Payday Loans

Keresés

A legújabb

Életminőség és boldogság ABC – 69. PDF Nyomtatás E-mail
Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai
2012. június 19. kedd, 17:32

kosztolnyi strand

BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE

ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA

SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK


PETŐFI SÁNDOR

CSATADAL

Trombita harsog, dob pereg,

Kész a csatára a sereg.

Előre!

Süvít a golyó, cseng a kard,

Ez lelkesíti a magyart.

Előre!

.

Föl a zászlóval magasra,

Egész világ hadd láthassa.

Előre!

Hadd lássák és hadd olvassák,

Rajta szent szó van: szabadság.

Előre!

.

Aki magyar, aki vitéz,

Az ellenséggel szembenéz.

Előre!

Mindjárt vitéz, mihelyt magyar;

Ő s az isten egyet akar.

Előre!

.

Véres a föld lábam alatt,

Lelőtték a pajtásomat,

Előre!

Én se' leszek rosszabb nála,

Berohanok a halálba,

Előre!

.

Ha lehull a két kezünk is,

Ha mindnyájan itt veszünk is,

Előre!

Hogyha el kell veszni, nosza,

Mi vesszünk el, ne a haza,

Előre!

.

Debrecen, 1848. december 8.

*

EGÉSZ VILÁG A HARCMEZŐN...

.

Egész világ a harcmezőn,

Csak én nem vagyok ottan,

Ki harci vágyat annyiszor

Éreztem és daloltam!

.

S e vágy, e láng még most is ég,

Még most sem halt ki bennem,

Rohannék, és maradni kell,

És nem lehet elmennem.

.

A szégyen és a fájdalom

Kettős könyűje áztat,

Szivemre szállt a fájdalom,

Nem, nem az: a gyalázat.

.

Oh gyermekem, oh gyermekem,

Még meg sem vagy születve,

S szivemre máris kínt hozál

S gyalázatot nevemre!

.

Ha megleszesz, ha élni fogsz,

ugy fogsz-e majdan élni,

Hogy nevünkről elvész e szenny,

Mely azt miattad éri?

.

De az soká lesz, addig én,

Leszállhatok a sírba...

Fejfámra ne legyen nevem

Sötét betükkel írva!

.

Jőjön csak a tavasz! a fák

Zöldelni fognak akkor,

Az én híremnek fája is

Kizöldül a tavaszkor!

.

Debrecen, 1848. december

*

AKASSZÁTOK FÖL A KIRÁLYOKAT!

.

Lamberg szivében kés, Latour nyakán

Kötél, s utánok több is jön talán,

Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!

Ez mind igen jó, mind valóban szép,

De még ezzel nem tettetek sokat -

Akasszátok föl a királyokat!

.

Kaszálhatd a fűt világvégig,

Holnap kinő az, ha ma lenyesik.

Tördelheted le a fa lombjait,

Idő jártával újra kivirít;

Tövestül kell kitépni azokat -

Akasszátok föl a királyokat!

.

Vagy nem tanúltad még meg, oh világ,

Gyülölni méltóképen a királyt?

Oh, hogyha szétönthetném köztetek

Azt a szilaj veszett gyülöletet,

Mitől keblem, mint a tenger, dagad! -

Akasszátok föl a királyokat!

.

Szivöknek minden porcikája rosz,

Már anyja méhéből gazságot hoz,

Vétek, gyalázat teljes élete,

Szemétől a levegő fekete,

S megromlik a föld, melyben elrohad -

Akasszátok föl a királyokat!

.

Ezerfelé bús harcmező a hon,

Arat rajt a halál irtóztatón,

Itt egy falu, amott egy város ég,

Százezerek jajától zúg a lég;

S halál, rablás mind a király miatt -

Akasszátok föl a királyokat!

.

Hiába ömlik, hősök, véretek,

Ha a koronát el nem töritek,

Fejét a szörny ismét fölemeli,

S akkor megint elől kell kezdeni.

Hiába lenne ennyi áldozat? -

Akasszátok föl a királyokat!

.

Mindenkinek barátság, kegyelem,

Csak a királyoknak nem, sohasem!

Lantom s kardom kezembül eldobom,

A hóhérságot majd én folytatom,

Ha kívülem rá ember nem akad -

Akasszátok föl a királyokat!

.

Debrecen, 1848. december

*

Szép városom

Egy piszkos, mocskos, szemetes és büdös város a lakói és a vezetői miatt az...

http://szepvarosom.blogspot.hu/

*

justice

Kedves Barátaim!

Nem tudom, hogy minden említett adat helyes-e, minden amit a szerző leírt valóban tény-e, de nekem "igazság-szagúnak" tűnnek, így a felkérésnek eleget téve továbbítom. Nekem nagyon elegem van, hogy az un. Horthy korszakot ma azok pocskondiázzák, akik (vagy elődeik) felelősek az elmúlt bizony nem 17 vagy 18, de immár 22 évért, de legalább is abból több mint a feléért!

Barátsággal:

Gyula

AZ AZ ÁTKOS HORTHY RENDSZER!

Nagy kár, hogy ezt sem mi - és jórészt - a gyerekeink sem tudják.

SZÁMVETÉS-egy tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről.

Tizenhét év...

Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized.

Épp ennyi, tizenhét évünk adódott - hatalmas csapások sora után - végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. De sikerült. Hazánk lakossága e rövid idő alatt 1.639.479 fővel növekedett. Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.

Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma. 2628 km . elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján. Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!

Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.

Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.

Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek.

Budapest(gyógy)fürdővárossá vált. Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.

Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.

Politikai téren önállóságra törekedtünk.

Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot, vagyis az 1920 és 1937 közötti, a még újvilágháborútól mentes korszakról szól az írás.

Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).

A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.

Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is.

Lássunk ezekből is egyet!

Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén - a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője 275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, (ez közel 400.000.-ft)

Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét- ötödét kapja ennek a nyugdíjnak. Jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba -s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést. Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt s felépített gyári sportpályán - tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig - óh, borzalom! - a hazáról tanultak az iskolában. A hazáról!

Természetesen - mai szóval - "vesztesei" is voltak e kornak..Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség- akciók, a tehetségmentő szolgálatok.....

Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválságnak épp a közepén volt!

És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy- fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! (Csupán zárójelben fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született, itt nem nemzeti szocializmus, hanem 60 évig nemzetellenes szocializmus dühöngött).

Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.

Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság, vagy gonosz indulat!

A valóban antidemokratikus és szélsőséges pártok korlátozása akkor nemzetet mentett. Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat - emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel! A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!

Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt.

(És még valami, mikor lemondatták, a Horthy család birtoka ugyanakkora volt, mint mikor kormányzóvá választották)

Nemzeti InternetFigyelő

*

ausw_liberation

OROSHÁZI FERENC KERTÉSZ IMRÉT IDÉZI –

DÁNIELT MENEKÍTIK - HŐSÖK TERE 2012 06 17

A Regnum Marianum keresztnél szónokoló Orosházi Ferenc a zsidó Kertész Imre könyvéből idézett hosszasan, mielőtt a a Demonstráció Horthy becsületéért Facebook csoport tagjai - élve törvény adta jogukkal - átvonultak volna a Horthy-gyalázók tüntetéséhez. Noha Orosházi több alkalommal is nyomatékosította, hogy Kertész Imrét idézi, rá hivatkozik, mégis előállították holokauszttagadás miatt.

Orosházi több alakalommal is nyomatékosította: Kertész Imre általa felolvasott sorai alapján jelenti ki, hogy nem volt holokauszt, és a zsidó iró élménybeszámolójára alapozza a Kertész idézettekkel megtömött beszédét. Hiába volt viszont az egyértelmű hivatkozása, előállították.

Hunhír.info

http://www.youtube.com/watch?v=1oBdEQyalmA&feature=youtu.be

+

demszky_ellentuntetok_20070315

Felfüggesztett "holokauszttagadásért"

Egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy György hazafit, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette.

Mellékbüntetésként a hazafi három éven keresztül nem vehet részt tüntetéseken, a felfüggesztett börtönbüntetés ideje alatt évente el kell látogatnia a Yad Vashem holoakuszt múzeumba, valamint tetszés szerint a Páva utcai, vagy a Dohány utcai zsinagógába meg kell gyónnia bűneit, a büntetés ideje alatt legalább egyszer el kell látogatnia az Auschwitzi koncentrációs táborba és az ott látottakról, tapasztalatokról élménybeszámolót kell tartania a kirendelt pártfogójának.

A vádlott továbbra sem ismerte el, hogy tagadta volna a nemzetszocializmus rémtetteit, az általa tartott táblán csupán a soa (veszedelem, katasztrófa) felirat volt látható, melyet a semmiből előtűnt Pásztor Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő holokauszt-tagadásként értelmezett. (Vajon ha a hazafi egy nem, nem soha! feliratú József Attila verscímet tartott volna a magasba, az önjelölt héber tolmács azt is holokauszt-tagadásként értelmezte volna?!)

Az ügyész vádbeszédében a vád tárgyát, soa feliratot, valamint az egész világot mélyen megdöbbentő harmadik birodalom által elkövetett népirtást, a holokausztot a palacsintához hasonlította, miszerint több fajta palacsinta létezik, például a Hortobágyi húsos palacsinta enyhén sós, a lekváros palacsinta édes, a Gundel palacsinta inkább desszert, de ha valaki meglát egy lágy állagú lepénytésztát, egyből a palacsinta jut az eszébe...

Dr. Dénes Veronika az ítélet indoklásában súlyosbító körülményként értékelte, hogy vádlott ellen garázdaság miatt a napokban már jogerős ítélet született (a vád szerint Demszkyt tojással dobálta), s miután az elmúlt hetekben megerősödött a zsidó emlékművek elleni rongálássorozat, valamint a közelmúltban egy volt zsidó rabbit is verbális támadás ért, ezért hozott precedens értékű elrettentő ítéletet!

Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

A bírónő az ítélet kihirdetését követően ismét szóvá tette a korábban Kuruc.Info pólóban megjelenő hazafi ruházatát, szerinte a mostani ruházata sem volt kifogástalan, ugyanis Tiszaeszlár rovásírás feliratú pólóval provokálta a mindenható ítészeket...

http://kitartas.mozgalom.org/aktualis/felfuggesztett-holokauszttagadasert

*

srt klmn a nagyvrosban

Sértő Kálmán

Színigazság

Ha én zsidónak születtem

Volna a világra,

Palotám volna már Pesten

A fejem se fájna.

A kutyám se volna sánta,

Aki ugyan nincsen,

Mint a kotlós a tojáson,

Úgy ülnék a kincsen.

Hitsorsos szerkesztők jobban

Megfizetnék trillám,

Lenne szép ibolyaszínű

Futó kis balillám.

Megírnék egy koszos slágert

Pestünk hasra esne,

Pénz repülne, mint a madár,

A fészekzsebembe...

Etethetnék festettkörmű,

Lusta fehérnépet,

Nem mennék barátaimhoz

Cipő és ing végett.

Nem akarnám, gyakran nyakam

Felkötni faágra,

Ha én zsidónak születtem

Volna a világra.

De mivel, hogy keresztvizet

Szórtak a fejemre,

Koldus leszek országomban

Egész életemre.

Nincs énnékem pápaszemem,

Jövőm mégis látom,

Csak a többi magyar művészt,

Azokat sajnálom.

*

zsido_arckepcsarnok

Tombol az antiszemitizmus Magyarországon

Kitartás

A magyarországi antiszemitizmus a kommunizmus 1990-es bukása óta nem tapasztalt szintekre hágott a The Times budapesti tudósítójának elemzése szerint.

Adam LeBor a vezető konzervatív brit napilap online kiadásán megjelent írásában felidézi Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi utcai inzultálását, a budapesti Wallenberg-emlékmű meggyalázását, valamint az egri városházán Székhelyi József színművésszel kapcsolatban elhangzottakat.

Kovács András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora azt mondta a The Timesnak, hogy a Jobbik felemelkedése is hozzájárult a gyűlöletbeszéd legitimálásához. A szakértő szerint az eddig rejtetten antiszemita beállítottságúak is immár nyíltabban vallják e nézeteiket, látván, hogy a politikai elit képviselői is nyíltan hangot adnak olyan nézeteknek, amelyeket ők maguk sem mertek korábban kifejezésre juttatni.

A CEU professzora szerint az antiszemitizmus erősödése az oktatási rendszer kudarca is. A kommunizmus idején az előítéletesség nyílt kifejezésre juttatása tilos volt, ám a régi rendszer összeomlásával sok tabu is megdőlt, és a tanárok nem tudták, hogyan kezeljék Magyarország szövetségét a náci Németországgal, és szerepét a holokausztban.

Paradox módon ugyanakkor az antiszemitizmus feléledésével párhuzamosan a zsidó kultúra is reneszánszát éli Magyarországon - írja LeBor, megemlítve a budapesti zsidó nyári fesztivált, amely látogatók ezreit vonzza.

*

solet

Kuthy Lajos jövendölése

Kuthy Lajos (1813–1864) nevét ma már az iskolákban sem tanítják, pedig a 19. század

negyvenes éveiben a legsikeresebb, legkeresettebb íróink közé tartozott, akinek stílusa nagy

hatással volt kortársaira, köztük a fiatal Jókaira is. Elfelejtették munkáit, híres novelláit,

regényeit, és őt magát is.

Utolérte a magyar tehetségek sorsa, s szegényen, mindenkitől

elhagyatva halt meg. Diószegi szőlőjében lévő sírján már

csak gaz és dudva terem, és intelmei olyanok voltak, mint a

vízre írott betű. Az irodalmi lexikonok – ha egyáltalán

megemlítik – egyformán azt tanítják a balliberális szalmán

kérődzőknek, hogy unalmas, zavaros könyveket írt, munkái

tele vannak szertelenségekkel, s gyenge jellemű ember volt,

mert állást vállalt a Bach-korszak alatt.

Talán jobban megértjük, hogy miért volt szükség erre az irodalmi

fémjelzésre, ha röviden ide írjuk, hogy Kuthy Lajos volt az a

magyar író, aki már 1846-ban megjelent, prófétai látással

írott regényében, a Hazai rejtelmekben megjósolta, miként

fogja Magyarországot száz év alatt meghódítani a zsidóság.

(…)

Utoljára 1906-ban adta ki a Franklin Társulat Hazai rejtelmek című, első

megjelenésének idején óriási sikert aratott regényét, melyhez az előszót nem kisebb

személyiség, mint Mikszáth Kálmán írta. Azóta nem akadt kiadó, aki vállalta volna, hogy

újra nyilvánosságot adjon ennek a nagy magyar Kasszandrának. Mintha állami segédlettel

irtanák tehetségeinket, és mintha bűn volna hazánkban a magyar élet égető problémáival

foglalkozni...

Operett, szerelmi háromszöget tárgyaló színdarab, hejehujás cigánytörténet:

ez, ami manapság a honkebleket deríti. Nemzeti kérdés, társadalmi korrajz – szélsőséges

fölöslegek.

Ebben a könyvben Kuthy Lajos előre megmondott mindent, ami azóta száz

százalékban beteljesedett. Olyan tisztán, olyan világos bizonyossággal látta meg a mai

Magyarország sorsát, hogy őt olvasva kétségbeesetten kell megállapítanunk: Kuthy

próféciája napjainkra az utolsó betűig beteljesedett.

A Hazai rejtelmek második kötetében (XXIV. fejezet) Löbl Simon uzsorás ajkaira adja Kuthy

ezt a jóslatot. Löbl heves beszélgetést folytat Szalárdy György gróf főispánnal, a tönkrejutott,

karmai között vergődő magyar úrral, akinek nyíltan, leplezetlenül elmondja a zsidóság

céljait, terveit, feltárja azokat az eszközöket, melyekkel a zsidóság meg fogja hódítani

Magyarországot.

Ma szinte hátborzongató olvasni ezt a több mint százhatvan évvel (!) ezelőtti próféciát:

Ez a mi zsebünknek való "hizoda"

– A kevés részvény – mondja Löbl – mi magyar köröm között van, apránként idegen kézbe

vándorol. Itt siettetve lesz a jövendő, hogy a magyar föld idegen országok technika-

provinciájává váljék. Nekünk erre törekednünk kell. Csak így leend az, hogy a folytonos

szegényülésben, mi és utódaink, bővebb és könnyebb alkalmat nyerünk excellenciátok

megtört és megfogyott fajában nemzetietlen pénzarisztokráciát alapítani... Különösen mi,

zsidó magyarok, vagy magyar zsidók, kik jövő uraságunkat akarjuk megépíteni, nem

rakhatjuk az alap közé az idegenek kövét, nem segélyhetjük társunkká a bukott

telektulajdonost, hogy midőn a ház felépül, szalonjainkat elfoglalja és minket kiszorítson.

Nekünk törni, nyomni, eltapodni kell minden csirázó versenyt és vetélyt, elzárni és betemetni

minden felfakadó forrást, mely a pénzt, hatalmunk eszközeit a nemességhez szivárogtatná, s

új uralgást adna kezébe.

Magyarországról szólva ekként folytatja elmélkedését Löbl Simon:

– Ez a mi bőrünknek való hely, a mi zsebeinknek való hizoda. Igen alkalmatos héber

konzervatórium, amelyben a jeruzsálemi fény megnő és felmagzik. Soha egy státus sem

engedett a spekulánsoknak olyan bő és könnyű nyereséget, anélkül, hogy emberi vagy

országos célnak általuk hasznot ne szerezne. A helybeli és jellemviszonyok egészen a

malmunkra dolgoznak. Akármilyen politikai színű egyén legyen a nemzet élén, rögtön támad

párt, mely mielőtt magát úgy mutatná, hazaárulónak kiáltja ki, népszerűségét, hitelét aláássa,

furkálja, szárnyát megnyírja, s mikor se ti se tova nem tud mozdulni, saját pártja is odább áll

tőle, hogy új zászló alá csapja magát, melynek tartója egy másik csoport által ismét le fog

rántatni. Azért sok jellem, sok tehetség kényelmei közé vagy szegény zugába vonja be magát,

és elpipázza erejét, mert nem akar taps közt kezdett szerepet füttyön végezni, hogy végre mit

se használjon, aminek itt a legnagyobb művész is ki van téve. Látja excellenciád, hogyne

örülne ennek a zsidó. Nekünk olyan nép kell, amely jeleseit becsülni nem tudja, mely

egymással veszekszik.

Jóslás a numerus clausus eltörléséről

Mikor a könyv íródott, persze még sehol sem volt numerus clausus, de Löbl Simon még azt is

megjósolta, hogy a magyar törvényhozás miként fogja derekát beadni az idegen fajta

érdekeinek.

– Mi és feleink – mondja az uzsorás – ezer és ezer úton körmeinkbe tartjuk a pénzpiacot, az

ipart idegen gyülevész nép űzendi, s a magyar gazdatisztjeinkké lesz saját földjén. Ő vezeti a

címet és zsellérkedik, mi pedig szolgáknak látszva országlunk. Mily mulatságos lesz majd az,

ha a magyar urak, hideg kőszobákba gyülöngve vagy elszigetelve, értünk dolgoznak, ha

díszparkjainkba hozzánk küldenek ki, megkérdeztetni, hogy mi és miként történjék. Ha mi

igazgatjuk a törvényhozó szavát, s mondva rendeljük, hogy töröljenek el cikkeket a mi

érdekeink szerint. Miénk lesz a fény, divat, kitüntetés. Elfoglaljuk a köztereket, színházakat,

sétányt, termeket, ünnep- és néztereket. Persze a magyarokéit, mert mi közcélból mit sem

teszünk saját zsebünkre, hanem kezünkre csaklizzuk, vagy becsempészkedünk a kész

érdekekbe.

Ötszáz család zsarolja a magyar hont

Megdöbbentően beteljesedett Kuthy jóslata a magyarság szellemi és gazdasági leigázásáról

ötszáz családnak mindenekfölött való hatalmáról, melyről ekképpen jövendöl a továbbiakban

Löbl Simon:

– Csak nézzen szét excellenciád, hová vittük pár év alatt a közerkölcsöt. Író és művész fut,

fárad, éjjelez, s Szilveszter estéjén nem marad fillérje, mit újév napon koldusnak adjon. A

közhivatalnok teng, nyomorog, nélkülöz, özvegye mégis kéregetni jár, a földbirtokos kétezer

holdból nem képes családját ellátni, s az igavonó nép éjt napot eggyé tesz, mégsem lakik jól

egész év hosszában. Minden munkásosztály sínylik s érzi a pénz szűkét, és csak a korhely

uzsorás viheti véghez, hogy hatezer forint kamatjából a fővárosban keresetág nélkül,

kényelemmel éljen s négy év alatt mégis tizenkétezer pengő tőkét tegyen félre. II. Endre

korában nem sanyargatták jobban excellenciátok őseit őseink. Pedig, ha az üzéreket

kútfejökre visszavisszük, s kit-kit helyére sorozunk, nem több mint ötszáz család zsarolja

Magyarhont. Ennek van alárendelve 14 millió ember sorsa, jövője, erkölcse. Ennek adózik az

ország hallatlanabb kulcs szerint, mint valaha a legzsarolóbb hódítónak... Mindez

tagadhatatlan tény, s mindez közönyösen foly, mintha úgy kellene folynia.

A zsidóság adósai ülnek a képviselőházban

Jósol ezután Löbl Simon az idegen érdekek szolgálatába szegődő képviselőházról is,

ekképpen:

– Magok a sivalkodó honfiak, kik mint sirály minden vészt megkiáltanak, mellőzik

szerepünket törvényhozás útján megtámadni. Egy-egy bűntettnél, mely ezrek közül napfényre

vonaték, elszörnyednek, aztán a phrasisnak vége, s mi békén maradunk a gyakorlatban.

Persze adósaink s ezeknek rokonai ülnek a zöldasztalok körül, kik nincsenek arra nevelve,

hogy mint a rómaiak egykor, saját érdeküket veszélyezzék a t. c. hazáért, s romlását gátolnák,

ha fejük forogna is szóban. Sőt eszélyesen óvakodnak érdekeinkkel köztárgyalás útján

súrlódásba jönni, úgyhogy hatalmunkról alig vétetik más tudomás, mint a betáblázások

nyugton hallgatott kötetei... No már, ha most, midőn még kevesen valánk, befolyásunk a

kezdet nehézségei között oly hirtelenül el tudott hatalmasulni, ha minden elemet érdekébe

tudott hálózni, s a köz értelmét és érzését hallgató rendszerbe nyügözé, hiheti-e excellenciád,

hogy rabjaink és eszközünk szaporodtával az ország emancipálni tudja magát a

pénzszolgaságból, mely csak egy vonallal jobb az ököljognál.

A bennszülött ősi vér minden érdemlési módból ki van zárva

És ezután következik a jóslat legmegrázóbban bekövetkezett, legteljesebben valóra vált része.

Így mondja Löbl Simon:

– A népet félig már kivettük excellenciátok kezéből, kiveendjük egészen. Miénk lesz földje,

szorgalma, saját személye. Aratunk vetésén, szűrünk szöllejében, leszedjük fája gyümölcseit,

s végre elsőszülöttjét adandja zálogba, hogy eleget tehessen. A magyar nép még jobban

elfogy, szegényedik s szerteszét falvakra pusztuland. A fővárosban ismeretlen gyülevész nép

fog kóvályogni, közöttük egy-két vagyontalan magyar, aki másokért dolgozik. A nemzeti

ifjúság ivadékról ivadékra felnövend, nyomor közt, kilátás nélkül. Először láz és undor kapja

meg, s bőszen kérdezi: hát haza ez, mely kevés lakóinak tápot nem tud adni? Haza ez, mely

szorgalmam, képzettségem után nem tart el? Haza ez, melyben a bennszülött ősvér minden

útról, minden alkalmazásból, minden érdemlési módból ki van zárva, hogy idegen

csavargóknak legyen mit falniok? Érdemli-e ily hon, ily polgárzat, hogy vakon áldozatja

legyek, s emberi jogaimat erőszakkal vissza ne vívjam? De ezt csak az első kiábránduláskor

fogja mondani, aztán megtöri a nyomor, s az uralgó erő igájába térnek, azaz érdekeink alá.

Egymást fogják marni kegyelmeinkért, szolgáinkká lesznek, s nőiket, leányaikat adják el

pénzünkért. Valóban, mi szobrot emelhetnénk a törvényhozói észnek, mely országát ily

bölcsen kezünkre adá. S még csak képmutatás sem szükséges már. Nem kell rejtve, lopódzva,

utálat között járnunk, nem kell elbújni élvezeteinkkel. Az utcákon hunyászkodott vagy

üdvözlő arcok fogadnak, a középosztály iránt gőgösek, nagyok ellenében gorombák lehetünk,

kiönthetjük gyűlöleteinket. Kitárhatjuk titkainkat, leálorcázhatjuk jellemünket, elárulhatjuk

osztályunk gyengéit: feleim biztosítvák, hogy nyíltság s dacoló erőszak nem árt, nem ingerel

torlást, nem idézhet gyógyszert, mert rabszolgáink egyet nem értenek.

Ennyi talán elég az idézetekből. Utoljára még csak azt hangsúlyozzuk, hogy mindezt

1846-ban írta szegény Kuthy Lajos. Vajon mit írna ma, midőn a jóslat beteljesedvén, a

saját bőrén és lelkén érzi egy pusztuló nemzet, hogy utolsó betűig valóra vált nagy

írójának próféciája, amelyet Löblék rabszolga magyarságának már olvasni sem szabad.

Vagy talán már nem is akarja olvasni!

KITARTÁS

+

A TELJES MŰ OLVASHATÓ:

MEK

http://mek.niif.hu/07500/07552/index.phtml

*

ja jozsef_attila_a_mama_s_jolan

Seszták Ágnes

Hárommillió élősködő

Magyar Nemzet

Pontosítsunk, hárommillió haszonleső, élősködő, szent tehén. Ők a magyar nyugdíjasok ádáz seregei, akik az általános vélemény szerint eldöntik a választásokat. Az egyik internetes vitafórumon heves vita robbant ki azon az indítványon, hogy a kormánynak be kellene fagyasztani a 2013-as nyugdíjemelést, éppen úgy, mint ahogy a jövő évi költségvetésben a közalkalmazotti béreket vagy a családtámogatások összegét. Szavazásra is bocsátották a javaslatot azon a címen, hogy „Mennyi legyen jövőre a nyugdíjemelés?”

A szavazók 27 százaléka a nyugdíjat tabutémának, a nyugdíjasokat haszonleső szent teheneknek véleményezi, akik a maguk hárommilliójával majdnem a legnagyobb szavazóbázist alkotják. Ez egy akkora zsarolási potenciál, hogy miden párt megpróbál a kedvükbe járni, egyébként is, néhány ezer forintért az egész nyugdíjas-társadalom megvehető. Hát ez minden, csak nem könnyű testi sértés, vigaszul a szavazók 17 százaléka némileg józanabb hangot megütve azt mondta, hogy a nyugdíjakat azért nem szabad befagyasztani, mert az idős emberek sokkal nehezebben alkalmazkodnak a jövedelemcsökkenésükhöz, mint egy hasonlóan nehéz helyzetbe került aktív dolgozó. Igazából nem kellene komolyan venni egy internetes vitát, de mégis próbáljuk meg.

A véleményekben ugyanis a súlyos generációs ellentéten kívül tetten érthető, hogy az aktív korosztály mennyire lenézi az öregeket és velük kapcsolatban mennyire a sztereotípiákra hagyatkozik. Az a 4,2 százalékos emelés, amire a kormány ígéretet tett, az nem a 19 ezer forintos Medgyessy-bónusz, nem a 13. havi kegydíj, hanem néhány ezer forint csupán. Annyi, amennyiért egy jó étteremben csak az előételt és a levest lehetne esetleg kifizetni, de egy nyugdíjasnak ez a pénz is fontos. Azok, akik habozás nélkül megvonnák a nyugdíjemelést, nincsenek tisztában az öregkorral. A betegségek, a gyógyszerek, a kórház, a nehézkes létfenntartás, vagy az egyedüllét minden hátránya a nyugdíjas évek gyakori kísérője. Azok a télen napfényt, nyáron tengert ígérő utazási irodák nem a 28 ezres magyar nyugdíjminimumra építenek, hanem a nálunk gazdagabb országok rózsás arcú, nett nyugdíjasaira, akinek az átlagnyugdíja 300 ezer forint körül kezdődik. És a nyugdíjasoknak nincs olyan sok idejük kivárni, amíg befagyasztott nyugdíjakat majdan „kiolvasztják”.

A mai nyolcvanasok végigdolgozták életük nagyobb részét, felépítették az országot, gyereket neveltek, átélték ’56-ot, a Kádár-rendszert és most haszonlesőkké váltak? Sajnos elfelejtették őket értesíteni arról, hogy a rendszerváltással egyben bezárt a szocializmus nevű édességbolt az összes borítékon kívüli juttatásával, az olcsó gázzal és telefonnal, filléres ruházkodással vagy a minimális lakbérekkel. Innentől a nyugdíjukból piaci árakon méltóztassanak megélni. Arról sem kaptak papírt, hogy a nyugdíjalapjukat elnyelték a szocializmus nagyberuházásai, és abban az időben az öngondoskodás még ismeretlen fogalom. Szomorú tény, hogy az a befizetett járulék, amelyet évtizedekig levontak a dolgozó béréből, egyszerűen eltűnt. Jellemző az MSZP-re, micsoda vad körtáncba kezdett a svéd nyugdíjmodell hallatán. Az átláthatóság és az öngondoskodás példája, ami a jelenlegi akadozó nyugdíjrendszerből alapvetően hiányzik.

Hárommillió ember, bármekkora tömeg is, nyugdíjasként képtelen az érdekérvényesítésre. Nem tudnak botjaikat rázva, több pénzt követelve az utcára vonulni, így mindig az aktuális kormány kiszolgáltatottjai. Az aktív korosztály viszont, ha tud, talál pluszmunkát, pluszjövedelemért. Nyugdíjasnak lenni nem jó. Kelet-Európának ezen a fertályán nem a napsugaras öregkor jön, hanem nehezen megélt évek, tele sérelmekkel vagy anyagi bizonytalansággal. Így gondoljunk a nyugdíjak befagyasztására.

+

Seszták és az élősködők!

Olvasom Seszták Ágnes: Hárommillió élősködő című írását, és eltűnődöm. Eddig úgy tudtam, hogy az évek előrehaladtával, az ember tapasztalatának növekedésével nő a logikusabb, józanabb, érzelem mentesebb gondolkodás képessége és nem csökken lényegesen (legalább is az aggkor eljövetele előtt) a koncentráló képesség sem. Most azonban ennek ellenkezőjét tapasztaltam.

xxx

Úgy gondolom, hogy egy sok-sok éves tapasztalattal rendelkező, jó tollú újságíró – mint Seszták is – egy írásban nem követhet el két olyan óriási baklövést, mint ennél a cikknél lehet tapasztalni.

Először is a címválasztás. Ilyen címet csak egy pancser ad (pláne minden jelzés – idézőjel, kérdőjel – nélkül) írásának. Ha a cím (ami még akár jó is lehetne, ha ténylegesen ilyenekről szólna – mint például jelenlegi vezetőink, a politikai “elit” tagjai) után az ember elolvassa az első két mondatot, úgy felmegy benne a pumpa, olyan ideges lesz, hogy vagy végig sem olvassa az egészet (és máris nekimegy a szerzőnek) vagy, ha végig olvassa is – magára erőltetve a nyugalmat -, akkor is keserű marad a szája íze…

Mert a végén kiderül, hogy éppen a bevezető mondatokban a nyugdíjasokat érő támadás ellen akar szólni, de mindezt nagyon satnyán, gyengén, a lényeget éppen hogy megérintve teszi, és ezért az egész cikk igen silánynak minősíthető. Ha egy képzett és gyakorlott újságíró csak ilyen szánalmasan képes érvelni, akkor mit várhatunk a tanulatlanabb nyugdíjas tömegtől? Mint ha bátorítani akarná ezzel a gyenge védelemmel is a támadókat, hogy tegyék csak bátran, mert a nyugdíjas úgysem üt vissza! Ez után van még egy nagy hibája, hiányossága Seszták Ágnes írásának.

Másodszor azt a súlyos hibát követi el, hogy meg sem látja a támadás lényegét. Még halványan sem veszi észre. Vagy nem meri? Nem mer keményen rávilágítani a támadók aljas szándékára? Ezt neki kellene megválaszolnia, de én ezt sem tartom lehetetlennek. Egy sokat megélt, a bolsevik időkben felnőtté vált embernek mára sokkal tisztábban kellene látni a dolgok folyását, az okokat és a szándékokat! Seszták Ágnesnek ugyanis világosan látnia kellene a globalista világuralomra törő néhány elvetemült sátánfajzatnak és azok hazai talpnyalóinak aljas, elvetemült szándékát. Azt nem vette észre – vagy szándékosan hallgatta el - Seszták, hogy itt a globalista világ vezetőinek, és azok aljas hazai hűbéreseinek tudatos ellentét szítása, a dolgozók és nyugdíjasok szándékos szembeállítása zajlik. A fiatal és az idős nemzedék összeugrasztása, ellenséggé züllesztése. Pedig ezt nem észrevenni nagyon nagy hiba! A neokolonializmus egyik nagy fegyvere a társadalom minél nagyobb megosztása, összezavarása, a káosz fokozása, hogy védekezés-képtelenné váljon a majdani globális letámadás ellen!

Egy hivatásos újságíró két ekkora hibát egy cikkben nem követhet el, mert akkor szakmájának csupán hitvány kontárjává válik! Lehet, hogy a szerző már belépett a szenilitás korszakába? Akkor ideje lenne abbahagynia az írást. Ha pedig tudatosan tette mindezt, akkor már le sem írom jelzőimet, mert nem akarok lesüllyedni a tahók szintjére.

ISTEN ÓVJA MAGYARORSZÁGOT! Az ilyen “védelmezőktől” is!

Czakó István

Nemzeti InternetFigyelő

*

Orosz hadihajók készülnek a szíriai Tartúsz kikötőjébe

2012. június 18 - MTI - barikad.hu

Oroszország arra készül, hogy hajózó egységet, többek között két partraszállító hajót küld a szíriai Tartúsz kikötőjébe, hogy ott "speciális feladatokat" hajtson végre - közölte hétfőn az orosz haditengerészet vezérkarának egy forrása.

Virtuális séta a Cezar Kunyikov dokkhajón

Az orosz topwar internetes oldal és Szergej Anaskevics jóvoltából virtuális sétát tehetünk az Orosz Föderáció Fekete-tengeri flottájának partraszállító dokkhajóján, a Cezar Kunyikovon. A látogatásra azelőtt került sor, mielőtt a Cezar Kunyikov kihajózott volna, hogy részt vegyen a „Blackseafor 2012” elnevezésű Fekete-tengeri Haditengerészeti Csoport hadműveleti együttműködési gyakorlaton.

http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/fegyverek/hadihajok/tipusok/cezar_kunyikov_dokkhajo/

*

zsid vndor rus

Történelemtanárok felvilágosítása vagy agymosása?

Tévhittani alapismeretek, avagy egy „új” diszciplína köszöntése

http://www.tte.hu/tte/morzsak/7475-tevhittani-alapismeretek-avagy-egy-uj-diszciplina-koeszoentese

*

homeless_in_winter

ARS POETICA

Végrehajtó jelölti kinevezés után bekerülünk abba a feljelentgetős, barátságtalan, hideg világba, amely a joggal foglalkozó terület legkeményebbike, és amelyet valójában csak az tart össze, hogy itt és ebből kell megélni. Amikor az egyetemen valaki megtudta, hogy milyen szakmát választottam, ilyeneket kérdezgettek: "És ebből akarsz megélni?", meg hogy "Egész rendes pofa. Miért foglalkozik olyan mocskos izével, mint a végrehajtás?". Ilyenkor én csak mosolyogva bólintottam és próbáltam elmagyarázni, hogy ez a dolog sokkal teljesebb és az egyén és a társadalom szempontjából megkerülhetetlenül fontos munka. Nem vagyok benne biztos, hogy mindenkit meg tudtam győzni. Brutálisan kemény tanulás után egyedüliként kitűnővel teljesítettem a végrehajtói szakvizsgát. Testvérbátyám, aki korábban a végrehajtás szervezetét elnökségi titkárként irányította nem engedhette meg magának, hogy öccse leszerepeljen, ezért szó szerint megtanultam jogszabályokat, néha, amikor leülök egy étterembe, mentes és lefoglalható vagyontárgyakat látok, majd jogszabályhelyeket, és utána meg rangsorokat állítok fel, hogyan lehetne az éttermet a nélkül végrehajtani, hogy tönkremenjen, és emberek veszítsék el a munkahelyüket. Néha amikor megyek az utcán, vagy elmegyek motorozni egyszer csak beugrik a Vht. és az oldalak leperegnek a fejemben.

Valószínűleg értékelhették őszinteségemet és szakmám iránti elhatározottságomat, mert bekerültem az Önálló Bírósági Végrehajtók közé. A végrehajtói évek fölöttem sem múltak el nyomtalanul.

Megfigyelhetjük, hogy a kor előrehaladtával minden ember egyre jobban hozzászokik hiányosságaihoz és szokásaihoz. Nekem ilyen hibám, hogy képtelen vagyok megnyugodni és szép csendben ülni a babérokon. Aki már dolgozott velem együtt tudja, hogy akár hetente átrendezem az irodát addig, amíg a legpraktikusabb nem lesz. Ez a nyugtalanság talán korosztályom népbetegsége, talán a modern életvitel velejárója, de az biztos, hogy azok közül, akik vitték valamire, mindenki szenved tőle.

Miként kerekedhetünk felül a megosztottságon? Hogyan kezdhetnénk hozzá az életünk átalakításához? Nem állítom, hogy pontosan tudnám, mit kell tenni, valami sokkal szerényebbet ajánlok: saját gondolatokat, melyek a gyökerekből eredő értékekből fakadnak. Gondolom, hogy lesznek, akik itt vagy ott hiányosnak tartják értékkészletemet. Elfogadom a kritikát. De hiszek a szólás szabadságában, nagyra értékelem azokat a végrehajtókat, akik a közösség és a fejlődés mellett teszik le voksukat. Hangsúlyozom az előző mondatban a két szó közötti "és"-t! Tagadom a "vannak végrehajtók és vannak végrehajtóbbak" elvét, és hiszek az igazság végső győzelmében elkerülve a megfelelni vágyás csapdáját

Első Magyar Végrehajtási Szaklap Online

http://vhszaklap.eu/2011/08/24/ars-poetica/

+

Mutasd a jegyzőkönyved, megmondom, ki vagy

http://vhszaklap.eu/2011/08/24/mutasd-a-jegyzokonyved-megmondom-ki-vagy-dr-zoltan-akos/

*

ordoguzes

Gyógyítás és rontás egy tőről fakad

Mágikus és szakrális medicina

A hagyományos társadalmakban az emberek kilencven százalékának vannak időnként látomásaik, így az sem meglepő, hogy a népi orvoslás előszeretettel használ vallásos és mágikus elhárító és gyógyító rítusokat, hív segítségül gyógyító istenségeket és szenteket.

A népi orvoslás egészség- és betegségkoncepcióit, a betegségokozó és gyógyító rítusokat, mindezeknek egy-egy közösség társadalmában, vallásában, mentalitásában, mindennapi életében betöltött szerepét és művészeti reprezentációját tekintették át szakemberek a Pécsi Tudományegyetem által szervezett, Mágikus és szakrális medicina című nemzetközi konferencia keretében. A konferencia anyagából Pócs Éva néprajzkutató, az MTA doktora, a pécsi Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék professzor emeritusa szerkesztett könyvet.

A klinika mint álomszentély

Mint a professzorasszony elmondja, a szakrális medicina a hagyományos orvoslásnak az a területe, amely a gyógyító erőkként fellépő különböző természetfeletti lények révén, azok kultuszai segítségével gyógyít.

Ha egy katolikus Szűz Máriához imádkozik, és hite szerint meggyógyul, az szakrális medicina, ha pedig valamilyen szentelményt – egyházi rítussal megszentelt tárgyat – használ, például szentelt barkát áztat a szemápoló folyadékba, akkor azt mondhatjuk, hogy szakrális eleme is van a gyógymódnak. Vagyis a népi vallás szinkretikus, racionális elemeket is tartalmaz, így például gyógynövényeket használ, és ehhez társulnak a szakrális elemek, a szentelmények használata, az imádkozás.

A mágia alkalmazása során a „varázsló” természetfölötti erők beavatkozása nélkül próbál meg hatni a dolgokra, a másik emberre. Például ráolvasást alkalmaz, megparancsolja a betegségnek, betegségdémonnak, hogy távozzon a betegből – az egyházi ördögűzéshez hasonlóan. A mágia imával is kombinálható, teszi hozzá Pócs Éva, azaz ahogy racionális elemek is megjelennek a népi gyógyításban, általában a szakrális és a mágikus mozzanatok is összefonódnak benne.

Van azonban tisztán szakrális gyógymód is, ilyen az álomban gyógyítás. A módszernek – inkubációnak hívták – nagyon régiek a gyökerei, elterjedt volt az egész óvilágban.

Erre szolgáltak a görögöknél Aszklépiosz szentélyei. Itt pár napot előkészülettel töltöttek a betegek, áldozatot mutattak be, böjtöltek, és ott aludtak, amíg álmukban meg nem jelent az istenség, és meg nem gyógyította őket. A klinika szó is innen ered: kliné-nek hívták a fekhelyeket az álomszentélyekben.

Az eljárásnak keresztény hagyományai is vannak: Szent Kozma és Damián kifejezetten álomban gyógyítanak, templomaik a korábbi, hasonló célú pogány szentélyek helyén létesültek.

Veszélyes hivatás

Nemcsak gyógyítani lehet mágikus módszerekkel, hanem rontani is. A magyarországi boszorkányperek jegyzőkönyveiben rengeteg rontásesetet mesélnek el a tanúk, mondja az etnográfus. A nép körében élt a boszorkányhit, és ha valamilyen balszerencse következett be, bárkit – rossz szomszéd, adós, haragos stb. – lehetett azzal vádolni, hogy ő okozta. Valóságos bajaikat tulajdonították a boszorkányoknak: a beidézettek vallomásaikban gyakran mondták például, hogy az álom és az ébrenlét határán jártak, amikor bejött a kulcslyukon egy boszorkány, megrontotta őket, és másnap némán, bénán vagy másféle betegséggel ébredtek.

A boszorkányként vádolt személyek egyébként sokszor gyógyítók, bábák voltak, akik nem csináltak semmi rosszat. Nagy tudásuk volt, szögezi le Pócs Éva, de az akkoriban használt gyógynövények sem voltak mindenre jók, magas volt a csecsemőhalandóság, az anyai halálozás, amiért gyakran őket kiáltották ki bűnbaknak.

Nem mindenki hitt azonban a boszorkányok létezésében, még az inkvizítorok körében sem, hívja fel a figyelmet egy meglepő tényre a néprajzkutató. Magyarul is hozzáférhető Gustav Henningsen dán szerzőnek a baszk boszorkányságról és a spanyol inkvizícióról szóló könyve, A boszorkányok ügyvédje. Ebben olvashatjuk, hogy a pap és egyházjogász Alonso de Salazar Frias, a logronói törvényszék inkvizítoraként 1609-ben nyolc hónapos vizitációs útja során arra a meggyőződésre jutott, hogy „Sem boszorkányok, sem megrontottak nem léteztek, amíg nem beszéltek s írtak róluk.” A szkeptikus álláspont kemény harcban az inkvizíció vezető fórumain is felülkerekedett, így spanyol földön egy évszázaddal korábban véget ért a boszorkányok – nem az eretnekek! – égetése, mint Európa más tájain.

Gyógyító szentek

A mai katolikusok főleg Szűz Máriához imádkoznak gyógyulásért. A gyógyító szentek közé tartozik Damiánon és Kozmán kívül többek között Szent Pál, aki maga is epilepsziás lévén az epilepsziások reménye, a 356-ban elhunyt Remete Szent Antal, aki a Szent Antal tüze és az orbánc gyógyítója, vagy a 303-ban vértanúhalált halt Szent Vid/Vitus, a vitustánc (avagy nyavalyatörés) névadója és a gyógyszerészek védőszentje, a segítőszentek egyike. (A segítőszentek a Krisztus utáni első századok keresztény vértanúi. Tiszteletük a középkorban terjedt el először német nyelvterületeken, majd a szomszédos országokban. Balázs a torokbajokban, Erazmus az altest fájdalmaiban, Pantaleon minden betegségben, Vitus a szemérem elleni kísértésekben, Akácius/Ákos a halálfélelemben, Margit a veszélyben forgó szülő asszonyok bajaiban segít.)

Pócs professzorasszony hozzáteszi: dr. Grynaeus Tamás pszichiáter remek könyvet írt Szent Antal tüze címmel, amelyben beszámol egy, a gabonán élősködő, ergotalkaloidákat tartalmazó gomba, az anyarozs (Claviceps purpurea), illetve a nem kellően tisztított gabona lisztje által okozott tömeges mérgezés, az ergotizmus kultúrtörténetéről.

Mi okozza a betegségeket?

A hit szerint betegséget isteni büntetésként is lehet kapni, ez az oka a Biblia szerint több nagy járványnak, az ókori görögök hite szerint pedig Apollón isten nyilai okozták a pestist. Rontást a boszorkányokon kívül a betegségdémonok is hoznak. Rosszindulatú személyek ellenségük hajszálát, körömdarabját megszerezve mágikus rontótechnikákat alkalmaznak, a kiszemelt személyt megbetegítő feketeböjtöt tartanak. Azaz a mágikus és szakrális módszerek mindkét irányban működnek a néphit szerint: gyógyítani és ártani egyaránt lehet velük.

Rövidebb, egyszerűbb ráolvasásokat – pl. árpám, múlj el! – mindenki használt, a hosszabbakat a gyógyítóasszonyok suttogva mondták, titokban tartották, csak örököseiknek adták tovább. Pócs Éva hozzáteszi: a gyógyító szerzetesek receptkönyveiben is vannak ráolvasások. Az ortodox egyház területén, Oroszországban a 19. században még harcot folytatott egymással az egyház és az orvosok a páciensekért, Romániában, Bulgáriában még ma is gyógyítanak a papok ördögűzéssel megszállottságot – epilepsziát, depressziót.

Dr. Kazai Anita

A teljes cikket a Medical Tribune karácsonyi száma közölte

+

Mágikus és szakrális medicina - konferencia Pécsett

http://www.etnologia.mta.hu/index.php/hu/hireknew2/252-magikus-es-szakralis-medeicina-konferencia-pecsett

*

Nyelvi humor - Új adóformák

Élenjáróknak: hangadó

Gyászolóknak: hamvadó

Figyelmetleneknek: lankadó

Öngyilkosjelölteknek: feladó

Narkolepsziásoknak: szunnyadó

Alváshiányban szenvedőknek: fáradó

Zenészeknek, énektanároknak: Cé a dó

Karmestereknek, karnagyoknak: hang-adó

Túlsúlyosoknak: puffadó, dagadó, has-adó

Rohanó életmódot folytatóknak: szaladó

Könyvelőknek, matematikusoknak: számadó

Kissé sem konzervatívoknak: haladó

Extrém stílust követőknek: sikkadó

Divatdiktátoroknak: mérvadó

Mosodai alkalmazottaknak: száradó

Szakmunkásoknak: szakadó

Örömlányoknak: lyukadó

Szégyenlősöknek: sápadó

Fagyizóknak: olvadó

Szomjasoknak: tikkadó

Horgászoknak: hal-adó

Szülő nőknek: életadó

Atomfizikusoknak: hasadó

Visszafogottaknak: mértékadó

Karosszérialakatosoknak: horpadó

Vendéglátósoknak: fogadó, vigadó

Rádiós, tévés szerkesztőknek: híradó

Fogorvosoknak, szájbetegeknek: fog-adó

Agyzsugorban szenvedőknek: sorvadó

Gyomorbántalmazottaknak: pukkadó

Reumás betegeknek: zsibbadó

Pattanásos bőrűeknek: fakadó

Orvosoknak: hála-adó

Hívőknek: hálaadó

Ingatlanközvetítőknek: eladó-kiadó

Sportrendezvényen szurkolóknak: rangadó

Magas katonai beosztásúaknak: rang-adó

Munkahelyteremtőknek, foglalkoztatóknak: munkaadó

Tépőzár-készítőknek: tapadó

Rágógumizóknak: ragadó

Félősöknek: borzadó

Okosoknak: ötletadó

Tipp-mixelőknek: tippadó

Virágárusoknak: hervadó

Felelőknek: válaszadó

Ünnepélyes megnyitóknak: átadó

Tartozóknak: megadó

Kölcsönzőknek: visszaadó

Színházi öltöztetőknek: ráadó

Szerelmeseknek: odaadó

Nemmel válaszolóknak: tagadó

Közösséghez tartozóknak: tag-adó

Későn távozó vendégeknek: maradó

Nagytestű kutyatulajdonosoknak: mar-adó

Udvarias tömegközlekedőknek: helyadó

Napfelkeltét bámulóknak: pirkadó

Kamaszoknak: lázadó

Betegeknek: láz-adó

*

tulipn

SZATMÁRI DALOK

- én kismadár létemre

- huszárosra vágatom a hajamat

- feketetyúk szedegeti a meggyet

- életemben mindig szépet szerettem

- zúg az erdő, zúg a mező

- szól a figemadár

- én istenem adjál esőt

- ez az utca bánat utca

- fekete gyűrű fa sátor

http://www.youtube.com/watch?v=L-liOBlYSYI&feature=related

*

etroma

ERDÉLYI JÁNOS

MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

8801.

Módjával méreg is orvosság.

8802.

Nem minden méreg keserü.

8803.

Többet ér orvosnál a mértékletesség.

8804.

Ha sok a mogyoró, sok kurva lesz.

8805.

Más élet, más mód. KV.

8806.

Jó mód kivánt egészség. (5531.)

8807.

Keveset adnak munka nélkül.

8808.

Kedvesebb, a mihez munkával jutunk. KV. (1503.)

8809.

Minden nagynak apró a kezdete. K.

8810.

Nincs fehérebb állat a napnál.

8811.

Szivével beteg, ki sokat nevet.

8812.

Addig nevet reád, mig hasznot veheti.

8813.

Könnyen reá ragad a nyavalya, ki beteg körül forgolódik.

8814.

Nyomoruságot nyomoruság szokta követni.

8815.

Gyenge mint a nyul nyaka.

8816.

Tudja, hol temették el a nyulat. K.

8817.

Olaj és viz. (1984.)

8818.

Nem mindenkor hasznos fölöttébb okosnak lenni. K.

8819.

Valóban okos nem képzel sokat magárul.

8820.

Szivnek tolmácsa az orcza.

8821.

Igér az orvos egészséget, de nincs rá hatalma.

8822.

Orvos, ha embert öl is, nem fél a hóhértól.

8823.

Bölcs orvos méregből is orvosságot csinál.

8824.

Ne adj bort az ostobának, hallgatni fog. K.

8825.

Ökröt is azt tartják legjobbnak, kit le akarnak vágni.

8826.

Minden ösvény egy utra tart.

8827.

Meghurczolta mint ördög a diákot.

8828.

Mind egy ördög.

8829.

Ördög veri a feleségét.

Azaz nap is süt, esik is.

8830.

Ki ördögnek szolgál, kin a fizetése.

8831.

Veszedelmes ösztöke ellen rugódozni.

8832.

Inkább ő, mint én.

8833.

Könnyen beszél, ki már megőrlött.

8834.

A mely pap jó hallgató, végre ajtónállóvá teszik.

8835.

Minden kenyér édes parázna embernek.

8836.

Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakot is kerüld. K.

8837.

Pályán vár ajándék, nyerd el édes lovam.

8838.

Templomban, fogadóban másoktul végy példát.

8839.

Kerekes a pénz, hamar elgurul.

8840.

Ismerik mint a rosz pénzt.

8841.

Rajta pénzen király képe, mégis ellopják. (2558.)

8842.

Nem az az emberség hogy több pénzed vagyon.

8843.

Jó pihenni olykor, de henyélni vétek.

8844.

Felült a polczra. (3720. 8064.)

8845.

Pompa költséggel jár.

8846.

Pókhálószakasztásra nem nagy erő kell.

8847.

Restelli mint ravaszdi mester az evést. K.

8848.

Mikor az ember rág, akkor nem beszélhet.

p class=center
LAST_UPDATED2