermekük: Andor, aki első iskoláit még Szombathelyen végezte, majd elkerült a városból és 1911-ben már Budapesten érettségizett le. Nevét Andrásra változtatta. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
"Agydaganatnak nevezzük azt a szövetszaporulatot, mely az agy szöveteiből indul ki. Gyakoribb azonban mikor a test más részeben kialakult daganatok képeznek áttétet az agyba.Mivel az agy be van zárva a koponyába, amely nem tud tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli nyomást... A legtöbb agydaganat nem terjed szét a test más részeibe, mint a más szervekből kiinduló rosszindulatú daganatok.Az első agyműtétet az angol Rickman Godlee 1884-ben, az első magyarországi agyműtétet pedig Lipscher Mór 1900-ben végezte el" Mondja a wikipédia szócikke.
16 évet kellett várni, hogy valaki Magyarországon is meg merjen csinálni egy ilyen műtétet... És szinte azt sem tudjuk ki volt ő... Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
Hol volt, hol nem volt, megszületett a 19. század. Sok zsidó embernek adott lehetőséget, hogy az egyenjogúsítás lehetőségével élve a nulláról indulva világhírű legyen.
Ám annak az embernek, akiről ma megemlékezünk - a szülei már a 18. században megteremtették az alapokat, még azokban az években, amikor a zsidó emberek üzleti életét béklyók szorították a földhöz. A mi főszereplőnk ezt az örökséget nem elherdálta, hanem - erejéhez képest - a lehető legtökéletesebbé tette. Ez a férfi pontosan 136 esztendeje született és szinte napra pontosan 67 évet élt. 1945. május 5-én halt éhen Magyarország egyik leggazdagabb embere. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →
A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás), vagy más néven a Heine–Medin kór a 20. század egyik legrettegettebb betegsége. Ennek az oka nem a halálozási rátája, hiszen az 5-9 éves gyermekek közötti halálnemek közül "mindössze" 6%-ért volt felelős ez az alattomos betegség, ám sokkal inkább az, hogy elsősorban gyermekeket érint.
A betegség igazi csapás volt, hiszen a felbukkanása teljesen kiszámíthatatlan és semmilyen tisztasági óvintézkedés nem volt hatásos ellene. A kór gyógyíthatatlan és tartós bénulást okozott. Páni félelemmel féltek tőle a szülők.
Bár a kórképet már 1838-ban azonosította Jacob von Heine, ám ő még nem tudta, hogy a betegség miképp terjed, fertőző jellegét később a svéd Oscar Medin állapította meg. A gyermekbénulást e két orvos után Heine–Medin kór-nak is nevezik.
Egészen addig, amíg meg nem jelent a címlapon: SALK'S VACCINE WORKS!"
Neki köszönhetően napjainkban mindössze négy ország esetében beszélnek helyi eredetű járványról, ezek Pakisztán, Afganisztán, Nigéria és India. Ez a szám napról-napra kevesebb.
1988-ban kb. 350.000 esetet regisztráltak a világon. 2010-ben kevesebb mint 1.500-at. Magyarországon 1963 óta kötelező az oltás.
Önéletrajz gyanánt... Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus. A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté. Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... 
