A bűn (Lábjegyzetek Platónhoz 2-3.)
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Laczkó Sándor - Dékány András: Filozófia mint bűntárs? - Előszó
"Halld hát, fiam, nem épen a Tilos Fa gyümölcse volt oka a Száműzésnek, hanem csak az átlépés a Tilosba"
- Heller Ágnes: Bűn szankciók nélkül
- Kelemen János: Tiltás, határok, kirekesztés az Isteni színjátékban
- Bacsó Béla: Franz Kafka a bűnről
- Juhász Anikó - Csejtei Dezső: A bűn disszeminációja
- Gyenge Zoltán: A Bűn heteronómiája - Richárd, Agamemnón avagy Ábrahám
- Weiss János: A kőszív motívuma a magyar romantikában - Előzetes (filozófiai) megállapítások a Csongor és Tünde elemzéséhez
- Békés Vera: Oidipusz, Ádám, Raszkolnyikov - ősbűn-modellek a XX. század első felében
- Loboczky János: A bűn és a démoni Bartók zenéjében
- Garaczi Imre: A bűn mint a művészi ábrázolás forrása
"Ha már van fogalmad a sötétről, akkor látod kedvesebbnek a világosat..."
- Kendeffy Gábor: Mire jó a rossz? - A mandineres gondviselés tanítása a pogány és keresztény antikvitásban
- Boros István: Bűn, bűnbeesés és antropológiai következményeik
- Kormos József: Intellectus et appetitus - voluntas et appetitus - Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus a bűnről
- Boros Gábor: Locke és Leibniz a bűnről
- Schmal Dániel: A "filozófiai" bűn a kései 17. században
- Pavlovtts Tamás: A bűn átöröklődése és az ember misztériuma - Pascal
- Valastyán Tamás: Az etika pluralitása és a rossz viszonya Novalisnál - Platón, Plótinosz, Novalis
- Gyenes Ádám: A bűnbeesés folyamatának értelmezése Kierkegaard a Szorongás fogalma című műve alapján
- Czakó István: Az ártatlanság dialektikája - Kierkegaard és Hegel a bűnbeesésről
- Kiss Endre: Az erény és a bűn Nietzsche filozófiájában
"Szívünk mélye önmagunk számára kifürkészhetetlen"
- Kocziszky Éva: A kéz és a zsigerek, avagy a testi szenvedés és a bűn Jób könyvében
- Simon Ferenc: Irgalmazz az ártatlanoknak! - A bűn-fenomén néhány aspektusáról
- Kalmár Zoltán: A kígyótól a vétekadatbázisig
- Gausz András: Félelem - Filozófiatörténeti referátum
- Bohár András: A bűn ontológiai és etikai vonatkozásairól
- Ullmann Tamás: A bűn fogalma fenomenológiai perspektívából
- Fenyő Imre: Hogyan beszélhetünk bűnről posztmodern világunkban?
- Rónai András: A bűn és a test mint sebezhetőség
"Hogyan lehet egyáltalán bűnös az ember?"
- Losoncz Alpár: A szív és a szem: a bűn a politika távlatában
- Földesi Tamás: A jogi és a politikai bűn néhány problémája
- Bayer Judit: A bűn és a büntetés mint jogi kategória
- Mester Béla: Bűn és hatalom alá vetettség - Az európai politikafilozófia egyik alapeleméről
- Kissné Novák Éva: A bűn és a nő
- Csák László: Havel Bűne
- Tóth I. János: A környezettel szembeni bűnről
"A bűnös-lét nem valamilyen bűn elkövetésének a következménye, hanem megfordítva: a bűnössé válás csak az eredendő bűnös-lét 'alapján' válik lehetségessé"
- Veress Károly: A bűn problémája és a végesség tapasztalata
- Ungvári-Zrínyi Imre: Bűn és önazonosság
- Kardos Gábor: Az édentől nyugatra - a bűn és az erőszak mint a nyugati gondolkodás princípiumai
- Krémer Sándor: Miért "bűn", ami nem bűn? - Richard Rorty a fiatal Heidegger koncepciójáról
- Nyírő Miklós: Bűn és önmegértés a "Lét és idő"-ben
- Susszer Zoltán László: Stanley Fish, avagy a bűn vonatkozásában kifejtett filozófiai teóriáknak nincs semmi gyakorlati haszna
- Alain Watt: Nietzsche, Bataille and Atheistic Sin
- Váradi Péter: Nietzsche perspektivikus bűn-kritikájának értelmezései - Danto, Nehamas, Clark
- Csontos Márton: A heideggeri bűnfenomén marxista recepciója Lukács György Az ész trónfosztása és A társadalmi lét ontológiájáról című művei alapján
Filozófia mint bűntárs? (előszó-részlet)
Van-e a filozófiának mondanivalója a bűnről? Egyáltalán filozófiai téma lehet-e a bűn, avagy sokkal inkább a társtudományok (teológia, jogtudomány, pszichológia, stb.) tárgykörébe tartozna? Az eredendően a szakrális/morális szférához kötődő bűnnek milyen fogalmi relevanciája van/lehet ma? Nem állíthatjuk, hogy a bűn problémája jelenleg a filozófia érdeklődésének homlokterében állna, ugyanakkor azt sem, hogy marginális lenne. Talán éppen a probléma mibenlétének filozófiai értelemben vett megválaszolatlansága, megválaszolhatatlansága teszi a kérdést szinte a kezdetektől a bölcseleti gondolkodás tárgyává? Ugyanakkor a filozófia mintha folyton feszengett volna akkor, amikor a bűnről igyekezett valamit mondani, s a szakralitás, a pszichikum, illetve a jog szférájába utalta a kérdést, vagy éppenséggel az individuális létezésmódhoz illesztette.
Gondolkodni a bűnről maga is a bűn terrénumába való belépés lenne? A bűn racionalizálása, a szakrális szféra elhagyása a bűnös-lét kiterjesztését vagy leszűkítését jelenti-e? Bűnösnek lenni - praxis? A bűnről gondolkodni: pusztán teória a praxisról, vagy több annál? Egyáltalán van olyan, hogy bűn? Vagy Ádám bűne mindannyiónkra átöröklődött? Az eltérő nézőpontok folytán tiszta fogalmi definíciót nem várhatunk a filozófiától, önnön természetéből adódóan inkább elbizonytalanít bennünket. S ha már elbizonytalanít, nem pedig felold, akkor a filozófia pusztán bűntárs lenne?
[...]
Jelen kötet a Magyar Filozófiai Társaság és az SZTK BTK Filozófia Tanszéke szervezésében Szegeden, 2004. május 13-14-én megtartott, Lábjegyzetek Platónhoz: A bűn című tanévzáró konferencián elhangzott 44 előadás szerkesztett anyagát tartalmazza. A konferenciára a hazai "filozófus céh" legkülönbözőbb műhelyeiből érkeztek előadók, megvilágítva a bűn problémájának szakrális/teológiai, filozófiatörténeti/etikai, irodalmi/művészeti, jogi/politikai, illetve alkalmazott-filozófiai vetületeit. A konferencia- és könyvsorozat Whiteheadtől kölcsönzött címe is a kutatások minden irányban, minden korra és területre történő kiterjesztésére ösztönzött bennünket.
Lábjegyzetek Platónhoz sorozatcímen harmadik alkalommal került sor tanévzáró konferenciára Szegeden. 2002-ben és 2003-ban A szeretet, illetve Az erény volt a konferenciasorozat kiválasztott témája. A szeretet alcímű konferencia előadásai nem jelentek meg nyomtatásban, míg Az erény anyaga képezte a Lábjegyzetek Platónhoz című könyvsorozat első kötetét. Bár A bűn alcímű 2004-68 rendezvény volt a konferenciasorozat harmadik állomása, az ott elhangzott előadások anyagát a könyvsorozat 2-3. köteteként jelentetjük meg, s ezzel mintegy szinkronba hozzuk a konferencia- és könyvsorozat sorszámozását. Ennek megfelelően a konferenciasorozat 4. rendezvénye (2005. májusában, a kiválasztott téma: A barátság) egyben a könyvsorozat 4. kötete is lesz.
[...]
A bűn (Lábjegyzetek Platónhoz 2-3.)
|