Gombfoci

A sokak által ismert és játszott gombfocit a magyarok találták ki, mely ma

már hivatalosan is sportággá alakult, sőt már több világbajnokságot is rendeztek

e játékból. Lelkes hazai hívei szövetségbe tömörülve végzik tevékenységüket,

akik a Magyar Szektorlabda Szövetség nevet adták szervezetüknek. (A

világszervezet is a szektorlabda megnevezést használja /melynek a központja

hazánkban található/.) Pontosan azt megmondani, hogy a sport mikor alakult ki,

azt igen nehéz lenne, az azonban biztos, hogy 1910 környékén már

gombfociztak hazánkban. A két világháború közti időben elsősorban a városi

gyerekek egyik kedvelt időtöltése volt, s helyi csoportokban játszották, azonban

ezek szabályai sokszor eltértek egymástól. A szabályok egységesítésére 1958-

ban Budapesten került sor, mely főbb pontjaiban a később lefektetett nemzetközi

szabályoknak is alapját képezte. így lett a gombfociból (más néven: pitykézés,

gombozás, csiksz /Győr környékén/, pucomet /Vajdaság/ stb.) szabályokkal

megregulázott asztali labdarúgás, majd 1989-ben megalakult a Magyar Asztalilabdarúgó

Sportszövetség, később pedig a Magyar Szektorlabda Szövetség,

(„...szektornak hívják a versenyszerű gombfocizás passzolási szabályát.”

/Horváth Imre/) A névmódosításra azért volt szükség, mert a világ számos

országában az asztali labdarúgás szó már jelölt különféle sportágakat, így az a

későbbiekben félreértésre adhatott volna okot. Kezdetben átalakított (csiszolt,

reszelt stb.) kabátgombból „készültek” a játékosok, a labda pedig sliccgomb

vagy inggomb volt, mely ma már természetesen sokat változott, így már csak

ezért sem lett a szövetség megnevezése a gombfoci szövetség. A Kárpátmedencén

kívül még számos helyen gombfociznak, melynek meghonosodását

legtöbbször az ott élő magyarok segítették elő, de sok külföldi a magyarországi

tartózkodása során ismerkedett meg e sporttal, s vitte el hazájába (Svédország,

Izrael, Nigéria stb.).