Quamvis sublimes, debent humiles mutuere, Vindicta docili quia patet solertiae.
PHAEDRUS.
Elöljáró-Beszéd az első Kiadáshoz.
Jámbor Olvasó!
E' munkátskának ki legyen Szerzője, ha kérded, Nem tudom: a' bizonyos, hogy az én kezeimbe tsak így jött Név nélkűl; nekem egy Szomszédom hozta az Erdő - Hátról, vagy honnan, hogy jó lessz rajta nevetni Majd borozás közben. Igaz is: mert rajta nem egy két Vídám estvéket tölténk; még Martzi Kanász is, A' ki nagy Át se tanúlt soha, sokszor majd megütötte A' guta, úgy röhögött: No ilyet soha Gazd'Uram, úgymond, Még a' hetvenedik Nagy Apámnak lelke se hallott. Be' furtsán perdűl; pedig a' sor vége nem úgy megy Mint a' Nótában szokták. Osztán meg akárki Írta Uram! de gonosz tsontnak kell lenni, ugyantsak Tudja mikíp' szokták. Így ítélt Martzi tudatlan Fővel; mások még több szépet láttak ezen kis Munkában, de kivált a' többek közt, nekem a' sok Körmönfont magyaros szóllás' formája, meg a' nagy Könnyűség, elmés lelemény, természeti festés, Mellyek ezen kisded munkát kedveltetik, egybe Úgy megtetszettek, 's egyszersmind Döbrögi Úrnak Példátlan példás megjobbúlása is egybe Úgy szívemre hatott, hogy azonnal, mint Matyi, én is. Háromszor tettem fogadást, hogy közre-botsátom A' fúrfangos eszű Lúdas Matyi tetteit, és már Szükség, hogy szavamat tellyesíttsem, mint magyar ember. Ebből áll az egész dolog, a' mit mondani szükség Vólt, legalább annak véltem. Most útra botsátom A' Matyit, országot hadd mennjen látni; ne féljen Döbrögi Úr, mert ő már többször nem veri ám meg.
Írtam -- JOBBOTTHON Egy kantsó Jankai mellett - A' Kiadó.
A' Szerző az Olvasókhoz.
Hajdan ütlekkel magyarázták a' mi Atyáink Hogy mi az alsó rend törvénnye? kinél az igasság? - A' ki erőssebb vólt, ugyan az kénnyére bitangolt. - A' lepotsékolt nép dühös indúlatja, kanóttzal Adta jelét ollykor bosszújának; de oroszlány Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi vissza pofozza, A' mi goromba tsapást vett a' zabolátlan erőtől.
Elmúlt a' vad idő; ki van ennek szabva határa Szintúgy mint annak; Szent a' Törvény; 's az Igazság Fennyen hordja fejét, mert van bizodalma Hazánknak Bölts Fejedelmeiben. Bátran eleresztem azért én Döbrögi Mátyássát, mint medvét, melly vadonából Emberi kézre került, és már Gazdája dudáján Úgy illeg billeg, hogy rajta akárki nevethet, Senki fijának sem lévén oka tőle szepegni.
Bétsbe ugyan hírem nélkűl szöke pőre gatyában És bogjas fővel: most én tsimbókba kötözve Fürtjeit és e' kis Katzagánkát vetve nyakába, A' Korhelyt, fogadott Apjának vissza botsátom.
Debreczenből Januárius 12-dikén 1816-ban.
F. M.
Fazekas Mihály Lúdas Matyi
ISMERTETŐ
A mű cselekménye közismert. A paraszfiú - ígérete szerint - "háromszor veri vissza" Döbrögin, a zsarnoki földesúron a rajta esett sérelmet: vásárra vitt ludainak az elkobzását és igazságtalan megveretését. A történetet Fazekas négy "levonás" szerkezeti elemeibe rendezi el. (A "felvonás" szó ellentéteként, Matyi egyszeri és Döbrögi háromszoros "levonására" is célozva.)
A költemény - akárcsak a népmese - Döbrögi megjavulásával ér véget. Fazekas műve mégis - forradalmi megoldás nélkül is - korának legmerészebb alkotása. Először szerepel itt olyan cselekvő jobbágyhős, aki a földesúri igazságtalanságért maga szerez magának elégtételt. Ebbe persze már belejátszik a felvilágosodás korának demokratikus szelleme is.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői http://legeza.oszk.hu http://mek.oszk.hu/00600/00648/index.phtml#
*
21:30, Csütörtök (december 22.), DUNA Televízió
Lúdas Matyi fekete-fehér, magyar játékfilm, 100 perc, 1949
rendező: Ranódy László, Nádasdy Kálmán író: Fazekas Mihály forgatókönyvíró: Szinetár György zeneszerző: Szabó Ferenc operatőr: Hegyi Barnabás jelmeztervező: Márk Tivadar vágó: Zákonyi Sándor
szereplő(k): Soós Imre (Lúdas Matyi) Solthy György (Döbrögi) Pártos Erzsi (Anyó) Horváth Teri (Piros) Bozóky István (Nyegriczky) Ruttkai Éva (Gyöngyi) Somlay Arthúr (Mohos professzor) Kiss Manyi (Paméla) Görbe János (Nyegriczky)
Ez a film megrendelhető DVD formátumban. A klasszikus mese hőse, Ludas Matyi itt is háromszor veri vissza Döbrögin a rajta esett sérelmet. Ebben a változatban azonban Matyinak segítőtársai is akadnak egy Piros nevű leány, Gergely hajdú és a debreceni tudós professzor személyében.
http://www.magyarvagyok.com/videok/28-Film/2363-Ludas-Matyi-Magyar-film-1-resz.html
*
Ludas Matyi - rádiójáték
Ludas Matyi: Balkay Géza Döbrögi uraság: Kállai Ferenc Galiba: Benedek Miklós Matyi anyja: Töröcsik Mari
http://www.rapidsharemedia.com/showthread.php?tid=6587
|