|
ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS
BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE
A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA
Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia
Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek
Kicsi ökröm, nagy a szarva,
Nem fér bé az istállóba.
A szarvából ki kell vágni,
Tőled babám el kell válni.
.
Megfogom az ökröm szarvát,
Felszántom az ország útját.
Vetek belé árpát, búzát,
Közepébe piros rózsát.
.
Piros rózsa ne virágozz,
Értem babám ne várakozz!
Mert, ha értem várakozol,
Soha meg nem házasodol.
.
Szeretett a fene soha,
Csak megvoltam véled szokva.
Úgy megvoltam véled szokva,
El se felejtelek soha.
.
S ütött volna meg ménkő,
Akkora, mint egy malomkő.
Tégedet es, apádat es,
S a jó édesanyádat es.
.
Száraz, forró a hegytető,
Száradj meg régi szerető!
Úgy száradj meg lábon állva,
Mint a fűszál lekaszálva.
.
Szeress, szeress, csak nézd meg kit,
Mer a szerelem megvakít.
Ingemet es megvakított,
Örökre gyászba borított.
*
A tűzzel játszol?
Elég egy szál gyufa,
hogy felgyújtsuk családunk lakóházát…!
*
Elég egy pillanatra elszunyókálni a volánnál,
s vagy vége van, vagy örök életére nyomorék
(Vagy a lelkiismereted kínpadjára vonva…)
*
Elég egy rosszul bevert patkószeg,
s elesik a ló, elveszik a csata és az ország!
*
Elég egy bolond,
hogy rögvest százat csináljon!
Pláne ha gyenge a szellemi immunrendszerük…
*
Felesleges hősködő ott vizslat a parton,
Hátha beleesik valaki, hogy kimenthesse,
Esetleg még bele is löki, hogy hős lehessen.
*
Kiengeded a humor csodafegyverét kezedből,
már-már csak kormánypárti vicceket fogyasztasz
*
Nem mersz tréfálkozni,
ami segítene érzésteleníteni a fájó igazságot,
mert lehet lelket mélyen sebző gyilkos gúny is?
*
Nem fogtad fel, hogy a kés kétélű eszköz:
kenyeret is szelünk vele, de embert is sebezhetünk
*
Olykor kevesebbet árthat egy rosszakaród,
mint egy túlbuzgó segítőkész kétbalkezes kontár:
nem tudva nemet mondani vagy közben leállítani
egy Mekk mestert szabadítasz magadra…
*
Nem lett vagy maradt valaki,
aki lebeszélné vagy megakadályozná,
hogy mindened eladva vagyonát elkártyázza
*
Gyereket a bolond is tud csinálni,
De fel is nevelni,
s minimum 18 éven át gondját viselni?
*
Ha a szemüvegeden egy piszok, egy folt van,
Akkor azt hiheted, hogy a világban van a hiba.
Ha sötét az üvege, mindent sötétnek látsz.
*
Amit szabad Jupiternek,
azt nem szabad a kisökörnek?
Végzetes hiba, ha nem tudod, hogy ki vagy…
*
Ha a király messzi országot hódítana,
tisztes családapák miszlikre aprítják egymást…
*
Mit mentesz egy süllyedő hajóról?
Mit és kit mentesz előbb az égő házból?
Csecsebecséket igen, a csecsemőt nem?
*
Pár- vagy hivatáskeresés helyett
Az egész világot akarja megtéríteni,
A háta mögött levő istenért megkerülve a Földet…
*
Röstellsz szólni, hogy szükséged van rá,
Vagy nem akarsz magadon segíteni
Vagy beleharapsz a segítő kézbe.
*
A legnehezebb annak segíteni,
Aki nem is tudja, hogy mennyire segítségre szorul,
Sőt: ő aggódik érted, hogy mindjárt elkárhozol…
*
Lenyűgöző tudása csak nyűg lesz:
kérdés nélkül hiába rág át könyvhegyeket,
csak beléjük temeti magát!
*
Mintha úgy fordulna orvoshoz,
hogy nem vetkőzne akár meztelenre is
és harapófogóval kéne kiszedni belőle "panaszát",
*
Evezz, evezz az Élet tengerén,
e soha ki ne köss a szirének szigetén,
de hallgasd meg őket, a füledet sem tömd be
*
Vagy nem ismered
tested-lelked maximális terhelhetőségét,
Vagy ez lesz a minimum: túlfeszíted a húrt!
*
Sohasem vagy benne teljesen biztos,
hogy jól választottál élettársat és pályát -
bezzeg ha Hufnágel Pistihez mentél volna,
bezzeg, ha nem tanár, de masiniszta lettél volna...
*
Arra vagy a legbüszkébb,
hogy veled soha semmi baj nem volt:
megfeleltél a közvélemény elvárásainak?
*
Akit legjobb barátodnak hittél,
akit minden titkos tervedbe beavattál,
arról csak te nem tudod, hogy ő a te spiclid
*
Te nem fogadsz el ajándékot!
Még akkor se, ha nem könyöradomány…
Te mindent ki akarsz érdemelni vagy fizetni
*
Utánzó majom akarsz lenni –
Mindig csak hasonmás, epigon, gyenge utánzat stb.
Így meg is eheted, amit kinyom…
*
Nem adsz magadnak türelmi időt,
elég ha egy nagyobbat hibázol,
esetleg a kicsit is felnagyítod,
és máris végleg feladod, otthagyod…
*
Istenben nem hiszel,
de annak a vadidegen embernek igen,
aki azt ígéri, hogy havonta megduplázza pénzed…
*
Balhite balekja:
Az ördög sokat ígér,
keveset ád, s még az is keserű...
*
A kedvenc zenéd és ételed,
mást se hallgatsz, mást se kapsz:
így ebből a jóból tényleg megárt a sok.
*
Soha nem volt,
az időtávolság miatt megszépített korba vágyódsz:
ez nem kellemes nosztalgia, de fájdalmas elvágyódás
*
Olyan utópiáról ábrándozol,
ami nincs kapcsolatban azzal, ahogy itt és most élsz,
ami semmire nem kötelezve passzivitásra kárhoztat..
*
Annyira megbízol az embertársaidban,
hogy a kulcsot a lábtörlő alatt hagyod,
s ezt még ki is írod nagybetűkkel az ajtófélfára…
*
Minden perccel, fillérrel elszámoltatod élettársad,
már a házassági szerződésetek is többszáz oldal –
mintha nem az együttélésre, de a válásra készülnél…
*
Minden értéked magánál tartja, utánfutóval jár
s még a pincsikutyáját se bízza rá a jószomszédra...
*
Sokáig nem tesz szóvá semmilyen sérelmet.
Majd amikor nála betelik a pohár,
akkor kiborítja a bilit, hidegháborús frontot nyit…
*
Soha nem merül fel a gyanú benned,
hogy nem sorscsapásként vagy folyton beteg?
Nem lehet, hogy szinte beleszerettél a bajodba,
így akarsz plusz törődést, figyelmet kizsarolni?
*
Miért akar kibújni-menekülni az élet küzdelmei elől?
Ellenségednek veszi, aki nem partner e játszmában,
s csak akkor döbben rá az igazságra,
amikor már irreverzibilisek a változások...
*
Úgy akarsz teljes szólásszabadsághoz jutni,
hogy magadra veszed a bolond bélyegét, stigmáját -
az árára nem gondol: ezentúl nem vesznek komolyan!
*
Addig imádkozol örök életért,
míg a végén megkapod,
s azután már hiába könyörögsz kegyelemdöfésért.
*
Pénzzel sajnos túl sok mindent el lehet érni.
De Te mindent azzal akarsz megvásárolni:
Minden olyat, ami csak ajándékként kapható…
*
Mintha keresenéd a szenvedést,
sőt a mártíriumot, a vértanúságot.
De így csak hiú tragikomikussá váló figura leszel.
*
Olyan a munkát vállalsz el önként,
ami testcsonkító és lélekölő, szellemirtó,
s ha elhasználódsz,
akkor eldobnak mint egy kicsavart citromot.
*
Hármat kívánhattok a jótündértől,
s te nem érzed át az alkalom egyszeri jelentőségét,
az élettársadnak is fontosabb, hogy lebunkózzon.
Így a kezdetnél rosszabbul végzitek.
*
Nem számolsz a szerencse forgandóságával,
s ha egyszer valami nagy szerencse ér,
attól fogva bizton számítasz erre…
*
Annyira jólnevelt, vagy inkább szemérmes, gátlásos,
aki tüntetően nem szeretne élelmesnek látszani,
hogy hiába kínálják meg egyszer a finomsággal,
nem fogadja el – inkább megharagszik mindenkire…
*
Vendégségbe hívottaddal
úgy bánsz mintha ingyenkonyhára jött volna,
s még ahhoz is feltételt szabsz,
hogy odalökjék neki egy falás kegyelemkenyeret.
*
Önbüntetésként arra kárhoztatod magad,
hogy minden nap felgörgess egy kősziklát a hegyre,
majd tehetetlenül végignézd, hogy gurul vissza a völgybe!
*
Licitverseny folyik:
Ki nyeri el „A világ legsajnálatraméltóbbja” díját?
És te jó eséllyel indulsz, oly vastag a panaszkönyved
*
Azért csúfolnak
amiről azután tényleg a legkevésbé tehetsz:
testi hibáért, beszédhibáért, szüleid szegénységéért,
s te ezért a föld alá bújsz szégyendben…
*
Azt érted igazmondáson,
hogy mindenkinek mindent
szemtől szembe meg kell mondani,
a szemébe kell vágni: ha bandzsa, ha csúnya stb.
*
Szegény a szegényt hamar kicsúfolja.
*
Könnyebb a szegényt kicsúfolni, mint megruházni.
*
Pofáján is kicsordul a zsír.
*
Akármily nagy legyen a kincs, kicsinyenkint elfogyhat.
*
Kicsapott ringyó.
Hét országból kicsapott.
Nincs arca, mint a kicsapott ringyónak
*
Kicsalná a tehénből a borjút.
(Igen tud kérni.)
*
Kibúvót keres.
*
Kibújik a szeg a zsákból.
*
Kibicsaklik a nyelve.
*
Kiáltó szó a pusztában.
*
Maga kiált tolvajt.
(Ő a bűnös.)
*
Ki nem állom a dicsőséget.
(Sok a jóból.)
*
Minden álmot kialudni sem hasznos.
(Mindenből kiábrándulni.)
*
Kialudt benne a jó.
*
Kiaggott a bíróságból.
Kiaggott belőle.
*
Sokan örömest kiadnák, a mit lenyeltek.
*
Kiadtak rajta, mint a pataiak a szűrön.
(A patai parasztok szűrt találtak az úton.
Nem tudván rajta megegyezni, a faluházához vitték;
még ők tanakodtak, a szűr elmászott helyéről,
annyira tetves volt.
Az esküdtek ezt látván, kidobták az ablakon.)
*
Fogához ver minden garast, mig kiadja.
*
Az kiabál, a kinek a háza ég.
*
Se ki, se be, mint a pitvarajtó.
(Nem javul a helyzet.)
*
Nem ki mondotta, de miképp mondotta.
*
Szitán látott sok aranynak,
délutáni kézfogásnak
rovás a díja.
*
Üres kévét csépel.
Üres kévét forgat.
(Hiába beszél.)
*
A kétségbeesett vagy katona, vagy barát leszen.
*
Kétségbeesettekkel, megbúsult elmékkel
nem jó játszani.
*
Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolondság.
*
Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek.
*
Kétszínű keszkenő egy szint sem mutat igazán.
*
Kétféle szeretet nehezen fér össze.
*
Egy lábbal kétféle templomba ne járj.
*
Kétfelé kapdos, mint a Dunába haló ember.
*
Kétfejű sast csinálnak.
(Haragszanak egymásra, hátat fordítanak.)
*
Kétélű kard a nyelv is.
*
Készülődik, készülődik,
de itthon marad, mint az idétlen fecske.
*
Gyakran csekély vége a nagy készületnek.
(Sok hü-hó semmiért.)
*
Későn készül, mint a Luca széke.
(Luca napján a babonás nép széket kezd faragni
s mindennap, karácsonyestéig egy vágást tesz rajta,
ki az éjféli misén a széken ül,
meglátja mindazokat, kiket látni óhajt.)
*
Csak a készet neveti.
Csak a készet szereti.
*
Kész a lakodalom, de nincs menyasszony.
*
Hamar munka, hamar kész, hamar vész.
*
Cigány kéz, zsidó kéz, utolsó kész.
(Nem szereti a nehéz munkát.)
*
Amely leány sok kérőn kiad,
végtére is csak ahhoz megyen, aki elveszi.
*
Kérkedő lány, táncban tudod mint jár?
*
Ha nincs, kérkedjél; ha van, panaszkodjál.
*
Kérkedik.
Azzal kérkedik, a mije nincs.
Bolond kérkedik azzal, amit szégyellnie kellene.
Gonosz tetteivel kérkedik.
*
A milyen a kérdés, olyan a felelet.
Bokros kérdésre, bokros felelet.
*
Többet ér egy kérdezés száz keresésnél.
Jobb egy kérdezősködés,
hat napi haszontalan járásnál.
*
Urak kérése parancsolat.
*
Nem illik az emberséges emberhez a képmutatás.
*
Ki mostohát sirat,
vagy nagy erkölcsű, vagy képmutató.
*
Ki képíróságot akar tanulni, nem megyen kovácshoz.
*
Más lépe, más képe.
(Más belül, más kivül.)
*
Nincs rajta emberi kép.
*
Képire mászni.
(Kíméletlenül szidni.)
*
Jégre metszett kép, nem sokáig ép.
*
Nem jó a kényszerített házasság.
*
Jobb szépszerével elmenni, mint kénytelenségből.
*
Kénytelen-kelletlen.
Kénytelen munka, kettős teher.
Kénytelen teher nehezebbet nyom
*
Hopp kénytelen, nem örömest.
(Esetlen, rest ugrálás.)
*
Kényesség nem esik sanyarúság nélkül.
*
Kényességtől azt sem tudja hova lépjen.
*
Kényesen, kevélyen, nem látszol szegénynek.
*
A hol nyájas az anya, kényes a lánya.
*
Hol a kémény nem füstölög,
nehezen lesz ott nagy ebéd.
*
Engem dugnak ki a kéményen.
(Én lakolok mások helyett.)
*
A kéményben korommal jegyez.
*
Hupikék a háta, jajvörös a combja.
Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel.
*
Veszek neked szép ruhát,
dali vereset, hupikéket, látatlan színűt,
hallatlan hírűt.
*
Majd megtanítlak kesztyűben dudálni.
*
Kezes.
Ha veszni akarsz, légy kezes másért.
Kezes, fizess.
Kezes fizess, vagy ügess.
Légy kezes másért és a kötél a nyakadban van.
Légy kezes másért, ha veszned kell.
Ott hagyta az ágyban a kezest. (Belecsúnyított.)
Ha veszni akarsz, vállalj kezességet.
*
No, ez a hét is jól kezdődik.
(Cigány mondta, kit hétfőn reggel vittek vesztőhelyre.)
*
Nincs utálatosabb, mint élni kezdő vén.
*
Eb munkának kezdője kutya.
*
Kezdet
Minden kezdet nehéz.
A mi lehetetlen, annak kezdete sincs.
Rossz kezdetnek rosszabb a vége.
Se kezdete, se vége.
Volt szeretőm, volt egy pár,
Kiért szívem holtig fáj!
A menyasszony szép virág,
Koszorúja gyöngyvirág,
Az a boldog vőlegény,
Ki azt mondja az enyém.
A menyasszony gyöngykoszorú,
Csak az én szívem szomorú,
A menyasszony szíve tája,
Boldog minden dobbanása.
Virágos a fa teteje,
Koszorús a leány feje,
Hullani kell a virágnak,
Esküdni kell a leánynak.
Gyere rózsám, gyere már,
Mert a szívem téged vár,
Téged óhajt, téged vár,
Téged csókolni nem kár.
Szép a leány, ha lánykort él,
Szép hajával játszik a szél,
Nem is tudja, mi a bánat,
Még lánybarátival játszhat,
De a leány férjhez megy már,
S kalickába bézárt madár,
Megtudta, hogy mi a bánat,
Mert az örömtől megválott.
***
Nincsen a világon
Nagyobb nyomorúság,
Mint kik összepárosodnak,
S nem szeretik egymást.
Ha meg kell ölelje,
Karjait fájlalja,
Ha meg kell csókolja,
Bús könnyit hullatja.
Szeretlek, szeretlek,
Csak ne mondd senkinek,
Míg a templom földjén
Össze nem esketnek.
Ne mondd meg anyádnak,
Hogy szeretlek téged,
Ne tudja meg senki,
Hogy meghalok érted.
Rózsám, ha meghalok,
Tégy egy annyit értem,
Hogyha nem is sajnálsz,
Sirassál meg engem.
Ne sirassál, rózsám,
Ott hol sokan látnak,
Sírd ki két szemedet
Magányos fejfámnak.
***
Édesanyám mért is szültél,
Ha engemet megvetettél,
Mért is szültél a világra,
Örökös szomorúságra,
Édesapám is volt nékem,
Nem is olyan réges-régen.
Mért nincs apám, mért nincs anyám,
Csak mióta meghalt apám.
Édesanyám hol a szíved,
Hol az anyai szerelmed?
Mért virágzik jégvirágot,
Mért vetetted meg a lányod?
Kimegyek a tevetőbe,
Leborulok egy sírkőre.
Az a sírkő kinek jele?
Ott van apám eltemetve,
Leborulok sírhalmára,
Szívem vigasztalására.
Göröngyei azt susogják,
Itt vár reád a boldogság,
Itt lesz szíved meggyógyulva,
Itt lesz lelked megnyugodva.
Édesanyám, mért is szültél,
Ha ennyire megvetettél?
De sok mindennek kitettél,
A bánattól nem kíméltél.
|
