|
BALGA-BÖLCS EMBER ABC
A LÉTRONTÁS NAGY TÜKRE
BOLDOG-BOLDOGTALAN, POKOL ÉS ÉDENKERT
Önismereti tükör – 12.rész
Szegénylegény vagyok én,
Erdőn-mezőn járok én,
Krajcárom sincsen,
Elkopott az ingem.
Van egy lyukas nadrágom,
Folt is rajt huszonhárom,
Ég alatt hálok,
Jobb időket várok.
http://www.youtube.com/watch?v=ci8GntPKj7o
*
Olcsó már a pásztor
(kivándorlós variáns)
http://www.youtube.com/watch?v=FmYQyypslhw
*
Ócsó mán a pásztor,
Nincsen becsületi!
A nagy gazdák előtt
Mind huncut a nevi.
Ha valamije van
Azt mondják, hogy lopta,
Ha semmije sincsen,
Hogy elkorhelkodta.
Hát a szegény pásztor,
Hogyne szomorkodna:
Kicsinke a kenyér,
Kevés a szalonna.
http://www.youtube.com/watch?v=NmPE5t1Ujjs
*
Szennyes ingem, szennyes gatyám,
Mezőségen lakik anyám.
Nincsen fája, sem hamuja,
Hogy az ingem megszapulja.
Ne nézd, hogy én szennyes vagyok,
Mert szívemben nincsen mocsok.
Az az egy pecsét benne van,
Szeretlek én rózsám, nagyon.
Itt is terem sok szép virág,
Madár dalol, szép a világ.
De az mind semmit ér nekem,
Ha a babám nem ölelem.
Ess az eső szép csendesen,
Ne sírj rózsám keservesen!
Ne sírj rózsám keservesen,
Majd megsegít a Jóisten.
*
Hova mész te három árva?
Hova mész te három árva?
Messzi útra szolgálatra,
Messzi útra szolgálatra.
Térjél vissza három árva,
Messzi útról szolgálatról.
Vágok néktek aranyvesszőt,
Veregesd meg a temetőt.
Keljen fel hát édesanyám,
Mert elszakadt a gyászruhám.
Nem kelhetek édes fiam,
Mert elsorvadt gyönge inam.
Van néktek egy mostohátok,
Ki gondot visel tirátok.
Mikor fejért ad tirátok,
Kéken virágzik a hátok.
Mikor a fejedet fésüli,
Két orcádat pofonveri.
*
Köszönöm édesanyámnok,
Hogy felnövelt katonánok,
Éccaka font, nappal mosott,
Aj, be keservesen tartott.
Édesanyám is vót nékem,
Keservesen növelt engem,
Éccaka font, nappal mosott,
Aj, be keservesen tartott.
Söprik az erdei utat,
Viszik a magyar fiúkat,
Viszik, viszik szegényeket,
Szegény magyar legényeket.
*
A barátok, a barátok facipőbe járnak,
Azok élik világukat, akik ketten hálnak.
Lám én szegény béres legény, csak egyedül hálok,
Akármerre tapogatok, csak falat találok.
*
Szék városán verbuválnok kötéllel
Elfogják a szegény legényt erővel.
A gazdának öt hat fiát nem bántják,
A szeginnek, ha egy van is, hurcóják.
Utánno megy apja, anyja, siratjo,
Kérik vissza drágo pinzér, nem adja.
Térjél vissza, apám, anyám, szomorán,
Növeld többi gyermëkëdët szigorán.
Nëm mënyëk én, nem növelek több árvát,
Nem novelek a császárnok katonát.
Nem menyek én, nem növelek több árvát,
Nem novelek a császárnok rabszolgát.
*
Tisza partján elaludtam,
Jaj de szomorút álmodtam.
Megálmodtam azt az egyet,
Hogy engem a zsandár keres.
Hát ti kutyák mit kerestek
Talán én értem jöttetek.
Érted jöttünk el is viszünk,
Lipótvári rabbá teszünk.
Verik a kassai dobot
Kísérnek egy szegény rabot.
Rabot, rabot rabságáér.
Engem meg a betyárságér
Elkísérnek el sok időre
Két vagy három esztendőre,
Elkísérnek el is visznek.
Lipótvári rabbá tesznek.
Lipótváron nem jó lenni
Magánzárkán kell ott lenni.
A sarokbanj fogok állni,
Ott is fognak rám vigyázni.
Édesanyám, édesanyám
Gyere nézd meg az én cellám.
Két szál deszka ja nyoszolyám,
Itt halok meg édesanyám.
Éjfél letelt virradóra
Jön a kulcsár az ajtóra
Szedjed betyár mindenedet
Letöltötted az idődet.
Mikor megyek hazafelé,
Hasad az ég három felé.
Ragyognak rám a csillagok
Mer tudják, hogy szabad vagyok.
*
Seprik a szentgyörgyi utcát,
Viszik a magyar regutát.
Állj meg, babám, kérdjelek meg,
Ha elvisznek, hol kaplak meg.
Gyere fel Itáliába,
Ott megkapsz egy kaszárnyába.
Ha ott meg nem találsz kapni,
Gyere fel Galíciába!
Galícia közepében
Két kaszárnya van egyvégben.
Abban vannak a legények,
Abba búsulnak szegények.
Kihajolnak az ablakon,
Rózsa nyílik csákójukon,
Rózsa nyílik, szegfű hajlik,
Szeretejük szava hallik.
*
Szegény legény búnak bátyja, búnak bátyja,
Kinek nincsen jó barátja, jó barátja,
Két garasát úgy keresi
S azt is a kocsmába viszi, hateha.
Jaj, Istenem adj egy csudát, adj egy csudát,
A bankóból hullass boglyát, hullass boglyát,
Ott hadd szedjen minden legény
Hogy ne legyen egy se szegény, hateha.
Páros vadgalamb szállott le a Tiszára,
Egy ideig rá se néztem a leányra,
Amióta odaszállott
Nyugodalmat nem találok, hateha.
*
A csikósok, a gulyások
Kis lajbeba járnak,
Azok élik világokat,
Sej, haj, mind párostúl járnak.
Lám én szegény szolgalegény
Csak magam egyedűl,
Hogy élek meg, ha nem lopok,
Sej haj, ezresbankó nékü?
*
Hej Dunárul fuj a szél,
Szegény embört mindig ér,
Dunárul fuj a szél,
A Dunárul nem fujna,
Szegény embör nem volna,
Dunárul fuj a szél.
Hej Jancsika, Jancsika,
Mér’ nem nőttél nagyobbra?
Dunárul fuj a szél,
Nyőttél volna nagyobbra,
Löttél volna katona!
Dunárul fuj a szél.
*
Ideje volna már
A kakasnak szólni,
A kakasnak szólni,
Nékem házasodni,
Nékem házasodni.
Szegény lányt elvennék,
Én is szegény vagyok,
Két szegénynek élni
Hej, de nagyon bajos,
Hej, de nagyon bajos!
*
Érik a szöllő,
Hajlik a vessző,
Bodor a levele,
Szép szegény legény
Szántani menne,
De nincsen kenyere.
Van vereshajma
A tarisnyába´
Keserű magába´
Szolgalegénynek,
Sej, a szegénynek,
Kevés a vacsora.
*
Szegénylegény vagyok,
Nem vagyok gavallér,
Nem vagyok gavallér,
Lepi a nyakamat
A zsíros inggallér,
Lepi a nyakamat
A zsíros inggallér.
Látom, a törvényben
Harmincketten ülnek,
Harmincketten ülnek,
Mind a harmincketten
Rólam beszélgetnek,
Mind a harmincketten
Rólam beszélgetnek.
*
Nincs boldogtalanabb
A szegény embernél,
Boldogtalansága,
Nagyobb a tengernél,
(további szöveg érthetetlen…)
*
Nyomorküszöb
Nincs tartalék szemüveged
Nincs vésztartalék, s ha valami most elromlik…
Nincs annyi pénz a zsebben, hogy a kutya le ne…
Folyton segítséget, segélyt, támogatást kéregetni…
Olcsó húst tudsz csak venni, aminek híg a leve
Még a meglévő értékeidet sem tudod megvédeni
Minden kirakat kinevet: állj odébb, te szerencsétlen
Nagy a kísértés, hogy görbe úton juss betevő falathoz
Te buksz le először, a gyakorlatlan piti (bicikli)tolvaj…
Ha megjössz, már nem is kérdi a gyerek: mit hoztál?
Nem tudod a haverokat visszahívni egy házmesterre
Balesetveszélyes a kerékpárod, nincs keret fékcserére
Közlekedésed zavaró tényezője a bliccelés kényszere
Neki nem kínos a kopott ruha, de gyereke sérül benne
A kilakoltatás rémének Damoklész kardja alatt „élni”
A növekvő restanciák növelik a feszültséget, az idegbajt
A sok-sok kudarcélmény könnyen agressziót szülhet
A halmozódó baj bűnbak/belső ellenség keresésre visz
A sok alamizsna-koldulásban elveszik az önbecsülés
Csórósága miatt se veheti el azt, akit igazán szeret
Ha igazságtalanság ér, nincs módod ügyvédet fogadni
Mindig más levetett göncét, kitaposott cipőjét kapod
Oly sokáig nélkülöztél, hogy bármi áron kimenekülnél
Egyre inkább izolálódsz, ahogy a fogaidra sincs költség
Nehéz kikeveredni az egykedvű beletörődés iszapjából
Tanult tehetetlenség és önbeteljesítő jóslat béklyóz
Mire és hova hívnál – vissza – vendéget, így te se mész
Már a könyv sem olcsó, nem is beszélve a színházról
A mozi se bagatell összeg, marad az „ingyen” gagyi tévé
Ha a nincstelenség istentelenséggel párosul, gyerek sincs
Ha külföldre mész szerencsét próbálni, válás lesz belőle
Nincs jogod a létminimumhoz, oda az emberi méltóságod
Neked csak egészségtelen, lélekölő, ócska meló marad
A reménytelenségben szélhámosok szabad prédája vagy
Nehéz nem a kocsmában keresni drágán olcsó vigaszt
Raktár lesz a lakásod a sok begyűjtött ócska kacattól
Hétfőn krumpli, kedden krumpli: lehet ezt nem megunni?
Már csak az ötös lottóban bízhatsz, ott van esélyed…
Testi-lelki elesettségben támadnak a „drága” betegségek
Bele a csapdába: havi fixért rokkantnak adod ki magad
Lélekromboló, hogy te mindig koldulsz, sohasem adhatsz
Nyomasztó-deprimáló lelakott-elszürkült lakókörnyezet
Ha pénzt kérsz kölcsön, megtanulod, mi az uzsora
Messze vagy a húsos fazéktól, neked csak békafül jut
Te tudod meg utoljára az életbevágó információkat
Olcsó János vagy, akit fillérekért nonstop güriztetnek
Eszed, nem eszed, nem kapsz mást - lehet így ízlésed?
Mindig mindenkinek ki vagy szolgáltatva – meg is aláznak
A Pártnak négyévenként kellesz, az Egyháznak olykor…
- És a többi…
*
A segítő magánya
Megszoktad és imponál is neked:
mindig hozzád fordultak segítségért –
így te még akkor sem kérsz,
ha egyedül ülsz a mély gödör fenekén?
*
Ahhoz képest
Viszonylagosító - relativizáló
Csak az tartja benned a lelket,
hogy mindig lehetne sokkal rosszabb is
A gyerekhez vagy a kezdőhöz mérve
lesz elégedett teljesítményével
*
Korpa közt
Te vagy a legjobban meglepve,
Amikor gaztettestársaid
Téged is átvernek,
Átvágnak, mint szart a palánkon…
*
Maszturbálás
A szexuális és a szellemi önkielégítés
okozta kéj nem mély, de viszont sekély
*
Hidegháborúzó
A lelki frontokon töltött év
„duplán számít”, vagyis rövidítik életed…
*
Spontán
Minden vicced olyan
mint amit százszor próbáltak és mondogattak
(S ha nem te lennél a főnök, kínos csend követné…)
*
Ál-patetikus
Pátoszod olyan hamis
mint a diri bácsié a tanévnyitó ünnepségeken…
(S amikor erre egyszer, végre rádöbbentenek,
Attól fogva nem mersz emelkedett, fennkölt lenni…)
*
Hátsószem
Mintha mindig arra figyelnél,
hogy a hátad mögött nem nevetnek-e ki
*
Eredetiségvizsgálat
Megszólalásig és utána is
megtévesztően jó hamisítvány az élete
*
Elgyávuló
Mint az egyszeri hályogkovács:
Ő nem mert gyógyítani a kioktatás után,
Te meg nem mersz élni, mióta túl sokat tudsz
*
Hatáslesipuskás
Mintha színpadon élnél
a nézőkre figyelve: átjön-e az alakításod?
*
Majomkodó
Piócaként tapadtál a Mesterre,
de csak különcségeit vetted át tőle…
*
„A nyugalom szobra”
Csak nyugi-nyugi, nem kell – annyira - izgulni,
Hisz úgy még sohasem volt, hogy valahogy ne lett volna
*
Luxus rokkant
Korán keltél és büszkén sokat melóztál,
hogy így elsorvadt tested autóval vitessed…
*
Forrófejű
Előbb üt, azután kérdez…
Hirtelenharagú, könnyen fel lehet idegesíteni.
Lobbanékony – megfontolatlan, meggondolatlan
*
Leforrázva
Van, aki forrón szereti?
Te olyan forrón eszed a kását,
Ahogyan, amilyen hőfokon azt főzik
(Megégsz, leégsz, felsülsz, kiégsz stb.)
*
Drága ára
Átmeneti mesterséges paradicsomodnak
tartósan vagy véglegesen pokoli kín az ára…
*
Gyerekuralom
Minden nap megharcolsz
társaddal a gyerekek kegyeiért,
hogy ki tudja őket több „jóval” elhalmozni,
és este meg izgulsz, hogy kit hirdetnek ki nyertesnek…
*
Böjtölő-faló
Mióta egy ideig önkínzón éhezett,
Azóta szünetmentes éhségfóbiája lett
és csak az evésre gondol, a eszik, spájzol stb.
*
Parancs-önuralom
A kenyérkereset neki a túlélésért folyó létharc:
Ennek érdekében/szellemében át is militarizálja életét!
(már maguk a nagyvállalatok is paramilitáris rendszerűek)
*
Tabula rasa
Minden nap tiszta lap
Minden hétfőn új életet kezdenél –
a kudarc után azután dühödben még a régin is rontasz…
*
Holtbetű tenger
Értetlenül áll (meg az esze),
ha itt és most éppen nem úgy fogalmaznak,
ahogy az ő új és egyetlen, páratlan Biblia-fordítása
*
Esetleges
Egész élete merő esetlegesség:
lehetne más is, másutt is, mással is…
(Sohasem mondhatja: itt állok és nem tehetek másként)
*
Elesett – esetlen – esetleges – megesett lány
*
Agitátor
Meghirdette az elvi harcot,
Majd luxuskocsiján elviharzott
*
Páros
Kettőn áll a vásár
A szélhámos és a hiszékeny balek egy pár
Egymást feltételező – egymást kiegészítő stb.
*
Balek
A szinonimái!?
szerencsétlen, balfácán, pancser, ügyetlen,
ügyefogyott, mamlasz, kétbalkezes, béna, suta, bamba,
lúzer, esetlen, balfék, bumfordi, palimadár, mafla,
nyomi, bárgyú, fogyatékos, retardált
*
Áruló írástudó
Szabadon szolgálná népét a szellem embere,
De ha retteg tőle: a függetlenség koldusbottal járhat…
*
Időrendes
First thing first
A fontossági sorrendetlen ember
Aki például a szúnyogra vadászik, amikor a háza ég
*
Koldusdiák
A cipőd mellett járni
Más ki- és félretaposott cipőjébe bújni
Két számmal kisebb vagy nagyobb cipőt hordani
*
Pelikán gyerekek
Nagy éhínség van az országban,
A szülők már csak saját testükből etetik kölkeiket –
A harmadik napon méltatlankodni kezd az egyik csimota:
Már megint ez a rágós combhús van ebédre!?
*
Talonban maradt,
mint élesben soha be nem vetett, tartalékos katona
*
Sötét odú
Nincs vendégszobád,
Nem tudsz normálisan távoli vendéget fogadni,
De még egy nagyobb asztalt se tud körbeültetni
*
Életfagyasztó
Mint az elásott pénzed,
úgy a konzervált életed értéke is gyorsan inflálódik…
*
Petőfi Sándor:
Bölcselkedés és bölcsesség
Teremtve van-e a világ,
Vagy örök idők óta áll?
S fog-e örökké állani,
Vagy egykor semmiségbe száll?
Megírta évmiljók előtt
A sors, mi fog történni majd?
Vagy a történet gálya, mit
A véletlen fuvalma hajt?
Egy-e a lélek és a test?
Honnan jövénk, hová megyünk?
Elalszik-e a sírba', vagy
Uj lángra lobban életünk?"
Gunnyaszt a bölcs magányosan,
S ezen kérdések lengenek
Virasztó szemei előtt,
Miként rejtelmes szellemek.
Vizsgálja őket gondosan,
Vizsgálja fáradatlanúl,
Vizsgálja hosszu évekig,
S mi haszna benne? mit tanúl?
E szellemeknek arczain
Csak egy vonást sem fejte meg,
Midőn feléje a halál,
A végső szellem, közeleg.
S te balgatag világ, te az
Illy dőrét bölcsnek nevezéd,
Ki kincset kíván szerzeni
S eltékozolja életét.
Elég, hogy élsz! mi gondod rá:
Mi volt és mi következik?....
Legbölcsebb, sőt csak az a bölcs,
Ki sohasem bölcselkedik.
*
Drága!?
Az árától félve
nem kóstolta a szabadságot:
így életében nem is tehetett kis-nagy csodát!
*
Elesve
Vegetálásod önfelmentő ideológiai mankói
a halál közelében egy pillanat alatt kihullnak alólad
*
Kapok-adok
A főnököd akár meg is nyúzhat,
de a bolti pénztárosba jól belerúgsz
*
Semmi
Ha nem jó élni,
akkor jobb korán halni –
a legeslegjobb meg se születni
*
Lenni
Úgy él, mint akinek már puszta lét is bűn:
állandóan bocsánatot kér, hogy egyáltalán él…
*
Holtjáték
Túl sok életedben a holt idő –
s a holt pontok holt lassan holtvágánnyá nyúlnak
*
Önmegerőszakoló
Mint amikor a kamasz fiúk
az elfojtott vágy parazsát körbeállva lepisilik…
*
Ön-leselejtező
Születéstől csökkent értékűként,
betegként,fogyatékosként viszonyulnak hozzá: ő rááll!
*
Úgy (f)élsz a társadalomban, államban
mint a csak éppen megtűrt, szegény rokon?
*
Bezzeg gyerek
Egy mintaférj, egy mintapolgár –
aki nem mer „rosszalkodni”, kirúgni a hámból…
*
Elzárkózó
cigányoktól, zsidóktól stb,
így azután lassan, de biztosan
nem gazdagítja, de elszegényíti életét
*
Predesztinálva
Abban a hiszemben él-hal,
hogy csak kevés kiválasztott lehet boldog!
*
Túlvédve
Már újszülöttként inkubátorban kezdte,
az anyai-apai dédelgetésben folytatta,
s a fogyatékosok védett munkahelyen végzi
*
Izolálódó
Csírájában elfojtod
vagy - nem ápolva - ölöd
életszínesítő-életízesítő kapcsolataid
*
Számkivetve
Idegen a hely, a klíma, a szokások,
a gesztusok, az ízek, a szavak: nem élet ez!
*
Hiszemben
Féligazságod kevesebb, mint a semmi,
mert te úgy hiszed, hogy ez az egész…
*
Céltévesztő
Bedől a reklámoknak, s elhiszi:
ő is megérdemelné a luxusjachtot…
De mivel nem telik rá, csalódottan halsz meg
*
Önsajnáltató
Aki akár csalva is nyer
A „kit ért ma több és nagyobb baj?” versenyben
*
Rövidtávú
Tiltott doppinggal
ér el ereje feletti teljesítményt,
majd egyszer s mindenkorra lerokkan…
*
Kegyes csaló?
Jó szándékúan hamisít „kuruc verseket” –
Vagy csak mert a sajátjaival félne kiállni…
*
22-es csapda
Sokkoló lehet, ha meghal
a szolgálat-elsunnyogó szimuláns példakép…
*
Szembekötő
„Sose halunk meg!”
A végrendelkezés és lelked megbékítése helyett…
*
Nagylelkűségi roham
Szétosztottad szinte mindened,
majd a Jóistent átkozod, mintha Ő kérte volna
*
Nominalista
Csak egy ételt tanultál főzni,
de annak minden nap más nevet adsz!?
*
Másnapos
Az örök csalódott
Alkoholmámorban zseniálisnak tűnő verset írt…
*
Öntúlélő
Nemcsak egy veszélyt, betegséget,
de – horribile dictu - önmagad is túl lehet élni?!
*
Készülő
Ez a földi élet még nem az igazi fellépés,
ez még csak a (fő)próbaidő, a vizsgaidőszak…!?
*
Alany-tárgy
Életrajzod megírhatod
csak passzív-szenvedő igealakokat használva!
*
Marionett
Hogyan élhetné saját életét
láthatatlan kezektől „dróton rángatva”?
*
Ipiapacs
Ha nincs vészhelyzet,
miért csinálsz otthonodból titkos búvóhelyet?
*
Száraz
Nedvtelen
Lehet humor nélküli élet –
még épp ehető a só és fűszerek nélküli étel is!
*
Kiszámított
Csak semmi spontaneitás
vagy pláne elragadtatás:
csak szolid és józan „bulizás”
*
Feljött a nap, el kell menni
Feljött a nap, el kell menni,
Más szállásra kell indulni.
Más szálláson meg kell állni,
Ott új szokást kell tanulni.
Feljött a nap tisztulásra,
Indulni kell más szállásra.
Pázsint fogja a nyomomot,
Nem járom az udvarinkot.
Én Istenem mit csináljak,
Szaladjak-e vaj megálljak?
Ha szaladok elfáradok,
Ha megállok elmaradok.
Én Istenem mit csináljak,
Hogy egy szép lányra találjak?
Vaj aratok vaj rabolok,
Vaj egy fára fészket rakok.
*
Mikor én már tizennyolc éves voltam,
Akkor én már házasodni akartam.
Tizenkét lányt a számomra megkértem,
Mind az egész hibát talált énbennem.
Az elsőnek kicsi voltam az volt baj,
Másodiknak gyönge voltam az volt baj,
Harmadiknak, hogy a szemem kékezett,
Negyediknek kacsintásom nem tetszett.
Ötödiknek mért nem járok paripán,
Hatodiknak mért nincsen édesanyám,
Hetediknek, hogy a zsebem üres volt,
Nyolcadiknak, hogy vagyonom kevés volt.
Kilencedik pipafüstöt nem szeret,
A tizedik bajuszos legényt szeret,
Tizenegyediket az édesanyja nem adja,
Tizenkettedik nem megy férjhez soha.
Így hát nékem nem lesz már feleségem,
Gyalázattal élem az életemet,
Gyalázattal élem a világomat,
Katonának beíratom magamat.
|
