|
BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE
ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA
SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK
PETŐFI SÁNDOR
ITT BENN VAGYOK A FÉRFIKOR NYARÁBAN...
.
Itt benn vagyok a férfikor nyarában,
Az ifjuságnak eltűnt tavasza,
Magával vitte a sok szép virágot,
A sok szép álmot, amelyet hoza,
Magával vitte a zengő pacsírtát,
Mely fel-felköltött piros hajnalon...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!
.
Elszállt az égről a piros sugár és
Elszállt a földről a dalos madár,
Üres fészkébe énekelni a bús
Szellő vagy a haragos vihar jár:
Ábrándaimnak száraz erdejében
Csörög, csörög már s nem susog a lomb...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!
.
Az ég arany hajnalcsillagja s a föld
Ezüst harmatja mind, mind elvesze,
Letörlé őket kérlelhetlenűl a
Rideg valóság szigorú keze;
Felhők borongnak, s rekkenő meleg van,
A gondok fojtó levegője nyom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!
.
Regényes bércek kősziklái közt folyt
Csengő morajjal egy tündér patak,
Dicsvágy patakja! ajkaim belőle
Sok boldogító mámort ittanak.
Foly még ma is, de más igyék vizéből,
Én nem iszom, többé nem szomjazom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!
.
Ha elfordúlok enmagamtul és mint
Polgár végigtekintem a hazát,
Szemem megromlott satnya ivadékot,
Egy pusztulásnak indult népet lát.
Karom feszűl, szivem tombol! mi haszna?
Mást nem tehetek, csak sirathatom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes angyalom!
.
Szeress, szeress, mint én szeretlek téged,
Oly lángolón, oly véghetetlenűl,
Áraszd reám a fényt s a melegséget,
Mely isten arcáról szivedbe gyűl;
Az a te szíved egyetlen világom,
Nappal napom és éjjel csillagom...
Milyen sötét vón a világ, az élet,
Ha nem szeretnél, fényes csillagom!
.
Pest, 1848. szeptember
*
GOLYÓK SIVÍTNAK, KARDOK CSENGENEK...
.
Golyók sivítnak, kardok csengenek,
A zöld mezőt piros vér festi meg,
Csaták zajától zeng a föld s az ég,
S te hősi költő, te itthon vagy még!
.
Azért daloltál harci vágyakat,
Azért daloltad bátorságodat,
Hogy amidőn a harc előkerűl,
Te honn a sutban gyáva szívvel űlj! -
.
Ilyen beszédeket tart a világ,
Rám így röpíti a gúnynak nyilát,
És én reá csak elmosolyodom,
És a magamét hozzágondolom.
.
Azt gondolom: csak gyönge emberek,
Nem győznek most gyalázni engemet,
S nem győznek majd dicsérni egykoron!...
Nem gonodolok mást, csak ezt gondolom.
.
Ne magyarázza senki énnekem,
Tudom nagyon jól, hol van a helyem?
Ha itt végzem kötelességemet,
Csatába s a pokolba is megyek!
.
Pest, 1848. szeptember
*
A HEGYEK KÖZT
.
Ott alant, alant, a mélyben,
A kék messzeség ködében,
Ott a város... csak ugy rémlik,
Mint a múlt, amelyet félig
Átadott immár a lélek
A felejtés éjjelének.
Kinn vagyok a természetben,
Fönn magasra nőtt hegyekben;
Magas e hely, itt pihen meg
Koronként a vándor felleg,
S ha itt volnék éjjelenként,
Csillagokkal beszélgetnék.
Lenn a völgyben, lenn a mélyben,
A kék messzeség ködében,
A város távol zajában
Hagytam gondod, hazám s házam!
Ott lenn hagytam minden gondot,
Mely szívem fölött borongott,
Melynek sötét árnyékában
Mint rideg kőszikla álltam.
Ne bántsatok, ne bántsatok,
Ha egy rövid napot lopok
A magam mulatságának,
Hisz eleget élek másnak!...
Minden lenn maradt, ami bánt,
Nem hoztam föl magammal mást,
Csak ami boldogságot ad,
Kedvesemet és lantomat.
Kedvesem, ki egy személyben
Asszony s gyermek, örömében
Jön és megyen, pillangót űz,
Virágot szed, koszorút fűz,
Majd eltűnik, majd előjön;
Ugy lebeg a hegytetőkön,
Mint egy álom tüneménye,
Mint e rengeteg tündére.
Én merengve, oh természet,
Örök szépségidre nézek,
S szemeimnek bámultában
Néma, de szent imádság van.
Mint felém repeső szivek,
Rezgenek a falevelek,
S ábrándos suttogásukban
Mennyi kedves, szép titok van!
Fáktól vagyok körülvéve,
S mint édes fia fejére
Áldó keze az atyának,
Ugy hajolnak rám az ágak.
Istenem, de boldog vagyok!
Majd, hogy sírva nem fakadok.
.
Zugliget, 1848. szeptember 8.
*
A BOKOR A VIHARHOZ
.
Lassaban, haragos lelkek testvére, vihar, hogy
Lombjaim árnyékát szét ne zilálja dühöd!
Szentegyház vagyok én, e fészek bennem az oltár,
És ezen oltárnak papja a kis csalogány.
Hadd dícsérje, ne bántsd, éneklésével az istent,
A természetet, a szent közös édesanyát.
.
Zugliget, 1848. szeptember 8.
*
2012. június 10. – Vasárnap, Úrnapja,
Krisztus szent testének és vérének ünnepe
A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján,
amikor a húsvéti bárányt feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): „Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?” Erre elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: „Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás,
ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk.” A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Vegyétek, ez az én testem.” Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: „Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek:
nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában.” Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák-hegyére.
Mk 14,12-16. 22-26
+
Elmélkedés:
Hitünk szent titka
A gazdasági válság kezdete óta világszerte mindennapossá váltak az utcai tüntetések, amelyekről rendszeresen hírt hallunk. Általában az elégedetlen, mármint a jövedelmükkel elégedetlen emberek vonulnak az utcára magasabb fizetést követelve. Más esetekben az utcai tüntetések politikai vonatkozásúak, vagy egy társadalmi problémára akarják felhívni a figyelmet a szervezők, illetve a résztvevők. Az ilyen utcai megmozdulások sokszor megmaradnak a békés felvonulás szintjén, máskor azonban sajnos elszabadulnak az indulatok és akár napokra vagy hetekre csatatérré
változtatnak egy várost komoly anyagi károkat okozva, s főként veszélyes sérüléseket okozva embereknek.
Évente két alkalommal a katolikus hívők is az utcára vonulnak papjaik és püspökeik vezetésével, de ezek a rendezvények különböznek az imént említettektől. A vallásos emberek nem fizetésemelést követelnek és nem politikai véleményüket akarják kifejezni, hanem egészen más szándékkal lépnek ki a templom falai közül. A húsvéti feltámadási körmenet és az úrnapi körmenet külsőleg talán hasonlít egy békés felvonuláshoz, de egészen más a szándéka. Hitünk alapját, életünk forrását, Jézus Krisztust mutatjuk meg a világnak, aki valóságosan jelen van az Oltáriszentségben. Őt visszük a körmeneten, hogy áldja meg a világot, városainkat és falvainkat, ő áldjon meg bennünket. A körmenettel nem a feltűnést keressük és nem a közlekedést akarjuk megzavarni, hanem szeretnénk megmutatni, hogy
Isten jelen van köztük, jelen van a világban.
A mai ünnep evangéliumában az utolsó vacsorán történtekről hallottunk, amikor Jézus a kenyeret saját testeként adta apostolainak, majd pedig a bort saját véreként adta nekik meghagyván, hogy cselekedetét az ő emlékezetére ismételjék meg. Az Egyház az Úr kívánságának a szentmisében tesz eleget, amikor a felszentelt pap Krisztus személyében és az Egyház
nevében átváltoztatja a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és véréve. A szentmise lényegét sajnos még a felnőtt hívők közül is sokan félreértik, amikor azt gondolják, hogy a mise az utolsó vacsora megjelenítése, annak megismétlése, amit Krisztus ezen az apostolaival elköltött étkezésen tett.
Valójában azonban a szentmise Jézus keresztáldozatának a megjelenítése, hiszen a mi Urunk a kereszten adta oda visszavonhatatlanul önmagát Istennek és nekünk. Felajánlása ebben az értelemben Istennek értünk bemutatott áldozat volt. A szentmisében tehát mindenekelőtt Krisztus keresztáldoztára emlékezünk, valamint az ő feltámadására is, amely annak
jele, hogy az Atya elfogadta az ő áldozatát. Ha ezen a gondolatmeneten továbbhaladunk, rögtön megértjük, hogy a szentmisén való részvételünk akkor teljes, ha nem csupán emlékezésnek és ünneplésnek tartjuk azt, hanem
Krisztus áldozatához odatesszük a mi áldozatunkat is, azaz felajánljuk önmagunkat Istennek. A szentmise ugyanis nem csupán a miséző pap áldozata, hanem minden hívő áldozata is, hiszen a pap mind a maga, mind a résztvevők nevében mutatja be ezt az áldozatot.
A szentmise fontos mozzanata, amikor az átváltoztatott kenyérre és borra mutatva elhangzik a következő: Íme, hitünk szent titka. Oltáriszentség hitünk szent titka. Az átváltoztatott kenyérbe és borban Krisztus valóságosan és titokzatosan jelen van. Erre a titokra figyelünk, ezt a titkot ünnepeljük. A XVI. Benedek pápa által meghirdetett és idén októberben kezdődő Hit éve jó alkalom lesz számunkra, hogy hitünkben megerősödjünk. Készüljünk a Hit évére már most azzal, hogy hitünknek ezt a csodálatos titkát és a benne rejlő csodálatos erőt újra felfedezzük.
© Horváth István Sándor
+
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Hittel valljuk, hogy jelen vagy az
Oltáriszentségben, amely az örök élet kenyere számunkra. E titokzatos kenyér a te áldozatodat teszi jelenvalóvá, hogy lelkünk tápláléka légy. Élj bennünk Szent Tested által, hogy életünket a te szolgálatodra és az evangélium hirdetésére szenteljük. Úgy akarunk élni, ahogyan te éltél, és úgy akarunk szeretni mindenkit, ahogyan te szeretsz minket. Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/
15:15, Vasárnap (június 10.), DUNA Televízió
A peleskei nótárius
magyar tévéfilm, 60 perc, 1975
író: Gvadányi József
szereplő(k):
Páger Antal (Nagy Zajtai István, nótárius)
Pap Éva (Desdemona)
Bilicsi Tivadar (Hoffer úr)
Garas Dezső (Páter Mörder Jonatán)
Béres Ilona (Tóthi Dorka)
Agárdy Gábor (Baczur Gazsi)
Kalocsay Miklós (Zajtai Sándor)
Borbás Gabi (Hoffer Fánika)
Miklósy György (Maestro Amoretti)
Szilágyi Tibor (Othello)
Komlós Juci (Notárisné)
Bod Teréz (Griffné)
Gálvölgyi János (Tóbiás)
A peleskei nótáriushoz állami hivatalnok érkezik: Fátermörder Jonatán a császár parancsát hozza, mely szerint be kell záratni az összes magyar iskolát. A tisztességben megoszült nótárius Budára utazik, hogy méltóságos kormányhivatalnokokra ráborítsa az asztalt. Eközben persze idot szakít a fovárosban tanuló fiára, Sándorra is, aki állítólag belehabarodott valami fehérszemélybe...
A Peleskei nótárius a magyar humor egyik hagyományossá vált tipikus alakja, melyet Gvadányi József gróf teremtett meg az 1790. megjelent szatirikus verses elbeszélésében. A nótárius az ősi erkölcsökhöz ragaszkodó, szűk látókörű, a világtól kissé elmaradt, de egészséges észjárású és romlatlan falusi magyar ember képviselője, aki a fővárosi élet modern viszonyai közé jutva, szembeszáll az ő világnézetével ellenkező viszonyokkal, s ósdiságával egyrészt kissé komikussá lesz, de másrészt rokonszenvessé is, amikor a művelődéssel könnyen velejáró idegenszerűséget és léhaságot korholja a korabeli Magyarországon. Gvadányi műve után készült Gaál József azonos című bohózata 1838-ban, mely mindeddig legjobb és legnépszerűbb bohózatunk.
+
Gvadányi József
Egy falusi nótáriusnak budai útazása...
Tartalom
AJÁNLÓ LEVÉL.
ELŐ JÁRÓ BESZÉD.
ELSŐ RÉSZ.
A' mellyben a' Szerző ki teszi ki légyen, hol lakjon, és mi okra való nézve tökéllette el magában Budára el menni. Miképpen készűlt fel, és miként indúlt ki házától, elő beszélli, és minden történetjeit elő számlálja, valamik estenek, mind addig, miglen Tisza-Füredet érte.
MÁSADIK RÉSZ.
A' mellyben a' Nótárius elő beszélli, mint mene Tisza Füredig; ott a' vasas németekkel melly nagy bajja vólt, mint méne el onnét Örsnek eránnyába, jól tartván magát, és Árokszállása felé meg indúlván éjtszaka mint tévelyedett-el, mennyit szenvedett égi háború támadván, mint esett bé a' Tsősz árkába, miként mászott ki, és egy tsikós tanyát érvén, ott meg szárasztván magát el indúlásáig szóll.
HARMADIK RÉSZ.
Ebben le írja a' Nótárius érkezését Jász-Berénybe, ottan mit mívelt, miként mene ki. Aszódon, Tzinkotán által menvén, mit gondolt Pestet, és Budát látván. És Pesten által menvén Budára, hol, és kinél vette szállását.
NEGYEDIK RÉSZ.
A' mellyben Budát, Pestet, és ezeknek vidékét írja le.
ÖTÖDIK RÉSZ.
Sajnálja a' Nótárius Budai útját, mivel azt gondolta, hogy Budán ollyan régi Magyarokat fog találni, mint valaha lakták, ollyan Dámákat is; de reménységébe meg tsalattatván, le írja a' régi Magyar őltözeteket.
HATODIK RÉSZ.
A' Nótárius kérvén a' Cancellistát, hogy vezesse olly helyekre, a' hol magyar Urakat 's Dámákat láthatna, e1 vezette őtet az Ország Házához, Komédiába, a' Barátok Templomába; elő beszélli mit látott.
HETEDIK RÉSZ.
Ebben hoszszasan elő beszélli a' Nótárius miképpen tsúfolta magok viseletekért minden Rendből lévő Magyarokat.
NYOLTZADIK RÉSZ.
Tovább is elő beszélli hoszszasan miként még másokat is tsúfolt, kiváltképpen egy Magyar Lovas Kapitánnyal esett dolgát.
KILENTZEDIK RÉSZ.
Ebben elő beszélli, hogy a' Tabánban a' Rátz Birónak temetésén lévén, az mint ment véghez. Azon nap estve Pestre a' Bálba által menvén; le írja a' Bál házát, abba miket látott, mint vatsorált, egy Maskarába őltözet öreg Úrral miként bánt, mind addig mi történt ottan, míglen a' szállására aludni ment.
TIZEDIK RÉSZ.
Ebben elő beszéli, haza menvén mit beszéllett a' Cancellistával, és hogy a' helybe Pestre által menvén, ott miket látot. Melly utánn Magyar Dámákkal némelly helyeken öszve akadván tsúfos őltözetjekért azokkal mint bánt, miként tsúfolta, hoszszasan elő adja, mind addig miglen szállására feküdni haza ment.
TIZENEGYEDIK RÉSZ.
Le feküdvén a' Nótórius a' Szobájába, éjtszaka az útszán lármát hall, fel kelvén regvel, látja tele lenni néppel az útszákat, és mindeneket lát nyughatatlanságba lenni. Bé jövén a' Cancellista a' szobájába szomorúan jelenti nékie, hogy Török háború vagyon: erre ő a' Duna hídjára fut, itten egy nagy Úrra akadván, e' meg beszélli nékie, mért vagyon a' Török háború. Le írja, mit látott a' Duna hidján. Meg ijedt, haza készűl. El adja zsufa fakó lovát, egy Kapitánynak. Aztat is le írja, mint viselte magát, hogy a' Kapitány próbáltatta.
TIZENKETTŐDIK RÉSZ.
El adván a' lovát a' Nótárius meg búsúlt, hagy miképpen megyen baza. A' Cancellista tanátsot ád nékie, hogy menjen által Pestre; mivel éppen vásár vala, ott fog találni Szathmári Görögöket, vagy is Szigethi Őrményeket, a kikkel haza fog mehetni, meg is alkudott, és le írja, a' Serfőző mikép botsátotta el, melly reménységgel. Le írja bútsúzását, és útját, míg Szathmár várossába ért.
UTÓLSÓ RÉSZ.
A' Nótárius a' Görög' háza előtt lármát hallván, ki mégyen, 's látja, hogy azt a' Verbunk tészi, meg réműl közöttök mundírban Sándor Fiát látván. Evvel való beszédit le írja, és mint adta atyai áldását reája. A' Szomszédja szekerén estvére haza megy Peleskére. Le írja melly pompával jött a Tanáts köszöntésére, és melly orátzióval ő is viszont fogadta aztat. Le írja Sándor Fia miatt Felesége szomorúságban lévén, aztat miként nyúgosztalta meg, miket szóllott Sándorról nékie. Végtére meg egygyezett a' Feleségével; mivel még egy Latzi nevezetű Fia volt, hogy véle el vétetik a' Mester Leánnyát, hogy így ha fel nőnek ezen gyermekek mellettek halhassanak meg. Le írja, hogy tsak Nótárius maradott, bé fejezvén verseit azzal.
TÓLDALÉK: A' PELESKEI NÓTÁRIUSNAK Hideg lelésétől való szűn napjain Versekbe foglalt elmélkedése.
UGYAN ANNAK egy Pozsonyi Nevendék Paphoz a' Királyi Szemináriumban írott LEVELE.
Ajánlás
Sokáig gondolkodtam, meg vallom, alatsony sorsú ember lévén, kinek bátorkodjam ajánlani ezen tsekély munkámat. A' dolog nagy tusakodást okozván bennem, végtére eztet mondám magamban:
Audaces fortuna juvat, timidosque repellit.
Tehát én eztet nem tsak egyedűl egy Méltóságban lévő Úrnak, avagy Aszszonynak fogom fel ajánlani, hanen mivel ehez fogtam 1787. Eszt. Skorpi Havának másadikán, és végeztem Bak Havának huszodikán, új esztendő ajándékúl az 1788-ban mindnyájának Hazánkban élő érdemes, és minden Renden lévő Gavaléroknak, és Dámáknak mint tükört bé fogom nyújtani, 's nyújtom is, tudván azt, hogy minden Gavaléroknak, 's Dámáknak Toaletjén: az az: öltöző asztalán ezen mostani nagy világba tükrök szoktanak lenni, hogy azokba nézvén, meg láthassák, melly rendel rakta reájok a' módit a' kamarás inas, vagy a' Dámákra a' kamarás leány. Táplál a' reménység, hogy ezen tükör ajándékom azon tükröknél annyival kedvesebb lészen, mivel hogy ez nem Velentzében pallérozott Kristályból vagyon tsinálva, mint azok; egyedűl téntából, 's papirosból áll; még is ebben jobban fogják magokat főtől fogva talpig meg látni, mint a magokéban. Óhajtom egyedűl tsak azt, és kérem is, hogy ebbe gyakran méltóztassanak tekínteni, hogy így meg látván magokat, mind azokat, a' mellyek renden kívül valók, és az egészséges elmét fel múlják, ne hogy magokon viseljék; sőt mint egy majd bálványozást ki írtsák, és számkivessék.
Ha ezen tzélját munkám el éri; akkor Názóval örömest fogom eztet énekelni:
Ite triumphales circum mea tempora Lauri,
mert így óhajtott tárgyamhoz jutok.
Vegyék tehát kedvesen ezen új esztendő tükör ajándékomat Hazánkban élő Gavalérok, 's Dámák, és legyenek bizonyosak, hogy vagyok
Mindnyájoknak
Költt Nagy Peleskén,
Víz öntőnek 1. napján 1788. Eszt.
Tökélletes Tisztelője
a' SZERZŐ.
http://mek.niif.hu/10200/10263/index.phtml#
*
Dr. Tóth Zoltán József (Phd) címzetes és egyetemi docens
Az új Alaptörvény:
A történeti hagyományok és a monetáris hatalom 2/2
Folytatás
A történelmi hagyomány, modern jogállamiság és Magyarország új Alaptörvénye
Az alaptörvény értelmezésekor történeti szempontból az első kérdésként merül fel, hogy helyre kívánja-e állítani a magyar állam és politikai rendszerének folytonosságát a történeti magyar állam törvényes rendszereivel.
http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/06/09/az-uj-alaptorveny-a-torteneti-hagyomanyok-es-a-monetaris-hatalom-22/
*
A PILIS – HEGYSÉGRŐL
Hang - anyag, egy intézmények és hivatalos szervek által nem támogatott kutatás néhány részletéről, amely ahhoz méltó keretet jelenthet, hogy beindítsa a tönkrevert nemzeti érzelmeket, s felkeltse a tudomány érdeklődését.
Mindezen érdeklődések hiányában a Pilis - hegység tabu - téma és hős - romantika maradna, amelyen máris túlfutott az idő. Mert jelenleg sokan ülünk egy csónakban, mindenki másként fogja az evezőt és valamennyi össze nem hangolt kutatás a legnagyobb nemzetietlen ellenerőnek; a közömbösségnek kedvez.
A Pilis - hegység olyan hézag természet - adta és nemzeti értékeink között, amelyet csak pozitív tartalommal szabadna betölteni.
http://szokelajos.extra.hu/pilis-hegysegrol
*
2:40, Hétfő (június 11.), Duna World
Zárt tárgyalás
fekete-fehér, magyar krimi, 85 perc, 1940
rendező: Radványi Géza
zeneszerző: Fényes Szabolcs
operatőr: Icsey Rezső
szereplő(k):
Páger Antal (Dr. Benedek Gábor)
Tasnády-Fekete Mária (Anna)
Tímár József (Szentgyörgyi Péter)
Somlay Artúr (Tibor, ügyész)
Bihari József (Ács)
Vaszary Piri (Trafikosné)
Rózsahegyi Kálmán (Doktor)
Dr. Benedek Gábor, a híres ügyvéd egy gyilkost véd, aki féltékenységből megölte feleségét. Gábor házassága rendben, szereti a feleségét, Annát. Még elképzelni sem tudná, hogy nélküle éljen. Boldog, úgy érzi minden rendben van közöttük. Aztán egy szép napon feltűnik a kisvárosban Szentgyörgyi Péter, az asszony régi szerelme. Valamikor Anna is zongoraművésznek készült, mint Péter, de aztán férjhez ment és lemondott a karrierről. A "régi szerelem" felbukkanása hogy, hogy nem felébreszti Annában az eltemetett, másfajta élet vágyát.
+
Hozzászólás – port.hu
Radványi ismét egy komoly témához nyúlt, bár a problémát több más film is feldolgozta (egy részük pár évvel később, mint a Zárt tárgyalás). Különös szerelmi háromszög bontakozik ki a szemünk előtt. Adott az elfoglalt férj, illetve az unatkozó feleség, s kettejük látszatboldogságába "berobban" egy harmadik, aki ebben az esetben a feleség egykori kedvese. Hamar kiderül, hogy a feleség boldogtalan, hiszen a zongoraművésznek rövid időn belül sikerül hatnia rá. Bennem felmerült a kérdés, hogy mennyire erkölcsös dolog egy férjezett nővel kikezdeni, Szentgyörgyi talán nem a leghelyesebben járt el. Anna szerette ugyan a férjét, s nem akart engedni a művésznek, mégsem tette jól, hogy alkalmat adott a pletykálkodásra (ugyanis nem feltétlenül pozitív dolog, hogy egy férjes asszony többször is egy idegen férfival mutatkozik kettesben, ráadásul néha kissé kompromittáló helyzetben). Gábor pedig nem figyelt oda kellőképpen a feleségére, ezért az könnyedén "prédává" válhatott. Ebből az a tanulság, hogy a házaspár nem beszélte meg egymással a felmerülő problémákat, keveset foglalkoztak egymással, lényegében véve felszínessé vált a kapcsolatuk. A cím talán arra is utalhat, hogy Gábor a saját lelkében vívta meg a harcát, s titkolni akarta mindazt, ami már lényegében véve nyílt titok volt. A befejezés számomra kicsit meseszerű volt, talán sziruposnak is lehet nevezni. Páger szokás szerint jól játszott, Tasnády-Fekete Mária talán picit halványabb volt, Tímár József a szokásos "negédességet" hozta. Egy epizódszerepben a viszonylag fiatal Bihari József látható, emellett pedig olyan színészek játszanak a filmben, mint Somlay Artúr, Vaszary Piri vagy Rózsahegyi Kálmán.
*
A 83. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kiadványok
A 83. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kiadványokat tekinthetik meg műfaji csoportok szerint. A háttéranyagokat az egyes kötetekhez linkeltük.
http://www.irodalmijelen.hu/node/13837
*
NAGY LÁSZLÓ
Szólítlak, hattyú
Énekes Budai Ilonának
Ördög koholta, ő nyüstölte
fölénk ezt az éjt, hol az ármány
bullái fekete zsinóron
függnek, megannyi mérges lepény,
majálisra ólom-okádmány,
hogy gőzüktől elsorvad a fény
és lepusztul szánkról az ózon.
Ólom-ingák, ha mozdulsz, ütnek,
nem moccansz meg, úgyis pofoznak,
ítélete ádáz betüknek
lélekben, hasban új csikarás,
s kell álmodni tovább a rosszat.
.
Fekete zsinór-erdőn át is
látok azonos kínt: szivárvány
havasán az ostor virágzik,
s virágom hervad a hahota
hóhérpados nyújtó-csigáján.
Gúny bitangol akár a járvány,
beront a tűzhelyhez akárhol,
rendelkezik mint nyegle ficsúr,
utálattal mindeem style=nt kirámol,
szabad keze bóvlit virágzik,
országutat ír nyála, kitúr,
kitaszít a házból, hazából.
.
Herceg, szabad-e énekelni,
égre kelni mint a pilóta,
vagy csak porszemen térdepelni,
úrhatalmad ahogy kirótta?
S mert rossz álmom nem szakad meg itt:
új gótika épül sebekből,
sóhaj aranyozza íveit,
harangsora: bók és bók és bársony,
s néma, nem szólít, nem serkent föl,
aki itt sujtva sohase kel föl.
Rémálmom temploma, s én alul
izzok, szavamat nem halkítom,
de sikoltom halhatatlanul:
Úristen, én nem vagyok itthon?
.
Szállj ide, hattyú, elfáradtam,
elfogyok, rongálnak rossz pörök,
félek, nyílik a föld alattam,
s hattyúm, ha éretted feltörök,
félek, hogy már csak fű-alakban.
Égek, csőrödben jó vizet hozz
onnan, hol a vadhattyak isznak,
kétségeimből is föloldozz,
gondozz, ahol fém ért a csonthoz,
tűzz elém zöld ágat, hogy bízzak.
Hol még a tavasz, ha fekete
havak pillognak földön, égen,
s bandába tömődnek? – de ha te
megsegítesz, biztos elérem.
.
Szólítlak, hattyúi hó-eke,
sátánpalástot széthasító,
te vagy a jó sugarasító,
jó hitem nyerge, rosszat irtó,
hogy jobb-magamhoz is jussak el -
emelj föl engem, hadd siessek,
vágj utat árva földieknek
szárnyaddal s torkod élivel!
*
Jeruzsálemi Szent Szofroniusz imája
Ó, Mária, te valóban áldott vagy az asszonyok között, mivel az Éva elenni átkot áldássá változtattad, mivel úgy cselekedtél, hogy Ádám is áldott legyen.
Valóban áldott vagy az asszonyok között, mivel a Mennyei Atya áldása általad áradt szét az emberekre, és szabadította meg őket az ősi átoktól.
Valóban áldott vagy te az asszonyok között, mivel ősszüleid általad találtak üdvösséget, minthogy neked kellett világra hoznod az Üdvözítőt, aki elnyeri majd Istentől az üdvösséget.
Valóban áldott vagy te az asszonyok között, mivel férfi közreműködése nélkül termetted meg azt a gyümölcsöt, amely áldást ad az egész világnak, és megszabadítja a tövist termő átoktól.
Valóban áldott vagy te az asszonyok között, mert Isten valódi anyja lettél.
És valóban, ha az, Aki tőled született, a megtestesült Isten, akkor téged joggal nevezünk Isten Anyjának mivel valóban Istent hoztál a világra.
(forrás: A szentek kincsesháza)
*
Mécs László
Mindég beléjük ütközöl
Leszámoltál már mézzel és tavasszal.
A messiási csúcsok zord világa
mint mágnesút: vonz, húz, leköt: hiába!
valahogyan
mindig beléjük ütközöl.
Tar ormokon elédvirulnak Évák:
vérlázító, ôs, szűz kíváncsisággal
babrálnak duzzadt, kincses almaággal,
s te daccal vágsz
az útba véres lábnyomot.
Utánad vágtat vágyak paripáján
sok-sok királyi, kéjes Kleopátra,
virágos lasszót vet rád, vonszol hátra,
s te konokul
csak mégy a csillagok felé!
A lábod törlik illatos hajukkal
bűnös-virágos testű Magdalénák,
a szánalom-olajtól ernyedt-bénák
a lábaid,
s hívod a mindenszenteket.
Találkozol szelíd eronikákkal:
ártatlanságuk fehér keszkenôje
lelkedrôl véres harmatot töröl le,
de mégy tovább,
hol asszony többé nem terem!
A Férfiak Tátráján állsz: hiába!
diákkorod völgyébôl fölsodorja
holt Hófehérkét a Tavasz viharja,
reádtekint,
s halottal nem tudsz küzdeni!
(Rabszolgák énekelnek, 1925)
*
Marx György
Eötvös Egyetem Atomfizikai Tanszéke
A MARSLAKÓK LEGENDÁJA
Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok. (Isaac Asimov)
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9703/marsl.html
*
Sebestyén István
2012. 05. 25. (XVI/21)
A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok
Interjú Komoróczy Géza történészprofesszorral
A magyar történetírás meglehetősen szűk keresztmetszetben tárgyalja a zsidók magyarországi történetét: a holokauszt tragédiája előtti időkből jellemzően jelentéktelen idegenekként vagy kapitalista gyárosokként tűnnek fel előttünk - miközben egy szerzetes feljegyzése szerint a magyarok már a 10. században szerettek azzal büszkélkedni, hogy a zsidóktól származnak. A zsidók története Magyarországon című kétkötetes gigantikus munkájában Komoróczy Géza professzor tudományos alapossággal vizsgálja a két nép közös történelmét.
http://www.hetek.hu/interju/201205/a_zsido_arpad_fejedelem_es_a_melymagyarok
+
Áttörés a magyar őstörténet-kutatásban:
"A magyarok a zsidóktól származnak",
és "Árpád fejedelem is zsidó"
Mivel a történettudomány kulcspozícióit is zsidók, illetve az ő szolgálatukban álló filoszemiták népesítik be, ne csodálkozzunk, ha meghamisítják a múltunkat. És nem csupán a 19. század második felének és a 20. századnak a történetét mutatják be hamis fényben, hanem egyre gyakrabban pedzegetik a „tudósok”, hogy a zsidók már a honfoglalás előtt is éltek a Kárpát-medencében, sőt egyesek szerint az sincsen kizárva, hogy a honfoglalók között is jelentős számban voltak zsidók. Mi több, Komoróczy Géza zsidó történész professzor a minap egyértelműen ki is mondta: Árpád fejedelem igenis zsidó volt.
http://kuruc.info/r/7/97214/
*
Gilgames eposz
A Gilgames eposz, az egyik legősibb elbeszélő költemény, jelentősége abban áll, hogy történelemkönyvként elmeséli a régmúlt eseményeit, ráadásul hihetetlenül alaposan. Ez a történelemkönyv sok esetben megerősíti az addigi elképzeléseket, melyeket a régészeti leletek alapján állítottak fel, illetve maga a Biblia is merített az itt leírtakból. Ennél csak egy régebbi eposz létezik, a Teremtés eposz, mely a Föld teremtését meséli el.
Az eposz agyagtáblákon maradt fenn, részben akkád nyelven, részben asszír, babiloni, hetita fordítás formájában.A cselekmény majdnem 5.000 évvel ezelőtt játszódik, a régi sumer ( mah-gar ) civilizáció idején, időszámításunk előtt 2.900 körül. Az agyagtáblákra először időszámításunk előtt 2.500 körül írták le, ékírásos formában. Főhőse Gilgames, a király, aki megtagadta a halandóságot, és halhatatlan akart lenni akár az istenek.
Az események megértéséhez tudni kell, hogy a sumer időkben a földön éltek és űrhajóikkal leszálltak, és rendszeresen visszatértek azok az asztronauták, akiket később isteneknek neveztek el. Ők hozták a tudományt, technikát és a sumer civilizációt létrehozták a semmiből. Akkor ez a civilizáció olyan fejlett volt, mint a mai, sőt bizonyos területeken meg is haladta azt.
Ezek az űrhajósok, mivel más bolygóról jöttek, más volt az életciklusuk, gyakorlatilag a földi emberhez képest halhatatlanok voltak, bár ez a valóságban nem igaz, csak sokkal többet éltek. Ittlétük alatt ők is elkezdtek gyorsabban öregedni, és hogy ezt ellensúlyozzák, bizonyos készítményeket szedtek, folyadék formában, ezt nevezik az eposzok az élet vizének.
Ittlétük alatt keveredtek a földi emberrel, így lehetséges, hogy gyerekeik félistenek lettek, azaz egyik szülő egy asztronauta, másik egy földi ember. Bár az ilyesmi a Vízözön előtt bűnnek számított, azután már nem.
A történet Uruk nevű városból indul, ez a Vízözön után egy szent területnek számított, majd a főisten, egyik tetszetős isten barátnőjének adományozta a területet. Ez szépségével és rámenősségével elérte, hogy be is népesítették a várost, majd lassan kezdett központi szerepet betölteni. ( Ő volt ISTHAR vagy más néven Inanna. A szerk. )
Uruk nevű város nevéből származik a mai Irak elnevezés.
Ezek a városok akkoriban pár ezer fős lakosságot számláltak, a kezdetekben inkább egy mai nagyobb faluhoz hasonlítottak, aztán lassan gyarapodni kezdtek. Minden ilyen városnak volt egy uralkodója, akit királynak neveztek.
Gilgames származását tekintve kimutathatott apai ágon is egy istent, illetve anyai ágon is egyet, a többi rész természetesen földi emberi ág volt. Az isteni eredet miatt, jogosulttá vált, hogy neve elé az isten jelzőt ragasszák.
A kezdetekkor a városok királyai istenek voltak, azonban hamar átvették helyüket a félistenek, majd emberek, és apáról fiúra szállt a királyság. A királyok feladata volt, hogy a rájuk bízott várost felvirágoztassák, jó gazdaként gyarapítsák azt, mely tulajdonilag mindig egy istenhez tartozott, igazából az ő vagyonát kellett gyarapítani.
Gilgames büszke, ügyes, lelkiismeretes király volt, és nagyon okos. Tette feladatát, és mellette megtanulta az istenek, az emberiség, a Föld történelmét. Azonban minél több tudásra tett szert, annál jobban kezdett félni a haláltól. Tudatában volt eredetének, és hogy két istenség is kimutatható a családfájában, ezért fellázadt és követelte az örök életet biztosító szert, az élet vizét.
Az istenek azonban nagyon szigorúan kezelték a szer használatát és nem engedélyezték azt Gilgames számára. Ekkor ő, hű szolgájával, Enkiduval útra kelt. Célja az volt, hogy erővel behatol az istenek lakhelyére, és ott, a felmenő ági isteneket ráveszi majd, hogy adjanak neki is az örök élet lehetőségéből.
Első lépésként egy leszállópályához mentek, hogy onnan az égbe tudjanak emelkedni. Ez viszont hatalmas utat jelentett Uruk várostól, továbbá erősen őrzött terület volt.
Az eposz nagyon jól értelmezhető formában leír egy űrrepülőgép felszállást, melyet még az 1900-as években nem tudtak egyértelműen megmagyarázni, ám a mai technikai fejlettségi szinten, a gyönyörű, leíró magyarázatot olvasva még a gyerekek előtt is egy felszálló űrhajó képe jelenik meg.
Szorult helyzetükből a terület istennője menti meg a két harcost, ám ennek komoly ára van, az istennőnek tetszik Gilgames, ezért kéri, hogy maradjon vele, mondjon le tervéről. Gilgames kikosarazta az istennőt, egyfelől ismerve annak ledér múltját, másfelől továbbá is hajtja a halhatatlanság iránti vágy. Az istennő bosszút esküdve meg akarta öletni Gilgamest és szolgáját, akiket egy másik isten visszajuttatott Uruk városba.
Az istenek nagyon megharagudtak a történteken, veszélyesnek tartották Gilgames útját, ezért úgy döntöttek, hogy bár az ő életét meghagyják, barátját száműzik, élete hátralevő részét egy bányában kell ledolgozza. Az ítéletnek Gilgames nem örült, de úgy tudta, hogy a bánya mellett van az Élők Földje, ahol olyan emberek élnek, akiknek az istenek oda ajándékozták az örök életet, azaz ittak az élet vizéből.
Hosszú időbe telt mire az istenek megengedték, hogy elkísérje szolgáját az ismeretlen helyre. Megjelölték az uticélt térképen. Hosszú poros út vezetett oda. Az istenek segítséget is ígértek, egy szárnyas angyal, valószínűleg valamilyen földi repülésre alkalmas eszköz képében.
Azonban Gilgames másképp gondolta, hajóra szállt, 50 evezőst vitt magával, dél felé hajóztak a Perzsa-öbölben, céljuk volt, hogy felhajóznak a Vörös-tengeren. A haragos istenek elsüllyesztették hajójukat, bár a két hős kijutott a partra, azonban Gilgames barátja, Enkidu meghalt.
Hosszú és fáradtságos bolyongás után, öreg ember kinézettel, Gilgames elér a keresett területre, mely egy lakott, benépesített terület, a leírások szerint egy, az Édenhez hasonló, amit őrök vigyáztak. Itt taláp style=lkozott Gilgames saját ősapjával, aki már előrehaladcott korban volt, nem volt isten, viszont részesült az élet vizéből. A következő részek azért értékesek, mert az ősapa elmagyarázza a Vízözön történetét, mert akkoriban ő volt az egyik város uralkodója, Túlélte a Vízözönt az istenekkel együtt, összebarátkoztak, és ekkor részesült az élet vizéből, melytől ugyan halhatatlan nem lett, de lelassult az öregedése és sokkal hosszabb lett az élete.
Az istenek úgy döntenek, hogy Gilgamesnek vissza kell mennie az emberek közé. Indulása pillanatában ősapja elárulja a titkot, hogy létezik egy vízi növény, melyből kivonatot készítenek az istenek, és ezt isszák. Ha kivonatot nem is tud maga készíteni, de a növényt fogyasztva bizonyosan tovább él majd. Hazafelé azonban Gilgames szerencsétlenül jár, ugyanis egy tóban történő fürdőzés közben egy kígyó elfogyasztja azt a növényt, melyet hősünk haza szeretett volna vinni, szaporítás céljából.
Az eposz jelentősége, hogy leírva pontos eseményeket, a vándorlás pontos útvonalait, olyan eseményeket, mint egy űrrepülőgép felszállása, segít összerakni a régészeti leletek apró kockáit. Hihetetlen pontos a leírása robotoknak, fénysugár fegyvereknek, az istenek emberi tulajdonságainak. Az eposzból azt is megtudjuk, hogy két fajta repülő eszköz létezett, egy, amelyik az űrbe repült, és egy másik, amelyik a föld légkörében repült, mint a mai repülőgép.
Az eposz Nagy Sándor uralkodása idején még hagyományként élt, bár ők nem olvasták az eredeti agyagtáblákat, a mondák alapján a nagy hódító is kereste az élet vizét, az Édent. Tudni kell, hogy Nagy Sándor egyik felmenője isteni származású volt, így ő maga is Istenként szeretett volna élni, és Gilgameshez hasonlóan kereste az örök életet. Nagy Sándor követte Gilgames vándorlásait az eposz alapján, éppen ezért erre zajlottak hódításai. A babiloni leírások szerint Nagy Sándor is megtalálta az Élők Földjét, de őt is elutasították az istenek, igaz akkoriban az a terület már messze túl volt virágkorán, igazából vagy csak az őrök voltak, vagy egy isten, aki utolsóként élt ott, ő közölte az uralkodóval, hogy halhatatlanságban biztosan nem fog részesülni.
Napóleon is ismerte a Gilgames legendát, bár már még pontatlanabbul, azonban ő is azért ment Egyiptomba, hogy felfedezze az Édent, bár tudósai erősen kétségbe vonták annak a létét, legalábbis abban a korszakban, mikor éltek. Viszont keresték romjait, maradványait és szintén arra amerre Gilgames járt.
A képen Gilgames és barátja megtámadnak egy robot kinézetű lényt, mely gyilkos sugarakkal harcol, a reptérre betolakodókkal szemben.
Forrás: Orosz Zsolt
*
0:55, Hétfő (június 11.), m1
Az éjszakai busz
(Nok-e borj (Night Bus))
fekete-fehér, iráni háborús filmdráma, 90 perc, 2005
rendező: Kiumars Poorahmad
operatőr: Mehdi Jafari
szereplő(k):
Mehrdad Sediqian (Essa)
Alnaz Shakeriodust
Mohammad Reza Golzar
Khosro Shakibai
Niki Karimi
Mohammad Reza Forutan
Az iráni hadsereg fiatal katonája, Eesa, egy kiöregedett buszsofőr, valamint a tapasztalt, a háború miatt európai tanulmányait félbehagyó Emad azt a feladatot kapja, hogy 38 hadifoglyot szállítson el a frontvonalból a hadsereg vezérkarához. Őrzők és foglyok mind a háború áldozatai, mindenkit várnak otthon, hogy épségben hazatérjen. Eesa családját kiirtották, így szinte gyerekként vált katonává, míg Emadot fiatal, Franciaországból hozott felesége várja egy örömhírrel. A busz útja a fronton és elaknásított területen keresztül vezet és a hazatérésre egyre kevesebb a remény...
Idő szerint | Hely szerint
Vetítik: M1: Hétfő (Június 11.) 0:55
M2: Hétfő (Június 11.) 22:40
*
A számok jelentése a magyar nyelvben 1-5.
A számok nemcsak egyszerű számnevek, jelentésük sokkal több a magyar nyelvben.
A természetes számok alapsora egytől tízig tart. Az egy a legfontosabb szám, a sor alapja. A végcél, az alaptól eljutni a csúcsra, mely a tisztes teljességdísze, a tíz.
Nem a számok jelentése, rejtélye (misztikuma), hanem a megnevezéseik vélt eredete, keletkezésük gyökere, annak magyarázhatósága érdekelt.
Az első ember számára semmi nem volt fontosabb, mint családja, ez volt legfőbb kincse, az övéi. A családtagok száma, akiket egyenként besorolt, mindszámítottak, számon tartott személyek, magvak, sarjak voltak. Az első családok a családtagok számában képviseltek erőt, s az erő, hatalom, mellyel távoli célokat lehet elérni, tiszteletet szerezni mások előtt. Ezen okból kezdett el számolni, mivel minden egyes személlyel számolni kellett. Három dologban gondolkodott: én, a család, és a fenntartás terhe, küzdelme.
Önmagán kezdte, mivel ő volt az első.
EGY
Egy-en, de benne még pontosabban: egy E-n áll a világ! Fontos, hogy az Egyben E legyen, mert akkor egy Es. Vagyis: egy E-n-es, azaz egy E-n nyugvó. Az Egyben levő, mindEnható, mind E-n ható, első okon álló, (Igaz Égi E-n) nyugvó! Erre az alapra kell építeni, erről kell elindulni a megfelelő irányba. Ez a mag, a szEm.
Erről már írtam máshol is. A GY szerepe összetett. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság fogalmi hátterében. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: gya, dja, dia, és mind az EGY, mind az AGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli.
A Gy hang a Magy. Ért. Kézisz. szerint: „Mássalhangzó: a d és a j hang bizonyos tulajdonságait egyesítő zár-réshang, a ty hang zöngés párja.”
Ezt nagyon fontos megjegyezni, mert a továbbiakban sok esetben magyarázatot kapunk egyes jelenségekre e felbonthatóság nyomán.
A földi értel-Em, az Em-beri lét, EGY férfival kezdődött. Az ő szempontjából ő volt az első: EGY.
EGY ÉN, azaz Egyén.
ÁDÁM másik neve EGYÉN.
Ő volt a földi EGY. Első GY. Első földi alkotó, cselekvő. Első Gyártó, ÉN – VAN – EGY: EGYÉN.
ÉN – ÉrtelmeN nyugvó, alapuló. Az ÉN a VAN (létezés) fogalmi körébe tartozó. Ragozhatnánk így is: ÉN vAN, TE léTEzel, Ő élŐ.
Ha átváltunk A, Á hangra, és a GY rokonhangzójára, a D-re, valamint ÉN – magAM, aki szÁMít: ÁDÁM. ÁD – alkot és juttat. ÁM – szÁMossá tesz, sokasít, többszöröz. Ugyanakkor szÁMba vehető, egy szEM emberként szÁMít – EGY szEMély ÉN, EGYÉN.
EGY, az emberi szÁMosodás kiindulópontja, alapja.
KETTŐ
Jön még egy személy, aki szintén SZÁMít: ő a nő. Ő is EMber, mint EGYÉN, vele EGYenlő FÉL, de ő mégis MÁS (MÁSodik, megMÁSodott, külső–belső testiség–lelkiség MÁS lett). A MÁSik FÉL, az EGY(én) FELE(sége), PÁRja.
Az EGYÉN (Ádám) mindene, KEDvese (kettes, a kedd is kettedik)!
A KETTŐs összetevőre (két komponens) tervezett élővilág MÁfont-size: 12pt;Sik – a SZÁMosodás szempontjából fontos – tényezője. Valójában az EGY folytatása, a nagy EG(y)ész összetevője, másik FELe, hiszen a KETTŐ szoros EGYüttműködése alKOT (kot – KÉT) EGYet. KÉT ujjal – hüvelyk és mutató – kört tudunk alkotni. Egy jelképes körön belül KÉT ember szoros KÖTődésben. Ezt szemlélteti a(z E)GYűrű.
Ez a kör egy oly EGYség, melyben külön-külön a KETtő csak egy-egy FÉL, vagyis alKOTó FELek, elemek, az EGY vagyis az EGész részei! A KÉT fordítvaTÉK. A ték, ták, tok a tevékenység (alKOTás). Ez KETtőnek könnyebb, mint EGYedül.
EGY pár, melyben FELek össze vannak KETve, KÖTve.
HÁROM
A HAR hegyet jelentett az ősmag(yar)-nyelvben. A hegyek HARmatja áldás volt. A HARMAT szó, bontásban HAR-MAT. A MAT, MAD, MED, NED vizet jelentő gyökök. A HARMAT olyannyira volt értékes áldás, hogy az áldás, kegyelem szó a román nyelvben az ősmag(yar)-nyelvből átvett gyök – HAR – mind a mai napig.
Az EGYén és a KEDves, a KÉT FÉL együttműködésének kegyelmi áldása, a sARjadék, a gyermek, a HAR-MAD-ik, mely a hegyek HARMAT, HARMADáldásához hasonlítható. Ez is visszavezethető az EGYhez.
EGY család.
Talán ez a jelentése a magyar címerben jelen levő titokzatos HÁROM halomnak. Ez a legerősebb jóra serkentő, bátorító, ösztönző, sarkalló (motiváló) kötelék. A HÁROM kulcsszám a nyelvi azonosításban is. HÁROM összehangzó jellemző a kifejezés megszületésének feltétele. Az egész magyar nyelvet aHÁRMAS szabály tartja össze. A kifejezés létrejötte, de a benne rejlő jelentés is. Minden élő szervnek is legkevesebb HÁROM szerepe (funkciója) van.
Kiss Dénes: Az ŐSEGY titka 52. oldalán írja, hogy törökül a HÁROM – ÜCS, és párhuzamot von a kettő kapcsán. Ugyanakkor az unoka, UNO-KA,EGY-KE, egy kICSi (ÖCSi). A cséplésnél az OCSú, UCSú (apró szemek) a HARMAD járás. Úgy tűnik, van kapcsolat a HÁROM fogalma és a kICSi (ics, ocs, öcs, ucs) közt.
Tehát a HÁROM EGY család.
NÉGY
A szám magyarázható. A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: TELJESSÉGE, TÖKÉLETESSÉGE, ÖSSZHANGJA, SZILÁRDSÁGA. Vagy a NÉGY fő isteni tulajdonság: IGAZSÁG, SZERETET, HATALOM, BÖLCSESSÉG. A NÉGY égtáj, NÉGY évszak, NÉGY őselem, a NÉGY végtag, a NÉGY ponton támaszkodás biztonsága stb. A NÉGY mint megnevezés már nehezebben magyarázható, de mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van az EGYhez.
A NÉ! rámutató felkiáltás, az É magasra, ez esetben a GY hangra utaló. A GY hang a cselekvés, GYakorlás, GYártás ösztöni hangja. Lásd fent az EGYszámnál. Ebből megérthető, hogy az ember munkára teremtetett. Nem robotra, alkotó munkára!
NÉGY az EGYben (egy, négy végtag), egy a NÉGYben, a NAGY vÉGY, tÉGY, lÉGY (munka) a megvalósult EGY összessége. Ugyanakkor az N hang aNövekvés, az É az Égi magasság (minőségi követelmény), a cÉl kulcshangzója, a GY (Gyakorlat, Gyárt) Gyökér és Gyümölcs (munka kezdete és vége). Csak ebben a megközelítésben lehet keresni azt.
A család, annak NAGYra – NÉGY tagra – növekedése is lehet a megnevezés egyik kulcsa. A NAGYcsalád munkát, teljesítményt igényel. Szabó Szilvia írásszakértő (grafológus) szerint: „a négyes a cselekvés, a munka száma” (Szabó Szilvia: Az írás tükrében http:// www.azirastukreben.hu/ grafologiai-szamok-4). A már említett vÉGY, tÉGY, lÉGY is munkához kötődő.
Találó a kézzel-lábbal (hannal-gyallal, innen a hangya) dolgozó kifejezés, mely szintén NÉGY, és talán ennek maradványa a Székelyföldön ma is használt kifejezés. megjegyzésként többek kemény munkájára: – Na, jól NÉGYelik. És még egy érv: a négy lábon támaszkodás biztonsága – szék, székhely, letelepedett állapot, építés, alkotó munka, művelődés stb.
Tehát: EGY NAGY (NÉGYtagú) család.
ÖT
ÖT érzékszerv. Az Ö hang az Öl, ÖbÖl, kÖr, Öv szavakból kicsengő védelmi Övezet kulcshangja. A teljesség, tÖkéletesség isteni kÖre (a betű alakjától függetlenül). A T hang a Tudás és TeTT. FelÖTlik a megoldás terve, kiÖTli, hirtelen elŐTűnik. Jön az ÖTlet, kiÖTöl, megköt a gondolat.
Ha a család fogalmában maradunk, akkor szintén a nÖVekedést jelzi: a KÉT fél (egy egész) és a HÁROM gyerek egy meghitt családi kÖr védő Ölében, nÖVekvő ÖVében való TÖkéletes kÖTődése. A nagycsalád egyre növekvő feladatokat ró, sok ÖTölést, azaz gondolkodást követel meg.
EGY NAGYcsalád, erős kÖTelékében.
A NÉGYnél több az ÖT. A NÉGY ujj mellett, velük szemben ott az ÖTödik, mely rendkívül nagy segítség a fogásnál. Az ÖTtel már kÖTöm (fogom). Az ÖT a teljesség, a tisztesség csúcsáig való út felezője. Az ÖTnél önkéntelenül jön a bizonytalanság érzete. A félúton leállástól, a bOTlástól való félelem. Mintha kérdés merülne föl: vajon képes vagyok rá? Meg tudom tenni? Tudok lépni tovább az emelkedőn? Mi kell ehhez, hogy sikerre vigyem? Elég erős vagyok? Ésöööö, ÖTöl tétován, holott KÉZnél a folytatás kulcsa: a két kéz, kétszer kÖT, de úgy érzi, több kell a továbbiakban.
Az ÖT T hangja is kulcs. A T hang a TiTok, Tanulás, Tudás, vagyis a bővebb ismeretek, valamint a Tevékenység, azaz az ismeretek gyakorlatba ültetésének jelölőhangja, mely a továbbiakban is jelen van.
A népi mondásban a bölcsesség: ahogyan EGYről KETTŐre, úgy ÖTről HATra kell jutni. Ezek döntően fontos küszöbök, különben nem volnának jelen a szólásban! Az ÖT már kÖTött, az eszközök megvannak, mintha egy újrakezdés, egy új kezdet indulna. A tétovázó ÖTölés után elszántan átlépi az addig áthághatatlannak tűnő HATárt!
A nyelv azt mutatja, hogy mind az ÖT előtt, mind az ÖTután van tétovázás (ötovázás). A kéz csak az ÖTödik ujjal (hüvelyk) tud kÖTötten fogni. Viszont amihez nem elég a kéz ÖT ujja, ott be kell lendülnie HATodikként a HATékony karnak (HAn, hón – kar). Amihez nem elég az ÖT érzék, ott elő kell venni aHATodikat.
Tehát innen jön a szerepe a HATó HANnak, HÓNnak. (A HÓN alatt: a KAR alatt, melyet a KAR taKAR) A régi hón megnevezés (innen a germán hand – kéz). A KAR HATékonyabb a kéz ÖT ujjával együtt. Nagyobb HATást fejt ki.
Ne feledjük: az ÖT már kÖTött. (Jöhet a KAR HATALOM.)
*
Tanulság az elírt e-mail címről:
Egy minneapolisi házaspár eldöntötte, hogy Floridába megy felmelegedni egy különösen fagyos télen. Úgy tervezték, hogy ugyanabban a hotelben szállnak meg, ahol a mézesheteiket töltötték 20 évvel azelőtt.
Mozgalmas programjuk miatt nehéz volt összeegyeztetni az utazási
időpontot, ezért a férj pénteken, a feleség pedig a következő napon
repült Minneapolisból Floridába.
A férj bejelentkezett a hotelbe, ahol a hotelszobában egy számítógép
is volt, nem úgy mint évekkel azelőtt, és eldöntötte, hogy küld egy
e-mailt feleségének. Véletlenül azonban kihagyott az e-mail címből egy
betűt, s anélkül, hogy észrevette volna a tévedést, elküldte a levelet
a rossz címre.
Közben ... valahol Houstonban ... egy özvegy épp a férje temetéséről
érkezett haza, akit az Úr hazahívott az ő dicsőségébe, egy
szívinfarktus után. Az özvegy elhatározta, hogy megnézi a barátoktól
és rokonoktól érkezett e-maileket. Miután elolvasta azt az üzenetet,
amit a nyaraló férj tévedésből neki küldött, visított és elájult.
Fia berohant a szobába, édesanyját a földön találta,
majd felpillantott a képernyőn található szövegre:
Szerető feleségemnek
Időpont: 2005 okt.13, péntek
Tárgy: megérkeztem!
Drága szerelmem,
Tudom, meg vagy lepődve, hogy üzenetet kapsz tőlem. Már számítógépük
is van az ittenieknek és lehet szeretteinknek e-mailt küldeni.
Épp most érkeztem meg és jelentkeztem be. Minden elő van készítve a
holnapi érkezésedre és már nagyon várom, hogy találkozzunk.
Remélem, hogy az utazásod olyan csendes lesz, mint az enyém.
PS.... Tényleg nagyon meleg van idelent!!!
*
Étel – élet
Rengeteg olyan kifejezés van a magyarban,
ami valamilyen módon az ételekkel kapcsolatos.
Például amikor perecelsz egyet.
Vagy elmész csak úgy céltalanul kolbászolni a városba.
Vagy rizsázol valakinek, például azért, hogy később megrépázd,
de az is lehet, hogy ő meg utána megmogyoróz.
Ilyenkor nem kell sokat tökölni, ha egyszer már lekenyerezted.
Veled ne kukoricázzon!
Persze ha hivatásos, akkor tejelned kell,
mert kisajtolja belőled, ezt általában előre le is vajazzátok,
amikor még úgy be vagy sózva, hogy borsózik a hátad,
és nem gondolsz arra, hogy utána annyira fel leszel paprikázva,
hogy majd becsokizol.
Most persze lehet azt mondani, hogy "ez elég gyenge volt".
De én erre közlöm, hogy nem ér a nevem, káposzta a fejem.
És ha erre nem tudsz mit mondani, akkor mákom van!
*
A SPORTKÖZVETÍTÉSEKRŐL
(Különös tekintettel a foci EB-re..)
http://nepstadion.blog.nepsport.hu/archives/2012/06/08/Miert_nem_akarunk_foci_Eb-t_kozvetiteni/
+
HOVA LETT VITÁR RÓBERT?
http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/hova-lett-vitar-robert-2095952
*
ERDÉLYI JÓZSEF
MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK
8383.
Érti mint véneki aszony a spárgafőzést.
8384.
Vér vizzé nem válik.
8385.
Vér és pénz legdrágább.
8386.
Szopni a vérit.
8387.
Vért pöksz tőle.
8388.
Vérré vált mint barátban a lencse.
"Vere valet!" azaz jó. Igy szólt a barát diákul mikor lencsét evék, s ugy tetszett, mintha azt mondta volna: "vérré vált." Innen a km.
8389.
Vérszemet kap.
8390.
Nem vét kevesebbet, a ki sokkal vét.
8391.
A ki vétett, pirul. KV.
8392.
Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne,
a tágas égben egy mennykő sem lenne.
8393.
Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna. K.
8394.
Senki sincs vétek nélkül. KV.
8395.
Első vétek bocsánatot érdemel.
Latin: Venia primum experienti.
8396.
Sok a vétek, hol sok a törvény. K.
8397.
Lélekre aszott vétket nehéz levakarni. D.
8398.
Mi egynek vétek, másnak sem erkölcs.
8399.
A kis vétek otthon tömérdek nagy ottkin.
8400.
Minden vétek talál magának mentséget.
8401.
Nem vétek, a mi bemegy, hanem a mi kijő.
8402.
Maga vétkét másra tolja.
8403.
Ember szokott vétkezni.
8404.
Hajlik mint a viasz.
8405.
Derék ember a viczeispán.
8406.
Vége Vig Andrásnak.
8407.
Vig mint kinek háza ég, maga meg benne szorult.
8408.
Nem a világ.
8409.
Övé a világ.
8410.
Elég tág a világ, elférünk benne. (524.)
8411.
Világ hátán nincs mása.
8412.
Nagy a világ, de van vége.
8413.
Sokat igér a világ, de van vége.
8414.
Mindig okosabb a világ.
8415.
Kétszinüvé lett a világ.
8416.
Azé a világ, a ki élheti, a mennyország, a ki elérheti.
8417.
Világ kincseért sem.
Világért sem.
8418.
Világba beszél.
8419.
Butyor a világ, szatyor a vén aszony.
8420.
El kell veszni a világnak.
8421.
Mi lesz a világból?
8422.
Egyformán jövünk a világra, ezer módon megyünk ki.
8423.
Róka most a világ, bölcs a praktikában.
8424.
Nem adnám a világért.
8425.
Világ végén lakik. (3937.)
8426.
Nem esik ki a világ feneke. (6594.)
8427.
Világtalan világig.
8428.
A világ tagadva szaporodik. K.
8429.
Jó ebédet ád a világ, de halálos vacsorája. Bsz.
8430.
Hány hét a világ? – Mával is kevesebb.
8431.
Egynek hatot, másnak vakot vet a világ koczkája.
8432.
Hadd élje világát.
a) Világ fia.
b) Világ rosza.
c) Nem galambkosár a világ.
d) Édest keserüvel egyelít a világ.
MsoNormal
|
