|
| 2014-11-08 20:16:54, szombat |
|
|
Társaságban szóba került a bugyi, s a fiúk alig bírták visszafogni a nevetést. Ártatlan nyelvi példa akart lenni. Arra szolgált, hogy rámutassak, egy hangutánzó szóból (buggyan, bugyog) miként keletkezik képi átvitellel egy főnév: bugyogó, s abból rövidüléssel a mai bugyi. De elég volt a bugyi szó kimondása, máris heves izgalom támadt. Jó, tudjuk, hogy a bugyi nem a legérdekesebb dolog a világon, de nagyon közel van hozzá.
Bugyi szavunk arra is példa, hogy egy szónak milyen erősen lehet nemi kötődése. A csecsemőnek és a kisgyermeknek még nemtől függetlenül bugyija van, a nőknél végig használatos a szó, ám a fiúknak, férfiaknak régen még lehetett bugyogójuk, de ma már alsónadrágjuk van. Úgy 10-14 éves kortól a bugyi alsónadrággá alakul át.
Eredetileg a fakadó vagy forrni kezdő folyadék hangjából keletkezett a bugy (bugyog és buggyan) szótő vagy gyök. Első jelentése ma is: a folyadék bugyogni (buzogni, forrni) kezd. Innen ered a bugyborék, sőt a buborék is. Átvitt értelemben mondhatjuk: a ruha buggyot vet (kiöblösödik, kitüremkedik), ezért beszélhetünk buggyos nadrágról, valamint a nevetés is buggyan, ha hirtelen előtör valakiből (mint az imént említett fiúkból a bugyi hallatán). Akinek elmentek otthonról, arra azt mondják: megbuggyant. Tojást is buggyanthatunk: forrásban lévő ételbe tojást ütünk. A népéletben a szónak további fejleményei maradtak fenn. Él a bugyi teljes formája, a bugyogó. Mondják: szellős bugyogó, amelyet tehát férfiak is hordhattak a népdal szerint: ,,Már ezután bugyogóban járok, annál jobban szeretnek a lányok". Van bugyogós korsó (régebben bugyka, bugyoga) szűk szájú, füles, csecses korsó, amely - ha iszunk belőle - szintén hangot ad, buggyot vet. A bugyogás a víz kiömlése, illetve annak hangja, de Székelyföldön az érthetetlen beszéd, csacsogás is.
Köze sincs a bugyihoz, mégis temérdek nyelvi tréfa forrása Bugyi, a Dabas melletti település. Neve nem a magyar bugyiból, hanem egy szláv névből ered. Ám, aki hallja, mosolyra szalad a szája, mint az én társaságomnak, amikor a bugyit szóba hoztam. Sőt nyelvi tréfák sokaságát indítja el, mint például ezt: Sáriba Bugyin keresztül vezet az út, s közte van Borzaspuszta.
Néha egyetlen szó elég ahhoz, hogy elinduljon és kibuggyanjon a nevetés. Mint tudjuk, a településnevekhez kétféle határozóragot illeszthetünk: külsőt és belsőt. Ezek logikája nem egészen ismert, de egy biztos, Bugyira megyünk és nem Bugyiba, Bugyin vagyunk és nem Bugyiban, és Bugyiról jövünk, nem Bugyiból - a félreértések elkerülése végett. Vagyis Bugyin úgy alakult a helyzet, hogy inkább a külső helyhatározóragokat kedvelik, s könnyen lehet, hogy az ottani legények bicskát rántanak egy belső helyhatározóragért. Ezért most elbúcsúzunk a bugyitól/Bugyitól.
(A cikkhez nyújtott adatközlésért köszönet egy bugyi ~ bugyii fiatalembernek.)
|
|
|
