Payday Loans

Keresés

A legújabb

A LÉTROMLÁS NAGYKÖNYVE - 2. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2010. március 15. hétfő, 15:00
munch
SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE
A POKOL, A „LÓ” ÉS A BALGA


Csokonai Vitéz Mihály
Zsugori uram

Esmérek én egy vént. - Ki az: - Neve nincsen:
Régen eladta már aztat is a kincsen;
Sőt míg bírt is véle, magában tartotta,
Mert mondani másnak ingyen sajnállotta. -
Hol lakik? - Ott látszik, ama kapu megett,
Egy ház, melyet náddal önnönmaga szegett.
Van két palotája a Piac-utcába,
De azt a rácoknak adta árendába;
Maga e kunyhóba éhezvén kucorog,
S elméjébe mindég a drágaság forog.
Űl pénzes ládáján sovány ábrázattal,
Tisztelvén a Mammont örök áldozattal.
A bús gond béesett orcájában hever,
Mérget kedveltető kincseiből kever.
Oly sárgák orcája sovárgó gödrei,
Mint aranyára vert királyok képei:
Mint a sírból feljött halott útálsága,
Amelyről minden húst a párka lerága. 

Most is azért sóhajt és dúl-fúl magába,
Mért nem adhatja az áert árendába.
S öszvekalkulálván saját számadását,
Nyögve kárhoztatja szörnyű pazérlását.
Gyász idők! - így kiált, vádolván az eget, -
Lám, csak egy rövid nap mennyit elveszteget
Ma csak harminc arany jött bé a kasszába,
Mégis kilencven pénzt adtam ki hiába.
Azonba mely szörnyű károm következe: -
Itt jajgat, s fejére kúlcsolódik keze -
Mely szörnyű kár! egy szél pénzem elrablotta,
Lantornás ablakom ketté szakasztotta! -
Úgy tűnődik; s talám azt is sajnálja ő,
Hogy a versbe ingyen s potomra jött elő.

*

Ha látják, hogy megállsz szemlélődni
Vagy elvonulsz egy könyvbe mélyedni,
Akkor rögtön kitalálnak neked valami álmunkát…

*

Belemész az iszapbirkózásba, a sárdobálásba,
S a végén csodálkozol, hogy már te sem vagy tiszta

*

Nem kegyelmezel kiszolgáltatott társaidnak:
A legapróbb részletekig meséled, sőt ismétled
Életed egykori és egyszeri nagy történetét….

*

Annál gyakrabban nyúl 
az egyre nagyobb pohár után,
minél jobban távolodik ideáljaitól…

*

Önmagad utánzod,
S meglepődsz, hogy nem vagy eredeti

*

Mestergerendának indul,
De még jó, hogy fogpiszkáló lesz belőle

*

A sorozatban elvesztett életcsatáidat
Otthon kávézgatva fejben mindig megnyered

*

A gazdádnak a papagája vagy
Főleg a káromkodásokat szajkózod

*

Úgy élsz, mintha börtönben…
Nem érintkezel sorstársaiddal
Nem írsz és nem olvasol
Bugyuta tévéműsorokon bambulsz 
Nem csoportosulsz, nem egyesülsz
Nem mész ki a szabadba, a rétre, patakra

*

Senki nem áll jót érted
Senki nem vállal kezességet,
Amikor hitel felvételére szorulná rá…

*

A legbizalmasabb barátodról,
Aki mindennapos vendég volt házatokban,
Kiderül, hogy fizetett rendőrspicli…

*

Szántszándékkal hagynak kínzó bizonytalanságban:
Nem tudhatsz semmit erőszakkal elvitt szeretteidről:
Rab, elítélt, vádlott, kivégzett, eltemetett? 
Hol van, hol nincs – meddig lesz távol, örökre?

*

A jó ügyek vitorlás-hajói 
Média és közadakozás hátszele nélkül vesztegelnek

*

Konzum idióták
Akik kritikátlanul mindent bevesznek
Cukros mázzal lenyelik a békát 
A keserű orvosság helyett cukros vizet hörpintenek

*

A rút kiskacsa
Nem tér vissza a hattyúkhoz,
Hanem terrorizálva a többieket a képére formálja

*

Budapest nem nyílt város…
Légibombázások, utcai harcok, tankcsaták
Felrobbantott hidak, közművek, épületek 
Elpusztult kulturális értékek és civilek, katonák stb.

*

A szó veszélyes fegyver,
És van aki fegyvertelen, önvédtelen, 
És van aki naponta sebzi a körülötte levőket

*

Előbb szólsz, azután gondolkodsz
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna
Repül a nehéz szó, 
ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál el…

*

Te meg se nyikkansz
Hiába faggat, kérdez, vizsgáztat a tanár,
Tudsz, amit tudsz – de megtartod magadnak…

*

Mintha színvak lennél
Mintha halláskárosult lennél
Mintha vak és süket lennél
Mintha néma és béna volnál

*

Te nagy pénzzel fogadsz a sportmérkőzésre,
Nem is sejted, hogy csalás, „bunda” van mögötte

*

Mindig a többséggel tartasz,
Rettegsz különvéleménnyel kisebbségben maradni

*

Hangulatember,
Aki elvárja, hogy mindenki hozzá igazodjon,
Ahogy a szeszélyes áprilisi időjáráshoz kénytelen

*

Csak az eszed élesíted, s azzal büszkélkedsz,
Szíved érzékenyítését önsorsrontó módon elhanyagolod
(Távolt tartod magad a „felesleges” költészettől-zenétől)

*

A hóhértanoncok rajtad gyakorolnak

*

Vak megszokás és gyilkos rutin rabja
Beteges félelem az átvizsgálástól, a változtatástól 

*

Tudatosan vásárlom majdnem mindig a legolcsóbbat…
Ha a nyomorküszöbön élsz, megfosztanak a választástól?

*

A homokosság előnye:
nem gond a fogamzásgátlás

*

A nőm az orromnál és a farkamnál fogva vezet?

*

Másnaposság, macskajaj
Amit jobb megelőzni, s amit rossz ráivással kúrálni
(A cinikus mondás: ne légy másnapos, maradj részeg!)

*


Legyetek jók, ha tudtok:
Ha van a katona fején sapka, az a baj,
Ha nincsen, akkor az a baj

*

A hálátlan
annak az örömét is rontja, aki ad,
s azokkal is kiszúr,
aki miatta nem kapnak,
mert elment az illető adakozó kedve...

*

Aki ön-védtelenül hagyja magát, 
az mintegy beinvitálja az ellenséget

*

Cserebere – KGST 
Döglött kutyát cserélni döglött macskára

*

Csengőfrász
„Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened’”

*

Vagy nem terjednek a jó hírek,
A rosszak viszont szélnél sebesebben,
Vagy eláraszt a hírek özönvize, s nincs bárka,
Nem tudod a lényegeseket kiszűrni,
S nincs egy róluk hitelesen véleményt formáló

*

A kisgyermek előtt beszélik meg
A család zűrös anyagi helyzetét,
Még arra is utalva, hogy milyen sokba kerül

*

Az ügyvéd és a pap
A neki megvallott titkokkal házal
Rohan vele az ellenérdekű félhez, rendőrhöz

*

Már – soha - nem tudod, 
Milyen a cserépkályha melege, illata stb.
Milyen madárcsiripelésre ébredni
Milyen reggel házadból zöld gyepre kilépni
Milyen a kertből szedett eper íze stb.

*

Hiába vagy, vagy lennél
Nagyon jó, első-osztályú labdarúgó,
Ha nem engednek labdába rúgni,
Ha nem kapsz játéklehetőséget,
Ha a többiek nem hoznak helyzetbe…
Így ez sosem fog kiderülni, még számodra sem

*

A maffia, a hálózat, a titkosszolgálat
Segítségével indul és bontakozik ki pályád,
S mire már-már elhitetnéd magaddal, 
Hogy te ilyen tehetséges is vagy,
Akkor vagy ejtenek vagy kérnek valamit…

*

A helyes utat választod
Miután már minden mást kipróbáltál
(feltéve, hogy még addig életben vagy…)

*

Beszűkítik a falu életlehetőségeit,
Elűznek a nagyvárosokba, 
Az albérletbe, max. lakótelepre,
Ahol éhbérért végzel lélekölő munkát

*

Te csak az olcsóságoddal versenyzel,
S a munkaerőpiacon mindig lesz olcsóbb,
Pláne, hogy nincs munkás szolidaritás

*

Ha nem állsz bosszút,
Akkor a családod közösít ki,
Ha megtorlod a sérelmet,
Akkor a törvény sújt rád

*

Ha nem lopsz, akkor a családod lopod meg

*

Mire élvezni tudnád a nyugdíjad
És a nyugdíjas évek adta szabadságot,
Addigra lerobbansz, leépülsz, elmagányosodsz,
S hamarosan az elfekvőben-temetőben kötsz ki

*

Nem lehet tudni,
Hogy ki, s milyen részegen ülhet volánhoz
Milyen állapotú autó rohan veled szemben –
Minden ellenőr korrupt

*

Minden ötleted lenyúlják
Minden találmányod ellopják
A te tollaiddal ékeskednek
A te hőstettedet sajátítják ki

*

Csak protekcióval lehet bármit elérni,
Hiánycikkhez jutni, iskolába bejutni,
Álláshoz jutni, ügyeket elintézni stb. stb.

*

Az unokád nem örök semmi jót,
Az ó rovására veszel fel hiteleket,
Csak adósságokat hagysz hátra,
S egy lepusztult házat és hazát

*

A hazait lenézik, mucsaiként elvetik,
Ami külföldi, azt majmolják, feldicsérik  

*

Egymagadnak minek főzzél?
Eszed inkább az idegenek készételét,
Rosszabb esetben a konzerveket,
Amikbe több a méreg, mint az étek

*

Sajnálkozva nézed a tolókocsisokat -
De már te is csak a vécére mész gyalog,
De kiskirályként minden máshova kocsival…
Önként rokkantosítva le magad el is satnyulsz

*

Három - bánom 
Annyi minden „értéked” van otthon,
Hogy nem szívesen mész el vendégségbe,
Magadhoz se szívesen hívsz embereket.
Ha mégsem tudsz ellenállni a hívásnak,
Akkor meg szinte csak arra gondolsz,
Hogy időközben nem rabolnak-e ki…

*

Peches ember vagy, mégis a jégre mész

*

Pont az az egy ember bukik le,
Aki nem lopott a tombola nyereményekből,
Mert ő az egyetlen, aki „amnesztia” alatt
Próbálja visszacsempészni a felesége szajréját

*

Csak a börtön előnyeit látod
Koszt és kvartély, fűtés és ruha,
A hátrányokat elbagatellizálod,
Hiszen most éhező rongyos hajléktalan vagy,
De amikor odakerülsz a rács mögé, 
Már nem lehet kiszállni, visszacsinálni…

*

Udvariatlanságod miatt
Nem nyered el a hallgatóság jóindulatát,
S pocsékba megy lélekmentő prédikációd 

*

A kisebb bajt megelőzendő
Egy sokkal nagyobb bajba sodrod magad 

*

Csak a fejét ütik, hogy meg ne sántuljon

*

Aki szereti a látványos eredményeket,
Az a rombolásban ér el nagy sikereket,
Felrobbant egy házat, felgyújt egy erdőt

*

Az iskola eléri a nem manifeszt célját,
Megutáltatja veled a matematikát,
Elveszi a kedved az olvasástól
És macskakaparás lesz a szép kézírásból 

*

Elég,
Ha csak egy ember hisztizik stb.
Máris elrontotta egy tucatnak a játékát,
S nem egynek még az egész napját is.
Esetleg legközelebb már ezért le sem jön.
Amivel meg ő lesz a leépítő ember…

*

Találkozol egy számodra fontos emberel,
De csak annyira élsz az egyszeri lehetőséggel,
Mint amikor a hegedűt légycsapónak használják



Petőfi Sándor
MINT LÓT-FUT A BOLDOGSÁG UTÁN...


Mint lót-fut a boldogság után
Az ember, a dőre,
Az egyik hátra, a másik előre,
Mikéntha már ott volna nyomán.
Hiába igyekeznetek!
Előttetek, mögöttetek
Nincs a boldogság... ott alattatok van
A sírhalomban. 

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

a pokol kapuja



LAST_UPDATED2