Nagy Jenciklopédia – XXI.
Értelmiségiek, segítők, vezetők
Nagy magyar életminőség-vizsgálatok
Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 6.
Mécs László:
Vád- és védőbeszéd
Én, Mécs, Isten szavának trombitája s mint költő, élő lelkiismeret: szétkürtölöm most minden égi tájra, hogy vannak züllött ifjú emberek, kikből nem lesz se szent, se honfi hős! S e fiúkért valaki felelős!
A kis királyfit rajongástul égve nagy mesterek védték a bűn elől, grófok, bárók s a pápa őszentsége is érdeklődött hogyléte felől – s ezekre nem vigyázott lelki csősz! E fiúkért valaki felelős!
E fiúknak nem volt gyerekszobájuk, hol mese-forrást rejtnek a zsaluk, lakásuk volt egy rossz szagú muszáj-lyuk, hol több család csókolt, pörölt, aludt! Vagy ólban nőttek s rájuk tőrt az ősz. E fiúkért valaki felelős!
Vagy műhelyekben, forgáccsal, csirizzel kavart habarcs volt álom-malterük. Az ételükben ember-jóság-ízzel nem találkoztak, bár az ég derűt szült, mert Istennel viselős! E fiúkért valaki felelős!
Pofozta őket mester, gazda, béres s rugdalta a kikent, kifent segéd: sokszor volt lelkük s hátuk alja véres, bőrük tetveknek vacsora s ebéd. A csontjuk vitriolos s nem velős. E fiúkért valaki felelős!
Csak ezt hallották mindég: „te gazember”, s ha többen voltak, akkor: „csőcselék”, irigy ebek a dús koncokkal szemben s a háborúban ágyútöltelék! Üvöltni kell, bár közhely, ismerős: e fiúkért valaki felelős!
Nem tudnak semmit ők a Bibliáról s hogy van Madách, Faust, lélek-asztagok! S csak annyit tudnak az Isten fiáról, hogy elítélt minden gaz gazdagot! Kinél szurony s arany van: az erős! E fiúkért valaki felelős!
Rothasztó testi-lelki rossz koszokból nem hámozta ki senki kincsüket s zenghet a jóság száz angyal-torokból, fülük az ég szavára már süket. Szívük gennyes, szemük nézése bősz. E fiúkért valaki felelős!
Ezeknek az lesz majd a messiásuk, ki forradalmat, pénzt és nőt ígér, a Múlt hulláján tánc lesz, kurjongatásuk világ-lángok között a Holdig ér. Jön a Halál, a mindent elnyelős: ítélet lesz s valaki felelős!
Forrás: Legyen világosság, 1933
*
Hitelesen tudósítunk
minden „csata frontjáról”,
ahol ember küzd a minőségi életéért
*
Nagy idők
kis-nagy tanújaként
akkor is igazat kell írjál,
ha ezzel önmagad jelented fel…
*
Száraz tényekkel
és/vagy
„nyálas” érzelmes mesével,
szociálisan érzékenyítsed
a még-már kőszívűeket!
*
Ha
felesküdtem
a gyógyításra,
elmegyek falura,
de lepratelepre,
járványkórházba is,
de a szülő-tápláló hazámat
csak tanulás végett hagyom el…
*
Kiállunk
a lincs hangulatú,
pogromra hergelt
csőcselék elé, hogy
lenyugtassuk, lebeszéljük…
*
Nekünk kell
a rossz híreket közölni,
empatikusan tapintatosan
és egyben vigaszt is nyújtva…
*
Protest song
énekes előadó -
egy szál gitárral is
felvillanyozod, feltüzeled
a még oly dermedt publikumot…
*
Egy
öngyilkosságra készülő,
vagy azzal fenyegetőző
ismeretlen embernek
telefonon is próbálj segíteni
beszűkült tudatállapotában…
*
Nem
helyette döntünk,
de megtiszteltetésnek vesszük,
ha más felnőtt tanácsot kér tőlünk,
amit szabaddá téve megfogadhat…
*
Ha
alkalmas vagy rá,
te légy a csoporthangadó,
te légy az érdeket artikuláló
és azt korrekten, ügyesen képviselő!
*
A
családot
közelről ismerő
orvosként megelőzöd,
illetve már csírájában
fojtod el a bajokat…
*
A
család
életmódját-
lelkületét figyelve
tervezed-építed
kívül és belül a házukat
(otthonteremtésük színhelyét)
*
Bátorítjuk
és szorongásaitól mentesítjük
a várandós, a másállapotú kismamát,
de be nem csapva, nem gyerekként kezelve őt!
*
Nem
tukmálsz rá
senkire életcélokat,
de javasolsz,
vagy kifogásolsz eszközöket…
*
Ne
röstellj
a bulvár-
sajtótól is tanulni:
olvasóbarát tipográfiát,
címadást, humort stb.
*
Szerep-
repertoárjukat bővítve
új életdimenziókat tárok fel
beszűkült életű honfitársaim előtt!
*
Elmesélve,
magyarázva
vagy ábrázolva,
transzparens élet-
példámmal tüntetve
kedvet csinálok:
légy egy kutyus gazdija !
(és sokat fogsz tanulni tőle,
és sok jó dologra nevel rá téged)
*
Folyamatosan
keresve-kutatva
közkinccsé tesszük,
amit végül találunk:
az öröm kristálytiszta,
ki nem apadó forrásait…
*
Mint egy
Indiana Jones:
légy te is
itt és most
egy személyben
tudós professzor
és bátor, vagány kalandhős
*
Meg-
tanítunk úgy nézni
minden újszülöttedre
mint egy leendő új Messiásra!
*
Felfedeztetjük-
kicsiszoltatjuk veled
rejtett értékeidet,
„csodagyerekségedet”,
a benned rejlő gyémántot…
*
Öröm-
zenét játszunk,
de tudunk szenvedni is érte,
mert az a végső cél.
hogy a közönség élvezze…
*
Felrázzuk
és gyógyítgatjuk
a kollektív amnéziában
szenvedő társadalmunkat
*
Előbb
tudatosítjuk
betegséged,
abnormalitásod,
hogy te is rádöbbenj,
és akarj is gyógyulni,
változni, egészséges lenni!
*
Köz-
érdekű adatokat
nem engedsz elrejteni,
meghamisítani vagy titkosítani
*
Nyíltan
vagy rejtve
újból neked
szegezzük a felszólítást:
Ismerd meg magadat
és változtasd meg éltedet!
*
Sajó Sándor: Magyarnak születtem Magyarnak születtem. Bölcsőm puha fája, Édesanyám keble azzá ringatott; Érzés ez: hatalmas, mint a tenger árja, S mint gyöngyöző vízcsöpp, oly tisztán ragyog. Napfényben a vízcsöpp szivárványszínt játszik, Éppúgy ez az érzés szívem rejtekén: Lelkes büszkeségtől könnyhullató gyászig Ezer változatját mind átérzem én. Magyarnak születtem. Óh e kiváltságban Arcomon az érzés büszkébbre pirul: Nemzeti létünkben ami fénysugár van, Mind lelkembe árad multak ormirul! Fenséges küzdelmek szárnyaló csodái, Dicsőséges hősök, véres viharok! Rajtatok hevülni, titeket csodálni- Van-e gyönyör ennél szentebb és nagyobb? Magyarnak születtem. Keblembe hordom Tünt századainknak fájó örökét: Kedvembe' ha víg is, van valami zordon, Mint sorsunkba' mindig valami sötét... Tűnő reményeinket úgy siratjuk egyre, Mint a megcsalt szív a hűtlen szeretőt, S mintha jövendőnkön mindig gyász lebegne, Melyet egy bús végzet titkos keze szőtt... Magyarnak születtem. Szeretem e földet Büszke szegénységben, bús gyönyörrel én; Más nemzet gyermeke gúnyos nyelvet ölthet,- Nincs hivatás, szentebb, e föld kerekén! Boldogabb nép sarja kicsinyelve szánhat,- Ezt a csodás érzést hogy is értené! Óh de honszerelmem gyűlöletre lázad, Ha rút árulás tör idegen felé... Magyarnak születtem. Gyűlölt ellenségem, Aki köztünk él bár, mégsem él velünk; Idegen bolygóként jár a magyar égen S fennen vigad, míg mi némán szenvedünk; Gúny neki érzésink tiszta szentegyháza, Lelkén szennyes érdek, bűnös vágy hevül, S féltett eszményinket gyáván meggyalázva Él magyar kenyéren s ah! büntetlenül... Magyarnak születtem. Áldom ezt a sorsot: Dicsőség, szegénység égi végzetét; De jött-mentnél jobban gyűlölöm a korcsot, Aki megtagadja magyar nemzetét! Honát pazarolva bolyong a világon, Itthon léha gőg van szívén és szaván,- Bús haragom üszkét a szemébe vágom: Félre innen hitvány, ez az én hazám! Magyarnak születtem. Szeretve, gyűlölve Virrasztom a nemzet jogos álmait, Érte buzdolok föl búra vagy örömre, Érte gyúl szívemben a kétség s a hit; Érte száll fohászom az Ég trónusához: Adjon a magyarnak lelkes nagy erőt, Hitvallása légyen: hűség a hazához És szeresse bölcsen, férfitettel őt! Magyarnak születtem! Ünnepnapon szőtted Számomra e sorsot népek Istene! Honszerelmem lángját fölgyújtom előtted, Ítéld meg: hiúság nem gyúl-e vele. És ha van még árnyék ezen a szerelmen, Óh világosítsd meg vágyó lelkemet: Taníts meg, és Uram, milyennek kell lennem, Hogy igazabb, hívebb, jobb magyar legyek!
*
A
mű-
alkotáson
keresztül sugározó
szabadító üzenetünk:
másokat is boldogítva
éld tisztán s teljesen,
vagyis boldogan éltedet!
*
Figyelmeztess
a rejtve ketyegő
időzített bombákra
és az ördögien jól álcázott
egyéni vagy társadalmi csapdákra
*
Pofozkodás
és kényszerítő eszközök,
gumibot nélkül harcolunk
a fatalisták, a rémhírterjesztők,
a pánikkeltők, a világvég-várók ellen
*
Elmagyarázzuk:
mit jelent egy embernek
pozitív-negatív szabadságjoggal,
illetve szociális joggal rendelkezni,
és mit azzal élni vagy visszaélni
*
„Alternatív”,
ősrégit folytató-újító
kultúrádat, életformád
a te szemedben is egyenértékesítjük:
így kishitűséged egyre csökken,
önbizalmad egyre nő
*
Önként
és minél nagyobb
nyilvánosság előtt
tisztogasd a közéletet
a korrupció rákfenéjétől…!
*
Napi-
renden
tartod a kérdést:
hogyan lehet a korrupció
lehetőségét minimalizálni?
*
Felkérés
nélkül is átvilágítjuk
a politikust, a bírót,
a kurátort, a közpénzosztót…
*
Meg-
vesztegethetetlen légy,
így és ezért érdemel hitelt
„tiszta kéz” követelésed is…!
*
Nem titkolva
„szubjektivitásunk”:
fikarcnyit sem engedünk
az objektív igazság mércéjéből…
*
Akkor
nem vállaljuk el
a médiaszereplést,
ha csak gúzsba kötve
és úgy táncikálhatunk,
ahogy ők fütyülnek
*
Történelmi
kutatásod következtetése
nem szakmai, akadémikus belügy, de
mai állásfoglalás rázós társadalmi ügyekben,
hisz már eleve innen tetted fel a kérdést,
aminek megválaszolása szinte létkérdésed lett!
*
Úgy tudd
tanítani „a történelmet”,
hogy ne múzeumba, panoptikumba vezess,
hogy érdeklődést kelts és érzékenyen érints…
*
Öncenzúránk
olykor indokolt,
de nem engedjük másnak,
hogy kiherélje mondanivalónkat –
csak az igazat, a teljes igazat mondjuk!
*
Mi vagyunk
az étel és az élet sava-borsa:
a megbolondítók, a boszorkányok,
a garabonciások, a megtáltosítók,
a világ varázstalanítását akadályozók!
*
Tisztázva
a félreértéseket,
keresve és megtalálva
a lényegi közös alapot,
oldjuk, megszüntetjük
a világvallások,
és a felekezetek közötti
sokszor, legtöbbször, mindig
mondvacsinált ellentéteket!
*
A világ-
vallások, felekezetek
sokszínű kavalkádjában
megkeressük-megnevezzük
az ökumenét, a közös lényeget!
*
Nem hagyjuk,
hogy az embereket
megosszák és szembeállítsák,
egymás ellen kijátsszák, leuralják
annak a választásuknak alapján,
hogy melyik a kedvenc csapatuk,
zenekaruk, pártjuk, vallásuk stb.
*
Minket
inkább azért
fizessenek,
ha egészség van –
mi ne a betegeinkből éljünk…
*
Átélhető-
izgalmas ”tanmeséket”
mondok és írok, adok tovább,
hogy lehetőleg más kárán tanulj
*
Szellemi utaztató -
nagyvilági kitekintést
s így összehasonlítási alapot adj:
hogyan élnek mások máshol?
*
Idegenvezető,
aki megvédi országát,
mint saját szüleit és gyerekét
a hamis vádaktól, rágalmaktól –
és azt a legjobb színben tünteti fel…
*
Olyan
távoli-rejtett
helyekről adok
hiteles élménybeszámolót,
ahova anyagi, nyelvi stb. korlátok miatt
más nemigen jut el…
*
Megmutatjuk,
milyen volt rég
s elképzeljük, hogy
mivé lehetne ma itt
a gyermekbarát életiskola
*
Fejlesztjük
arányérzékedet,
hogy például eltaláld
a jogos önvédelem mértékét
(esetleg önvédelmi sportot
ajánlunk és arra ki is képzünk…)
*
Megtanítunk
létfontos disztinkciókra:
pl. barát vagy ellenség,
elképzelt vagy reális-e egy veszély?
*
Vicceket
gyártunk,
módosítunk és terjesztünk
a helyi és országos kiskirályok
nevetségessé tételére…
…egy hatékony szellemi
fegyvert adva a nép kezébe!
*
Minden
utunk felfedező,
tanulmányi s zarándokút is egyben,
éppen úgy magunk mint mások épülésére
*
Ellen-
példámmal is tüntetve
nehezményezem,
hogy feleslegesként,
sőt károsként
leírják a mai öregeket
*
Éberen őrködünk
nemcsak a természeti,
de a társadalmi diverzitáson,
sokszínűségen, sokféleségen is
(ami messze nem azt jelenti,
hogy szabad utat nyitunk
a devianciának, perverziónak)
*
Az
autók, újságok,
politikusok stb.
látszatsokfélesége mögött
kimutatjuk lényegi azonosságukat
*
Ingyen adom
nem olcsó vigaszom –
és nem bagatellizálom el
lélek- és életölő bánatokat
*
Észre-
vetetjük
a társadalmi
és lelki bilincseket,
hogy levetessük azt -
tanítgatjuk a kibújást,
a „szabaduló-művészkedést”…
*
Menekülő-
művészek vagyunk,
de nem csak egy cirkuszi
mutatványként…
…példát mutatunk rá,
hogy kell kiszabadulni
a szellemi-lelki bilincsekből!
*
Öncélúan
vagy maga-
mutogatásból nem,
de az ügyért akár még
„fakírok” is leszünk?
(vagy önsanyargató
erdei, pusztai remeték)
*
Bűvész
trükkjeinket
nem misztifikáljuk –
de tudatjuk, hogy
van, ami nem tanítható
*
Belelátjuk
az ormótlan kőtömbbe
a szobrot és lefaragjuk a felesleget
*
Addig várunk
rejtőzködve a lápban,
míg végre lencsevégre
kapjuk a ritka madarat
*
Erkölcs-
csőszködésre nem,
de becsületbíráskodásra igen:
erre szívesen vállalkozunk, ha
így megelőzhető egy konfliktus
beláthatatlan eszkalációja!
*
Idegenben
vezetünk és tolmácsolunk,
tájékoztatunk és igényt keltünk,
híven bemutatjuk az ott élők más,
sokszor megszívlelendő szokásait
*
Dalokat,
rigmusokat
és „versikéket” szerzünk,
mellyel szép álomba ringatod kisdeded…
*
Elhúzzuk
a talpalávalót,
a bénát is feltámasztva -
betanítva a lépéseket,
a koreográfiát, de hogy
akár rögtönözhessél is…
*
Kiénekeltetjük
és kitáncoltatjuk
belőled
az örömed-bánatod,
feszültséged, szorongásod,
hogy végre hivatást s párt találjál…
*
Szellemes
vetélkedők
kitalálásával-
szervezésével
agyakat tornáztatunk,
önművelésre ösztönzünk
*
Reményik Sándor
Az Ige
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhitattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!
E drága nyelvet porrá ne törjétek,
Ne nyúljon hozzá avatatlanul
Senki: ne szaggassátok szirmait
A rózsafának, mely hóban virul.
Úgy beszéljen ki-ki magyarul,
Mintha imádkozna,
Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!
És aki költő, az legyen király,
És pap és próféta és soha más.
Nem illik daróc főpapi talárhoz,
S királyi nyelvhez koldus-dadogás.
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,
Ki borát issza: Élet borát issza,
Előre néz s csak néha-néha vissza -
S a kelyhet többé nem engedi el!
|