2013. szeptember 11…
Sok embernek New York és az ikertornyok jutnak eszébe erről a napról, ám mi emlékezzünk meg arról az emberről, akinek ezernyi gyermek és felnőtt köszönheti, hogy megtanult kacagva futkározni!
1893. szeptember 11. – 1967 szeptember 11.
Pontosan 120 esztendeje született és 46 esztendeje hunyt el dr. Pető András.
Tudományos munkásságáról a szakemberek sokkal többet tudnak nálamnál.
A krónikás feladata ez esetben csak annyi, hogy ne merüljön feledésbe ez a sors.
Pető András zsidó kereskedő-családba született bele.
Édesapja, Pető Ármin Körmendről, édesanyja, Weiner Szidónia, Rábakisfaludról, (ma Máriaújfalu) származott el.
A szülők már Szombathelyen éltek, amikor megszületett első gyermekük: Andor, aki első iskoláit még Szombathelyen végezte, majd elkerült a városból és 1911-ben már Budapesten érettségizett le.
Nevét Andrásra változtatta.
Renaissance ember volt…
A Pester Lloydnál kezdett el újságíróként dolgozni. Verseket írt, újságot szerkesztett és könyvet adott ki. Eközben elindult a világba, hogy újságírást tanuljon. Ám Bécsben a szíve másfelé irányítja, és beiratkozott az orvosegyetemre. Orvosi tanulmányait Bécsben, Párizsban és Budapesten folytatta.
Olyannyira beleszeretett az új választott hivatásába és az egyetembe, hogy az élettani tanszék tanársegédje lett.
Az első világháborúban hadikórházakban dolgozott.
1921-ben szerzett orvosi diplomát, majd az osztrák semmeringi gyógyintézetben dolgozott. Szakterülete a központi idegrendszeri mozgássérültek terápiája.
Ausztriai évei alatt kezdett el foglalkozni a konduktív pedagógiával, aminek a lényege, hogy a gyógyulás útját az egész ember személyiségében kell keresni.
Pető András orvos volt és pedagógus – és ezt a kettőt a gyakorlati munkájában egyesítette, ezzel lett ő A PETŐ.
Munkatársaitól a későbbiekben is teljes mértékben elvárta, hogy a gyógyításba vetett hitük és az akaratuk sohase inogjon meg, amiképpen ő is végtelen hittel hitt a módszere sikerében.
Mi is volt az orvosi – pedagógiai újítása?
A konduktív pedagógia, azaz a gyógyító (rávezető) nevelés lényege, hogy nem a lokális működést, hanem az egész embert kell segíteni, mert szerinte bizonyos fogyatékosság nem biológiai hiányosság, hanem tanítással korrigálható probléma.
Kutatásai alapján arra jutott, hogy az ember idegrendszere – a károsodások ellenére is – rendelkezik tartalékokkal, és képes új kapcsolatokat kiépíteni.
Ezeket az “új kapcsolatokat” megfelelő tanulási-tanítási folyamatokkal és irányításával lehet újból mozgósítani, azaz talpra lehet állni.
A módszer ezért is kapta a “konduktív”, azaz rávezető nevet.
1938: visszatért Magyarországra. Hogy mit csinált, hogyan vészelte át a háborús időket és az üldöztetést, arról nem találtam semmilyen információt.
1945: A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékvezetője lett.
Nagyon hitt a módszerében és a segítés erejében. Oktatói karrierjével párhuzamosan egy budapesti pincehelyiségben hozta létre első rendelőjét.
A kezdetekben önmaga kutatta fel betegeit, leginkább a legrászorultabbakat, akiknek saját pénzén vett élelmet és ruhát, és természetesen ingyen gyógyította őket.
Néhány fontos évszám a professzor életéből:
1947-ben Bárczi Gusztáv támogatásával a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán kapott lehetőséget elgondolásai megvalósítására.
1950-ben Létrejött az általa megtervezett és haláláig (1967) vezetett Országos. Mozgásterápiai Intézet. Ez az iskola ekkor még a főiskola gyakorló intézménye volt.
1950-1963 között a Mozgásterápiai Tanszék vezető tanára.
1963-ban megalapítja a “Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézet”-ét, a későbbi Pető Intézetet. Az Intézetében megindítja a konduktorok képzését.
Dr. Pető András egyik legfontosabb felismerése, hogy a központi idegrendszer sérülése esetében is egyszerre kell foglalkozni a testtel és a lélekkel, az érzelmekkel és az intelligenciával, a tanulással és a tanítással, az egészséggel és a gyógyítással, tehát az egész emberrel. E sokoldalúságának, emberi és orvosi bátorságának köszönhető, hogy megelőzve korát, megteremtette azt a konduktív rendszert, amellyel annyi embernek tudott segíteni, és így a hozzá forduló betegeket egy új és teljes élet lehetőségével ajándékozta meg.
Életéről dokumentumfilm készült, ami itt látható.