Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Életminőségünk őrzése, javítása és rontása
ABCD
Élethiány és romlás-rontás leltár - 10.
Rainer Maria Rilke: Őszi nap
Uram: itt az idő. Oly hosszú volt a nyár. A napórán fektesd el hosszú árnyad s engedd az orkánt a pusztára már.
Még csak néhány kövér gyümölcsöt éressz, adj nékik még két délies napot, hogy belük napfénytől lenne édes, míg a tüzét borrá változtatod.
Kinek nincs háza, annak sose lesz tán, ki egyedül van, egyedül marad, hosszú leveleket ír és olvas eztán, vagy bús allékban járkál hallgatag s bámulja a fakó napsugarat.
Kosztolányi Dezső fordítása
Rainer Maria Rilke: Őszi nap
Beteljesült. Bő nyár volt s vége van. Vond árnyaid a napórákra némán s fújjon a rónán újra szél, Uram.
Rendeld a még éretlent: érjenek; adj bár két napi délies verőt még, sürgess tökélyre és nyilazz a tőkék nehéz borába végső édeset.
Kinek most nincs, nem épít házat már Ki most magányos, lesz hosszú időre, olvas, hosszú levéllel bibelődve virraszt, s riadtan meg-megállva jár a fák alatt, ha lombra lomb süvölt le.
Kányádi Sándor fordítása
*
Mindent csak egyszer csinálhatsz,
Egyetlenegyszer – először és utoljára
Nincs mód se megszokni, se ismételni
*
Manipuláció
Elérik, hogy azt akard, amit ők,
De mégis azt hiszed, hogy ezt te akarod
*
Akaratgyenge ember
Az akaratod is mások akarják
*
Hogy lehet akarni akarni?
Görcsös akarásnak nyögés a vége
*
Az a két álmodozó,
Ma már csupán két álmos ember
*
Egyik szavaddal agyonütöd a másikat.
Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal
*
Zárt intézet
Zárt osztályon és rácsos ágyban
Bezárod a lelked és a kulcsát eldobod
*
Banánhéj
Tökéletesnek eltervezett stikli
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik
*
Prokrusztész ágy
Aki rövidebb, azt kinyújtja a zsivány
Aki hosszabb, azt le (láb)fejezi a haramia
*
Meghirdette az elvi harcot,
Majd luxusautón elviharzott…
*
Szabad Európa Rádió
A rövidhullám hangja jön-megy,
Plusz az ún. zavaró állomás…
(Zsebrádió az elvtársaknak…!?)
*
Létfontos üzeneted van
De operaáriákban elrejtve
(amit még magyarul sem értesz)
*
Titanic
Minden tökéletes, a zenekar játszik,
csak épp a hajó süllyed, s elsüllyed
S ráadásul pánik a menekülésben,
S kevés a mentőcsónakok férőhelye
(levágni a kapaszkodók kezét!?)
*
SOS
Palackposta sodródik a végtelen óceánban
*
Az egyik gyerek azt élvezi,
Ha őrületbe kergetheti apját-anyját azzal,
Hogy vég nélkül, sportból kérdez és kérdez.
A másik gyerekbe meg belefojtják a kíváncsiságot.
*
„Vadember”
Aki nem törődik az illemmel,
S oly tapintatlan és indiszkrét,
Mint egy elkényeztetett kiskölök…
*
Spanyol etikett
Amikor az eszközből végcél lesz
Amikor a sok és részletes szabály gúzsba köt
A sok előírás miatt már nem lehet spontán élni
*
Túl sok és erős az elfojtás,
A társadalmi szabály és kontroll,
Így a végén már egy jóízűt enni se lehet
(mintha pl. az angol királynőnél ebédelnél)
*
A nyers ösztönöd az Istened,
Ha erekciód van, rárontasz a nőre
*
Életed végén döbbensz rá:
Egész családodat feláldoztad azért,
Hogy rovásukra hiú ábrándjaidat kergessed
*
Sok hűhó semmiért
Hegyek vajúdnak és egérke születik
*
Paternalizmus
Ha nincs bekapcsolva a biztonsági öved,
Azért – a te érdekedben - megbüntethet a rendőr,
De ha elkártyázod a házad, az a te bajod (és családodé)
*
Hazárdjátékos
Egy sötét lóra felteszi a vagyonát
*
Van, aki megelőzni,
Van, aki elhárítani szeretné,
S van, aki keresi a bajt,
Olykor egészen az istenkísértésig
*
Fogalomzavar
Ha nem látom, nem hiszem!?
*
Kannibál
A stréber felfalja mesterét
*
Bezzeg gyereket csinálnak belőled,
S te nem ellenzed, mert csak az előnyét látod -
Késő visszakozni, ha már közutálatnak örvendhetsz
*
Bezzeg az én időmben…
A megszépítő időtávolság
Elriasztod ezzel magadtól a fiatalokat,
Akik amúgy is azt hiszik: mindig az új a jobb
*
Meritokrata
Aki mindent ki akar érdemelni,
És aki szerint minden jó kiérdemelhető,
S ezért nem érti, hogy miért nem lő gólt,
Amikor ő jól felkészült, mindent belead stb.
*
Öngól
Szép gól, védhetetlen gól – élményszámba ment
*
Aki az örök hűséggel vakságot is fogad
(s így feleségében sem látja majd a szépet)
*
Infantilis
Amiről nem tud, amit nem lát, az nincs
*
Mindent vagy semmit
Ha nem mentheted meg a lábad,
Akkor inkább az egész életed beáldozod –
Az egészet a nem létfontos részért
(számodra nincs „kisebbik rossz”)
*
A bolond légvárakat épít,
A pszichiáter meg szedi a lakbért
*
Pedáns asszony
Aki mániákusan takarít,
S szemrehányásokkal illeti azt,
Aki normálisan használni szeretné a lakát
*
Otthontalan
A lakásából dologházat varázsló
*
Ideális feltételek
Majd ha minden stimmel
Majd ha jó napod, passzod lesz
Majd ha napokig senki sem zavar
Majd ha – jó szögben – süt be a Nap…
(majd ha az élet egy kívánságműsor lesz…)
*
Jó és rossz barát
Irigylésre méltó, akinek van igaz jóbarátja,
De még az is jó helyzetben van, akinek nincs,
Ahhoz képest, aki abban más tévhitben van…
*
Tudva tudom
Mennyivel előbbre tartanál,
Ha tudnád, hogy mit nem tudsz,
És azt tudnád, amit érdemes is tudni…
(mert ami felesleges az egyben káros is!?)
*
Csak a halálos ágyadon vallod be,
Hogy te sohasem szeretted azt a sütit,
Amit a kedvesed a kedvencednek tartott…
*
Ő forrón, te jéghidegen szereted
„Kompromisszum”: langyosan isszátok…
*
Önbeteljesítő jóslat
*
Az okos a más kárán tanul
Te még a sajátodén se mindig…
*
Konyhavilágnyelv
Mindenkinek a lebutított eszperantó a kötelező
*
Felkapsz reggel egy gondolatot,
S valahogy kihúzod vele ezt a napot…
*
Gyerekugratás
- Hány éves vagy?
- 12 múltam..
- Nem is tudtam,, hogy a szar ilyen sokáig eláll…
*
Hiába szól a rádióból a Chopin keringő,
Ha nem elég finoman vájt hozzá a füled,
Ha – önhibádból? – nincs vevőkészüléked
*
Írásbeliség
Mindent le kell írni,
Csak holt betűkkel üzenhetsz lélektől lélekig
*
A hajót a vízen átépíteni
Egyszerre minden szabályt megkérdőjelezni
*
Többfrontos harc
Egyszerre sokfelé dobok kesztyűt
*
Aki nincs velem, az ellenem?
Aki még velem van, azt ellenségemmé teszem
*
Tehetetlenségi nyomaték
Öröklött-tanult tehetetlenség
*
Jelenés
A falra festett ördög esete
*
Orgazda, tolvaj mind egy zsákba valók.
Orgazdát egy szöggel feljebb akasztják…
*
Rilke
A PÁRDUC
Szeme a rácsok futásába veszve úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát. Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne s ezer rács mögött nem lenne világ. Puha lépte acéllá tömörűl s a legparányibb körbe fogva jár: az erő tánca ez egy pont körűl, melyben egy ájúlt, nagy akarat áll. Csak néha fut fel a pupilla néma függönye. Ekkor egy kép beszökik, átvillan a feszült tagokon és a szívbe ér - és ott megszünik. Szabó Lőrinc fordítása
A PÁRDUC A PÁRIZSI ÁLLATKERTBEN
A vonuló rácsoktól pillantása oly fáradt, hogy már nem fog semmit át. Úgy látja: ez az ezer rács világa, s az ezer rács mögött nincsen világ. Puha járás, rugalmas, ernyedetlen, a legeslegkisebb kört rója csak: erőtánc ez a pont körül, amelyben kábultan áll egy roppant akarat. Csak néha megy föl némán a pupillák függönye. Ekkor egy kép belehull, a tagok megfeszült csöndjén süvít át, s a szívben elhal szótalanul. Eörsi István fordítása
|