Láttam, olvastam, hallgattam

Link ajánló 14.

ADY ENDRE

MAGYAR-BÁNÓ MAGYAR AGGYAL

Ha a magyar kuruc vóna

S többször ütne, mintsem szólna,

Bizonyhogy kerekednének

Felhős harag, felhős ének.

De a magyar adjonisten

Nem annak ad, kinek nincsen,

De annak, ki okos dőre

S mit se állít fejtetőre.

Nézem szégyennel, bánattal,

Magyar-bánó magyar aggyal

És ha százszor túlnyergeltem,

Eresztem százszor a nyergem.

Így van ez jól s mint lehetne

Valakinek százszorszebbje:

Egy ocsudott, mívelt szittya,

Ki redves fajtáját szidja?

Ha a magyar kuruc vóna

S többször ütne, mintsem szólna,

Bizonyhogy kerekednének

Felhős harag, felhős ének.

*

Kellemetes társalkodású 's nem üres beszédű ember"

Bártfay László naplója

________________

KALLA ZSUZSA

Az itt bemutatandó forrást, Bártfay Lászlónak, a reformkori irodalmi élet mára már elfeledett szervezőalakjának magánfeljegyzéseit többféle módon faggatta már az irodalomtörténet. A jegyzőkönyvszerű szöveg a visszaemlékezések kerekdedségével, történet-jellegével szemben apró, monoton egyhangúsággal ismétlődő tényeket rögzít, ezekből rajzolódik ki a mindennapok töredezett képe. Ez a szerkesztetlenség, szikárság, a benyomások közvetlensége azonban előnyt is jelent: a való élet kendőzetlen pillanatait őrzi, sorba nem rendezett, utólagosan nem értelmezett életeseményeket. Az írás folyamata Bártfay számára keretet szolgáltat az idő érzelmi feldolgozásához, praktikus funkcióin kívül célja elsősorban morális számvetés, a régvolt pillanatok újraélésének lehetősége, a múlt viszonyítása a jelenhez, a jövőnek a jelenből és a múlt tapasztalataiból létrehozott rajza.

E napló a korabeli pesti értelmiségi közeg sajátos lenyomata, s ezért alkalmas lehet az a szereplők életkereteinek vizsgálatára: az idő és a tér érzékelésének, beosztásának, a kapcsolattartási szokásoknak a rekonstruálására. (A "hétköznapi", az átlagos, a normális azonban sokszor nehezebben megragadható, mint az egyszeri. A szöveg töredékessége, homályos utalásai óvatosságra intenek. Folytonosan szem előtt kell tartanunk, hogy a történések közötti "üres időt", az interakciók mozgatórugóit, a szereplők szándékait általában akaratlanul is a korról való ismereteink, illetve saját tapasztalataink, személyes gyakorlatunk alapján egészítjük ki.)

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00033/kalla.html

*

KOSSUTH KASSZANDRA LEVELE…

Nyílt levél Deák Ferenczhez.

Paris, 1867 május 22.

http://www.rovart.com/hu/ajax-es-cassandra_682

*

19:30, Vasárnap (szeptember 2.), Duna World

Az utca másik oldalán

magyar dokumentumfilm, 59 perc, 2003

rendező: Barlay Tamás

operatőr: Horváth Tamás

A Piarista Rendet 1948-ban - hasonlóan a többi magyarországi szerzetesrendhez - feloszlatták, ingatlanait államosították. Öt ével később ezek helyett kapták meg egy szintén feloszlatott női szerzetesrend épületét Budapesten, a Mikszáth Kálmán tér - Ráday utca - és Múzeum utca által határolt területen, ahol néhány év alatt rendkívül színvonalas gimnáziumot hoztak létre. A gimnáziummal szemben, a Múzeum utca másik oldalán áll a Magyar Rádió épülete, amely 1956 őszén heves harcok színhelye volt. A szerzetestanárok szint a szobájuk ablakából láttak mindent, ami a Rádió körül történt. Ez a film egy messzemenően "osztályidegen", zárt, megfélemlített közösség szemszögéből beszél a forradalomról, akik ugyan kívül maradtak az események fő sodorvonalán, de fizikai közelségük és a társadalomba való beágyazottságuk miatt érdekes adalékokkal szolgálhatnak az 1956-os forradalomról alkotott képünkhöz.

*

JELENKÓRTÖRTÉNET

Az Orbán-vagyonok nyomában

Szüret a címe Ferenczi Krisztina "Az Orbán-vagyonok nyomában" alcímet viselő oknyomozó könyvének. A páratlan karriertörténetet a Blikk, a Magyar Hírlap, végül a Népszava újságírójaként hét és fél éves munkával tárta fel az írónő. A cím a Fidesz-elnök, a volt miniszterelnök és családja gazdasági érdekeltségeinek a politikus hatalomra kerülésével betetőzött folyamatát jelzi. Orbán Viktor volt az egyetlen, aki olyan vagyonnal távozott a hatalomból, amelynek jelentős elemeit a választások előtti utolsó, teljes évben, illetőleg közvetlenül a hatalomból való kikerülése után szerezte meg. A családja tulajdonában álló bányacégek is ekkor sokszorozták meg vagyonukat.

Ferenczi Krisztina:

Szüret - Az Orbán-vagyonok nyomában könyv

2006.

https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=gmail&attid=0.1&thid=139822dcd31784fd&mt=application/msword&url=http://mail.google.com/mail/?ui%3D2%26ik%3Db7df43a441%26view%3Datt%26th%3D139822dcd31784fd%26attid%3D0.1%26disp%3Dsafe%26zw&sig=AHIEtbQZ6pNDGtnIvxI5ytJQerZf4SpLhA

vagy

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=246035

*

16:25, Vasárnap (szeptember 2.), DUNA Televízió

Kölcsönkért kastély

magyar vígjáték, 85 perc, 1937

rendező: Ladislao Vajda

író: Pekár Gyula

forgatókönyvíró: Békeffy István, Stella Adorján, Kellér Dezső

zeneszerző: Sándor Jenő

operatőr: Vidor Andor

vágó: Bánky Viktor

Szereplők:

Jávor Pál

Gombaszögi Ella

Mály Gerő

Csortos Gyula

Kabos Gyula

Tolnay Klári

Turay Ida

Vaszary Piri

Ráday Imre

Amíg világ a világ, a szegény gazdag szeretne lenni, a gazdag pedig szegény, mert a vagyon annyi problémát okoz. A szegény gazdag egész nap azon törheti a fejét, hogy mibe fektesse a pénzét, vagy hogyan titkolja el valós anyagi helyzetét a pénzére éhesek elől. A külföldről hazatért hazánkfia, különösen ha milliomos, pedig igencsak féltheti a pénzét, hogy ne csalják ki tőle a nehezen megszerzett milliókat. Gruber Menyhért is dúsgazdagként tér vissza Brazíliából eladó lányával, Maryvel, és mindenképpen szeretné elkerülni, hogy Mary hozományvadászok karmaiba kerüljön...

+

A Gruberek közt futótűzként terjed a hír, hogy dúsgazdag amerikai rokonuk, Gruber Menyhért a lányával, Maryval Magyarországra látogat. Különböző terveket eszelnek ki a gazdag rokon megfejésére. Mind közül a legmerészebb Koltay Bálint terve, aki egyenesen Mary kezére pályázik. A fiatalok azonban egymásba szeretnek, annyira, hogy Bálint akkor is kitart Mary mellett, amikor a "gazdag" Gruber közli vele, hogy tönkrement. Ekkor már csak azt kell elrendezni, hogy a magát földbirtokosnak kiadó Bálint valóban fel tudjon mutatni jövendő apósa előtt egy úri kastélyt.

TAMÁSI ÁRON

Ördögölő Józsiás

Mesejáték három felvonásban

1952

Szereplő személyek

LÁMSZA, Tündérország öreg királya

JÁZMINA, tündérkirálylány, a Lámsza leánya

KÁMZSA, égi mester a királyi udvarban

FANFARUS, hopmester a királyi udvarban

DILLÓ, tündér, a Jázmina udvarhölgye, s majd a tündérek főnöke

IDILLÓ, első tündér, s majd Jázmina udvarhölgye

JÓZSIÁS, a Jázmina kérője, majd király Tündérországban

VILLIKÓ, a Józsiás embere, majd ügymester a királyi udvarban

KÜSZKÜPÜ, a Józsiás embere, majd országnagy Tündérországban

BORICZA, a Józsiás embere, majd honosult tündérlány

BABURA, a Jázmina kérője, Bablónia királya

MURMOG, a Jázmina kérője, Bagaria örököse

BAKSZÉN, a Jázmina kérője, ördögök hercege, majd kancellár Tündérországban

MORDIÁS, az ördög vitézek főnöke

ROPOGÁN, pokolmester és ördög mágus

DURMONYÁS, ördög, udvari ülőmester

CZINCZÁR, ördög, udvari borbély

DUDARÓ, ördög, palotaőr

BAMBUCZ, ördög, az ördög vitézek mintája

MATUZSA, a tündérhoni vének tanácsának feje

KASZIBA, tündérhoni öreg ember

ZÁPOR, tündérhoni férfiú

Tündérhoni nép. Tündérek kórusa. Ördög vitézek. Babura kísérete Bablóniából. Murmog kísérete Bagariából. Józsiás kísérete Borókiából. Bakszén kísérete a Pokolból. Két ördögőr. Legények a Józsiás kíséretéből. Leányok a Józsiás kíséretéből. Egyik a bablóniai emberek közül. Másik a bagariai emberek közül. Trombitások. Ördög dobos. Két bummogó ördög. Tündérhoni dobos.

http://www.szin-jatekos.hu/szinmtar/irodalmi-mu/164-ordogolo-jozsias/reszletek-megtekintese.html

+

Ördögölő Józsiás

Magyar tévéfilm

DUNA TV SZEPTEMBER 2. 21.30

Zenés népi játék két részben

„Az Ördögölõ Józsiás a pokoli és ideálisan jó, démoni és angyali erõk örök küzdelmét jelképezi. Ebben a felfogásban a szenvedõ, majd felszabaduló nép – akár a Kórus szerepét tölti be, mint a görög tragédiákban, akár cselekvõen vesz részt az eseményekben – ugyancsak földöntúli arányok között mutatkozik meg… Az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlam szeretne érvényesülni – sugallja Tamási.”

„A darab központi témája a szegény legény gyõzelme – nem csupán eszessége, de testi ereje, test és lélek egysége révén is – a Pokol urai felett. …A népmesei fordulatok régrõl ismertek…de tamási a tiszta lelkû Józsiás útját beárnyékolja azzal, hogy a második gyõztest, a Pokol hercegét választják meg új kancellárnak, s ez a kancellár – Bakszén – magának akarja megszerezni a hatalmat és Jázmina kezét… Az öreg király – Lámsza – nyugállományba vonulása után Jázmina udvarhölgyének, Dillónak az átállása (a kancellár szeretõje lesz) sejteti a valóság kétarcúságát. Bakszén ördögökbõl verbuvált hivatalnokai elégetik a királynak küldött panaszleveleket, s a felbérelt emberek a vezetõket dicsõítõ iratokat, ámító beszámolókat gyártanak a nép nevében. A Jázmina és Józsiás édenébe tolakodók leleplezõdnek, az ország dolgát hátráltatók halállal lakolnak, vagy kiûzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a becsület, a fény, a remény õrizõje.

Józsiás megosztja az emberi jogokat azokkal, akik õt gyõzelemre segítették s az «ország szekerét» vigyázzák. Leveszi a királyi palota ajtajáról a láncot, s betartatja a törvényeket, amiket a Vének Tanácsa hozott. «nem börtönben vagyunk mi – úgymond -, hanem az ország homlokán. Ahonnét látni kell, ki a világba, s amit a világnak is látnia kell». – Z. Szalai Sándor

„A negyven évvel ezelõtt készült színmû (1952-ben íródott) nem csupán az akkori hatalomnak – Rákosi rémuralmát éljük – szerzett kínos perceket, hanem szerzõjének is, hiszen megannyi «javítás» után sem kerülhetett színpadra. Tamási nagyon is tudta, hogy mit ír: a csellel (kékcédulás választások!) hatalomra került kommunisták megvesszõzését, igaz, hogy bújtatta a meseszerkezet, de nincs az az elvonatkoztatás, amely ne mutatná az író minden hatalmi dölyföt, önkényuralmat elítélõ – némelykor keserû humorba bugyolált – véleményét… Nem véletlen, hogy az erkölcsi példázatként is fölfogható darab csak 1983-ban került színpadra. A híres õsbemutatót Debrecenben Gali László rendezte.” (Szakolczay Lajos)

http://szigligeti.szigligeti.ro/index.php?s=5&lang=hu&a=2&id_darab=161

*

Marschalkó Lajos - Magyar mea culpa

Gyónom az Istennek: én vétkem, én vétkem:

Bosszúnak útjára soha, hogy nem léptem

Szeretettem, nevettem, csendesen megültem,

Virágnak, napfénynek, mosolynak örültem.

Úrtól, csavargótól kenyeret nem kértem,

Veszett eb láttára csendesen kitértem.

Szerettem illatát méznek, tejnek, földnek,

Nem uszítottam a tetvekre, hogy — öld meg!

Én vétkem, én vétkem, én kegyetlen vétkem.

Gyónom az Istennek én vétkem, én vétkem

Üldöztek, megköptek, nem lázadtam mégsem.

Bort ittam, verseltem, kacagtam, daloltam,

Embernek születtem, hozzá magyar voltam,

Nem öltem, raboltam, nem loptam csak adtam

Bolond gazdagok közt szegénynek maradtam

Szemet szemért törvényt — óh jaj — nem ismertem,

Furkóst nem forgattam, ha tapodták kertem

Én vétkem, én vétkem én kegyetlen vétkem.

Gyónom az Istennek én vétkem, én vétkem:

Hogy a jót szívemből soha ki nem téptem,

Balga szeretetre nem mondottam átkot,

Most emiatt ölnek testvért és barátot.

Jaj, pedig a farkast meg kellett voln’ ölnöm,

Nem hagyni arankát ékes búza földön.

Tapodni a hitványt! Idején gyilkolni

Mindent tűzre dobni, ami volt rongy holmi

Én vétkem, én vétkem, istentelen vétkem.

Gyónom az Istennek nagyon mélyre hulltan,

Látod, Uramisten! — mégis csak tanultam.

Ajánlom ezért hát penitenciámat,

Megfojtom ezentúl, ki fajtámra támad.

Méreg lesz ejtett szóm, kard meg a keresztem

Ellenségemet még orvul is elvesztem

Egy érzésem lesz csak: gyűlölni, gyűlölni

Egy akaratom csak: ölni, mindig ölni

Én vétkem, én vétkem gyönyörű szép vétkem...

S Uram Isten most már bocsáss meg énnékem.

*

Az Ezeregyéjszaka meséi

A szabó, a kis púpos, a zsidó orvos meg a keresztény sáfár története (10/12)

A borbély ötödik bátyjának története

http://www.tollal.hu/mu/az-ezeregyejszaka-mesei---a-szabo-a-kis-pupos-a-zsido-orvos-meg-a-kereszteny-safar-tortenete-10-12

*

22:50, Vasárnap (szeptember 2.), DUNA Televízió

Tágra zárt szemek

(Eyes Wide Shut)

amerikai-angol filmdráma, 153 perc, 1999

rendező: Stanley Kubrick

író: Arthur Schnitzler

forgatókönyvíró: Stanley Kubrick, Frederic Raphael

operatőr: Larry Smith

jelmeztervező: Marit Allen

zene: Jocelyn Pook

producer: Stanley Kubrick

vágó: Nigel Galt

szereplő(k):

Tom Cruise (Dr. William Harford)

Nicole Kidman (Alice Harford)

Vinessa Shaw (Domino)

Alan Cumming (Szállodai portás)

Sydney Pollack (Victor Ziegler)

Feliratos

Dr. William Harford és felesége pszichológus. A New York-i elit tagjaként bejáratosak a legragyogóbb estélyekre. Az egyik karácsonyi partin Alice flörtölni kezd egy férfival, miközben a férje két szexis lánnyal enyeleg. Ezen később összekapnak, és sorozatos kísértésekkel teszik próbára egymás iránti hűségüket. Amikor Alice elmondja, hogy lefeküdt egy szállodai portással, a férje úgy érzi, bosszút kell állnia. Billt magukkal sodorják az események, titkos csoport nyomára bukkan, ahol a szexualitás több mint játék az érzékekkel. Arthur Schnitzler kisregényének filmváltozata.

*

Dr. Zoltvány Irén: Erotika és irodalom – I-III. rész

http://betiltva.com/2010-2013/dr-zoltvany-iren-erotika-es-irodalom-i-resz/

*

Román György

(Budapest, 1903. január 13. – Budapest, 1981. szeptember 1.) magyar író, magyar festőművész.

Azon képzett festőművészek egyike, aki világlátása, érzékenysége folytán a naiv művészethez áll közel.

1905-ben Nógrádverőcén nyaralt, napszúrást kapott, majd ezt követően agyhártyagyulladást, emiatt elveszítette hallását. Siketnéma lett, de anyja hallatlan türelemmel és szeretettel újra megtanította beszélni.

A Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt, közben egy évig Münchenben tanult. 1934-től 1937-ig Sanghajban és Tokióban élt. A Távol-Keleten cukorkakészítő kisiparosként tartotta fenn magát, miközben kemény sportokat űzött, többek között professzionista ökölvívó volt.

Kalandos élete nem gátolta meg a festésben: 1932-ben az Ernst Múzeumban volt az első nagyobb szabású kiállítása, 1958-ban és 1983-ban a Műcsarnokban mutatta be munkáit.

Noha főiskolát végzett, festői látásmódjában olyan üde, gyermeki vonást őrzött meg, mely a naiv festőkhöz sodorta közel. Képein nem mindennapi élményeit, álmait, fantasztikus ábrándképeit és gyermekkori emlékeit örökítette meg holt humorral, hol keserűséggel, de minding szívbemarkoló költői sejtelmességgel.

A művek tartalma ezért mindig többrétegű: elbájoló és kegyetlen, nosztalgikus és szorongásos, reális és irracionális. Életbölcsesség és ösztönösség találkozik össze bennük úgy, hogy az emberi megrendülések bele vannak olvasztva a gyermeki kedély széles áramába.

A képen Vonuló álom című festményét láthatjuk.

*

Régi jó magyar filmek

http://www.kubinyitamas.hu/regimagyarfilmek

*

Lakatos Pál könyvei

http://www.lakatospal.hu/index.php?page=bookstore

*

Illúzióének

Sablonszleng-lepel mögé bújt

firkásztársadalom hurka

már lélegzetünkre szorul;

ma-méreggel poharunkban

víg násztáncunk halálsikoly,

ránk, tudatharang mosolyog,

s kukorékol lélektükrünk:

Ébredj butuska mennyország!

Szívedben őrzöd szent Hazád!

Visszhangzik népek bölcsője,

remeg a Kárpát-medence:

A Szentkorona szívében,

otthontalan minden ember!

Visszhangzik népek bölcsője,

az egeknek kiált: Sikít

a föld, kiszárad a gyökér!

Levelek szállnak szerte szét,

hamvai a dicsőségnek…

- az égig érő fát kivágták-,

s nincs jövő, üvölt a világ:

Kasztráltatott a teremtő.

Szirén-illúzióének

a mantra, s a papírhajót

a víz elnyeli, nem üzen,

hallgat a megtépázott óhaj.

Gavallér János