Uzsora
Az 1883. XXV. t.-c. U.-nak nyilvánította annak cselekményét, «aki másnak szorultságát, könnyelmüségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvü vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvüek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik» Ez az U.-nak egyszerü esete. Minősített vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik: a) az U.-nak a törvényben meghatározott módon elpalástolása; b) a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló igérettel megerősíttetése; c) az U. üzletszerüsége; d) tiz esztendőn belül visszaesés. Az egyszerü U.-nak büntetése 1-6 hónapig terjedhető fogház és 100-1000 frtig terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultativ mellékbüntetés a hivatalveztése. A minősített U.-nál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 frig terjedhet, a fentemlített mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az U.-t elkövette, ha nem oda való illetőségü, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerü nagysága nem mint U.-megállapító, hanem mint U.-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat U.-t egyáltalán nem képezhet. U. miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél, vagy házastára, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az U. akkor, ha valamely vidéken elharapódzott s annak folytán a közigazgatási bizottság felterjesztésére az eljárást az igazságügyminiszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett U.-i előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja. L. még Kamat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
A kamat története
A kamat a hitelügyletek megjelenése, azaz tulajdonképpen a civilizáció kialakulása óta része a mindennapi életnek.
Elméletben a kamat szerepével azonban csak Arisztotelész görög filozófus kezdett el foglalkozni műveiben. Arisztotelész szerint a pénz steril jószág, nem rendelkezik önálló értékkel, csak akkor van neki értéke, ha van más jószág, amire elcserélhetjük. Ennek megfelelően a kamat, ami a pénz „utóda” (tokosz),természetellenes, mert ha valami steril, nem szülhet utódot. Ebből kifolyólag a kamatszedést Arisztotelész etikátlan cselekménynek tartotta.
A középkor egyik legnagyobb gondolkodója, Aquinói Szent Tamás ugyanezzel a logikával ítélte erkölcsileg helytelennek a kamatszedést. A katolikus egyház tulajdonképpen máig kitartott Szent Tamás nézetei mellett, nem kis részben persze azért, mert sokáig az egyház számított a legnagyobb adósnak Európában. Ezzel szemben a protestáns egyházak, amelyeknek a legbefolyásosabb tagjai vagyonos kereskedők voltak, szinte megszületésük pillanatában eltörölték a kamat tilalmát.
A 17. századtól kezdve a témával foglalkozó tudósok túlnyomó része már nem fogalmazott meg erkölcsi alapú kritikát a kamatszedéssel szemben – a nyugati társadalmakban a hitelügyletekben gyakran résztvevő polgárság szerezte meg a vezető pozíciót. A flamand származású Lessius (1554-1623), bár jezsuita szerzetes volt, már öt érvet hozott fel a kamat szükségszerűsége és jogossága mellett:
- a kölcsön miatt a kölcsönadó esetlegesen felmerülő veszteségeinek ellentételezése;
- a kölcsön miatt a kölcsönadó esetlegesen elmaradó hasznának ellentételezése;
- a kockázat ellentételezése;
- a kölcsönadó vagyonának csökkenéséből eredő „fájdalom” ellentételezése;
- a kölcsön egyéb költségeinek (mai szóhasználattal: tranzakciós költségek) megfizetése.
A kamat újfajta megítélésére a koronát Mandeville francia gondolkodó tette fel 1705-ben, amikor A méhek meséje című szatirikus költeményében kifejtette, hogy a gazdaság egészét, így a kamatszedést is, értelmetlen és fölösleges erkölcsi alapon megítélni, minden olyan cselekmény, ami a rendszer jobb működését segíti elő, hasznos és jó is egyben.
1906-ban megjelent könyvében A természetes gazdasági rendben Silvio Gesell vizsgálta a kamat destabilizáló hatását (a nyereség az idővel minden határon túl növekszik), megalkotta a freiwirtschaft (szabad gazdaság) elméletét, amely negatív kamatokat foglal magában.
Etimológia: középkori latin usuria ’kölcsönadás kamatra’, ’uzsora’ < latin ūsūra ’kamat’ < latin ūsus ’használat’ < latin ūtor, ūtī, ūsus sum ’használ’.
Az usura a római jogban eredetileg egyszerűen kamatot jelentett. Bár a kamatlábat az ókori Rómában már a XII táblás törvényben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.
Az uzsorázásra használt népies kifejezés az interezés,[1][2] mely a népies és kissé régies interes /interesz/ ’kamat’ szóból ered, ami pedig latin eredetűvándorszó.
(azóta hatályon kívül helyezték)
Az uzsora egyszerű esete
„aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”
Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik
- az uzsorának a törvényben meghatározott módon elpalástolása
- a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló igérettel megerősíttetése
- az uzsora üzletszerűsége
- tíz esztendőn belül visszaesés.
Büntetése
Az egyszerű uzsorának büntetése 1-6 hónapig terjedhető fogház és 100-1000 forintig terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedhet, a fentemlített mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az uzsorát elkövette, ha nem oda való illetőségű, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerű nagysága nem mint uzsora-megállapító, hanem mint uzsora-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél, vagy házastára, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az uzsora akkor, ha valamely vidéken elharapódzott, s annak folytán a közigazgatási bizottság felterjesztésére az eljárást az igazságügyi miniszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.
A hatályos szabályozás Magyarországon
A Polgári Törvénykönyv (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:
- Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).[3]
- Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.[4]
- Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. [5]
- Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni. [6]
A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.[7]
