RELATÍV TÖRTÉNETÍRÁS
Részleteiben és egészében is elhibázott munkának látja Takács Tibor, a Történeti Levéltár történésze Rigó Róbert* Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938-1948) című könyvét a BETEKINTŐ legfrissebb számában megjelent recenziójában**.
Véleménye azért is érdekes, mivel Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, "a társadalomtörténet és mentalitástörténet magyarországi meghonosításának úttörője" nemrégiben igen elismerően írt*** ugyan erről a könyvről, többek között ilyen passzusokkal:
"Rigó Róbert helytörténeti monográfiája korántsem szimpla helytörténeti munka, hanem olyan mezőszinten megoldott történeti rekonstrukció és elemzés, ami a jól megválasztott
léptéknek és látószögnek köszönhetően mélyen bevilágít ennek a különösen mozgalmas, tragikus eseményekkel telített évtizednek a történelmi alakulásába.
[...]
Rigó Róbert Kecskemét-története új irányba fordíthatja a városi helytörténet-írás, valljuk be, mára némileg begyöpösödött műfaját; egyszersmind utat mutat a második világháború korának újfajta érzékenységek szerinti történeti megközelítése számára."
Lehetséges, hogy Takács Tibor és Gyáni Gábor nem ugyanazt a könyvet olvasta?
Esetleg Gyáni Gábor posztmodern történelemértelmezésének megfelelően a múlt már csak szövegként lehet jelen a mi valóságunkban, és ezt a szöveget szabadon és érvényesen lehet egymással teljesen eltérő módokon értelmezni?
A két recenzió összevetése mindenképpen tanulságos.
* RIGÓ RÓBERT (1973) történész, szociológus, a Kecskeméti Főiskola főiskolai docense, általános rektorhelyettese.
** Takács Tibor: Kecskeméti változások feketén-fehérenhttp://www.betekinto.hu/2015_3_takacs
*** Gyáni Gábor: A történelemnek kiszolgáltatva. Forrás 2015. januárhttp://www.forrasfolyoirat.hu/1501/gyani.pdf
