Láttam, olvastam, hallgattam

Link ajánló 26.

Régi magyar ÁLDÁS

Áldott legyen a szív, mely hordozott,

És áldott legyen a kéz, mely felnevelt

Legyen áldott eddigi utad,

És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény,

Hogy másoknak is fénye lehess.

Legyen áldott a Nap sugara,

És melegítse fel szívedet,

Hogy lehess meleget adó forrás

A szeretetedre szomjasoknak,

És legyen áldott támasz karod

A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad,

Minden hozzád fordulónak

Legyen áldást hozó kezed

Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod,

Légy vigasz a szenvedőknek.

Légy te áldott találkozás

Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár

Minden hibád, bűnöd, vétked.

Hiszen aki megbocsátja,

Végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás

fájdalomban, szenvedésben.

Örömödben, bánatodban,

bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,

Őrizze meg kedvességed.

Őrizzen meg Önmagadnak,

és a Téged szeretőknek.

*

A Pálos rend erősödése és hanyatlása

Amikor az Árpád-ház kihal, az ősi tudást stafétabotként tovább kell adni, és ez a Pilisben lévő pálosokra hárul. Mintha egy kihunyófélben lévő láng továbbvitelét szerveznék meg! Ezért, amikor a pilisi központban működni kezd a rend, a királyokat találjuk legfőbb támogatóik között. Amikor az alapító, Özséb, 1270-ben meghal, éppen abban az évben hal meg IV. Béla királyunk is, a Szent Kereszt feltalálásának napján. Özsébet a generálisi székben Benedek követi egészen 1290-ig, és ugyanabban az évben hal meg, mint IV. László király! Szinte az „együtt élünk, együtt halunk” teljesedik be. A magyar királyok és a pálosok élete összekapcsolódik.

http://albaregalis.hupont.hu/14/taltosok-az-osvallas-tanitoi

+

2012. szeptember 27. csütörtök 18. óra

Rekettyés Mária: Pálosok a világ nagy tanítói

Remete Szent Pál tanai és annak gyökerei Babilonban, Egyiptomban

Helyszín: Pilisszántó Faluház. Előadás belépő 1.000.-Ft.

Információ: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

és 06-30/648-3543, www.egipatrona.hu

*

Titokzatos erő árad a magyar hegyből

A király sem közelíthette meg felügyelet nélkül

Energiamezők, piramisok és egy ősi rend titkait őrzi a szép Pilis hegység.

http://www.femina.hu/utazas/titokzatos_ero_arad_a_magyar_hegybol

*

Emberek aranyban

Budapesten, a Király utca 26 alatt a VAM Design Centerben Emberek aranyban címmel december 31-ig látogatható egy különleges kiállítás. Különleges, mert ebben a témában, ilyen alapossággal, ezekkel a tárgyakkal, evvel a koncepcióval még nem találkozhatott Európa.

A tárlat elemeit szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint nagyméretű, a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják. A tárlatanyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az u.n. "Issyk-kurgánból" és a Berel mellett feltárt lovas temetkezés, világviszonylatban is ritkaság számba menő leleteiből származik, azoknak méret- és anyaghelyes reprodukciója. A reprodukciók hitelességét az Ostrov Krym, a feltárást végző és a reprodukciókat pontosan és jogszerűen készítő, és a sok ezer éves leletanyag szerves részét is konzerválni, restaurálni képes restaurátornak, Krym Altynbekovnak privát intézete szavatolja. A bemutatásra kerülő tárgyak ízelítőt adnak a teljes kultúrkör leletanyagából, megelevenedik általuk Berel és Issyk leletein kívül a Cárok völgyéből származó tuvai lelet, és számos lelőhely emblematikus arany és ezüst tárgyai.

Maga a kiállítás nem csak az ásatások kézzelfogható eredményeinek, azaz a tárgyaknak, bemutatására alapul, hanem a teljes feltárási folyamatot bemutatja. A feltárást vezető és a restaurálást végző Ostrov Krym működésén keresztül végigvezeti a látogatókat a feltárás, a beazonosítás, a leletmentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisain. Megismerteti a közönséggel azt az emberfeletti munkát, mely során a három-négyezer éves szerves leletek, fából, bőrből, és vászonból lévő temetkezési emlékek is megelevenednek, és az aranyból, ezüstből készült szakrális tárgyak együttesét teljessé téve, egységes egészként mutatják be a sztyeppe urainak, kultúráját, képzettségét, gazdagságát.

A kiállítás látogatói átélhetik ezeknek a titokzatos földpiramisoknak a kutatását, a kincsek megtalálásának euforikus örömét, a leletek beazonosításának aprólékos, szinte nyomozati technikákat igénylő munkáját, és a restaurált leletek igéző szépségét megcsodálva egy időutazást tehetnek a lovasnomád kultúra fénykorába.

www.emberekaranyban.hu

*

Keresztény Európa?

Kitartás

A múlt héten négy brit jelent meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán. Strasbourgba minden évben szinte az összes európai ország több ezer állampolgára elzarándokol, igazságot keresve olyan ügyekben, amelyekre a hazai joggyakorlatban nem találtak kielégítő orvoslást. Meglepő azonban a négyek keresetének jellege: ők a szabad vallásgyakorlásnak jogát érzik korlátozva. A felperesek nem muszlim bevándorlók vagy valamelyik kisebbségi szekta tagjai, hanem anglikán és katolikus keresztények.

Shirley Chaplin 56 éves devoni ápolónő. Több mint 30 éven keresztül kis ezüstkeresztet hordott a nyakában, míg egy napon, 2009-ben hirtelen megtudta, hogy "higiéniai okok miatt" ez nemkívánatos. Többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó levenni nyakláncát, aminek az lett a következménye, hogy elbocsátották. Egy másik nő, Nadia Eweida hasonló okok miatt a British Airwaysnél veszítette el állását. Az ő kis keresztje állítólag nem felelt meg a cégnél előírt öltözködési előírásnak. Mindkét nő bírósághoz fordult, és minden fokon elvesztették a pert.

Más jellegű azonban Lillian Ladele panasza. Őt akkor bocsátották el, amikor a londoni anyakönyvi hivatal dolgozójaként nem volt hajlandó részt venni homoszexuális polgári esküvőn. Csakúgy, mint Gary McFarlane, aki a házasulandó párok tanácsadója volt, de az egyneműekkel nem szándékozott találkozni. Ők azzal indokolták panaszukat, hogy ez a fajta munkavégzés ütközne vallási és világnézeti értékeikkel.

Hivatalosan mind a négy eset a munka törvénye hatálya alá esik, de a strasbourgi pert figyelő európai keresztények nem így látják a dolgokat. Szemükben a demokrácia vizsgázik abból, amin megbukott a brit joggyakorlat: toleranciából és történelmi tudatból. A brit elbocsátások ugyanis korántsem egyediek. Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amelyekben több nyugat-európai országban a munkáltatók, a helyi hatóságok, a jogalkotók azt a meggyőződést képviselik, hogy a keresztény hit valamiféle maradi, szinte szégyellnivaló, modern emberhez nem illő világnézet, magatartásforma. Ez nem csak az ateista többségű Hollandiában vagy Csehországban van így. A harcias ateisták között ott jeleskednek például a spanyolok, akik még fél évszázaddal ezelőtt mintakatolikusoknak tartották magukat.

Nemrég volt alkalmam beszélni Daphne McLeoddal, a Pro Ecclesia et Pontifice brit katolikus egyesület aktivistájával. Szomorúan beszélt arról, hogy hazájában annak, aki nyíltan vállalja keresztény hitét, szégyellnie kell magát "szabadelvű" polgártársai előtt. Leginkább akkor keseredett el, amikor azt mondta, hogy nincs olyan brit munkáltató, aki egy szikh dolgozót arra merne utasítani, hogy vegye le a turbánját.

A kontinens gyakorlatában győzött valami furcsa és érthetetlen politikai felfogás, mely az európaiaknak tiszteletet és toleranciát parancsol az idegen vallások iránt, miközben nekünk szégyenkeznünk kell saját hagyományaink miatt. Mintha a kereszténység csak inkvizíciót és erőszakos hittérítést jelentene. Eme idiotizmus jegyében még a karácsonyi képeslapokról is eltűnt a "Christmas" szó.

Ez persze más vallásokra nem vonatkozik. Amikor nemrég egy óvatlan német bíró nem eléggé humánus eljárásnak nyilvánította a körülmetélést, jókora politikai vihart kavart. Parlamenttől kormányig mindenki versenyezve igyekszik jóvátenni ezt a szörnyű bakit, amellyel egyszerre a zsidókat és a muszlimokat is sikerült felingerelni. Shirley Chaplintől idáig még bocsánatot se kértek.

A strasbourgi bíróság döntése a brit négyek ügyében precedensértékű lehet egész Európa számára, de valahogy nem vagyok optimista. Eme tiszteletre méltó testület rendkívül rest foglalkozni nyelvi, kisebbségi és vallási kérdésekkel. Most is valószínűleg munkaügyi esettanulmány lesz belőle, amelyből feltehetően nem sok minden következik majd. Persze, szeretnék tévedni. Legalább azért, hogy teljesen ne veszítsem el az Európába vetett hitemet.

Jaroslaw Gizinski

(hetivalasz.hu)

*

Nyugati rontás

Erdély.ma

Igaza volt Wass Albertnek, amikor már a Nagy Sós Vizeken túlról üzente, hogy Magyarországra a rontás nem csak keletről, hanem inkább nyugat felől érkezett. "Ha egyedül keletről jött volna a rontás, puskával a kezünkben elbántunk volna vele. A rontás nyugatról jött... A nyom nemcsak Washingtonig vezetett, de azon is túl, az amerikai egyetemre." Oda, ahová a magyar történetírók későn érkeztek, a környező országok történészei addigra elhintették a maguk legendáiból szőtt históriájukat.

De nem kell átrepülnünk az óceánt ahhoz, hogy a Nyugat nemzetünk feldarabolásában játszott főszerepét felfedezzük. Ormos Mária történész szerint 1919 februárjában a francia vezetésnek sikerült mindenkit meggyőznie, hogy a román hadseregnek szüksége van az Arad-Nagyvárad, illetve a Nagyváradtól észak felé kiinduló vasútra ahhoz, hogy Lemberg (a mai Lvov) vidékén segítségére legyen a bolsevikok ellen harcoló lengyeleknek. Valójában az egész a lengyel-francia osztozkodást szolgálta az egykori orosz birodalom nyugati felében.

A világban való utazásaim alatt meggyőződésemmé vált, hogy a magyar érdekre ma is csak vállat rándítanak a magas kancelláriákon. Az Egyesült Államokra talál továbbra is Wass Albert megállapítása, miszerint "ennek a népnek a politikusait nem érdekli sem a magyar igazság, sem a román igazság, sem a kongóbeli igazság, sem az ilyen vagy amolyan igazság. Egyetlen egy dolog érdekli csak, hogy mához két évre, három évre vagy négy évre hány szavazatot kapnak."

Ami pedig öreg kontinensünk nyugati fertályát illeti: ők is a napi érdekeikhez igazítják a kelet-európai népekhez kötődő viszonyt. A lényeg, hogy ne legyen gondjuk velük, és hozzon valamit az ország kasszájába. Nem egy kisebbségi európai képviselővel beszélgetve majd mindegyikük azt mondta, hogy a nemzetiségek problematikája nem szeretett téma a közös Európában.

Nincs olyan nagyobb ország, amelynek nagynemzeti politikusai ne rángatóznának a kisebbségi követelések hallatán. Így inkább hallgatnak róla. És ujjal mutogatnak minden olyan országra, amely saját útját akarná járni, nem szeretne másodrangú polgárként élni a közös Európában. Az országrontó történelmi szerepükre pedig emlékezni sem akarnak. Főleg, ha a számos országba szétszórt magyarok utalnak erre.

Román Győző

Székely Hírmondó

*

Churchill is eltussolta volna a katyni mészárlást

Winston Churchill egyetértett Sztálinnal abban, hogy a Nemzetközi Vöröskeresztnek nem szabadna vizsgálatot indítania a katyni mészárlással kapcsolatban – derült ki titkosítás alól feloldott amerikai iratokból.

Nemzetközi vizsgálatot akart indítani a Londonban székelő lengyel emigráns kormány feje, Wladyslaw Sikorski tábornok az 1940-es hírhedt katyni mészárlással kapcsolatban, amely során 21 ezer lengyel tisztet gyilkoltak le a szovjetek. A kezdeményezésnek azonban nem várt ellenzője akadt: Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke.

„Szigorúan elleneznünk kell minden, a Nemzetközi Vöröskereszt vagy más szervezet által folytatni kívánt ’vizsgálatot’ azokon a területen, amelyet a német hatóságok irányítanak” – olvasható a Sztálinnak küldött 1943. áprilisi táviratában. A szovjetek sokáig a nácikat okolták a mészárlásért, Moszkva pedig csak a kilencvenes évek elején ismerte el, hogy a példátlan bűntett a sztálini titkosrendőrség, az NKVD tisztjeinek lelkén szárad.

A US National Archives and Records Administration múlt hét hétfőn tette közzé azt a több mint kétezer dokumentumból álló, titkosítás alól feloldott irategyüttest, amely a varsói amerikai nagykövetség sajtóközleménye szerint „a lengyel nemzet ellen elkövetett bűntettel kapcsolatos tudásunk elmélyítéséhez járul hozzá".

A távirat szerint Churchill közli Sztálinnal, hogy Sikorski „nehéz helyzetben” van, mivel nagy nyomás nehezedik rá Lengyelország részéről, hogy bizonyítsa: képes szembeszállni a Szovjetunióval. Először a londoni kormány külügyminisztere, Anthony Eden próbálta elérni Sikorskinál, hogy „ejtse” az ügyet; április 17-én a tábornok végül felkérte a Nemzetközi Vöröskeresztet az ügy kivizsgálására. Hat nap eltelte után a Vöröskereszt kijelentette, hogy hajlandó együttműködni a mészárlás kivizsgálása érdekében, de azzal a feltétellel, ha valamennyi érdekelt féltől, tehát az oroszoktól is kap erre felkérést.

Churchill elkeseredetten küzdött azért, hogy fenntartsa a diplomáciai kapcsolatot Lengyelország és a Szovjetunió között, s hogy ne adjon propagandaeszközt Hitler kezébe, gyengítve ezzel a szövetségesek közötti viszonyt. Ezzel azonban már elkésett: Sztálin postafordultával, április 25-én már arról számolt be, hogy Molotov külügyminiszter értesítette a lengyeleket a diplomáciai kapcsolatok megszűnéséről, mivel a lengyel sajtó továbbra is „szakadatlanul űzi szovjetellenes kampányát”.

*

Karácsony Sándor

A nyolcéves háború

(Részlet)

"Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha. A diákháborúról az él a diáktudatban, hogy a tanári kar kezdte. És ez meglehetősen valószínű, úgy első látásra. Ők az idősebbek, okosabbak, tapasztaltabbak, hatalmasabbak, a minden tekintetben előnyösebb helyzetben levők. A diák, különösen az első osztályosok kis ártatlan, teljes mértékben ki van szolgáltatva önkényüknek. Egy ilyen tíz-tizenegy esztendős naiv lélek jóhiszeműségében vall, mint a parancsolat, ha kérdik. Késő bánat, eb gondolat aztán, mikor utólag keserűen kell tapasztalnia, hogy jobban tette volna, ha egy kicsit óvatosabb. De megtanulja. Első intőkonferencia, vagy legkésőbb értesítőosztály után tudja már mind, hányadán állunk. És ha a felsőbb osztályosok jóakaratú figyelmeztetésének el nem hitte, tapasztalhatja a maga bőrén, hogy nem babra megy a játék. Humbug minden takargatása a meztelen igazságnak, smonca az, hogy „nézd, édes fiam, tekintsd bennem az atyai jó barátodat”. Háború van, életre-halálra szóló elkeseredett küzdelem, végkimerülésig, ember ember ellen, olyan keserves kézitusában, amilyenről a gorlicei áttörés alkalmából lehetnek emlékeik azoknak, akik végigcsinálták. Van, aki nem hiszi? No, sétáljon velem egyet, és nézelődjünk. Ha igaz az, hogy nincs háború, minek az a nagy fegyverkezés? És mi az, ha nem arzenál, amit itt most megmutogatok? Hadi múzeum talán? Lehetni lehetne, de ki meri azt állítani, jótét lélek diákember, hogy kimentek már a divatból eme szúró-vágó szerszámok? Notesz, osztálykönyv, intőcédula, index. Tehát szekunda, beírás, intés, buktatás. Hazaizenés, szülők felcitálása, büntetésfeladat, viccelés (igazi nevén froclizás). „Kicsípés”, „padból-folytattatás”, örökös gyanúsítás a puskával, dolgozatíráskor életbe lépett rendszabályok a lesés elkerülésére, pikkelés és néha pofon is. Referálások osztályzás előtt, br… Kijelentések, mint például maguk akarnak kibabrálni velem? Esetleg: hiszen, ha akarnám, még a jeleseket is megbuktathatnám, jó lesz vigyázni… „Ahám, maga az a híres futó?” … dúl a háború. A pad alatt mindig nyitva van a könyv, ha a pad tetején be kell csukva lenni. A pad alatt Winnetout olvasom, mikor a pad tetején Vercingetorix viselt dolgai vannak soron. A pad alatt óvatosan továbbcsúsztatom azt a bizonyos cédulát, amelyre rá van írva, hogy „add tovább Szabónak”, miközben arcom a leghíresebb reneszánsz festők angyalkáinak ártatlan mosolygását ölti magára, a pad alatt puska lapul, tavalyi dolgozatfüzetek bújnak meg ártatlanul, a pad alatt szoktam odaszíjazni az előttem ülő bal lábát a padhoz, hogy vergődjék majd, ha fel akar ugrani, a pad alól indulnak titokzatos útjukra a tintás lábú legyek… A pad alatt konferenciáznak, sakkoznak és indulnak nyaktörő körútra osztályszerte a merészebbek, a pad alatt működnek a bicskák kezdőbetűk arányában, a pad alatt

írja meg az ember a házi feladatát, sőt még szundíthat is egyet adandó alkalommal, bizonyos esetekben, ha úri kedve éppen úgy találja jónak. A pad alatti világ alattomos tagadása mindennek, ami a pad fölött szokásos és kötelező. Titkolt, de elszánt és egymás között minduntalan hangsúlyozása annak, hogy ami odafönt. történik, ahhoz nekünk semmi közünk, abba akaratunk ellenére sodródunk bele, kényszernek engedve élünk benne, annyira hajtjuk meg dacos fejünket előtte csak, amennyire okvetlenül muszáj. Gessler kalapszerű tekintélyszimbóluma előtt fogcsikorgatva tesszük tiszteletünket, ahol lehet és ahogy lehet becsapjuk, kijátsszuk, bolonddá tesszük, kifigurázzuk."

*

SZŐTS ISTVÁN EMLÉKKONFERENCIA

http://film.elte.hu/wp-content/uploads/2012/09/Szots_emlekkonferencia_absztraktok.pdf

+

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szőts_István

+

Szőts István (1912–1998)

(…)

Ugyancsak hányatott második – és egyben utolsó – játékfilmje, a Móra Ferenc regényéből 1948-ban készült Ének a búzamezőkről sorsa. Az 1943-ban pacifizmusa és egyik fontos motívuma, az orosz és a magyar paraszt kézfogása miatt egyszer már elutasított forgatókönyvet Szőts 1947-ben újra előveszi. A kézfogást azonban a kötelező orosz-magyar testvériség korában is kioperáltatják vele. Szőts azonban végre dolgozni akar, kihagyja hát az epizódot, mert úgy gondolja, a regény humanizmusa és pacifizmusa, a parasztok földszeretete és élni akarása, a hadifogságban sínylődő vagy onnan hazatért katonák tragikus sorsa soha nem volt olyan aktuális, mint 1947-ben.

A film – az Emberek a havason-hoz hasonlóan – máig érvényes módon szól a 20. századi ember meghasonlottságának gyökereiről: arról az állapotról, ahogy a hagyományos erkölcsi normák az egyszerű emberek számára nem nyújtottak többé megfelelő kapaszkodót az újfajta konfliktusok kezeléséhez. Az erkölcsi normákat azonban nem lehet büntetlenül áthágni. Ezért Szőts az Emberek a havason-ban a jogos fájdalom, az Ének a búzamezőkről-ben pedig a háború okozta kényszerhelyzet ellenére sem oldozza fel Csutak Gergelyt a gyilkosság bűne, Ferencet pedig a lelkiismeret terhei alól.

A művészi invenciókban gazdag, mély emberséggel átitatott Ének a búzamezőkről-t maga Rákosi Mátyás tiltatta be: már az első kockáknál, a búzaszentelési körmenetnél elhagyta a vetítőt. A film valamennyi kópiáját lefoglalták, és néhány vetítéstől eltekintve hosszú évtizedekre páncélszekrénybe zárták. (…)

http://magyar.film.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=36519&catid=9&Itemid=11

*

Ének a búzamezőkről

fekete-fehér, magyar filmdráma, 82 perc, 1947

rendező: Szőts István

író: Móra Ferenc

forgatókönyvíró: Szőts István

zeneszerző: Polgár Tibor

operatőr: Makay Árpád, Hegyi Barnabás

vágó: Morell Mihály

szereplő(k):

Görbe János (Ferenc)

Szellay Alice (Etel)

Bihari József (Öreg)

Simon Marcsa (Szüle)

Bánhidi László (Messzi Gyurka)

vetítik:

TABÁN (1016 Budapest, Krisztina körút 87-89. , tel: 1-356-8162) Szerda (Október 10.) 18:00

URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ (1088 Budapest, Rákóczi út 21. , tel: 1-486-3413, 1-486-3414) Hétfő (November 5.) 18:00

*

Móra Ferenc

Ének a búzamezőkről

ISMERTETŐ

Az 1927-ben írt regény komor témája az első világháború, de nem a harctereken sínylődő katonákról szól elsősorban, hanem azokról a tragédiákról, amelyek a hátországban játszódnak le. Tanyavilágban élő két emlékezetes asszonyalakja közül az egyik - Etel - váltig hiszi, hogy férje egyszer hazajön, a másik viszont "összeáll" a nála dolgozó orosz hadifogollyal. Ez utóbbi nem is éri meg férje visszatérését: gyermekszülésben meghal, a hazakerült férfi viszont a sorsközösség vonzásában fokozatosan összemelegszik az urára hiába várakozó Etellel - házasságot is kötnek, gyerekük születik. Kiderül azonban, hogy az elhunytnak hitt férj él, s ez teljesen összeroppantja az életüket: az asszony megzavarodik, és egy éjszaka a halastóba fullad, a férfi pedig a bűntudattól űzve felakasztja magát. Móra mindezeket a tragikus fordulatokat nem romantikus színezéssel, hanem népmesei-balladás árnyalatokkal jelentíti meg, ami különös helyet jelöl ki a műnek a magyar regényirodalom térképén.

http://mek.oszk.hu/00900/00962/index.phtml#

*

Emberek a havason 1.

fekete-fehér, magyar filmdráma, 89 perc, 1942

rendező: Szőts István

író: Nyírő József

forgatókönyvíró: Szőts István

zeneszerző: Farkas Ferenc

operatőr: Fekete Ferenc

rendezőasszisztens: Morell Mihály

vágó: Kerényi Zoltán

szereplő(k):

Görbe János (Gergely)

Szellay Alice (Anna)

Ferenczi Péterke (Gergő, a gyermekük)

Bihari József (Üdő Márton)

Makláry János (kalauz)

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de a szakadékba zuhan. Gergely halálos bosszút áll. Bebörtönzik, de amikor lehull a hó és jön a karácsony, megszökik, hogy ajándékot adhasson a kisfiának, a kicsi Gergőnek.

A film 1942-ben Velencében művészeti díjat nyert.

2000-ben a magyar filmkritikusok titkos szavazással az évszázad 12 legjobb magyar filmje közé választották.

Idő szerint | Hely szerint

Vetítik:

URÁNIA NEMZETI FILMSZÍNHÁZ (1088 Budapest, Rákóczi út 21. , tel: 1-486-3413, 1-486-3414) Péntek (Szeptember 28.) 17:15

+

Emberek a havason 2.

Erdei Csutak Gergő székely favágót arra bírja egy fakitermelő vállalkozó, hogy családostul költözzék föl a havasokba, mert jól fizető munka vár rájuk. Új helyükön aztán a vállalkozó rátör Gergő feleségére, Annára. A rémült asszony elmenekül, de szakadékba zuhan. Hiába kúrálják, ápolják, Anna meghal, s még holttestét elvitetni sincs pénz: élőként viszi férje a vonaton. Halálos bosszút áll Gergő, s ezért bebörtönzik. Karácsonykor megszökik, hogy ajándékot vigyen kisfiának, de egy csendőrgolyó leteríti. A favágó társai azt színlelik, hogy ők fogták el az időközben meghalt szökevényt. Az érte kapott vérdíjból vesznek Gergő árva kisfiának ruhát, csizmácskát.

http://kgy.nava.hu/collections/100/emberek_a_havason.html

*

Különgyűjtemények

Magyar játékfilmek (1941-1981)

100 magyar játékfilm a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményéből. A filmek NAVA-pontokban tekinthetőek meg. A gyűjteményben jelenleg 118 film található.

http://kgy.nava.hu/index.html?coll_id=100

*

A nagy Szabó Ervin-vita

http://tortenelemportal.hu/szaboervin/

*

CSÚCSFEJEK: egy másik civilizáció koponyái?

Olyanok, mint az ember, de mégsem. Vékony, hosszú nyakuk, és valószerűtlenül hosszúkás koponyájuk különbözteti meg őket - fizikailag. Hogy szellemileg milyen képességekkel rendelkeztek, arról csak találgatások folynak.

Már szinte minden kontinensen bukkantak ilyen koponyákra, a legtöbbet azonban Peru környékén és Egyiptomban láthatjuk ma is, múzeumokban kiállítva. Bár a tudósoknak megvan a magyarázata a furcsa fejformára, az az első logikus vizsgálatnál elbukik.

Még mi is tanultuk az iskolában: a kisbabák koponyáját bizony elkötötték, esetenként falapok közé szorították, attól lett csúcsos bizonyos kultúrák tagjainak a feje. Ezzel a magyarázattal számos gond van.

Az egyik, hogy talán nem is bírná ki élve egyetlen kisbaba sem, ha hónapokon, éveken át akkora nyomást helyeznének a koponyájára, amitől az maradandóan eldeformálódik.

A másik, hogy ha megnézzük a képeket, jól látszik, hogy a forma kifejezetten gömbölyded, tojás formájú. Ilyen szabályosra nem lehet "préseléssel" alakítani a csontozatot - különösen nem, ha falapok közé szorítják. Márpedig kocka formájú koponyával még nem sok ásatáson futottak össze?

De a lényeg: a normál felnőtt emberi koponyának megvan a térfogata. Szabad szemmel is jól látható, hogy ezek a koponyák sokkal nagyobbak, mint a normális. Egy emberi koponya térfogata 2200-2500 köbcenti között mozog, a világ különböző pontjain talált megnyúlt koponyák viszont 2600-3200 köbcentis űrtartalmúak. És még ha lehetséges is lenne ilyen szabályosra préselni a koponyacsontokat, az legfeljebb a formáját változtatja meg, a méretét nem. Ahhoz tudniillik még több csontra lenne szükség.

A képen egy ókori egyiptomi hercegnő szobra látható. Kísértetiesen hasonlít a koponyákra, amiket Peruban találtak. És kinek volt még ilyen koponyája Egyiptomban? Ekhnaton fáraó, azaz IV. Amenhotep igazi reformerként valósághű ábrázolásokat kezdett készíttetni az uralkodóról és családjáról.

Az első feleségéről, Nofertitiről készült mellszobor máig az ókori művészet egyik legkiemelkedőbb alkotása.

Így tudjuk, hogy ők nem ugyanúgy néztek ki, mint a közönséges emberek. Mindketten vékonyak és magasak voltak, hosszú végtagokkal, vékony, hosszú nyakkal és hosszúkás koponyával.

Nofertitit lenyűgözően szépnek tartották. Ekhnatonnal három lányuk született, mind a hármukat ugyanilyen fejformával ábrázolják a szobraik.

Ezt a tudomány igyekszik olyasmivel magyarázni, hogy Ekhnatonnak valamilyen hormonális betegsége volt, amitől kissé nőies volt a megjelenése is. Ez okozta a koponya-elváltozást, és ezt örökölték lányai is. Igen ám, de Nofertiti nem örökölt tőle semmit, mégis ugyanolyan volt. Hosszúfejű és tökéletes - ahogy az egész család.

És a többiek?

Peruban több tucat ilyen koponyát találtak, a temetésük módjából következően valószínűleg szintén az uralkodó osztály tagjai lehettek. Érdekes,hogy legtöbbször a nyújtott koponyákon csak két koponyalemez összenövése, így egy fő varrat látható, mígnem a homo sapiens sapiensén három.

A kilencvenes években Szibériában, Omszk mellett került elő több nagyon hasonló koponya, a tudósok i. sz. 4. századra teszik a korát. Nem sokkal ezután Oroszországban is találtak hosszú koponyákat, ők a 3.-5. század környékét jelölték meg származásnak.

Belgiumban múzeumban látható az a hosszú koponya, ami egy középkori kolostor ásatásai során került elő, de találkozhatunk itt 6. századi francia női csúcsfejjel is.

A kérdés az, honnan jöttek, és miért voltak ilyen kevesen? Ha egy másik emberi faj lennének, akkor megtalálhatóak lennének az általános populációban - akár a mai napig is.

Számos elmélet szól arról, hogy ezek a csúcsfejek az emberhez genetikailag hasonló faj, de különbözik a Homo Sapienstől, és valami más bolygón fejlődött ki. Úgy vélik, ők - amit fizikai szinten a jóval nagyobb agytérfogat is jelezhet -, akik időnként megjelennek a Földön, hogy segítsenek egy kicsit előre vinni a dolgokat.

*

A CITROM

Az alábbi cikk Dr. Dezsényi Emese doktornőtől jött,

aki mentő-és katasztrófavédelmi orvos.

A CITROM 10.000-szer erősebb mint a KEMOTERÁPIA.

http://www.angyalszarny.eoldal.hu/cikkek/nepi-praktikak/a-citrom-10000-szer-erosebb_-mint-a-kemoterapia-.html

+

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/tizezerszer_erosebb_a_citrom_a_kemoterapianal_most_kiderul/20120219000201

*

Isteni véletlenek

Amióta Lucifer, avagy Prométeusz, stb. lehozta az égi tudásfény szikráját, olthatatlan megismerési vágy tüze égeti az embert. Mi, alkotókészségben élen járó magyarok, fokozott figyelemmel fürkésszük a világ és alkotóinak természetét. Lényünk okkereső hajlama, a belső összefüggések után kutatva, erősen berzenkedik a sok esetben előkerülő, véletlennel való megokolástól. Hiszen a véletlenek ismétlődése, egy számNAGYSÁGREND után, már törvényszerűség után kiált. Józan ítélőképességgel, de a véletlen egyezések létét elutasítva, nézzünk körül a múlt színpadán! Vajon mitől lehet, hogy idegenbe és ismeretlenségbe száműzött történelmi nevek, furcsa emlékharangokat kongatva bennünk, ismerősen csengenek?

A múlt írásbeliségében, az egyiptomi és a sumér kultúrákig ér emberi visszatekintő lámpásunk fénye. A fellelt ismeretek fényében, egyre több helyen vetődik fel a sumér és a magyar nyelvi rokonság kérdése. A kategorikus igen vagy nem ez ügyben még várat magára. A rokonításhoz bizonyos szavak megegyezése még önmagában kevés, szélesebb körű vizsgálat kell. Való igaz, hogy a másik oldal, a finnugorságtól való származtatás még kevésbé állja meg a helyét, és hiába bukkanni ENNÉL TÁGABB KÖRŰEN a világban szerte szét régi és mai népnevek és helynevek értelmes egyezéseire, tudósaink ezeket mereven elutasítva, a véletlen, vagy a bizonytalan olvasat számlájára írják. Pl. a mezopotámiai kultúrák Úr, Uruk és Kis városneveit nem fogadják el, mondván, hogy nem lehet tudni az akkori kiejtést.

Jelentésük ismeretének híján, ebben van is bizonyos ésszerűség. Azonosságot, a szavak EGYÜTTES külalaki és tartalmi egyezése jelent. Mint pl. az angol CUP és a magyar kupa szavak hangzókban is, és a jelentésben is megegyeznek, tehát nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy szoros rokonságban állnak egymással, sőt azonosak. (Az angol a fejet HEAD-nak, az agyat BRAIN-nak, a koponyát SKULL-nak fordítja.) Érdekes, hogy a németben szintén megjelenik a KOPF hangsor, fej értelemmel. (Az agy GEHRIN a koponya SCHADEL.) Tehát van egy angol szó, a CUP, csésze, kupa értelemmel, és másik, a német nyelvben megjelenik a KOPF, fej értelemmel. Most jön a véletlen! Magyarban a két különállónak tűnő fogalmat egy ugyanazon hangsor kifejezi, a KUPA. Ez bizony valóban véletlen (!) lenne, ha a kultúrtörténészektől nem tudnánk, hogy az emberiség hajnalán az áldozó és ivó csészéket, kupákat a legyőzött ellenség KOPonyájából készítették. (KUPán vágták? Kétszeresen is. A másod ízben akkor, amikor a koponya egyik felét ivókarimává képezték.) Már pedig a magyarban a KOPonya, a KUPa és a KÚP szó gyökerei szoros jelentési és alaki azonosságot mutatnak.

Amint az ősi latinban is CAPis, áldozócsésze, és CAPut, fej, fejcsúcs, (de még sem a belül üreges koponya). A közös gyökerű angol és német nyelv elveszítette azt a belső láncolatot, amelyet a latin viszonylag, a magyar pedig pontosan megtartott. Ha figyelembe vesszük honfoglaló vezéreink KAPUDÁN, azaz kapitány címét, mely a törökben is meg van, mutatja a szóbokor keleti meglétét, tehát nem feltétlenül a latinból került át a magyarba. De minek is versengve tépelődni a latin vagy magyar elsőségen, ha a magyarban e fogalomkörhöz egy természeti hangot utánzó szó, a KOPP is kapcsolódik. (A latin híján van az ősi kialakulásra mutató hangutánzó szavaknak, szemben a magyarral.) Vagyis az elfogulatlan vizsgálat ez esetben, a magyar nyelvben természeti gyökerekről eredő szószármazás mutatkozik, melyhez gyakorlati párhuzam is adódik, a koponyából készített ivókupák szkíta eredetű kultusza által.

Térjünk át izgalmasabb témákra, a feledésbe merült keleti eredet-szálak felfejtésére! A korunk kultúrájának gyökérpontjában álló Szentföld és környéke, különös szálakon érkező, de egy pontba futó véletleneket rejt.

- A mai Izrael térképén van RABA, HARIS, DURA, ABDA, GÁT, PAROD nevű település. Ez lehet még véletlen, ám Galilea tartományban mind a mai napig van TURAN, ALMAGOR ÉS MAGHAR település, (ahol keleten az AL szócska névelőként gyakori előfordulású)! Figyelembe veendő, hogy a helynevek ősi névadó logika alapján, visszautalnak az ottani népesség kultúrkörére, és e hagyományról tudó Győrffi György, elfogadott történészünk is a helynevek alapján rekonstruálta honfoglaló törzseinket.

- Nos, Szabó Árpád: Aranygyapjú, 1966-os kiadványú könyve belső borító térképén (a mai szíriai Halab város körül) ÁRPÁD nevű települést mutat az antik görög térkép!

- A bibliák hátuljában térképek segítik az olvasó eligazodását. A Jézus korát bemutatón fellelni a Názáret közelében lévő SKITOPOLISZ városát. Ismerősen cseng? (Mai neve BEJT SEÁN.) Mindezek, magyar nyelvi és történeti jelentésekkel egyeznek.

- Halászó-vadászó múltunknak ellentmondó szálak kötnek az ősi Kánaánhoz is! Ideje felidézni az oklevélkutató-könyvtáros Horvát I. megállapításait! Régi jászainknak a törvényekben és oklevelekben, a bibliából megismert, PHILISTAEUS, (filiszteus) majd 1681-től, kettős névvel hol váltva, vagy meg egyszerre mindkét formában, ,,PHILISTAEUS azaz JASONES” név-kiírás jelölte. A történelem sodrában, csak 1741-től tűnik el végleg a Philistaeus nevezet. (Horvát I. Jászok, 1829.) Véletlen, mondják a tudósok. De Horvát I. további kutatásai szerint a véletlen névcserét cáfolja a visszafelé is előkerülő azonosítás. Ugyan is a hitéleti kérdésekben járatos, korabeli tudós fordítók által, az 1382-ik évi magyar nyelvű Ószövetségi töredékekben, a kánaáni Philistaueus, és a XVI. sz. eleji Debreceni Magyar Legendárium Szent Dávid életével kapcsolatban említett Philistaeusok is stb. magyarul JÁSZ-nak lettek lefordítva. (Horvát I. Rajzolatok, 1825.)

A magyar oklevelekből feltalált PHILISTEUS név további közhasználatára utal PILIS hegységünk neve is, melyben Dömösnél húzódik a Jász-hegy nyúlványa. Itt is együtt a kettős forma, ahogy Pilis-Jászfalu esetében is!

- Nézzük, mi szól mellette, vagy ellene? A névazonosság nem-véletlen volta mellett szól a bibliai leírás a filiszteus Góliát öltözékéről, amely azt halpikkelyesnek mondja. Ugyanez a pikkelyes bőrpáncél viselet látható a Trajanus-domborművek jász-jazig harcosain is, amit tőlük, meg a parthusoktól vettek át később a rómaiak. A névazonosságot tehát, más oldalról erősíti a közös hagyományból származó hasonló viselet, holott akkoriban a viseleti és kultúrális sajátosságok, közlő szerepet töltve be, a nemzetiségi hagyományok részét képezték.

- A jászok hazai kettős névadásának véletlenségét cáfolja még, a moldvai JASSI város hasonló esete. Ugyanis a régi latin iratok JASSI városról, a FORUM JAZIGORUM és FORUM PILISTINORUM formákat is fenntartották, visszautalva a jászok kétféle megjelölésére. Szlávul egy időben még JASSKI TARG volt, és mindegyik forma Jászvásárt jelent. Horvát hozza, hogy szlávul, (tótul) a Jász=GAZ, és JASSI neve pedig GIASIUM, és ez oly kiejtés-változat, amely a magyar nyelvben is megjelent, ahogy a Jásznak itt volt GYÁSZ kiejtése is. (Jászruha=gyászruha.)

A régiségben tehát a Jászok, a kor hozzáértői által azonosítva voltak, a zsidók nomadizálása idején már nagy városokkal bíró, sőt, egy ideig még a frigyládát is birtokló Philistaeusok egy ágával. Ezzel szemben korunkban, nálunk, még a Jászok ókori Pannoniai léte is tagadott, és a sarmatiai JAZYGesekkel való azonosságuk is kétségbe van vonva. A folytonosság tagadók elfelejtik, hogy a Duna másik oldalán még szorosabb névegyezéseket lelni fel.

- A római kori Pannonia régészeti maradványain fentmaradt:

1) Dráva mellékén, köbe vésve találták RESPUBLICA IASORUM, (egyenesen Jász Köztársaság) továbbá

2) a horvátországi Toplicán talált kő felirata AQUA IASAS, (Jászfürdő városa) valamint

3) az erdélyi Várhely körül talált kövön DACORUM IASSIORUM felirat, (dák jászság,) és ez utóbbiak lehettek a későbbi a moldvai Jászvásár népe. A jászok egy ága tehát már a római időktől a Kárpát-medencében volt.

A hazai körkép után, nézzük meg a szentföldi Phalesztinát, mert ott is kettős névadás jelentkezik!

Ősi hagyomány vezényszavára lett a magyar jászsági helynevekben a népre utaló JÁSZ előtag, (mint Jászapáti, és Jászberény,), Nos ennek párhuzamára akadni, a korábbi phalestinai filiszteus városok ASdod, és ASkalon AS részében. Figyelem! Ezeknek a mai napig JASZ kiejtése van, és ezzel a kánaáni területen is megjelent a kettős névadás! Sőt, a filiszteus GAZA város egyenesen a moldvai JASSI város GIASIUM formájával ad szoros megfelelést. Duplikátumnak tűnik, ahogy az amerikai Philadelphia is mása a görög hasonnevűnek, hiszen e szokás ősi hagyományból táplálkozott.

-Kapcsolódó hasonlósága miatt, vegyük nagyító alá Izrael-Israel állam nevét is! Az ország, ezt Izsák pátriárka fiának Jákobnak, istentől kapott második nevéről nyerte, akit el is ismernek az izraeliták ősatyjuknak. Izrael=Israel atyja, Izsák, névrokona volt, a közelmúltban elhunyt izraeli=israeli miniszterelnöknek, Izsák=Jicchák Rabinnak is. Azaz itt az Izsák nevet mai napig Jiszáknak írják és ejtik, ahogy Izrael-Israelt is Jiszraelnek, lásd Erec Jiszrael.

Valóban véletlenül egyezik JISZrael neve, az ottani őslakos nép nevével? Ennyi egyezés véletlen volna? Az elfogulatlan észérvek szerint, az Egyiptomból avagy Krétáról jött, (nincs eldöntve) kánaáni jász-filiszteusok, korábbiak lévén a bevándorló izraelitáknál, ami a Jiszrael, és a Jiszák, Jisszakár, stb. név-gócosulás esetében, ősi jász névadásra utal. Az elfeledett ősi hagyomány is ezt sugallja, amely a törzs nevét és a hatókörébe tartozó helyrajzi neveket a törzsi ősatyáról eredeztette. Ismétlem, ezért lett Budajenő, a Jenő törzséhez tartozó település is, és a szláv országok és fejedelmek is nevükben viselték a származás-jelölő SZLÁV szótagot, pl. Szlavónia, Szvetoszláv, Venceszlav, stb.

-E ponton óhatatlanul tovább gyűrűzik a kényes kérdésáradat! Vajon Jézus Urunk neve is, nem rejti-e egy ottani jász törzsi ősatya, avagy egyenesen egy törzsi isten nevét? Hiszen ismert a Jesu, Jeshua forma, és Forrai Z. T. az Ősi hitünk c. művében említi az arameus evangéliumokban megjelenő Jesse alakot, míg az arab Issa-t mond. Ha tehát a névvariánsok területi és kulturális kapcsolata kimutatható, akkor közös gyökerekről kell eredniük, és nyílván a korábbi nép az átadó. Esetünkben ez, a jász-filiszteus lenne.

-Még egy adatot kell említenünk. A Biblia szerint, Ábrahám ősatyának volt egy egyiptomi származású szolgálója Hágár, aki később ágyasa lett, és IZMÁEL-(Hizmael) nevű fiat szült neki. Visszacseng e név is, mert Árpádi királyaink alatt, Magyarországba nagy számú bolgár és egyéb, (ezek szerint Egyiptomból elszármazott) izmaelita lakosságról tudni. 30 kisebb városban éltek az ország szélén, kereskedésben és pénzügyekben való jártasságuk miatt, királyainktól sokszor pénzügyi kiváltságokat kaptak, sőt a pénzverés terén jeleskedtek. Szaracén, és böszörmény néven is feltűntek, és mohamedán vallású kunokként is történik azonosítási kísérlet. Valami elfeledett, ősi kapcsolatra mutat mindez, főként, ha az 1881-es, Héber kútforrások c. műre támaszkodó Révai Lexikon, Hagar-ország címszavát is idekapcsoljuk. Ebben áll:

,,Hagar-ország, az újhéberben Magyarország elnevezése, innen hagri annyi, mint magyar.”

Tehát még az újhéber is egyiptomi kapcsolat-körbe utalja a magyar nemzetet, csak a magyar tudományos világ marad bezárva a finnugor bűvkörbe.

– Mindezek után, érdekes véletlen lenne csupán, a híres JERUZSÁLEM legkorábbi UR-, illetve URU-SOLYMA nevének magyaros csengése? (Volt később Hiero-solyma formája is.) Herodotosz szerint a szent sólyom városa volt. A szomszédos pártus (hun) birodalomból ránk maradt ábrázolásokon, a király kitárt szárnyú „ragadozó madarat” hordott a koronáján, ahogy egy időben az egyiptomi fáraók is.

Figyeljünk csak a Szentföldi földrajzi nevekben előjövő, görög, szent jelentésű (H)IERO és JERU tagra! (A HIERO és JERU formák, csak latinos átiratú változatai, a görög IERO-nak.) Mivel pl. JERUsalem=HIEROsolyma, és JARmuk=HIEROmykes, ebből értelemszerűen adódik, hogy a JERI-ko, és JOR-dán nevek is ezt a tagot rejtik, és ezekben szintén szent értelemmel bírt. Azonos földrajz nevek helyi gócosulása viszont, mindig az ott lakóktól ered, és valóban, híradás szól az Ábrahám bejövetelekor már itt élt HOReus=HORita népről. Véletlenül az itteni NAZARET falu neve is egybesimul a NAZÍR szó változataival, mely a héberben kiválasztott, áldott, a törökben főnök, és egyéb keleti nyelvekben szent jelentést ad. Vagyis, a sok korai névalak oda mutat, hogy a Szentföld, ezen ,,szent” nevét már jóval Jézus előtt el kellett nyernie. Az izraeliták előtti műveltséget a közelben, az egyiptomi, a szír, a föniciai, és a philisteus ősi népek képviselték. Ezek közül, egyrészt szorosabb kapcsolatba kerültünk a philisteus néppel, valamint az izmaelitákkal, és a szkitákkal, (lásd az említett itteni Skitopolist). A szíriai Emesa város és Emese ősanyánk nevének párhuzama véletlen lehetne, ha nem akadtunk volna már Arpad város nyomára, (lásd a fentieket)!

Olvasd tovább itt, nagyon érdekes a cikk!:

http://www.kincseslada.hu/ magyarsag/ content.php?article.273

Bognár Ferenc

*

Miért éppen Presser Gábor?

Az idén először és utoljára nyilvános, hogyan díjazza a zeneszerzőket és dalszövegírókat a saját jogvédő egyesületük alapítványa. Miért Presser és Bródy kapja a legtöbbet a könnyűzenei szerzők közül? Miért nem kap egy fillért sem Nagy Feró vagy Szikora Róbert? Támogatja-e a szakma a fiatalokat, és ha igen, hogyan? Van-e bárki másnak köze hozzá, hogyan osztják el a jogdíjaikat a szerzők?

Az Artisjus által alapított, ám attól függetlenül működő Artisjus Zenei Alapítvány "civil kultúratámogató szervezetként" határozza meg magát, és többféle támogatást nyújt a szerzőknek. Az évente 500 milliós nagyságrendű összeggel gazdálkodó alapítvány a premizálási alapjából évente részesít járadékszerű támogatásban zeneszerzőket és dalszövegírókat, akik listáját most először tette fel a honlapjára. A névsor kisebb indulatokat is kiváltott, zenészkörökben és internetes fórumokon egyaránt. Az alapítványt az idén jogszabály kötelezte arra, hogy hozza nyilvánosságra a listát, amelyben kisebbségben vannak a könnyűzenei szerzők - ám a komolyabb érdeklődést ők váltották ki.

http://www.quart.hu/quart/nagy/20120914-az-artisjus-alapitvany-es-a-szerzok-penzbeli-tamogatasa.htm

*

Az alternatív rendszerváltás

ON THE GROUND 1989-94 - Rodolf Hervé

Rodolf Hervé magyar származású francia képzőművész, Lucien Hervé (Elkán László) fotóművész fia. 1989 utolsó napjaiban érkezett Budapestre. Magyar kultúrájú külföldiként rögzítette a rendszerváltás éveit, és vetette bele magát a budapesti undergroundba. Hervére inspirálóan hatott a változás kora, a légüres tér, amelyben a régi rend szabályai már nem, az új rendé pedig még nem voltak érvényesek. Az akkori Budapest ereje és hangulata magával ragadta, így eredeti terveivel ellentétben közel egy évtizedig maradt. Az itt látható képein elsősorban a budapesti szubkultúra mindennapjait, ünnepeit, jellegzetes figuráit, személyiségeit, és a mára már eltűnt kultikus helyeit láthatjuk. Művészeti értékükön kívül képei fontos dokumentumai is ennek a kornak. Képeit nem galériákban, kiállítótermekben mutatta be, hanem art mozikban vagy a Széchenyi fürdőben például, új divatot teremtve ezzel a gesztussal. 1991-ben a francia Rézonances csoporttal együtt vesz részt a későbbi Trafó épületének elfoglalásában. Budapesten töltött évei végén úgy érezte, hogy a társadalmi változások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeit, és 1997-ben visszatért Párizsba.

http://index.hu/nagykep/2012/09/16/az_alternativ_rendszervaltas/

*

Ismét a grund országa lehetünk

http://www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/video-ismet-a-grund-orszaga-lehetunk-nyilasi-2174747

+

http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/mlsz-orszagos-futballtorna-indul-kozepiskolasoknak-2174621

*

Ha sört iszom, részëg vagyok tölle, de tölle,

Szid az asszony, nem törődöm vélle, vélle.

Hazamegyek, lefekszem melléje, melléje,

Itt a hátam, beszélgessen vélle, vélle.

Ijaha, haha, csuhajja, haha,

Nem lëhet az ember fából,

Ki kell rugni / Néha kirúg a hámfából.

Illegő ja billegője, volt a fene soha jó!

Itt a bor és itt pálinka, itt mulat a részeg banda.

Bor, pálinka, gólya orra, koppantója, egyenes görbe fakerék,

Ó, de szép, millyen szép ez a háromlábú szék!

http://www.folkradio.hu/