Láttam, olvastam, hallgattam

Link ajánló 20.

SZÉP ERNŐ

Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,

Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,

Hazámért reszketek, magyar vagyok.

A népekkel, ha haragod vagyon,

A magyarra ne haragudj nagyon.

Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,

Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd.

Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám,

El ne vesszen veszejtő éjszakán.

Mert itt a népek nem tudják, mit ér,

Hogy olyan jó, mint a falat kenyér,

Hogy nem szokott senkit se bántani,

Lassú dallal szeretne szántani.

Édes Istenem, te tudod magad,

A bárány nála nem ártatlanabb.

Te tudod ezt a fajtát, mily becses,

Milyen takaros, mily kellemetes.

Te látod életét minden tanyán,

Te tudod, hogy beszél: édes anyám.

Te tudod a barna kenyér ízét,

Te tudod a Tisza sárga vizét.

Te tudod, hogy itt milyen szívesen

Hempereg a csikó a füvesen.

Tudod a nyáj kolompját, ha megyen,

Édes szőlőnket tudod a hegyen.

S keserű könnyeink tudod Uram,

Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan,

S hogy víg esztendőt várunk mindenér

S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér.

Óh, keljetek a magyart védeni

Ti Istennek lényes cselédei:

Uradnak mondd el, arany arcu Nap,

Hogy kedveled te délibábodat.

Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold,

Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.

Csillagok, értünk könyörögjetek:

Kis házak ablakába reszketeg

Szerteszét este mennyi mécs ragyog

Könyörögjetek értünk, csillagok.

*

Szép Ernő:

Ne higgy!

Ne hidd, ne hidd, ami igaz,

Ami kegyetlen, ami gaz,

Mi ocsmány és alávaló

Ne hidd, ne hidd, ami való.

Hazugság, amit a lap ír,

Félrebeszél az a papír.

Meredt szemekkel aki súg

az mind gyalázatos hazug.

Ugratnak, játszanak veled.

Nem lehet az! Hogy képzeled?

Nem hiheted, ha van hited,

Gazember vagy, ha elhiszed.

Ne hidd el, ne hidd el mi gaz,

Ordítsd az égre: nem igaz!

Szeme közé kacagj neki,

Ki a borzasztót hirdeti.

Hallod? Ne hidd, mi rút, mi vad,

Mi undort és gyötrelmet ad.

A fényképed, meg a tavasz,

S az Igazság, az az igaz.

Csak ami szép, jó, mind igaz.

Mit álltál, az az igaz.

Mi nem divat, mi nem haló.

Az, ami örökkévaló.

Csak a kedvesség, az öröm,

A pardon, meg a köszönöm,

A gyöngédség, a figyelem,

Csak az az igaz idelenn.

Csak a segítség, a vigasz,

A barátság az az igaz.

Csak az a gyémánt szeretet,

S a szívekre veretett.

Belénk döfték a kést, ne hidd,

Kiszaggathatják beleid,

Míg lélegzel és eszmél agyad,

A bűnt tagadd, tagadd, tagadd!

Megmarkolom két válladat,

Szemembe nézz, ne hagyd magad!

Tiszta maradj, maradj szabad,

Ne bukj el, meg ne add magad!

Légy tiszta, hős légy,

Légy erős, holt részeg légy, légy eszelős,

A Földre a felhőkből tekints.

Te légy az Isten, hogyha nincs!

1942

*

Tanító, lelkes vagy?

„némelyeket... rendelt az Isten az egyházban... tanítókká..."

(1Korinthus 12:28)

szerző: Bob Gass)

Howard Hendricks rámutat, hogy jó tanítónak lenni azt is jelenti, hogy másokra felelõsséget és elszámoltathatóságot ruházunk.

Az Egyesült Államok kormánya dollár milliárdokat költ egy repülõgépre, majd egy 19 éves kölyök kezébe adja; aztán amikor ugyanez a tizenkilenc éves bejön a gyülekezetbe, azt sem engedjük neki, hogy a perselypénzt szedje.

Voltál már valaha olyan tárgyalóteremben, ahol valakinek a végrendeletét olvasták fel? Amíg a felolvasó dünnyögve átrágja magát a jogi szakzsargonon, mindenki más a teremben félig alszik – mindenki, kivéve azt az embert, aki kedvezményezettként van megjelölve…

Amikor tanítasz, a tanulónak tudnia kell, hogy az õ neve van odaírva – amikor látja, hogy az õ neve gyakorlatilag bárhol felbukkan a könyvben – nos, ez sokat számít az ösztönzése tekintetében…

Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy mindenkit – kivétel nélkül mindenkit – lehet motiválni a tanulásra. Igaz, hogy nem mindenkit egyszerre; és van, akiket más tanároknak kell tanítaniuk, más módszerekkel. Az idõzítés sorsdöntõ. A tanítás olyan, mintha egy idõzített bombát állítanánk össze… beállítva arra, hogy egy késõbbi idõpontban valahol máshol robbanjon. Ezért kell egy jó tanítónak hitben járnia, és ezért van szüksége sok-sok türelemre. Ráadásul nem minden ember számára te vagy Isten válasza. Ez a lényege Krisztus testének… Sokszor megkérdezték tõlem: »Hogyan lehet ösztönözni valakit?« Ezt válaszoltam: »Ha valakit megrázatsz 20 000 volttal, nem fog odafordulni hozzád, hogy megkérdezze, mondtál-e valamit. Nem, hanem mozdulni fog!«

Az igazi kérdés nem az, hogy õ tud-e lelkesedni, hanem az, hogy te, tanító, lelkes vagy-e?”

*

Csáth Géza

(Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, zenekritikus. Kosztolányi Dezső unokatestvére.

Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett, 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat, majd a Nyugatnak is munkatársa lett. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozik. 1910-ben megszerezte az orvosi diplomát, rövid ideig a Moravcsik-féle ideggyógyászati klinikán dolgozott mint tanársegéd; ekkor szokott rá a morfiumra. Nyaranta vidéken volt fürdőorvos. A világháborúból súlyos betegen tért haza, s elhatalmasodott rajta a morfinizmus. Földesen, majd Regőcön működött mint községi orvos. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de innen hazaszökött; július 22-én revolverlövésekkel megölte feleségét, megmérgezte magát és felvágta ereit. A szabadkai kórházba szállították, ahonnan újból sikerült megszöknie, a budapesti Moravcsik-klinikára akart menni. Amikor a jugoszláv határőrök feltartóztatták, megmérgezte magát.

Eredeti hangú, érdekes elbeszélésein eleinte a francia „diabolikus” írók hatása érződött; később mindinkább a modern lélektan eredményeinek szelleme hatotta át novelláit. Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta; a korszerű természettudományos szemlélet irracionális borzongások ábrázolásával ötvöződött írásaiban; rendkívüli érzékenysége lélektani éleslátással, szemléletének dekadenciája hűvös elemzőkészséggel párosult.

Kosztolányi írta róla:

„Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre.”

Az emberi lélek új tájait térképezte fel, legjobb elbeszéléseivel, keményre fogott, szuggesztív írásaival a századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik.

+

MEK

Csáth Géza: Csáth Géza novellái

http://mek.oszk.hu/00600/00634

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya

http://mek.oszk.hu/02300/02388

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója

Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya

http://mek.oszk.hu/04600/04692

Csáth Géza: Horváték

Színjáték három felvonásban

http://mek.oszk.hu/00600/00631

Csáth Géza: A Janika

Színmű két felvonásban

http://mek.oszk.hu/00600/00632

Csáth Géza: Kritikák, tanulmányok, cikkek

http://mek.oszk.hu/04900/04922

Csáth Géza: Lidércálmok

MVGYOSZ hangoskönyvek

http://mek.oszk.hu/02500/02595

TARTALOM, ISMERTETŐ

Ópium

A sebész

Szombat este

A varázsló kertje

Elfeledett álom

Lidércálmok

A béka

Fekete csönd

Dénes Imre

A fekete kutya

Apa és fiú

Frigyes

A kisasszony

Hosszú baráti levél

A IX. szimfónia

Eroica

Nyári bál

Mesék, amelyek rosszul végződnek

Délutáni álom

Hegyszoros

Ismeretlen házban

Találkoztam anyámmal

A varázsló halála

Ismertető

Csáth Gézának tragikusan rövid életében öt novelláskötete is megjelent; a legkülönbözőbb lapok közöltek tőle elbeszéléseket, mégsem "fedezték fel" igazán, nem értékelték, rangsorolták igazi tehetsége szerint. A halála óta eltelt időszak azonban bebizonyította, hogy író nemcsak születik, hanem fel is támadhat, ha a körülmények kedveznek neki. Csáth Géza művészete ugyanis már többször is újjraéledt, "feltámasztására" az első világháború után unokatestvére, Kosztolányi Dezső, majd a második világháború előtt Bóka László, a hatvanas évek első felében Illés Endre, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban pedig több kiadó is vállalkozott. Ismét felfedezték először, mint "ködlovagot", később mint éles szemű társadalomrajzolót, vagy mint szecessziós művészt stb. Ez a mostani válogatás a morfium rabjává és áldozatává vált orvos álomnovelláit hozza, legelöl az Ópium című elbeszéléssel, amelyben az ópiumszívás saját tapasztalatai árán megismert mennyei gyönyörét és pokoli utóhatását írja le. Jónéhány, legkedvesebb írásának tárgyát a gyermekkorból meríti, meseszerű elemekkel elegyített emlékképekben vall a tovatűnt világ gyönyörűségéről, ámbár a gyermekkor iránti nosztalgiája néha lidércesen kínzó álomvíziók képében ölt testet (A béka). Csáth Géza novellái szűkszavúan és "tárgyszerűen" szerkesztett alkotások: az elmeorvos-író sebészre valló pontossággal hatol a lélek mélyére, feltárva az ott "lakó" kegyetlen és féktelen indulatokat, amelyek többnyire a félelem, a szorongás és a képzelgések talaján burjánzanak. Ahány témája, ahány élményköre, szinte annyi elbeszélésmódja, annyi stílusa, annyi hangja van, ám ennek ellenére novelláiban mindvégig egységesen magas írásművészetet nyújt. Minden, a lélektan iránt mélyebben érdeklődő novellakedvelő figyelmére érdemes kötet.

Csáth Géza: Napló

1912-1913

http://mek.oszk.hu/00600/00633

Csáth Géza: Válogatott elbeszélések

http://mek.oszk.hu/00600/00630

Csáth Géza: Válogatott novellák, drámák, jelenetek

http://mek.oszk.hu/04700/04784

Csáth Géza: A varázsló halála

TARTALOM

A TOR

A KÁLYHA

MARISKA AZ ANYJÁNÁL

A BÉKA

FEKETE CSÖND

RÉSZLETEK MARISKA NAPLÓJÁBÓL

A SEBÉSZ

TREPOV A BONCOLÓASZTALON

TALÁLKOZTAM ANYÁMMAL

PÁL ÉS VIRGINIA

AZ ALBÍRÓÉK

HÉTFŐ

EROICA

JOLÁN

JUTALOM

A VARÁZSLÓ KERTJE

ISMERETLEN HÁZBAN

APA ÉS FIÚ

GYILKOSSÁG

SZOMBAT ESTE

A VARÁZSLÓ HALÁLA

A VÖRÖS ESZTI

TÖRTÉNET EGY GYÓGYSZERÉSZETTAN-HALLGATÓRÓL

ANYAGYILKOSSÁG

A KÚT

DÉLUTÁNI ÁLOM

A KÁLVIN TÉREN

EMLÉKIRAT ELTÉVEDÉSEMRŐL

PÉTER LEVELE

ÓPIUM

A KUTYA

JÓZSIKA

BÁCSKA

A DOKTORNÉ

EGY VIDÉKI GIMNAZISTA NAPLÓJÁBÓL

JOHANNA

ELFELEDETT ÁLOM

A KISASSZONY

PISTA

ERNA

SCHMITH MÉZESKALÁCSOS

KATONAI BEHÍVÓ

A JANIKA

HAMVAZÓSZERDA

IRÉN MAMA

MUZSIKUSOK

EGYIPTOMI JÓZSEF

A KIS EMMA

ROZI

"SOUVENIR"

KISFIÚK

VASÚT

A KIS VARRÓLEÁNY VASÁRNAPJA

PALINCSAY

TÁLAY FŐHADNAGY

BAUER HÁZASSÁGA

DÉNES IMRE

http://mek.oszk.hu/04300/04347

+

Levéltitok - Kosztolányi Dezső És Csáth Géza

http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Leveltitok-Kosztolanyi-Dezso-Es-Csath-Geza-18453/

*

Cseh Tamás dalok gitárra

Születtem Magyarországon

Album: Frontátvonulás (1983)

I.

G Dm Am

Születtem Magyarországon,

C G Am

Hetvenhét éves vagyok,

G Dm Am

fejemben összekeveredtek

C G Am

féldecik, s kormányzatok,

I.

neveltek hazaszeretetre,

hittem az Istenben is.

Harcoltam két háborúban,

túléltem az Istenbe is.

I.

Elhagytam kérném vagy harminckilenc asszonyt,

s vagy kétannyi elhagyott,

tankcsapdába hugyoztam, ettem lótetemet

és mégis itt vagyok.

II.

F G C

Tű – rűrű - rürűm

F G C

Tű – rűrű - rürűm

III.

F G Am

Fejemben egy verkli jár,

F G Am

mely verkli így muzsikál:

F G Am

túléltem mindeneket,

F G Am

féldecis rezsimeket,

IV.

F C

egy magyar túlélő,

G Am

címzetes vitézlő

F C

tönkrement lábain,

G Am

de áll önök előtt.

I.

Fiamból idegbeteg lett,

nem bírta a váltásokat

és elnézem az unokámat,

látom, hogy gyönge alak,

I.

hogy lesznek ezek túlélők,

valami itt korcsosul,

kérdezném, hogy száz év múlva:

ki tud majd itt magyarul?

I.

És ahogy magukat nézem,

egyik sem betonkemény,

hát elszállnak az első szélre,

mi lesz így, kérdezem én?

II.

Tű – rűrű - rűrüm

Tű – rűrű - rűrüm

III.

Fejemben egy verkli jár,

mely verkli így muzsikál:

túléltem mindeneket,

féldecis rezsimeket,

IV.

egy magyar túlélő,

címzetes vitézlő

tönkrement lábain,

de áll önök előtt.

*

Erőszak és lelki terror az otthonokban

http://www.sme.sk/clanok.asp?cl=2354466

Családban marad?

Az elmúlt években számos drámai statisztika látott napvilágot a családon belüli erőszak ijesztő arányairól: az Amnesty International adatai szerint minden tízedik gyermeket bántalmaznak fizikailag az otthonában, Európában hetente egy gyermek esik áldozatul valamelyik szülőjének, s egy nő férjének vagy partnerének. „Az emberölések kétharmada családon belül történik, s ezek háromnegyed részében a férj öli meg a feleséget, a maradék egynegyed pedig gyermek-, szülő- vagy testvérgyilkosság. Úgy tűnik, a legnagyobb veszély nem az utcán vagy a szórakozóhelyeken fenyegeti az embert, hanem a saját otthonában.” Mégis nehéz elfogadni a tényt, hogy a gyűlölet és az agresszivitás, a testi és lelki erőszak egyre gyakrabban jelenik meg a családon belül is. Holott az erről szóló statisztikák még koránt sem a valós képet mutatják. Az áldozatok igen gyakran rejtve maradnak mindenféle felmérés előtt. A csecsemők és az idős, beteg emberek egyszerűen képtelenek bármiféle jeladásra a hivatalos szervek felé, míg a többiek részint tartanak (és joggal) az agresszor bosszújától, másrészt pedig ugyanúgy képtelenek a családon belüli agressziót bűncselekménynek érzékelni, mint a közvélemény. A feleség- és gyermekbántalmazók zöme ugyanis teljesen „normális ember”, orvos, mérnök vagy szakmunkás, aki főnökeivel, munkatársaival tud kulturáltan kommunikálni, csak otthon, a gyengébbeket terrorizálja. A nők félnek feljelenteni agresszív párjukat, és orvoshoz is csak a legvégső esetben fordulnak látleletért. S a dolog akkor is kétesélyes, ha megteszik: a – jó esetben bíróság elé került ügyek évekig húzódnak, miközben a házasfelek továbbra is egy fedél alatt laknak. Szlovákiában alig van menedékszállás, ahol a terrorizált anya és gyermeke(i) meghúzhatják magukat, a néhány civil segélyszervezet pedig jószerével tehetetlen. Hiányzik az úgynevezett távol tartó rendelkezés is, mely szerint az erőszakos családtagot „kiemelnék” a közös lakhelyről, illetve törvényileg eltiltanák a családjához való bármiféle közeledéstől (Ausztriában ez a törvény 1997 óta létezik). Nálunk a bíróságok és az egyéb hivatalos szervek annyira tehetetlenek, hogy egy válóper lezajlása után – a jogerős ítélettel megszabott láthatás ellenére – még az ellen sem tudnak érdemben fellépni, hogy az anya a gyermeket (rendszerint neki ítélik) ne tiltsa el végleg az apjától, illetve ne távozhasson a gyermekkel ismeretlen helyre. S ugyanez a helyzet fordítva is: a családfő brutalitása elől sem tudják anonim helyre költöztetni az anyát. Legfeljebb ha a bántalmazottak szociális helyzete megkívánja, a veszélyeztetett kiskorút gyermekotthonba helyezik el. Ami a lehető legrosszabb megoldás. A feleség (kivételes esetben a férj) brutális bántalmazását követő ügyintézésnek a leggyakoribb lefolyása, hogy ha a bántalmazott elmegy orvoshoz, és bizonyítani tudja, hogy, teszem azt, nem a tűzhely dőlt rá, hanem házastársa ökölcsapásai miatt zuhant a tűzhely sarkának, akkor a látlelet felvétele után a rend egyik őre kimegy a helyszínre. Majd az eset súlyosságától függően vagy meginti a durva házastársat, vagy néhány hetes elzárás következik. És utána minden kezdődik elölről. Az – akár éveken át tartó – erőszak tényére ezért igen gyakran csak akkor derül fény, ha az tragédiával végződik. Az embereket megrendíti, ha egy kisgyereket agyonver az apja, egy vállalkozó megöli a feleségét, vagy egy elhagyott férj agyonlövi egykori nejét és gyermekeit. Egy ország hördült fel, amikor három éve Koloman B. hétéves nagykürtösi kisfiúnak mind két lábat bokában amputálni kellett, mert végtagjai lefagytak szülei fűtetlen, ablakok nélküli lakásában, ahol mezítláb járt a jeges padlón. Vagy amikor a tizenöt hónapos hónapos Kevint alultápláltsága miatt életveszélyesen legyöngült állapotban, mindössze 5150 grammos súllyal szállították kórházba. Nekik „szerencséjük” volt, életben maradtak. A kegyetlen szülők pedig azóta már jól megérdemelt börtönbüntetésüket töltik – a gyermek kínzásáért kiszabható maximális börtönbüntetés 15 év. Azt viszont a szakemberek csak becsülni tudják, hogy hány otthonban mindennapos az erőszak.

Pofonok közti különbségek

A testi fenyítés tilalmát a jog már rögzíti. Egy gyermek kegyetlen elverése tehát bűncselekmény, s persze nem csupán a jog, hanem a kívülállók szerint is. De itt már akadnak különbségek! Mert ha egy tanár veri el más gyerekét, mindenki felháborodik, ha viszont otthon, a saját gyerekével teszi ugyanezt, az emberek általában szemet hunynak az eset fölött. Hiszen a szülő „éppen nevelt”, s ebbe senkinek nem lehet beleszólása. Egy tavalyi felmérés (TÁRKI) szerint a 8 osztálynál kevesebbet végzettek 90 százaléka, az egyetemet végzettek 67 százaléka tartja a pofozást szülői jognak és elfogadott nevelési eszköznek. Ranschburg Jenő szerint viszont sokszorosára nő a valószínűsége annak, hogy az olyan családban, ahol az erőszak egyik formája már előfordult, jelen van (vagy rövid időn belül megjelenik) az erőszak másik formája is: „Pályafutásom során a lehető legritkábban találkoztam olyan esettel, amikor a feleségét bántalmazó férfi egy ujjal sem nyúl a gyermekeihez, vagy olyannal, amikor ugyanez az ember a legnagyobb szeretettel gondoskodik a vele közös háztartásban élő, magatehetetlen anyósáról vagy édesanyjáról”. Az ENSZ még 1993-ban nyilatkozatot fogadott el a nőkkel szembeni erőszak korlátozásáról. De a pszichológusok kutatásai alapján a nők zöme ugyan úgy gondolja, hogy meg kell büntetni azt a férfit, aki megveri a feleségét, ezt mégis kevésbé ítéli el, mint például az ittas vezetést! Sokan nem tartják „igazi erőszaknak” a házasságon belüli erőszakos közösülést sem, holott ma már büntetendő, ha a férj erőszakkal kényszeríti szexre a feleségét. Mégis minden negyedik nő gondolja úgy, hogy az asszonynak mindig a férj rendelkezésére kell állnia. Legalábbis európai és keresztény viszonylatban. Mivel a közép-kelet-európai asszonyokra még mindig jellemző az a hozzáállás is, hogy a világtól elzárva élő mozlim feleségek, a máglyán elégetett indiai, vagy a megcsonkított afrikai asszonyok helyzete egészen más, nekik lenne csak igazán szükségük jogorvoslatra...! Nem egyszer elhangzik, hogy örülhetünk, hiszen nálunk nem történnek ilyen atrocitások, az a néhány pofon vagy ökölcsapás pedig „belefér” a kicsit viharosabb családi életbe! S hogy a „jó feleség köténye minden családi szennyest eltakar”, „az asszony verve jó”, „engem is vert az apám, ennek köszönhetem, hogy tisztességes ember lettem”, stb. És pontosan azért olyan nehéz a törvényalkotók dolga, mert a joggyakorlat is, a közvélemény is különbséget tesz a családban, illetve a családon kívül megvalósított erőszak között. Ráadásul pedig azt az érvet sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy „az sem lenne jó, ha az állam korlátlan beavatkozási lehetőséget kapna az emberek magánéletébe”. Általános vélemény, hogy a törvény valószínűleg soha nem gyakorol akkora visszatartó erőt az egyénre, mint annak a közösségnek az elő(re ismert)ítélete, amelyhez a bántalmazó, vagyis a potenciális normaszegő tartozik.

Vészhelyzetben

A társadalmi vita már ott elakad, amikor meg kell(ene) állapítani, hol az a határ, amelyen túl a családi konfliktus nem lehet magánügy. Mert ki és hogyan tudja pontosan meghatározni, melyek azok a családok, ahol az emberi élet, vagy a gyerek egészsége forog kockán, és akkor is szükséges a külső beavatkozás, ha maguk a családtagok nem kérik, sőt éppenséggel tiltakoznak ellene?! A családon belüli erőszak sok ismertté vált esete ugyanis csak a jéghegy csúcsa. Ami kevésbé látható, az a konfliktusok fizikai erővel, hatalmi eszközökkel történő elintézésének társadalmi elfogadottsága. Elemzők szerint az egyik lehetséges út éppen a megelőzés, illetve a már kialakult konfliktusok kezelésének erőszakmentes módja. Hogy ha mód van rá, meg lehessen kerülni az erőszakkal szembeni, még nagyobb erő felmutatását, a rendőrség és a bíróság bevonását. A megelőzéshez azonban szinte teljesen hiányzik a megfelelő intézményrendszer, s a szakemberek–szociális munkások, orvosok, és tanárok képzése, együttműködése.

A pszichológia a családon belüli erőszaknak – a résztvevők személye szerint – három megnyilvánulási formáját írja le. Az egyik a házastársak közötti, a másik a gyermek elleni, a harmadik pedig a családban élő idős (részben vagy teljesen magatehetetlen) személy elleni erőszak. És nem csak fizikai bántalmazás lehet, hanem szándékosan és folyamatosan előidézett lelki gyötrelem is. Lényegében ezen a ponton válnak leginkább áldozattá a férjek. A bántalmazót ugyanis általában, mint agresszív férfit jelenítik meg, pedig vannak hatalmi játszmák, amelyekből a nők is kiveszik a részüket, s gyakrabban alkalmazzák a pszichikai terrort, mint a fizikai erejüket. Szülők esetében gyakran találkozhatunk a gondoskodás elmulasztásával, a gyermek vagy az idős családtag végzetes elhanyagolásával, és az úgynevezett „segítő beavatkozás elmaradása” is a családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozik. Számos pszichológiai vizsgálat bizonyítja, hogy az a gyermek, aki családjában a szülői agresszivitás rendszeres áldozata, illetve ismétlődően szemtanúja a szülei közötti erőszakos viselkedésnek, felnővén maga is agresszorrá válik a családban, amelyben él.

Gyermek és védelem

Az UNICEF tavaly a világ 27 legfejlettebb országának gyermekhalálozásai okait vetette egybe. A gyermekbántalmazás az úgynevezett szürke zónába tartozik, azaz többnyire akkor szereznek róla tudomást, ha hatósági intézkedés történik. ĺgy a vizsgálat első körébe az erőszak és elhanyagolás miatt bekövetkezett halálokok kerültek, melyek bizonyíthatóan bántalmazás, rossz bánásmód, vagy elhanyagolás eredményei voltak. De mivel nagyon sok országban az erőszakos vagy bántalmazásos halálokot többnyire az ismeretlen okú halálozások között tartják nyilván, a második körben ezeket a számadatokat is hozzáadták. Szlovákia az „összesített” listán a legrosszabbak között, a hatodik helyen szerepelt. A vizsgált évben csaknem kétezer 15 évnél fiatalabb gyermek lett családi erőszak áldozata. Ha a családon belüli erőszakkal kapcsolatban valamelyik szülő fordul segítségért, akkor az általában a másik szülővel kapcsolatban él panasszal. S nehéz eldönteni, hogy az esetleges vádban mennyi az igazság vélik a hivatalos szervek. Ausztriában az említett távoltartási törvény értelmében abból indulnak ki, hogy előbb helyezzük biztonságba a gyereket, és utána döntsük el, hogy mi az igazság. Nálunk pont fordítva van, a hatóságok előbb megpróbálják kideríteni, hogy mi a valódi tényállás, majd utána lépnek. Majd’ mindig későn, amikor a kisgyerek már kórházban van, s az orvosok szinte emberfeletti munkával próbálják meg kikövetkeztetni a sérülésekből, hogy bántalmazták-e a gyermeket. Mert a szülők legtöbbször tagadnak. A gyermek pedig vagy olyan kicsi, hogy még nem tud beszélni, vagy fél, vagy pedig azt hiszi, hogy ami történt, az más családokban is így van, így természetes. A felnőttek rendkívül „kreatívak” a gyermekbántalmazásban. Vernek kézzel, fakanállal, szíjjal, vizes kötéllel, vasalózsinórral, megvonják az ételt, italt, magára hagyják a lakásban a kicsit, bezárják sötét szobába, pincébe, erőszakoskodnak vele. De a hosszú évekig tartó mellőzés, érzelmi elhanyagolás, megfélemlítés a verésnél is súlyosabb, igaz, láthatatlan sebeket ejt. A statisztikák egyébként azt is mutatják, hogy a csecsemőket elsősorban az anyjuk bántalmazza. A vér szerinti és a nevelőapák általában egyéves kor után kezdik az erőszakoskodást. A strassbourgi emberjogi bíróság kimondta, hogy a gyermek joga a biztonsághoz és a bántalmazás nélküli élethez előbbre való minden más jognál. S az Európa Tanáccsal együtt ugyanúgy a „nulla tűrés” elvét kell alkalmazni, mint a gyermekek szexuális kizsákmányolása esetében. Szlovákiában nincs egységes gyermek- és családvédelmi törvény. S holott a családon belüli erőszak megelőzése tizenkétszer olcsóbb, mint az „utókezelés”, nincsenek külön erre a célra elkülönített anyagi források. A parlamentben tavaly februárban jött létre a családon belüli erőszakkal és gyermekjogok védelmével foglalkozó kibővített bizottság. Az elnöke Zuzana Martináková, a Szabad Fórum vezetője lett. Bár az áldozatok többsége nő és gyermek, akad példa a férfiakat ért agresszióra, sőt, gyermekek egymás közötti, halállal végződő konfliktusára is. S egyre gyakoribb az is, hogy a televízió agresszív műsorain felnőtt gyerekek megzsarolják vagy kifosztják nagyszüleiket.

Növekvő agresszió

A kutatók a növekvő agresszió kapcsán elsősorban a társadalmi okokat említik: a demokrácia viszonylag új keletű, s életünket hierarchikus hatalmi viszonyok szövik át. Mivel találkozhat és mit tanulhat meg egy felnövekvő ember? A szülei tulajdonukként kezelik, a tanárok parancsolgatnak neki. A médiából dől az erőszak, és a (mainstream)filmek kizárólag azt sugallják, hogy az az igazi férfi, aki brutális, és az a nő, aki engedelmes. Münnich Iván pszichológus, agressziókutató a következőket nyilatkozta: „Ma az egyik legnagyobb veszély abban rejlik, hogy az emberek hozzászoknak a környezetükben állandóan jelen lévő agresszióhoz. Ez azzal fenyeget, hogy ami ma nekünk félelmetes erőszak, az az utánunk következő generációnak már szinte jelentéktelen semmiségnek fog tűnni. 1990 után itt minden megváltozott, s az emberek ettől állandó frusztrációs helyzetben vannak. A megváltozott világ többségüket intoleránssá teszi, s külön probléma, hogyan oldják, vagy hogyan, és főleg miért nem oldják meg ezt a feszültséget. Egy akciófilmben öt másodpercenként kell ölni, de lassan már ez is kevés lesz. A gyerekek pedig szinte már csak agresszív játékokat játszanak. S azért adják nekik, mert az egész mögött hatalmas üzlet van”. Természetesen egyetlen agresszív ember sem háríthatja el a felelősséget azzal, hogy „ilyen világban élünk”. S minél több erőszakkal, és annak minél durvább formáival találkozunk a családon kívül, annál több és annál kegyetlenebb lesz az erőszak a családon belül is.

Csepécz Szilvia

http://vasarnap.ujszo.com/clanok_tlac.asp?cl=2354466

+

Családon belüli erőszak

http://www.lelkititkaink.hu/csaladon_beluli_eroszak.html

*

Tabu és totem

2012. szeptember 10-én az ENPOL-2000 Társulat rendezésében Kacsó

András tartott előadást a villamos energia szabad kereskedelméről. Az

előadásból sok érdekes dolgot tudhattunk meg, bár hangzottak el

vitatható megállapítások is. Az minden esetre világossá vált, hogy a

játékszabályok alapvetően megváltoztak.

Régebben a lakossági villamos energia mindenkinek állampolgári jogon

járt, mivel az állam törvényben rögzítette a szolgáltatási

kötelezettséget. Ma már ez nem igaz. A villamos áram ugyanolyan

árucikk, mint a sárgarépa vagy a paradicsom, és csak annak jár, aki

hajlandó megfizetni az árát. A cél pedig nem az áram minimális

költséggel történő előállítása, hanem az áram termelő, elosztó, és

kereskedő vállalkozások profitjának maximalizálása.

Az áram nemzetközi szabad kereskedelme pedig azt jelenti, hogy a hazai

termelők és szolgáltatók az EU fejlettebb tagállamainak vállalkozóival

versenyeznek.

Azt is megtudhattuk, hogy a legdrágábban előállítható áram a

szélenergia, amelyet az államok az adófizetők pénzéből támogatnak.

Amikor azután a befektető már megfelelő profitot realizált, és a

szélerőmű műszaki állapota egyre több karbantartási kiadással jár,

akkor sok esetben a vállalkozást jogutód nélkül felszámolják, és ott

marad a 30-40 emelet magasságú használhatatlanná és gazdátlanná vált

szélerőmű egyfajta műszaki műemlékként, amíg a természetes eróziós

folyamatok miatt magától össze nem omlik.

Arról is volt szó, hogy a legdrágábban eladható villamos energia a

szabályozó energia, amely szükség szerint szinte pillanatok alatt

felpörgethető és leállítható, ahogyan azt az ingadozó terhelés

igényli.

Itt azután bátorkodtam felvetni az ötletet, hogy szemben a gázmotoros

áramtermeléssel, vízerőművekkel sokkal olcsóbban lehet előállítani ezt

a legdrágábban eladható villamos energiát, ezért esetleg érdemes lenne

mégiscsak szalonképessé tenni ezt a lehetőséget is.

A reagálás mereven elutasító volt. Ilyet ugyanis nem illik szóba

hozni. Olyan ez, mint amikor valaki bemegy egy ünnepélyes díszebédre,

és a gyönyörűen megterített asztalra kiborít egy vödör lótrágyát.

Civilizált ember ilyen faragatlanságot nem követhet el.

A Bős-Nagymaros ügy ugyanis tabu. Hogy mi a tabu, azt megtudhatjuk

Sigmund Freud "Totem és tabu" című világhírű művéből. A tabu egyfajta

tilalom, amely valamely tárgy érintésére, vagy valamely szó

kimondására vonatkozott, és aki a tilalmat megsértette, azt egyes

primitív törzsekben halállal büntették. A totem pedig egyfajta szent

állat, amelyet szakrális szertartásokon feláldoztak, miáltal az ereje

a törzsre szállt át. Jelen esetünkben a vízlépcső ügy a tabu, maga a

visszabontott vízlépcső pedig a totem, amelyet fel kellett áldozni,

hogy az ebből eredő politikai és gazdasági haszon azokat gazdagítsa,

akik azt kiérdemelték.

Csakhogy Freudtól azt is megtudhatjuk, hogy amiről nem beszélünk, amit

szőnyeg alá söprünk, amit a tudattalanba elfojtunk, az belül egyre

növekvő pszichés feszültséget kelt.

A közelmúltban kénytelen voltam több mint másfél órát várakozni egy

zsúfolt orvosi rendelőben. A páciensek erről-arról hangosan

beszélgettek, jómagam pedig egyfajta amatőr pszichológusként és

politológusként kíváncsian figyeltem, mi foglalkoztatja az embereket.

Valahogyan szóba került, hogy milyen drága a gáz, a villany, és a

benzin, az embernek már alig marad pénze gyógyszerre. Valaki

megjegyezte, hogy kár volt lebontani a nagymarosi erőművet, akkor most

sokkal olcsóbb lehetne a villanyáram. A betegek többsége azonnal

helyeselt, és szidták az ostoba politikusokat, hogy mekkora kárt

okoztak nem csak az országnak, de a felvidéki magyaroknak is. Ezt

követően azonban a társaság két pártra szakadt, és egymással kezdtek

vitatkozni. Az egyik tábor azt állította, hogy a politikusok

többségének szakszerűtlensége és ostobasága okozza az ilyen

problémákat. Szemben velük a másik tábor viszont azon az állásponton

volt, hogy a politikusok nagyon is okosak és szakszerűek, pontosan

tudják, hogy mit miért csinálnak. Nem az a baj, hogy nem értenek

hozzá, hanem az, hogy mohók és korruptak, és a döntéseiknél az a fő

szempont, hogy mennyi pénzt tudnak a saját zsebükbe átcsoportosítani

lebukás nélkül.

Nem tudom, mi lett a vége a vitának, mert közben sorra kerültem.

Sokan találgatják, vajon miért utálja az állampolgárok nagy része

annyira a politikusokat, hogy a szavazó polgárok több mint a fele már

el sem akar menni szavazni, mert úgy érzi, egyik kutya, másik eb. Hát

bizony, találgatni azt lehet.

Héjjas István

+

A reális zöldek

2012.augusztus 15-én a Magyar Tudományos Akadémia Székháza előtt.

http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2795

A reális zöldek

"A jövő nem épülhet áltudományra, hanem csak tudományra" címmel

üzenetet küldtek az Országgyűlés és a Kormány címére.

Politikától független Akadémiát! követelnek a reális zöldek.

A videó klipek az akción készültek.

Szó van benne az energia ellátásról, annak áráról, a meghamisított rendszerváltásról...

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=g4Xh_zjmy2w#!

*

Az MTVA postaládájából

Közmédia: tárt kapuk a szélsőjobbnak

Iványi Zsófia

2012. szept. 07., 16:15

Egy szélsőjobboldali folyóirattal való „méltó foglalkozásra” kéri fel rádiós és televíziós beosztottjait Gazsó L. Ferenc. A közmédia tartalomfelelőse körlevelében azzal érvel, hogy „a Kapu szerepe a rendszerváltás körül, és azóta zajló históriája mégiscsak a miénk”.

http://magyarnarancs.hu/belpol/a-kozmedia-szelsojobb-sajtotermeket-propagal-81606

+

Mi a „szélsőjobb” a Mancsnak?

A KAPU honlapja – pl. a könyvkiadása:

http://kapu.biz/php/main.php?tart=termekek&tabla=termekek

*

Bárczi Géza: A “pesti nyelv”

1. Mindenki előtt ismeretes, hogy a pesti ember társalgási, sőt nem egyszer írott nyelve is általában sok tekintetben eltér a nem pesti magyar köznyelvtől. Az átlagos pesti ember igen sok olyan szót, de főként kifejezést és mondattani fordulatot használ, mely a legtöbb magyar ember nyelvérzéke előtt hibásnak, magyartalannak, idegenszerűnek tűnik fel. Ez az idegenszerű, sőt a beavatatlanok számára sokszor érthetetlen szó- és kifejezéskészlet, amelyet a puristák annyiszor megróttak és megrónak, különböző eredetű és különböző társadalmi osztályokból indul ki.

A pesti ember nyelvében található idegen szavak, valamint fő címmel képpen a magyar nyelvszokással ellenkező s így bántó, idegen, német fordulatoknak szó szerint való magyarra fordításai nagyrészt abban lelik magyarázatukat, hogy a gyorsan magyarosodó főváros német eredetű, anyanyelvű és műveltségű lakossága, továbbá a betelepült s túlnyomóan ugyancsak német anyanyelvű zsidóság a magyar nyelvet csak fokozatosan tanulta meg, s hiányos nyelvtudása a német mondat formájában megfogamzott gondolatot sokszor nem tudta megfelelő magyar formába önteni. Ebben a magyar anyanyelvűnek még nem mondható, de már magyarul beszélő társadalomban aztán egy egész sereg német szó s főképpen németes, fordulat honosodott meg. Ez a körülmény a teljes megmagyarosodás után is bizonyos ingadozó, tágabb lelkiismeretű nyelvérzéket teremtett. Azonkívül, bár az irodalmi nyelv s az ép nyelvérzékű vidékkel való társadalmi érintkezés következtében a barbarizmusok egyike-másika elpusztult, ilyen calque-ok, idegenszerű kifejezések mai napig is szakadatlanul keletkeznek, minthogy Budapest polgári társadalmának jelentékeny része még ma is tud németül, noha azt már nem mint anyanyelvét beszéli. Ez idegenszerűségek a társadalmi érintkezés, de meg a túlnyomóan pesti, hiányos nyelvérzékű emberek szerkesztette újságok révén sokszor igen gyorsan terjednek, nem egyszer még Budapesten kívül is, sőt sok közülük végleg meggyökeresedik a magyar köznyelvben is. Minden magyar antibarbarus részletesen tárgyalja az ilynemű elemeket, amelyek lehetnek szavak, pl. fess, gúnyár (Spottpreis), kifejezések, pl. közös nevezőre hozni, mondatklisék, pl. nézd, hogy elmenj innen, mondattani fordulatok, pl. a Duna-parton megtalálták a holttestet, melyet a halottas kamrába szállítottak stb. A Magyar Nyelv megindulásától kezdve küzd ellenük. Dolgozatomban nem ezekkel óhajtok foglalkozni.

Folytatás:

http://betiltva.com/2010-2013/barczi-geza-a-pesti-nyelv-i-resz/

*

„Ha egy zsidó hülye, az nagyon hülye”

Talán nem is írtam volna erről a témáról, ha a Délmagyarország című szegedi napilap megjelenteti azt a válaszlevelemet, amit a helyi zsidó hitközség vezetőjének kioktató levelére írtam, válaszként! Az a levél amely megjelenhetett a napilapban, hemzseg a bolsevik történelemhamisítás hamis fordulataitól. A kiigazítás azonban nem jelenhet meg! Akkor hol van itt a pártatlan és korrekt tájékoztatás?

http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/09/12/ha-egy-zsido-hulye-az-nagyon-hulye/

*

Csak egy szál gitárral

Csak egy szál gitárral…megyek én az éjnek,

Ez az utca, ahol lakik ő,

Emberek még járnak…gyanakodva néznek…

Ez a ház, ahol él vele ő,

Ez az ablak, ahol még világos van,

Ez választ el tőle engem…

És a fény…

Csak egy szál gitárral…dűlök én egy fának…

Szomorú a világ az idén.

Lalalalalalalalalalala

Lalalalalalalalalalala

Férjhez ment inkább ős is a kényelemhez,

A biztosat választotta mégis ő,

Odalép a rendőr…

Haza kéne mennem,

Hiszen későre jár az idő.

Lalalalalalalalalalala

Lalalalalalalalalalala

Lalalalalalalalalalala

Olyan mindegyis,

Hol lakik ő.

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/44945/mate-peter/csak-egy-szal-gitarral-zeneszoveg.html

*

Kiss Dénes: A magyar nyelvről

A MAGYAR NYELV a világ legtöbb nyelvétől lényeges tulajdonságaiban ELTÉR!

Előre bocsátom, hogy nem más nyelvek ellenében akarok beszélni. Az összehasonlítás is inkább csak az érdekesség kedvéért történik, nem azért, hogy bármely más nyelvet minősítsek. A nyelvészek szerint háromezer nyelvet tartanak nyilván a világon. Annyiról tudnak. Például India területén kétezer féle nyelv, illetve nyelvjárás található. Beszéltem egy idős professzorral Miskolcon a Nagy Lajos magánegyetemen, ahol Nyelv és logika címmel mondom el a dolgaimat második éve. Ő azt mondja, hogy egyes tudósok szerint mintegy ötezer nyelvről beszélhetünk. Azt hiszem, senki sem képes a nyelveket megszámolni. A háromezer nyelvet vallják a legtöbben. Gyakorlatilag ezt azt jelenti, hogyha nagyon egyszerűen akarom magam kifejezni, azt mondom, hogy a magyar nyelv a lényeges vonatkozásaiban 2999 nyelvtől eltér. Melyek ezek a vonatkozások? Nagyon egyszerű példának szoktam mondani, hogy mit jelent az, hogy a magyar ragozó nyelv?

A ragozás azt jelenti, hogy ragokat rakosgatunk, ragasztgatunk a szavak végéhez, közepéhez és elejéhez. Nagyon egyszerű példát mutatok. Van például a helyhatározó rag. A -ban, -ben. Az az érdekessége nyelvünknek, hogy benne zenei törvény valósul meg. Hogyha a szótőben megzendül egy mély hang, mintha a hangvilla zendülne, akkor a ragban, képzőben általában erre ugyanaz a mély hang felel. Vagy magas hang. Fölnézünk az égre, bemegyünk a szobába és így tovább. Minden gyerek, aki megtanul magyarul beszélni, akár megmondják neki, akár nem, egyszer csak fölismeri, hogy a -ban, -ben azt jelenti, hogy valahol belül vagyunk. Ezt csupán ragként kezelik a tanárok. Megjegyzem, magyar nyelvtan tulajdonképpen nincs. A magyar nyelvtant a latin és a német alapján próbálták összeeszkábálni. Azok a gyerekek, akik tökéletesen tudnak magyarul öt-hat éves korukban, elmennek az iskolába és mint egy idegen tárggyal ülnek szemben a magyar nyelvtannal. Egyszerre elbizonytalanodnak és beszélni sem tudnak igazán. Nem igazán jól tanítjuk a nyelvtant. Nem szeretik a gyerekek s ez a tanárnak sem jó. Nos, a -ban, -ben-nek az a jelentéstartalma, hogy valahol belül vagyunk. Igen ám, de most a ragot a szó elejére teszem. A ragból képezek nagyon egyszerűen szót. Banda. A banda jelentése ugyanaz, mint amit a rag már megfogalmaz. Hogy abba benne vannak. Ha most meg akarom ismételni, hogy ebben én is benne vagyok, meg kell ismételnem. A bandában. Ugyanez a helyzet a bendővel. A bendő maga belül helyezkedik el és itt is meg kell ismételnem, hogy bendőben. Ez arra példa, hogy a ragok, képzők és jelek a szó elején is előfordulhatnak, a szó közepén is és a szó végén is. Ezáltal rendkívül nagy lesz a szókincs változatainak a száma. És a jelentéstartalom egyértelműen már ezekben a ragokban megtalálható. Másfajta példa: a magyar nyelv az első szótagot hangsúlyozza a szóban. A mondatban az első szót. Ez nem különlegesség. Az olasz nyelv a harmadik hangot hangsúlyozza. Az, hogy az első szótagot, az első szót hangsúlyozzuk, az egyszerű természeti törvény. Beleillik a magyar nyelv egészébe, amelynek minden része visszavezethető a kézzelfogható valósághoz. Vagyis azért hangsúlyozzuk az első szótagot, illetve az első szót a mondatban, mert akkor van a legtöbb levegő a tüdőben. Ha elkezdünk beszélni, ahogy fogy a levegő a tüdőnkben, egyre kevésbé tudunk hangsúlyozni.

Érdekes a magánhangzó illeszkedés törvénye, ami szintén meglehetősen kevés nyelvre jellemző. A magyarra igen. És egy nagyon fontos dolog, azt szokták mondani, hogy a magyar mekegő nyelv. Tehát, hogy a magyarban sok az E. Először is, többféle E hangzónk van. Itt van az ember szavunk. Egy barátom Zalából került Debrecenbe és nem akarták neki elhinni, hogy most azt mondja, hogy hegyes vagy hegyes? Ugye a táj hegyes-völgyes. A kés viszont hegyes. Háttal állva tették próbára egy másik zalaival, hogy tényleg ugyanarról van-e szó? A magyar nyelv legfontosabb törvényei közé tartozik, hogy a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalmat. Amikor az első Ősnyelv: nyelvŐs című könyvem megjelent, akkor Jean-Luc Moreau, aki vagy tizenöt nyelven tud - magyarul is kitűnően, finnül is kitűnően és a Keleti Intézeten belül a finnugor tanszék vezetője, megkapta a könyvemet, küldött egy válaszlevelet és így kezdte: Kidvis Dinis, migkiptim livilidit... mert rögtön megértette, fölfogta ezt a dolgot. Miért érdekes ez? Sok szempontból fontos, mert egyetemes törvényt jelenít meg és mintha ezt modellezné, mutatná be a magyar nyelv. Ez pedig nem más, mint az, hogy a csecsemők a világon körülbelül nyolc tíz hónapos korukig egy nyelven beszélnek. Ez azt is jelenti, hogy a csecsemők a magánhangzós o-á jelbeszéddel kezdik a beszédet. Hiszen nincs oázás, ha nem éhes, nem beteg a csecsemő. Az oázás nem sírás. Mert nem jár könnyekkel. És már nagyon rég a nyelv rávezetett engem arra és - tényleg így van -, már huszonöt éve fölfigyeltem arra, hogy a könny szavunk és a könnyű, megkönnyebbül szavunk valószínűleg összefügghet jelentésében. Nemrég olvastam egy orvosi könyvben, hogy akit nagy sokkhatás ért és nem sírja ki magát, annyi méreg termelődhet a szervezetében, hogy esetleg bele is halhat. A sírás azt jelenti, hogy kimossa a mérget az idegrendszerből a könnyünk. Visszatérve: azt is adhattam volna címnek, hogy képességünk a nyelv, de azt is adhattam volna címnek, hogy a magyar nyelv logikája, illetve a jeltől a rendszerig. Nos, ez az oá, ez a jel. Az első beszédjel. Mint ahogy a beszédjelekből fölépül maga a beszéd, először a hangok kérdése, a szavaké, majd a beszédé, ez hasonlít jórészt arra, ahogy a képírással az ember megpróbálta a világot kibeszélni. Vagyis rajzban megjeleníteni, így közölni a mondanivalóját a világról. A nyelvnek is megvan ez a rendszere, s mintha a magyar nyelv éppen ezt modellezné. A csecsemők először csak magánhangzót ejtenek: o-á. Aztán lassan, ahogy eszmélnek, kezdik formálni a mássalhangzót. Melyek ezek a mássalhangzók? Amikor az Ősnyelv című könyvem megjelent, rá egy évre kaptam levelet Takács Istvánnétól, Szarvasról. Azt írta: ő négy gyereket nevelt föl és csak a negyediknél vette észre, hogy amikor a csecsemő kereste az emlőt, éhes volt, azt mondta, hogy me-me, és mö-mö. Ez nagyon érdekes, ugye? Tudjuk, hogy az orvosi nyelvben a mömö görögül az emlőt jelenti. Spanyol nyelven a mama szó is ezzel függ össze, jelentése emlő, szoptatás. A mama szó is egyetemes eredetű, tehát nem tudják a nyelvészek, hogy mely nyelvben fordult elő először. Említettem: a magyar nyelvre azt is mondják, hogy mekegő nyelv. Az igazság az: el kellene mendenem, dö högyhö ögy ökörök böszölnö, ökkör ös mögörtö möndönkö, möt ökörök möndönö. Tehát a lényeg, az hogy egészen addig, amíg a mássalhangzók a helyükön maradnak, a magyar megérti a szöveget. - Az ősi magyar rovásírás, amelyben - mint most már tudjuk - 47 hangzóra volt jel. És ezt akarták átírni a 24 hangzós latinra. Hát persze, hogy gúzsba kellett kötni. Hát persze, hogy azt kellett írni, hogy szümtükkel. És valószínű, hogy akik átírták, nem is tudtak rendesen magyarul. Újra megnéztem a Tihanyi Alapítólevelet, mert mindig hivatkoznak arra, hogy feheruaru rea meneh hodu utu rea. Hogy ott még ez a -ra, -re rag nem csatlakozott a szóhoz. Csak az egyik mondatban. De a monarau bukurea, a mogyoró bokorra, ott már igen. Ebből újra arra következtetek, hogy aki ezt leírta, nem tudott magyarul.

Az R hangzó szerepe a nyelvben az valószínűleg összefügghet a korong, a szabályos kerék és a kör föltalálásával. Ahogy a gyerekek az iskolában - és ez majdnem minden nyelvben így van, nem csak a magyarban - a legnehezebben az R hangzót ejtik ki. Jól emlékszem még, a tanító néni nekünk is így magyarázta, hogy fiam, R-R és pörgette az ujját a füle körül. Megnéztem: minden szavunkban, amiben jelen van az R hangzó, az körre, karikára, gurigára, görbületre, ferdeségre, pörgésre, forgásra utaló jelentést hordoz. De ugyanígy van a ring, car ás ugyanígy van a Garten, sok idegen nyelvű szóban. Az R hangzóra nem biztos, hogy szüksége volt az embernek mindaddig, amíg a kört nem akarta valamilyen módon szavakkal is kifejezni. Miután rájöttem, hogy a magyar nyelvben a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalom kilencven százalékát, ez párhuzamosan egybevág azzal, ahogy egy gyermek a mássalhangzókat kezdi formálni Az első ilyen szótag a ham-ham-ham, és a mama, ma-ma-ma szavunk. Ha japán szülő gügyögne a gyermekéhez, vagy kecsua indián, magyar, orosz, a gügyögésekből nem tudnánk meg, hogy a gyerek milyen anyanyelvű, mint ahogy minden egyes gyermek valószínűleg végigéli az emberi beszéd törzsfejlődésének gyorsított szakaszát. Egészen addig, amíg elkezdik a hangzókat külön, tudatosan formálni. Attól kezdve hat rájuk az anyanyelvük. Miért érdekes ez? Mert a magyar nyelvben ez teljes tökéletességgel így van. A magyar ábécé hangzóit, a mássalhangzóit három magánhangzóval tudjuk kimondani. E, É és Á. Tehát en, dé és ká. Viszont van egy olyan magánhangzónk, amit sajnos az iskolában tiltanak. Holott ez megint csak egyetemes hangzó; minden nyelvhez tartozó, akkor használjuk, amikor bizonytalanok vagyunk vagy nem találunk valamilyen szót, kifejezést. Akár saját anyanyelvünk szavát, akár idegen szót. Ez pedig az, ö-ö-ö-ö. Ugye ezt látni a tévében, nagyon feltűnően. Tehát az Ö hang. Most én csupa mássalhangzóval mondok el gyorsan egy mondatot és mégis mindenki megérti, hogy mit mondok. Csupa mássalhangzóval. Györökökö jöjjötökö völömö, azaz: Gyerekek, jöjjetek velem. Ez megint csak arra bizonyíték tehát, hogy a mássalhangzók jelenléte és a tudatosság alakulása összefügg. Például a kemény mássalhangzót legalább kétszázszor kipróbáltam már. Kopogok erősen, gyerekek, mondjátok meg, ezt milyen hangzóval tudnátok kifejezni? S akkor mondják, hogy a K és a T. Nagyon gyorsan rávágják, hogy a ká és a té. Az is egyetemes, hogy a L, a lágy hangzó. Az eL az eR zöngéspárjának is mondható, a lágy hangzó nem véletlenül, anyanyelvtől függetlenül, bárki, aki énekes és skáláz, az nem azt mondja, va-va-va vagy ka-ka-ka, hanem azt mondja, hogy la-la-la. Finnül a dal például laula. Egyébként a hangutánzásnak is óriási szerepe van a beszéd kialakulásában. Kitérőként most még csak annyit mondok, jellemző, hogy ezek a hangzók nem véletlenül találhatók meg olyan szavakban, a Ká és a Té, tehát a két kemény hangzó, mint kemény, kő, kavics, koppan. Egyébként finnül is kivi, kova, káva például a kő. Ezekben a szavakban pedig, hogy lágy, puha, szél, selyem és így tovább, akár ötvenet is lehetne sorolni, csupa lágy hangzó vesz részt. Tehát ilyenfajta belső összhang is teremtődött a nyelvben.

Azonban ami igazán érdekes, az az, hogy a magyarban minden elvont fogalom és minden fogalom visszavezethető a legvalóbb kézzelfogható valósághoz. Csak röviden említek példákat, hiszen most az volna a dolgom, hogy az óceánt átússzam és egy fürdőkádban kell csapkodnom a vizet. - Ismerjük a fennhéjázó szavunkat. Használjuk is. Fennhéjázó ember, aki fölülről lenéz, lekezeli a többit. Mi van ebben a szóban? A valóság van benne! Az ősi tapasztalat. A héja! A ragadozó madár. A ragadozó madár, amelynek a tulajdonsága belekerült ebbe a fogalomba. Vagy mondok rögtön egy másik példát, hogy a magyar nyelv milyen emlékekből jeleníti meg ezt a szót, hogy nyilallik. Belém nyilallik a fájdalom. Az éles, szúró fájdalom képe. De például angolban arrow a nyíl, és egy egész más szó, a shouting a nyilallás. Vagy a németben das Pferd a ló és reiten lovagolni. A magyarban egyébként a lóval kapcsolatban a lóvátevőtől a belelovallomon át akár az elpatkolig nagyon sok érdekes példát tudnék mondani. Állítom, hogy minden egyes szavunk bizonyos emléket őriz. Sajátos emberi, társadalmi viszonyok emlékét. Itt van például a földönfutó szavunk. Megüti ez ember fülét, hogy földönfutó. Aki fut, természetes, hogy a földön fut. Amikor a szó keletkezett, akkor is a földön futottak, nem másutt. Mert ez a valóság nyelve. Ha megnézzük például az angolban, nincs benne a föld a szótárban a földönfutó kifejezésnél. És a magyar ehhez, hogy földönfutó, még két másik jelzőt is hozzá gondol. Melyiket? Mit gondolunk azokról, akik földönfutók?

Azt, hogy hontalan.

Hontalan, szegény, szerencsétlen. Nos, miért? Azért, mert a lovon ülő nép szemszögéből a pusztákon, ahol ezer kilométerekben kellett gondolkodni, ahol fontos volt a ló, mint az élet, ott a lovas nép magas lóról nézte azt, akinek lova sem volt s az tényleg elveszett, szegény, földönfutó, szerencsétlen volt. Mondok másik példát. Itt van ez a szavunk, hogy rögtön, mindjárt, azonnal, rögvest, tüstént és így tovább. Ezek a szavak miért jelentenek rövid időegységet? Nyomban meg is mondom. Mert a nyomban is ezt jelenti. Ha arra gondolunk, hogy ezelőtt két-háromezer évvel mily fontos volt a természeti nép számára, hogy nyomban - ennek a szónak két jelentése van - ha leveszem a helyhatározó ragot, marad a nyom, a két jelentés megmagyarázza, hogy a nyom hogyan jött létre. Amit a testünk súlya nyom, amit a ló lába odanyom, az lett a nyom. Ez a nyom a pusztákon néhány óra alatt, ha nem követtük, eltűnt. A homokot elfújta a szél. Tehát ha nem mentünk nyomban, akkor már soha nem értünk oda. Ma már ezt elfelejtettük és azt jelenti, hogy azonnal, rögtön, rögvest, mindjárt.

*

Magyar szürke szarvasmarha

A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.

A szürke marha eredetéről már régóta folyik a vita a kutatók között, de általánosan elfogadott magyarázat még nem létezik. Az 19. századi tudósok szerint – közéjük tartozik Kubinyi Ferenc is, aki az első történeti állattani munkát adta ki 1856-ban – a magyar szürke marha honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe. Feszty Árpád körképén szürke marhákból álló ökörfogatot ábrázolt. Az ellenvélemények már korán megjelentek, hiszen az elmélet feltételezi a háziállatok évszázadokon keresztül való változatlanságát, figyelmen kívül hagyva az élőlények változékonyságát, az életfeltételek módosító befolyását. Ennek ellenére az elmélet sokáig tartotta magát, hiszen Hankó Béla még 1957-ben is ezt a magyarázatot tartotta elfogadhatónak. Matolcsi János azonban kimutatta, hogy azok a csontleletek, amelyekre támaszkodva Hankó a megállapításait tette, 13. és 14. századi török–tatár halomsírokból származnak, és a különbségek közöttük és a magyar szürke marha koponyája között számottevőek. Bökönyi Sándor kutatásai pedig rámutattak arra, hogy a hosszú szarvú magyar szürke marha létezésére utaló leletanyagot legkorábban csak a 14-15. századi régészeti anyagban találtak. A kora Árpád-kori szarvasmarhaleletek arról árulkodnak, hogy őseink állatai átlagban mindössze 112 cm marmagasságúak voltak, s valószínűleg hasonlíthattak a Képes krónika A magyarok bejövetele Pannóniába című miniatúráján látható kis testű, rövid szarvú egyedekre.

Miután a honfoglalókkal érkező szürke marhákról szóló elméletet elvetették, még mindig maradt a kérdés: honnan származik a fajta? Több érdekes, jobban vagy kevésbé megalapozott válaszlehetőség született. Bökönyi Sándor a leletekre alapozva jelentette ki, hogy a szürke marha őseit a kunok hozták magukkal. Matolcsi János szerint őseink a magukkal hozott podóliai jellegű és a Kárpát-medencében talált heterogén szarvasmarhákból tenyésztették ki néhány évszázad alatt a magyar szürkét. Ferencz Géza azt az álláspontot képviseli, hogy a honfoglaló magyarok kalandozó hadjárataik során Nyugat-Európából, Itáliából hozták be a fajta őseit. Érdekes, de kevéssé elfogadott elmélet Jankovich Miklósé,span style= aki szerint a magyar szürke szarvasmarhát a Kárpát-medencében domesztikálták a kora középkorban az akkor még itt élő őstulok befogott fiatal egyedeiből. A legújabb kutatási eredmények alapján mindegyik magyarázatban lehet igazság, hiszen nem zárható ki, hogy a szürke marha ősei között ugyanúgy volt a honfoglalókkal ideérkezett podóliai típusú szarvasmarha, mint a később betelepült népekkel érkező, s lehetséges, hogy a fajta kialakulásában közreműködött néhány őstulokbika is.

*

ALMAECET

http://www.zoldhaz.info/almaecet-0

*

PANORÁMA

Leírás:

Vendég: Drábik János közíró.

Téma: A tudomány és a haditechnika befolyásolhatja-e az éghajlatot? Gerjeszthetőek-e mesterségesen természeti csapások?

http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=108&v_id=15557

*

Cseh Tamás dalok gitárra

Illegalitásban

Album: Új dalok (1990)

I. Am

Ott én elszúrtam pont '88-ban

G Am

Elvettem feleségül Marit

Am

Pont '88-ban, március hóban

G Am

Midőn a politika szakít

I.

S a komcsik pártja megy új irányba

S velük a Mari apja, aki

A régi gárda kemény titánja

És pont az ő lánya volt Mari

I.

Március hóba' ütött az óra

Elvettem épphogy ezt a Marit

S még azap este majd hanyattesve

Hallom az após pártja szakít

II.

A D

Mondok apósnak: te aztán jó vagy

E A

Marha nagy politikus, öreg

A D

Az ember nősül, hozzád megy vőül

E E7

S bánja rögtön meg

II.

Ha előbb mondod, hogy ti lekoptok

Hiába Marin a nagy didi

Popó hiába, ha komcsi lánya

Frász, aki elveszi

I.

Sírt ott az árva, hogy így-úgy a lánya

De én csak rosseb aki megesz

Majd medvebőrre ketten ledőlve

Megittunk whiskyt három rekeszt

I.

S ottan ledőlve, kissé enyhülve

Rászólok: tudod, hogy mit, öreg

Mit előbb mondtam, azt csak kínomban

Mondtam a Marit illetőleg

I.

A whiskyd is jó, a lányod is jó

S azért, mert a pártod most szakít

S hogy én elszúrtam pont '88-ban

Nem balhézok itt

I.

Mennek az évek, jönnek az évek

Azért a komcsik pártja kemény

Vonuljunk máma illegalitásba

Hátha van remény

I.

Ugrott apósom, nagy régi sólyom

Mindene az illegalitás

Revolvert rántott és így kiáltott

De jó kis elvtársam vagy, Balázs

I.

Bár én elszúrtam ott '88-ban

Egy komcsi házba mentem vejül

Azért az hőstett, hogy az időknek

Néha az ember szembeszegül

I.

Az após pisztolyával megyünk illegalitásba

Megtanít, mi a vörös segély

Éj-nap összebújva, röplapokat nyomva

||: Az ember a jég hátán is megél :||