Nem látlak én téged többé, többé soha sem,
Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem.
Nevemet hiába mondod, könnyedet hiába ontod,
Harcok mezején, valahol te tőled távol,
Ott ahol senki sem gyászol, ott halok meg én.

Nem lesz egy tenyérnyi föld sem, puszta síromon,
Elesett katonák teste lesz a vánkosom.
Ahová le fognak tenni, síromra nem borul senki,
Senki aki él, tavasz sem fakaszt rám zöldet,
Elhordja rólam a földet, majd az őszi szél. 

Szeretnék még egyszer lenni, lenni még veled,
Szeretném öledbe tenni, őszülő fejem.
Szeretnék ajkadon égni, szeretnék te véled lenni,
Csak egy éjszakát,
Azután akármi érhet, boldogan halok meg érted,
Hitvesem, Hazám.

Szeretném, hogyha még egyszer
Itt lennél velem
Öledbe ringatnám lágyan
Őszülő fejem.
Szeretnék ajkadon égni
Könnyezve boldogan élni
Csak egy éjszakát
Azután akármi érhet
Örömmel halok meg érted
Kedvesem, s hazám.