PETŐFI SÁNDOR

JŐJ EL VÉGRE, VALAHÁRA...

Jőj el végre, valahára,

Te határzó, te nagy óra,

Melyben e hon sorsa fordul

Akár roszra, akár jóra.

Folyamodjunk ahhoz, ami

Hozzánk illik, merészséghez,

Dobjuk el már azt a kockát,

Ha fekete, ha fehér lesz!

.

Várjatok. Még csak néhány perc,

És kockánk eldobva lészen,

S vagy olajág vagy pedig kard

Lesz a magyar nép kezében.

Kardot és nem olajágat,

Kardot a nemzet kezébe!

Legyen szabadság először,

És azután legyen béke.

.

Eljött végre az idő, hol

Megmutatjuk a világnak,

Hogy méltók vagyunk-e élni

Vagy megértünk a halálnak?

Ha életrevalók vagyunk,

Nem fog a vész birni vélünk,

És ha élhetetlenek, nem

Érdemeljük, hogy megéljünk.

.

Vedd elő és köszörüld ki,

Magyar nemzet, régi kardod,

Melyet eddig a zsarnokság

Veled együtt fogva tartott;

Vedd elő, és mosd le róla

A szennyet hír- dicsőséggel,

Mosd le róla hevenyén a

Vörös rozsdát vörös vérrel!

.

De mielőtt síkra szállunk,

Mondjunk el egy imádságot,

És mi légyen az imádság?

Egy nagy átok, egy vad átok!

Átkozzuk ki őseinket

A nyugtató föld ölébül,

Miért hagytak fiaiknak

Szolgaságot örökségül!

Pest, 1848. szeptember 10.

*

HALLOD-E, SZÍV, SZÍVEM!

Hallod-e, szív, szívem! hallod e beszédet?

Gyávaság vádjával kit illetnek? téged!

Tereád merik azt mondani, hogy "gyáva",

Tereád, hogy nem mersz menni a csatába.

 

Tudom, hogy kik vagytok, ti nyomoru férgek,

Kik a hátam mögött vakmerőn beszéltek;

Egy időben szemközt állottam veletek,

És pillantásomtól akkor reszkettetek.

 

De miért tőlem e figyelem irántok?...

Nyujtogassátok rám a kigyófulánkot,

Marjátok, marjátok, ti csúszók, sarkamat,

Hátra sem fordulok, hogy eltiporjalak!

 

Csendesedjél, szívem, minek ez indulat?

Miért pazarolnod nemes haragodat?

Ha épen kedved van lázas indulatra,

Válassz érdemesebb tárgyat haragodra.

 

Csendesedjél, szívem, parancsolj vérednek,

Melyet fölzaklatott viharok kergetnek,

Mutasd meg azzal is a te nagyságodat,

Hogy békén tűröd a cudar rágalmakat.

 

Cudar gaz rágalom! bebizonyítom ezt,

Csak azt restelem, ha bebizonyítva lesz,

Azok is, kik most ugy ócsárolnak engem,

Éljenezni fognak győző-ünnepemben.

 

Ily hitvány az ember, ily hitvány valóban!

Csak miljomad része, ami közte jó van.

Menjetek!... kivánom, hogy boldoguljatok,

Küzdök is érte, de nem kell jutalmatok.

 

Pest, 1848. szeptember

*

MIT DALOLTOK MÉG TI, JÁMOR KÖLTŐK?

"Mit daloltok még ti, jámbor költők,

Ily időkben minek az a dal?

Ugysem hallgat a világ reátok,

Hangotok csaták zajába hal.

.

Félre mostan, jó fiúk, a lanttal,

Szép zenétek hasznot nem hozó,

Tudhatnátok azt, hogy elenyészik

Mennydörgésben a pacsírtaszó."

.

Meglehet. De madár nem nézi,

Hallgatják-e őtet odalent?

A pacsírta fönn a kék magasban

Istenének és magának zeng.

.

Önmagától száll a dal szivünkből,

Ha bú vagy kedv érintette meg,

Száll a dal, mint szállanak a szélben

A letépett rózsalevelek.

.

Énekeljünk, társak, sőt legyen most

Hangosabb, mint eddig volt, a lant,

Hadd vegyűljön e zavaros földi

Zajba egy-két tiszta égi hang!

.

Romba dőlt a fél világ... kietlen

Látomány, mely szemet s szívet bánt!

Hadd boruljon a rideg romokra

Dalunk, lelkünk zöld repkény gyanánt.

.

Pest, 1848. szeptember

*

A SZÉKELYEKHEZ

A köröskörül sötét felhő az égen,

Egy magányos csillag ragyog középen.

Az a csillag ott a magyar nép képe,

Kit idegen népek vettek középre.

.

Nagy a világ, és testvérünk nincs benne,

Nincsen, aki bajainkban részt venne.

Dehogy testvér a magyarhoz a világ!

Ellensége minden ember, akit lát.

.

Ha a magyar is elhagyja a magyart,

Nem lesz akkor olyan, ki vele tart,

Ugy eltűnik, mint az égrűl a csillag,

Ha a sötét felhők reáborulnak.

.

Föl, székely, föl, közös az ellenségünk,

Tinektek is az árt, aki minékünk,

Az vert vasra titeket, aki minket,

Együtt törjük szét a közös bilincset!

.

Mert végtére szabadokká kell lennünk;

Hadd legyen az egész világ ellenünk!

Bennünket az még kétségbe ne ejtsen,

Hisz velünk van az igazság s az isten.

.

Mutassuk meg: a magyar nem olyasmi,

Mint a gyertya, mit el lehet oltani;

A magyarnak élnie kell örökké,

És nem szabad rabnak lennie többé!

.

Föl, székely, nézz szembe az ellenséggel;

Ki néz vele szembe, ha nem a székely?

Hisz a székely ősapja volt Attila,

Kit úgy híttak, hogy az isten ostora!

.

Hiába, Bécs, hiába van gazságod,

Küldheted ránk a rácot, a horvátot;

Állani fog, állani fog Magyarhon,

Élni fogunk, élni fogunk szabadon!

.

Pest, 1848. szeptember

*

Fülei-Szántó Lajos

Székelyföld

Tartalom

Bevezetés

Székely riadó

A székely nép

Székelynek születtem

Száll a lelkem

Székelyföldön

Tünődés

Házunk tája

Székely fiu

Székely leány

Székely legény

Anyai szó

Vallomás

Hol a falu kis harangja...

Kivándorlás

A kivándorlókhoz

Biztatás

Székely kivándorlottak

Akármilyen kincset

Budvár felett

Szülőhazám

Sóhajtás

Hazám boldogsága

A munkásnéphez

Az élet

Tudjátok-e?

Hangok

Hadak utja

Tulipán

Budvár romjainál

Budvár és Csicservár regéje

Székelytámad

A székelyek Agyagfalván

Bem és a székely

Esturm

Székely tüzér

Gábor Áron

Petőfi szobra

A segesvári csatatéren

Ilona Jancsi

Ha szólni fog a trombita

Rákóczi

Mikes

E. Kovács Gyula

Orbán Balázs

Emlékezés Bartha Miklósra

Rigmusok

El innen!

Kedves fecském

Valamikor régen!

Otthon

Szülőföldemen

Fecskemadár

Viszontlátás

Szabadban

Románc

Völgyben

Falusi történet

Szeresd az állatot

Dal a cseresznyéről

Lakzi

Székely áldomás

Reggel

Vadregényes tájon

Távolból

Egy sirhalom

Vágy

Beteg vagyok

Hármas fodrot...

Elsőmájus

Árva madár

Farsangi nóta

Az agyagfalvi hires réten

Hideg szél fúj

A pálfalvi hegy alatt

Itt születtem

Elmennék én

Háztűz-nézés

Borus a Hargita

Első a haza

Székely vagyok

Sorozás előtt

A baka

A magyar katona

Baka élet

Katona-dal

Visszaemlékezés

Bevezetés

A csodaszép, vadregényes Székelyföld Magyarország leggyönyörűbb része. Erdély büszke fellegvára. Hacsak hallunk róla, keblünk átmelegszik, szivünk hevesebben dobog, lelkünk feléje sir. Érezzük, hogy ez a bűbájos föld honszerelmünk ringató bölcsője, életünk álma, hanyatló erőnk pihenési vágya. Benne és általa birjuk lelkünk minden szép ideálját.

A Székelyföld aranyos keretébe méltóan illeszkedik be népe, a jeles testi és lelki tulajdonokkal megáldott székelység. Igazi fajmagyar, mely az országot századokon át őrzi és Erdély magyarságát fenntartja. Hazafisága, erkölcse, munkássága, szorgalma, viselete, szokása, észjárása e hazában élő népfajok fölé helyezi. Sajátszerű nemzeti és hadi szervezetével, demokratikus intézményeivel már a régmúltban méltó feltűnést keltett mindenfelé ez a szabadságszerető, daloskedvű és művészi érzékkel biró nép. Szinesebb, bájosabb népéletet, vonzóbb és meglepőbb eredetiséget, milyen a székelyeké, nem ismerünk sehol a világon.

A régi (1670) kurucdal is róla énekel:

Székelyföld - mindig zöld,

Jaj de szép - székely nép,

Székely vér - magyar vér,

Kicsiny vagy - mégis nagy!

Mátyás király hires hadseregét székelyekkel rakta meg. - Bocskay a székelyek kiváltságait megerősitette, katonáskodásukat, adómentességüket törvényileg szabályozta. Még testamentumában is meghagyta utódainak, hogy a derék székely nép régi hirét, nevét, vitézi becsületét, anyagi jólétét ápolják. - Rákóczi is nagyon szerette. Emlékiratában azt irja róluk: "ügyes, őszinte, bátor, engedelmes nép". - A népdal is a székelytől külön bucsuztatja el:

Két országom népem:

Vitéz magyar, székely,

Immár Isten veled!

Bem kedves fiainak nevezte a székelyeket, ezek pedig őt bizalmasan apó-nak hivták. - Petőfit is csodálatra ragadta a székelyek vitézsége, kikről lelkesen zengi:

Csak nem fajult el még a székely vér.

Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér!

Székely vagyok. Ez az egyetlen büszkeségem. Azt mondják, lelkem legsajátosabb vonása a székelység. Egy bizonyos: drága szülőföldemről hoztam el Isten és haza iránti rajongó ideálizmusomat. Önző célokat sohasem ismertem, az érvényesülés zajos eszközeit - bár megtalálhattam volna - nem kerestem. Habár a sokféle megpróbáltatás megviselt és a kenyérkeresés gondja keserves robotmunkával őröl naponként, de lelkem szárnyalását meg nem akadályozhatták. Ilyképpen szolgáltam tollammal a vallási és nemzeti eszmék kultuszát, a szivnek és elmének gyöngéd ideáljait.

Most is ilyen érzelmek hatnak át, amikor pusztulásnak indult székely testvéreimre gondolok. A koldus-tarisznya mellett egyebet is látok: az ősi erények, hagyományok, régi jószokások fogyatkozását... A gazdasági bajok mellett a szellemi, erkölcsi, kulturális javak is veszélyben vannak.

Ez utóbbi javak ápolására, a székely önérzet és egy szebb jövő iránti bizalom felkeltésére irtam ezt a könyvet, mert a székely nép ideális javaiban való hitem nem tört meg. Ennek eszményi erején épül fel reménységem vára.

Boldog leszek, ha porszemmel is hozzájárulhattam a székely mentési munkához.

Verseimben, célomnak megfelelően, a népies irányt követtem.

Budapest, 1907. január havában.

Fülei-Szántó Lajos.

http://mek.oszk.hu/07600/07678/#

*

Adj Uram Isten

Sok idegen földet bolyongtam be én.

Messzi hegyek völgyek kerültek elém.

De mindenütt árván jártam a határt.

És e zene szárnyán lelkem hazaszállt.

.

Adj uram Isten dús aranykalászt.

Hozzon az új nyár gazdag aratást.

Kapjon esőt, a határ virágot a rét.

Zengjen újra a madár dal, mint valaha rég.

.

Adj uram Isten derűsebb jövőt.

Harmatos rónát, gazdag legelőt.

Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég.

És legyen még fölöttünk újra kék az ég.

.

Itthon vagyok újra hazatértem én.

Felnézek az égre, ragyog rám a fény.

Ragyog az áldott arany napsugár.

Újra visszaszállott a dalos madár.

.

Adj uram Isten dús aranykalászt.

Hozzon az új nyár gazdag aratást.

Kapjon esőt, a határ virágot a rét

Zengjen újra a madár dal, mint valaha rég.

.

Adj uram Isten derűsebb jövőt.

Harmatos rónát, gazdag legelőt.

Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég.

És legyen kék felettünk a nagy magyar az ég.

.

Sárdy János

http://www.youtube.com/watch?v=KMh46Bmo4ck&feature=related

+

Máté Ottília

http://www.youtube.com/watch?v=g1r-T6lT4jk&feature=related

*

Gárdonyi Géza

Égre Néző Lélek:

Intelmek Fiaimhoz

(Füveskönyv)

Az egyszerű, szerény, hétköznapi bölcsesség soha nem nélkülözte az idő múlásának nyomonkövetését, s a testi-lelki egészség megőrzésének igényét sem. Így nem csoda, ha szinte minden család könyvespolcán ott lapult a kalendárium mellett egy Füves könyv is. Az évszázadok során kikristályosodott tapasztalás az apáról fiúra szálló és ezenközben esszenciává sűrűsödő „gyógykenet” az élet mindennapjaiban igazította el a tévelygőt, miközben a szív, a lélek és test bajaira is gyógyírül szolgált. Gárdonyi nem merev keretek közé szorított általános szabálygyűjteményt kíván közreadni; az élet mindennapi élményeiből leszűrt tapasztalat, a naiv kíváncsiságtól hajtott megismerés, majd a felfedezés örömével átitatott s megélt igazság összegzését kínálja olvasóinak.

Hangoskönyv

http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Egre-Nezo-Lelek-Intelmek-Fiaimhoz-Fuveskonyv-18522/

*

Ábrányi Emil:

Magyar nyelv

Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged

Ajkára võn, többé nem dobhat el!

Szentség gyanánt hogy befogadja éked,

Õrzõ oltárrá válik a kebel.

.

Pajzán, derüs vagy, mint nõink szeme,

S erõs, szilárd, mint hõsök jelleme!

Gyöngéd vagy és lágy, mint mennybolti kék,

S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég!

.

Minden, mi fejben, vagy szívben fakad,

Tõled nyer pompát, színdús szavakat.

Nagy eszme, érzés oly ragyogva hord,

Mint egy király az ünneplõ bíbort!

.

Bír-e más nyelv úgy epedni,

Annyi bájjal, annyi kéjjel?

Olvadóbb, mint lant zenéje

.

Holdvilágos langyos éjjel,

Mely virágot s dalt terem,

Mikor ébren semmi sincs más,

.

Csak a fák sötét bogán:

Hangos, boldog csalogány

S boldog, néma szerelem ...

.

Hát a csapongó

Gyorsszavú tréfák

Játszi szökését

Festi-e más nyelv

Oly remekül?

.

Pattog a víg élc,

Ám sebe nem fáj,

Mert csak enyelgés,

Tarka bohóság

Volt az egész! ...

.

Magasztos gyásznak bánat-dúlta hangja

Úgy zendül benne, mint egyház harangja,

Mely messze hinti mély, komor szavát.

Búg, mint a gyászdal, mint sír-fáklya lobban,

S mint súlyos léptek kripta-csarnokokban,

Úgy döng minden szó a kedélyen át! ...

.

Ciklopsz pörölye, hogyha csatát fest,

Csatakürtök bõsz riadása!

Halld! Halld!

Száguldva, vihogva, kapálva

Dölyfös paripák robbannak elõ.

Százak keze vág, százak keze lõ.

.

Nem szárnyal a vér-ködös égre más,

Csak ágyudörej, szitok és zuhanás!

Rászkódik a föld, iszonyodva reng,

Amerre a kartács vad tánca kereng! ...

Dúl a szilaj kéz, csattog a kard,

Sebet osztva süvölt: ne bántsd a magyart!

.

Hatalmas, szép, nyelv,

Magyarnak nyelve!

Maradj örökké

Nagy és virágzó!

Kísérjen áldás,

Amíg világ áll!

S legyen megáldott

Az is, ki téged

Ajkára vesz majd:

Elsõt rebegve,

Végsõt sóhajtva!

.

A fenti vers szerzõje Ábrányi Emil

(Pest,1851 – Szentendre,1920) mint költõ, mûfordító és újságíró élt Budapesten. Noha versei ma érzelgõsnek tünnek, a századforduló egyik legnépszerûb költõje volt. Szónoki heve és néhol az elkoptatott fordulatok használata gyakran zavaró, de költõi tehetsége, hallatlanul gazdag szókincse és nyelvérzéke lépten-nyomon érzékelhetõ és bõven kárpótolja az olvasót. Talán kitünõ Byron, Rostand és Ibsen fordításaiban a legnyilvánvalóbb, hogy mily nagy mestere a nyelvnek

*

Apáczai Csere János,

(Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.),

filozófiai és pedagógiai író,

a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője,

aki közt szolgáló tevékenységében harmóniát teremtett

erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között.

"Ha - mondotta, vallotta Apáczai 1656-os kolozsvári beköszöntőjében - olyan korba csöppentünk bele, melyben a bölcsességet és annak professzorait lyukas garasra sem becsülik - semmivel sem többre, mint a legnagyobb tudatlanságot -, akkor essünk kétségbe? Hagyjuk faképnél az iskolát? Nem! Szégyenen és gyalázaton keresztül nekifeszülve az erény felé kell törekednünk! A jelenkori gyalázatért kétszeresen megfizet majd gyalázóinknak az utókor, csak lankadatlanul igyekezzünk azt megérdemelni."

„Egészségedre mindazáltal gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. Állj inkább, mint ülj; fuss, mint menj; soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd. Az munka közt virágzik a virtus. Nem is lehet derekas dolog, úgy tetszik, az melyhez fáradtság nélkül juthatsz. Qui cupit, capit omnia. [Aki törekszik, mindent elér.] Az tudomány gyükere keserű, gyümölcse penig gyönyörűséges. No tehát, ha mellyedben vagyon még elevenség, ha szívedben a virtusnak csak egy szikrája maradt, távul, távul légyenek minden lágy, könnyű, kényes dolgok, keményeket, keményeket keress, tűzön, vízen, kősziklákon, havasokon járj, kelj. Scyllákot, Syrteket, Charybdeket kergess. Valahol ez földön nehéz dolgot hallasz, ott teremj. Ez indulatodnak sarkából csak az halál vessen ki.”

Műveiben, művének folytatóiban holta után is él az ember. Legjelentősebcenterb műve a Magyar Encyclopaedia, amely nagyobb részében természettudományos, bölcseleti, matematikai kérdésekkel és a „csinálmányok” világával foglalkozik. („A csinálmány oly dolog, mellyel a természeti dolog az ember szükségére a mesterség által jobban alkolmaztatik el.”) Külön érdeme, hogy az általa tárgyalt tudományterületeken magyar szakkifejezéseket használt. A tudomány, az értelmiség nyelve a latin volt, így e nyelvi fordulat azt is jelezte, hogy a magyar nép széles körei számára kívánta hozzáférhetővé tenni a tudást.

Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű logika megalkotása is. Felismerte a logika és a logikus gondolkodás kiemelkedő fontosságát. Prométheusz az ő felfogásában egyszerre hozta le kezében a tüzet és fejében a logikát. De ugyanakkor azt is felismerte, hogy „a tisztán logikus tisztán szamár”.

Apáczai mindenekelőtt nevelő volt. Gyakorlati célt tartott szem előtt elméleti munkásságában is. Enciklopédiájának címlapján rögzítette, hogy minden igaz és hasznos bölcsességet össze kíván gyűjteni, rendszerbe foglalni, és magyar nyelven mindenki használatára bocsátani. Nagy volt az akarata és a tudása is. Művelődéstörténetünk magvetője, a hazai tudományosság és nevelésügy úttörője, akinek példájából nemzedékek merítettek erőt.

"Ez az, derék olvasóm, amire elöljáróban akartalak figyelmeztetni - zárja Apáczai a Magyar Enccyclopaedia igaz bölcsességre törekvő olvasójához intézett műve Előszavát -. Az én számomra fölöttébb szükséges volt ez, de azt hiszem, a te számodra sem volt teljesen haszontalan. Valószínűleg világosan kitűnik mindebből, hogy azok közül, aki tanulmányaikban elő tudják segíteni a magyar ifjúságot, én a legkisebb, de azok közül, akik elő akarják segíteni, a legnagyobb vagyok."

*

*

Gyarmati Sándor

A' falusi baromorvos

TARTALOM, BEVEZETÉS

Tartalom

Az orvos szerek lajstroma

I. Hashajtó szerek

II. Hűsítő szerek

III. Fájdalom és görcscsillapítók, tompítók és álomszerzők

IV. Izzasztó 's a' külsőre munkálodó szerek

V. Gyomorerősítő 's szélhajtó szerek

VI. Vizelletre hajtó szerek

VII. Orvosszerek a' föveny és kő ellen

VIII. Giliszták ellen való szerek

IX. Nyál bonyolító szerek

X. A' savanyuságot vagy a' vér élességet emésztő szerek

XI. Felolvasztó szerek köhögésnél, tüdő vagy mejbetegségeknél

XII. A' rothadás, 's a megrothadt csípőség ellen a' testben

XIII. Erősítő szerek

XIV. Külső gyógyító szerek, lohasztásra, 's lágyításra

XV. A' klistyélekről

A' marha betegségekre alkalmaztató szerek

1. A' borjúk ugy nevezett szivürülése ellen

2. A' tehén tőlgye' daganatja ellen

5. A' hasmenés 's vérhas ellen

4. A' borjúk fejér ganéjolása ellen

5. Tetvek ellen

6. A' vérvizellésről

7. A' forróságban való hirtelen ivás következéséről

8. A' fogmozgás ellen

9. Az aranyérről

/span align=10. A' gutaütésről

11. Az úgy nevezett rózsa ellen

12. A' csont korság ellen

13. A' friss lóherétől vagy más egyébtől való hirtelen felfúvódás vagy felpöffedés ellen

14. A' golyva ellen

15. A' fark féreg ellen, a' szarvas marhánál

16. A' rüh, bőr pörsögés és kosz ellen

17. Bögöny szúrások ellen

18. A' vizellet tartóztatásáról

19. A' kehköhögésről vagy a' kehről

20. A' sárgaságról

21. A' bél köszvényről vagy kolikáról 's görcsről a' borjúknál

22. A' vízi kórságról

23. A' vérhasról

24. A' férgektől és más insectumokról

25. Az elveszet étek vágyásról, a' megzabalásról, gyomorfájásról és a' farkas éhségről

26. Szembetegségek

27. A' tagok kiszáradása ellen

28. Az úgy nevezett pók, vagy hólt tetem ellen

29. Kificzamodásról

30. Összezúzásokról, sebekről, daganatokról, és fekélyekről

31. A' körmöknél támadó daganatokról és sebekről

32. A' fül kelésekről, 's fülféregről

33. A' szarvaknak töredezéséről és meghasadásról

34. Megmerevedett tagoknak kigyógyításáról és helyre állításáról

35. Orvosság olly borjúknak, mellyek a' sok szopástól megbetegedtek, vagy hasmenést kaptak

36. Szerek, hogy a' tehenek önmagokat ki nem szopják

37. Szer a' téjnek hibáji ellen

38. A' torok fájásról, és torok gyikról

39. A' nyavalya törésről

40. A' szédülésről

41. A' nyelvrákról, vagy dögdaganatról

42. A' szájban lévő úgy nevezett békákról, vagy nyelvpattanásokról

43. A' belső forráságról és gyúladásokról átaljában

44. A' megzabalásról

45. A' ragadozó tüdőrothadásról vagy a' tüdűgyúladásról

46. A' marhadögről

47. Az álkapczák záródásáról, görcséről

48. Hogy a' szarvasmarhát nyárban ne kínozza a' légy

49. A' hasdugulásról

50. A' megszorúlt szerekről

51. A' tölgyeknek repedezéseiről

52. Fej daganat ellen

53. A' veszettségről dühödtségről

54. Mérges harapásokról, az inak megerőltetéséről

55. A' ficzamításról, az inak megerőltetéséről

56. A' meglágyúlt talpakról

57. Vér tisztító ital

58. Minden tisztátalanságok ellen való szer

60. Marhapor, melly különféle nyavalyák előfordúlásainál igen hasznos, a' vért tisztítja s'a' hizlalást előmozdítja

61. A' nyelven való férgekről

62. Szerek, ha valamelly marha nyavalyát azonnal meg nem lehetne ismerni

63. A' folyatást előmozdítani a' teheneknél

64. Szer, hogy ha valamelly tehén nem akar megborjasodni

65. A' borjazásról

66. A' nádra gyümölcsről

67. A' teherhordó zsacskó előéléséről

68. Az elvetéllésről

69. Ha a' borjuk szopni nem akarnak

70. Ha valamelly tehén nem hagyja magát fejni, vagy a' borjút nem hagyja szopni

71. A' véghurkának kidudorásáról

72. Méreg, mérges gombák és füvek ellen való szerek

73. Az istállóknak ártalmas gőzölgésekből kitisztítására való szerek

A' Juhoknak és sertéseknek nyavalyáikról

I. A' juh nyavalyáiról

Bévezetés

1. A' mételyről

Óltalmazó 's gyógyító szerek

2. A' máj gyúladasról 's a' víz betegségről

3. A'sárgaságról

4. A' gilisztákról, és a' bélköszvényről

5. A' gugáról

6. A' juhrühről

7. A' juhtetűk ellen való szer

8. A' kerengésről

9. A' Juhhimlőről

10. A' rózsáról, vagy a' mint néhol nevezik, Szent Antal tüzéről, vagy még máshol folyósóról (Rothlauf) a' juhoknál

11. A' juhok náthájáról vagy a' juhtakonyról

12. A' juhtüdő rothadásról, vagy a' száraz betegségről

13. Egészséges keverék a' juhoknak nyalni való

14. Kificzamodásokról, sebekről, összezúzásokról a' juhoknál

15. A' juhok vérvizelletéről

16. A' hosszas köhögés ellen való szer

17. Orvos szer a' bárányok száján való tűz ellen

18. A' juhok megdagadt csecseik orvoslására való szer

II. A' sertések nyavalyáiról

1. A' sertések úgy nevezett kereszt csont fenéjéről

2. A' sertések nyelvén támadni szokott, árpa szemnek neveztetett pattanásokról

3. A' sertéseknél találtatni szokott férgekről

4. A' sertéseket mindenféle nyavalyáktól megoltalmazó szer

5. A' hizlalás sikeres előmozdításáról

6. A' szédűlésről

7. A' megzabálásról

8. A' malaczok himlőiről

Bevezetés

(részlet)

I. Az egészség' jelei. A' vidámság', tiszta szemek, meleg szarvak és fülek, simán fekvő szőr, tiszta nyelv, erősen álló fogak, gyors kérődzés, 's jó étek vágyás.

II. Valamelly betegségnek jelei. Az ételre való vágyás' és vidámságnak fogyása, az állat nem kérődzik, szőre fel vagy pedig hátra áll; fülei és szarvai hidegek, szemei folynak vagy homályosak, farkát nem csóválja, nem legyezgeti; fejét lesüti és gyakron megmegrázogatja, egész teste reszket, vagy valamelly tagjai; érütése (pulsusa) szokatlan, vagy igen gyors, vagy lankadt és csendes. Arra is kell figyelmezni, nem üt é ere néhányszor igen lassacskán, azután megmegáll, meg ismét igen sebesen ver, lélekzete rövid, sebes és büdös; nyelve száraz, fehér, sárga vagy épen feketés, 's fogai mozognak, taknya száján vagy orrán bőven folyik; szemei körül sárga karikák vannak, 's előhomlokán sárgálló vonások.

[...]

http://mek.niif.hu/10700/10735/#

*

SUMÉR ÚTRAVALÓ

Régi példaszó mondja:

Neked is át kell menned az alvilág folyóján.

Mikor a fazekas kutyája az égető kemencébe szabadult,

mind megugatta az edényeket.

Félrelépett asszony szavát

férje a törvény kapujában hallja meg.

Hogy nyugodt alvásod legyen,

pontosan végezd a dolgodat!

Cifrán öltözik, a köszöntést se fogadja -

nagyon jól mehet a sora!

Az erős munkája bérét ;

a gyenge gyermekei árát eszi meg.

Kőből és szurokból épített házban ülök:

s egyszerre csak marék agyag hull a fejemre.

Elmégy és elveszed az ellenség földjét -

eljön az ellenség és elveszi a te földedet.

A szamár önmaga alól eszi az almot.

Akit szeretsz;

annak igáját is húzod.

Gyürkőzz neki

Isten is megsegít

.

Ha rosszat teszel barátoddal,

mit cselekszel majd ellenségeddel?

Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon

csak Isten óv meg a veszedelemtől.

Az okos egyszerű vászonnal födi be magát,

az ostoba pompázó köpenybe öltözik.

Halálos beteg vagyok: "Mindent fölélek!"

Meggyógyultam: "Takarékoskodom újra!"

A legmagasabb fal se tartóztatja fel

az éltes gyomor vakmerését!

Nép király nélkül:

nyáj pásztor nélkül.

Legyen urad; legyen királyod

de a főnöködtől féljél!

Elhagyta a várost,

hogy megtekintse az országot.

Szavam megkülönböztet az emberektől

szavam az emberek közé sorol.

Ember - az Isten árnyéka.

Szolga - az ember árnyéka.

De a király az Isten tüköre!

Ragyogó arccal járni-kelni

vagy épp borús homlokkal,

magunkba süppedten kóborolni

nem emberi, méltatlan hozzánk!

A barátság fölbomlik,

az üzlet örökre szól.

(Agyagtáblák 124-126.

+

Bénák városában a sánta: futár.

Amit titkon vallanak meg,

azt könyörületből felejtsd el.

Túl magasra fészkel: nem tud lejönni,

túl alacsonyra fészkel: nem tud felszállni.

A szegény szavát nem fogadják el.

A szegénynek a kölcsön orrát csavarja.

A vándorlás erőt gerjeszt a szegénységben; aki vándorolni

tud, erőssé válik, többre viszi az életben, mint aki egyhelyben ül.

A szegénynek csak aprópénze van.

Tanuló vagy és neved sem tudod? Üsd arcul magad.

Ha az írnoknak szájával együtt mozog a keze, akkor igazán írnok.

Írnok kéz nélkül: énekes torok nélkül.

Írnok vagy ugyan felülről, de nem vagy ember alulról.

Ha az írnok nem ismeri a sumér nyelvet, miféle írnok?

A kis írnok (a tanuló), ha kenyérrel tömi meg a gyomrát, a

tanulásra nem igen figyel.

Inas ugyan, de tud sumérül!

A rókának vicsorog a foga - ám reszket a feje.

Az ökör hosszú életű: örökké hever.

Az ökör a földet rúgta-kaparta: por szóródott a szemébe.

Úri módon építkezel: szolgaként élsz, szolga módon

építkezel: úrként élsz.

Kezet tégy kéz mellé, s fölépül a házad; gyomrot tégy

gyomor mellé, s elpusztul a házad.

Amelyik házban sok derék gyerek van, sosem hűl ki a kapa

s a kosár.

A házhoz üres telek is tartozzék, a szántóhoz szérű is

tartozzék.

Vita a tudóstársak, pletyka a papok között keletkezik.

A bolhához úgy közeledik, mint az oroszlán; de ha munkát

rónak ki rá, úgy surran el, mint az egér.

Ha tudsz valamit, miért rejtegetnéd?

Fog még marni becézett ebed.

Nagyralátó szív nem gondol a pénzzel.

Megfogták mások a kígyót, s ő elmondta a ráolvasást.

Mint az ökör, te sem tudsz megfordulni.

Akit gúzsba kötnek, olyan mint a párduc:

ha közelednek hozzá, harap.

Ökör, úgy jársz-kelsz az utcán, mintha te lennél a felügyelő

Büszkén mondja a szuka: akár sötét kölykeim vannak, akár

világos kölykeim vannak, szeretem gyermekeimet.

(Komoróczy 307-312, A tábla házának gyűjteményeiből.)

*

Honlapajánló

PINDUR

Top 10

Ha már büntetsz, akkor csináld jól!

A dackorszak és egyéb csapások 1.

A dackorszak és egyéb csapások 2.

Egészséges csecsemő táplálása

Rajzfejlődés

Mi az Apgar-skála?

Ha vakmerő, ha bátortalan - szenzomotoros integrációs zavar

Speciális ill. gyógytápszerek

Játékok az első évben

Tekerd le a hangerőt!

+

Legutóbbi 5 cikk

Mit tudnak a babák két és három éves kor között?

Legyünk mi is gyerekek!

Karcsi és a dinoszauruszok

Gondolatok a babaúszásról

Meggyszósz

http://pindur.hu/index.php/cimlap.html

*

A 46-os sárga villamoson

Szövegírók: Szilágyi László

Zeneszerzők: Eisemann Mihály

Dalszöveg

1

Egyszer mégis jegyet váltok,

S örömömben így kiálltok,

Megy a gőzös, megy a gőzös Budapestre.

Ha ezt hallom szemem ragyog,

Ott születnek a szép dalok,

Bé' szavamra büszke vagyok Budapestre.

A sok pesti nóta közül megtanítom egyre,

Vegye elő a vonóját, s húzza a fülembe.

Refr.:

A negyvenhatos sárga villamoson

sietek a babámhoz!

Nincs egy hatos a zsebembe, tudom,

de engem ezért ne átkozz!

Sej, haj Lina --nincs itt hiba,

úgyis potyán engednek be a moziba.

A negyvenhatos sárga villamoson --sietek a babámhoz!”

2

Jöjjön, kérem oda velem, Hol a kedves tantusz terem,

Nincsen szebb hely, higgyen nekem, Budapestnél.

Ott, ahol a Margit-sziget,

Megbolondít annyi szívet,

Tessék kérem, máris vihet, szívem nem fél.

Szebb nótát már a fülembe úgysem húzhat ennél, Itt egy tantusz, mintha tényleg villamoson mennél.

Refr.: A negyvenhatos sárga villamoson sietek a babámhoz!

Nincs egy hatos a zsebembe, tudom,

de engem ezért ne átkozz!

Sej, haj Lina nincs itt hiba, úgyis potyán engednek be a moziba.

A negyvenhatos sárga villamoson

sietek a babámhoz!

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/42510/kiss-manyi/a-46-os-sarga-villamoson-zeneszoveg.html

*

ERDÉLYI JÓZSEF

MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

8433.

Villám vissza nem tér.

8434.

Messze villámnak késő mennydörgése.

8435.

Ha fénylik Vincze, megtelik a pincze.

8436.

Kerteletlen virág hamar elenyész.

8437.

Egy virág nem hozza meg a tavaszt. K.

8438.

Nem minden virágból lesz gyümölcs.

8439.

Az irott virágot sokan dicsérik, de senki sem szagolja.

8440.

Helybenhagyta mint viski szakács az ételt.

8441.

Föl sem veszi mint Visontai az üres kulacsot.

8442.

Vissza nem adom fejében vitte el. (5456.)

8443.

Visszavárd, a mit mással cselekszel.

8444.

A nagy visszavonás lesz házadban romlás. KV.

8445.

Nem gomba a vitéz hogy minden ganéjban megteremjen.

8446.

A vitéz kenyere bizony véres kenyér. KV.

8447.

Vitéz az ágy alatt./a kályha megett./a poharak között.

8448.

Félénk vitéznek szaladj a vára. D.

8449.

Vitézre nem szállhat véletlen a szerencse. KV.

8450.

Könnyü ott vitéznek lenni, hol nincs ellenség.

8451.

Vitéz embernek pókháló is vár.

8452.

Kevély vitéz hamar vész.

8453.

Kár a vitéznek, serény paripának megvénhedni. KV.

8454.

Lassu viz partot mos.

8455.

Árad a viz, meg elapad.

8456.

Vizre vinni. (4000.)

8457.

Vizre viszi, szomjan hagyja.

8458.

Elül viz, hátul tüz.

8459.

Viz is megszokja árkát.

8460.

Viz is örömestebb jár a szokott uton.

8461.

Forrásánál legjobb a viz.

8462.

Viz ellen uszni. (3251.)

8463.

Megteszem, ha vizet iszom is.

8464.

Ki felől isten elvégezte hogy felakaszszák, nem hal a vizbe.

8465.

Nem sok vizet zavar.

Vizet sem tud zavarni.

8466.

Följebb járt a viznél. D. (1726.)

8467.

Akárminő viznek legjobb a csendese.

8468.

Addig lépj a vizbe, mig kövét látod.

8469.

Viznek öregében fogják a nagy halat.

8470.

Vizet sem látott, mióta a bába megmosdatta.

8471.

Köszönje meg a viz, ha megmosdol benne.

8472.

Sok jó vizet kell megutálni, ha eredetét nézed. K.

8473.

Vizet markol.

8474.

Rostával méri a vizet. K.

8475.

Nincs a viznek gerendája./rakonczája.

8476.

Hideg vizzel leönteni.

8477.

Nem csekély vizben tapogat. P.

8478.

A tiszta vizet is megszüri. (1809.)

8479.

Nem sok kárt tesz a vizben.

8480.

Ne menj a vizbe, nem halsz bele. (2495.)

8481.

Szenes viz neki.

8482.

Jó viz a malmára.

8483.

Vizbe haló habhoz is kap. K.

8484.

Kapkod mint a vizbe haló.

8485.

Olyan mint a teknőben zugó viz.

8486.

Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta. D.

8487.

Ha vize van, bort iszik, ha vize nincs, vizet iszik.

8488.

Istenadta vize, se ize se büze.

8489.

Veszteg álló viznek nem kell hinni.

8490.

Vizitaltól nád terem orrodban. M.

8491.

Tetszik, ha volna, de ugyan nincs. KV.

8492.

Jó volna, ha volna.

8493.

Voltnak és meglettnek szemérmes orczája. KV.

8494.

Völgynek lassan, a hegy maga tanít. (3576.)

8495.

Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó.

8496.

Vörös ember ha jó, igen jó.