Payday Loans

Keresés

József Attila és a Bartha Miklós Társaság PDF Nyomtatás E-mail
Mai magyar könyvkiadás és folyóirat-választék




Tasi József – számos irodalomtörténeti dokumentumkötet összeállítója, szerkesztője – aprólékos földolgozású kismonográfiájában együtt állít emléket József Attilának és a 20. századi magyar szellemi mozgalmak egyik legjelentősebbjének, tüzetesen dokumentálva a költő és a Bartha Miklós Társaság közös esztendeinek történetét. ; A Magyarországon élő erdélyi, felvidéki és délvidéki diákok, értelmiségiek 1925-ben Budapesten megalakult, népi-nemzeti indíttatású, népismereti feladatot vállaló szervezete egyike volt a kor hasonló célú értelmiségi mozgalmainak – mint a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, a felvidékiek Szent György Köre vagy az Erdélyi Fiatalok – és velük sok-sok eszmei szálon szövődött kapcsolatok hálózatában működött. (E hatás egyik jelzés értékű mozzanata volt, hogy a balra tolódó Bartha Miklós Társaságot alaposan megismerő Balogh Edgár – hazatérve Szlovákiába – létrehozta a Sarló mozgalmat.) Éppen e radikalizálódást mutató években, 1928 és 1933 között volt József Attila is tagja a társaságnak – érdekes módon a közgazdasági alosztály vezetője volt, míg az irodalmié Illyés Gyula –, ahová a polgári radikálisoktól, a Toll című lap körül csoportosuló urbánusoktól érkezett. A szerző szerint a népiséget fölvállaló Bartha Miklós Társaságtól a költő egyenesebb úton juthatott el a marxizmusig, majd rövid időre az MKP-ig, mint a polgári radikálisoktól. Később ismét az urbánusokkal keresett kapcsolatot, így lett a Szép Szó munkatársa. ; Tasi igen részletesen dokumentált, jegyzetelt tanulmánya előbb a társaság megalakulását, majd első nagyszabású rendezvényét, az 1928. évi Ady-ünnepséget ismerteti, mely a hazai és a határon túli fiatal magyar értelmiség első nagy találkozása, közös fóruma volt a vátesz-költő szellemi hagyatékának hatása alatt. A kismonográfia második része József Attilának a társaságban betöltött szerepét, munkáját elemzi, és a mozgalom folyóiratában (Új Magyar Föld) való működését elemzi, útjaik ideiglenes elválásáig. Az utolsó egység a költőnek a társasághoz való rövid visszatérését, majd végleges eltávolodását dolgozza föl krónikaszerűen. Tasi két úton közelít kapcsolattörténeti témájához: részint intézménytörténeti, részint filológiai módszerrel vizsgálja József Attila és a mozgalom egymásra hatását – mindvégig meggyőző dokumentációval alátámasztva megállapításait – és elemezve a költő néhány e korszakban született, „barthás” ihletésű költeményét is (Akácokhoz!; Ady emlékezete). ; Az iratmásolatokkal illusztrált, terjedelmes jegyzetapparátussal kiegészített – névmutatót sajnálatosan nem tartalmazó – kötetke olyan kis formátumú, szedése annyira apró betűs és tömör, hogy könyvtári állományba vétele és használata problematikusnak tetszik, de – nagy irodalomtörténeti gyűjteményekben el kell helyezni.