BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE

ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA

SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK

Petőfi Sándor

A KIRÁLY ESKÜJE

Megesküdt a király

Hunyadi Lászlónak:

"Esküszöm az égre,

Az ég istenére,

Bántani nem foglak."

Készül föl Budára

Jó Hunyadi László.

Ne menj fel, ne menj fel,

Ne légy életeddel

Könnyelműen játszó!

Vermed lesz Budavár,

Beleesel, ha mégysz,

Maradj lenn Belgrádban,

Vagy bujdoss hazátlan,

Szép fiatal vitéz.

Kora még tenéked

Sírba fekünnöd le,

Éktelen halotti

Szemfedőt borítni

Ékes szemeidre.

Hazám szép vitéze,

Ne menj föl Budára!

Látod, mi villog ott?

Nem a te csillagod...

Hóhérbárd sugára!

"Balga aggódástok

Nem ijeszt el engem;

Köszönöm tanácstok,

De reá nem állok,

Megyek, föl kell mennem.

Vén Budavárban van

Ifju menyasszonyom;

Érted száz halálba

Mennék meg sem állva,

Szerelmes angyalom!

De halálrul ottan

Szó sincs, nem is lehet,

Megesküdtél nekem,

Királyom, s én hiszem

Szent esküvésedet."

Nemes bizalommal

László Budán termett,

Ássák a zsiványok,

Ássátok, ássátok

Alája a vermet!

Menyasszonya keblén

Meg sem pihenhetett,

Szerelme egébül

Mély pokolba szédül:

Tömlöcbe vettetett.

"Miért dobtok engem

Fekete tömlöcbe?"

- "Mert királyod ellen

Van szándék szivedben;

Hüséged megszegve."

- "Én királyom ellen!

Én hüséget szegő!

Emelj szót ellenem,

Lelkiisméretem,

Légy bíróm, lépj elő.

Ez hallgat, ez alszik,

Mint csecsemő-gyermek

Anyja lágy ölében,

S engemet, oh szégyen!

Itt bilincsre vernek.

Vegyétek le rólam

Ezt a rozsdás vasat,

S adjátok helyébe

Hazám védelmére

Tündöklő kardomat!"

Beszélhetsz, jó vitéz,

Senki sem hallgat rád,

Tömlöcöd becsukták,

Halld fordulni kulcsát,

Csikorogni a zárt.

Nem sokáig hagyták,

Hogy magát eméssze

Nagy Magyarországnak

Legszebbik virága,

Legnagyobb vitéze.

"Kelj föl, és jöszte ki!"

- "Szabad vagyok tehát?"

- "Szabad lész, oly szabad,

Hogy egy óra alatt

Ott vagy, ahol apád."

- "Mit? megöltök engem?

Apám szent nevére,

Ez őrült merészség!...

Ki sem hallgatva még,

És már elitélve.

Hunyadi Jánosnak

Vagyok én gyermeke;

Velem így tennetek

Nem rettent bennetek

E félisten neve?

De volnék akárki,

Én ártatlan vagyok,

S a király végtére

Esküvel igérte,

Hogy bántani nem fog!

Halld meg, egész világ,

Tehozzád kiáltok:

Igy add rá hitedet,

Ha esküvéseket

Tesznek a királyok!"

Szép vitéz Hunyadit

Föl Szent-György terére

Hurcolták a latrok...

Többet is akartok

Tudni? kifolyt vére!

Háromszor csapott a

Hóhér a fejéhez,

S László vitéz még él,

Él, s halljátok, beszél,

Ekkép szól a néphez:

"Én ártatlan vagyok;

Ha volna is vétkem,

Bünhödtem már érte,

S törvény értelmébe'

Szabad már személyem!"

S föláll László vitéz,

De megbotlik lába,

S estében negyedszer

Sujt hozzá a mester

És fejét levágja!

Lemenőben volt a

Nap, piros volt arca,

Vad haraggal vetett

Végső tekintetet

A véres piacra.

Azért volt a nap oly

Haragos kedvében,

Hogy a nép csak állt ott,

S merőn szájat tátott

Tehetetlenségben.

Mért nem éltem akkor!

Mért nem voltam ottan!

Kiáltottam vón a

Gyáva bámulókra

Veszett fájdalmamban:

"Föl, ha istened van,

Föl magyar nép, és e

Gaz királyt legottan

Fojtsuk az ártatlan

Áldozat vérébe!"

Pest, 1848. május

*

KÁDÁR SZOBOR AVATÁSÁNAK MARGÓJÁRA

Könnyeimmel küszködve néztem a tv-ben Kádár János mellszobrának avatását, és az avatáson résztvevő Moldova György megható, szívszorongató produkcióját. A közismerten termékeny (szószátyár és pletyka ízű "műveket" termelő) tollforgatónk szeretettel és gyengéden tapogatta (simogatta) Kádár kobakjának hátsó felét, majd elcsukló szavakkal tudatta a nagyérdeművel, miszerint bízik abban, hogy Kádár neve és tette nem fog a feledés mindent betakaró homályában eltűnni.

Igyekszem mindenkit megelőzve segíteni Moldovának, hogy teljesüljön ez a közhírré tett kívánsága, és az MSZMP egykori főtitkárának, majd első titkárának, végül pedig örökös tiszteletbeli (meghibbant) elnökének a neve és tette ott lebegjen minden magyar ember lelki szemei előtt.

A szubjektivizmus alattomos veszélyét kikerülve, kizárólag a történelmileg 100%-ig hiteles anyagokra támaszkodom, mellőzve a hallomásból vagy rosszindulatból elterjedt kádári sztorikat.

Most pedig Tisztelt Olvasók, minden egyes pont (bekezdés) elolvasása után hunyják be a szemüket, helyezkedjenek kényelembe és bízzák magukat a relaxáció adta zavartalan emlékképek és történések megjelenésére.

1/ Kádár volt az az önkéntes együttműködő (spicli féleség), aki segített az ÁVO-nak Rajk László (barátja és elvtársa) meglepetésszerű letartóztatásának zavartalan végrehajtásában;

2/ Kádár volt Farkas Mihály "partnere" Rajk kihallgatásának lebonyolításában, és a verőlegények "szakszerű" közreműködésével biztosították a hamis vallomás kicsikarást Rajkból;

3/ Kádár részt vett Rajk kivégzésén, a börtön emeleti ablakából szemlélte az udvaron felállított akasztófán Rajk vergődését,- majd kóser szilvapálinkával töltött pohárkáját odakoccintotta Károlyi Márton áv. alezredeséhez és gratulált neki az eredményes munkavégzéséért (K. M. volt Rajk egyik verőlegény-kihallgatója, áv.= államvédelmi,- megjegyzés: B. I.);

4/ Kádár hozta létre az ÁVO helyett az ÁVH-t (Államvédelmi Osztály helyett az Államvédelmi Hivatalt), amely szélesebb (hatósági) jogkörrel rendelkezett. Kádár személyesen igazította el az ÁVH-s csoportok vezetőit, részletes utasítást adván a kulákok megverésének "legjobb' módszeréről;

5/ Kádár állt elsőként Nagy Imre mellé '56-ban, barátjának és elvtársának nevezte a forradalom miniszterelnökét, és a következő nyilatkozata hangzott el november 2-án a Kossuth Rádió hullámhosszán: "Magyar dolgozók, parasztok és értelmiségiek! Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nem lehet szocializmus. Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok". Ugyanezen a napon - titokban -, a szovjetek budapesti nagykövetségére távozott, cserbenhagyva és elárulva a miniszterelnökét, a kormányt és a magyar népet.

6/ Moszkvában (a Kremlben) Kádár hazaáruló módon egy idegen hatalom szolgálatába állt, a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe a törvényes magyar kormány eltávolítására és saját hatalmának kiépítésére. Ezzel a tettével katalizátorává vált a forradalmat és a szabadságharcot leverő (több ezer ember halálában vétkes) szovjet agresszoroknak, valamint az országot (főként Budapestet) érintő rombolásnak (pusztításnak). Kádár a minden árulók atyjának "elkeresztelt" hazaáruló norvég Quislinget is megelőzte a hazaárulás módszerében, "minőségében", mennyiségében, valamint alattomos konspirálásában, és ebbeli elsőbbségét (nagy valószínűséggel) a világon senki sem képes elvenni tőle.

7/ Kádár szóban és írásban büntetlenséget ígért a fegyveres harcban résztvevőknek, valamint Nagy Imrének és munkatársainak. Minden ígéretét megszegte(!) és történelmünk legkegyetlenebb megtorlását irányította: mintegy ezer ember (vér)bírósági ítélet alapján, valamint ítélet nélküli kivégzése szárad a lelkén! Kivégeztette Nagy Imrét, Maléter Pált és számos más vezető beosztású személyt, de még a kiskorú Mansfeld Péter felakasztásától sem riadt vissza. Kb. 200 ezer ember menekült ki az országból! 35-40 ezer embert tartóztattak le és tartottak fogságban rövidebb-hosszabb ideig, százezreket figyeltettek meg. Kiépítették az egész országra kiterjedő besúgó hálózatot, és a nyugati határ teljes hosszában aknamezőket, drótakadályokat, valamint magasles-rendszereket (őrtornyokat) telepítettek. Korlátozták (megnehezítették) az állampolgárok külföldre történő utazását;

8/ Dilettáns gazdasági politikával - Kádár és bűntársai -, anyagi romlásba vitték az ország szekerét. Hatalmas kölcsönöket vetetett fel nyugatról és napjainkig is tartó, több tíz milliárd dollárt kitevő adóssággal terhelték meg az állampolgárokat;

9/ A viszonylag "langyos" életszínvonallal sokan elégedettek voltak (nem tudván, hogy később mekkora árat kell ezért fizetni), miközben (egészségük rovására) túlórákkal, GMK-kal és "fusizással" igyekeztek több jövedelemre szert tenni. Emlékezzünk a krónikus hiánycikkekre, a selejtes árukra, a megrendelt gépjárművek (TRABANT, DACIA- MOSZVICS, SKODA) előlegének "lepengetésére" és az átvétel többéves kivárására, nem tudván, hogy a puritán Kádár a legújabb típusú fekete színű Mercedes gépjárművel hordatta magát. Bandatagjai is zömében Mercedes kocsikban furikáztak, megkülönböztetett (A vagy AA) betűvel (betűkkel) jelölt rendszámokkal ékesítve.

10/ Kádárnak "köszönhető" a Munkásőrség felállítása, mert nem bízott sem a hadseregben, sem a belügyi szervekben, tehát kreált egy "párthadsereget", amely évente alaposan "megvágta" a költségvetést, sőt volt olyan év, amikor az adózóknak többe került, mint a Néphadsereg fenntartása.

11/ Kádárnak köszönhető az is, hogy alapított egy MUNKÁS-PARASZT HATALOMÉRT nevű érdemérmet, amelyet azoknak osztogatták, akik az '56-os forradalom és szabadságharc ellen szavakkal, tettekkel vagy "tollal" felléptek. A kitüntetettek szép summát kaptak, nyugdíj-kiegészítésre jogosultak, gyermekeik pedig felvételi vizsga nélkül ülhettek be a kiválasztott felsőfokú intézmény padsorába. Biszku is megkapta ezt a plecsnit, ott is toporgott egy szál virággal a szoboravatáson, Berecz társaságában, aki az ELLENFORRADALOM TOLLAL ÉS FEGYVERREL c. tömény hazugságokat tartalmazó művével lopta be magát a Moldova által "szentproletárrá" (Sic!) avatott Kádár szívébe.

12/ Kádárnak "köszönhető", hogy Hruscsovnak nemet mondott a hazánkban állomásozó (hazánkat megszálló) kb. 200 ezres szovjet katonai kontingens kivonási szándékára, ennek következtében kb. 35 éven át fizettük a megszállók teljes ellátását (bérköltség, lakás, gáz, villany, víz, élelmiszer, üzemanyag, lakberendezés, iskolák-óvodák fenntartása, kiképzés, gyakorlatok, útiköltségek, stb., stb.). Hruscsov meghálálta Kádár "ellenkezését" és 1964-ben sk. adta át neki a Lenin-rendet, valamint a "Szovjetunió Hőse" aranycsillagot, bár Kádár sem katona (max. katonaszökevény), sem űrhajós nem volt, de ezzel 16 évvel megelőzte Farkas Bertalan űrhajósunkat a szovjet hősök listáján! Ez aranycsillag (a könnyebbség kedvéért, a jelenlegi Ft értéket figyelembe véve, 200 ezer főre, havi 100 ezer HUF-al számolva, 35 éven át ) mintegy 8 ezer 400 milliárd HUF-ba került Kádár dolgozó népének (nem kalkulálva a "járulékos" kiadásokat).

13/ Kádár volt az, aki a parlament és a katonai felső vezetés tudta, illetve hozzájárulásuk nélkül(?) engedélyezte, hogy nukleáris eszközöket hozzanak be hazánkba a szovjetek, atom biztos vezetési pontokat és tárolókat építsenek a Dunántúl egyes területein. Ezzel az önkényes lépésével,- hazánkat a teljes pusztítás veszélyének tette ki, hiszen egy esetleges VSZ-NATO konfrontáció bekövetkeztekor, a NATO erők legelső csapásai a NATO államokhoz legközelebb lévő nukleáris eszközök semlegesítésére (likvidálására) irányultak volna.

Ehhez és egyes előzőekben felvetett kérdésekhez kapcsolható a sokak által nem kedvelt, de ide kívánkozó költő verse:

Faludy György

Egy helytartóhoz 25 év után

Haynaunak indultál. Ez rég volt, mondják

Megszelídültél. Naftalinba tetted

a kötelet s előkerült a kolbász.

Azt hallom, hogy szeretnek.

×

Trézsi anyánk! Jó öreg Ferenc Jóska!

Tisza István: esze mint a borotva!

Bölcs vezetőnk, Rákosi!

Ha az ember meg nem szökik, megszokja.

×

Szabad utazni, csendesen morogni

s lopni – várhatsz-e helytartótól többet?

Olbrich, Bierut, Gottwald, Ulbricht, Novotny:

mind elmarad mögötted.

×

Álnok vagy, szkizofrén, provinciális

s hazug. Opportunizmusod csigája

hány szovjet elvtárs nadrágján mászott fel!

Rendszerint nem hiába.

×

Erős vagy. Néked a hatalom minden,

Más nem számít. Ezért, hogy alkirályi

Székedből még legjobb barátaid sem

Tudtak kiintrikálni

×

Egy népet segítettél megalázni

az orosznak. Függetlensége álmán

tipródsz fölényes közönnyel, mint Pálffy,

Bach Sándor, Tisza Kálmán.

×

A szabadság csodaszarvasát űztük

négyszáz éve. De ki fut most utána?

Te érted el. Szívós vagy. Egy országot

toltál át Ázsiába.

×

Tied a jelen. Agycenzúrázott

múltaddal mint vagy? Olykor, esti csendben

hallod-e újra, ahogy Rajk barátod

nyakcsigolyája reccsen?

×

Ha altatóval sem tudsz már aludni:

Tóth Ilonka sóhaja utolér-e,

s Losonczy hörgése, akinek kását

töltettél tüdejébe?

×

Mint víz alatti, elmerült harangok:

hintáznak-e hajnal fele agyadnál

a tizennyolc esztendős iskolások,

kiket felakasztattál?

×

És a jövő? Aki még el nem gárgyult,

az ismeri a kilövőpályákat,

miket a ruszkik szerte Dunántúl

gyér erdeibe vágtak.

×

Ha háború jön, rajtunk kezdik.

A föld olajfestéke hámlik. Izzó szőre

leperzselődik. A Balaton fölforr,

gázfelhő lesz belőle,

×

a városok rizsporrá kenődnek szét,

halálsugarak csapnak fel az égre,

és nem marad se sir, se rom, sem emlék.

Más nem lehet a vége.

×

Mit bánod ezt? Amíg élsz, zsíros torkok

csámcsognak körül és ha meghalsz, tested

dísz sírba kerül. És hol vannak ők már,

akik utat kerestek,

×

hogy nagyhatalmak öngyilkos viszálya

közt magunkat békésnek és szabadnak

tudjuk egyszer? Nagy Imre így kívánta.

Őt is felakasztattad.

(Toronto, 1981)

Ezek után jogosan felvetődik egy kérdés: mit kellett volna még elkövetnie Kádárnak, hogy bomlott agyú hívei oda tegyék, ahová való: a történelem szemétdombjára! Vajon Moldova komolyan gondolja, hogy Kádár bűneinek sokaságát el lehet takarni azzal az érveléssel, hogy svájci bankban nem volt pénze? Nem is volt szüksége pénzre, mert lényegében mindent ingyen kapott! Minden - a kormányhoz vagy az MSZMP-hez tartozó objektumban -, fenntartott lakosztálya volt! Ha bármire szüksége volt, a titkárság elintézte a beszerzést.

Ezzel be is kellene fejezni ezt a témát, de Moldova ünnepi(?) beszédének néhány gondolatát lehetetlen elhallgatni! Kossuth díjas írónk ugyanis azt fejtegette, hogy: "Magyarország nem méltó Kádár János emlékéhez, és szerinte, mivel azt megtagadta, rászolgál minden jelenlegi és eljövendő nyomorra és megaláztatásra".

Azt gondolom, hogy Moldova ezzel a kijelentésével "elvetette a kockát és/vagy a sulykot", ezért megérdemelné, hogy száműzzék az országból! Mivel a büntető törvénykönyvünkben nincsen ilyen paragrafus, ezért szükséges lenne, hogy az ILLETÉKESEK szigorúan vonják felelősségre, rendeljék el az elmeorvosi vizsgálatát és kezelését, mert sem a Kossuth díja, sem szépszámú irományai nem jogosítják fel arra, hogy tisztátlan gondolatával és nyelvével hazánkra nyomort és megaláztatást kívánjon.

A magam részéről mélységesen elítélem Moldova böfögését, hazám sértegetését, elismerve, hogy Magyarország valóban nem méltó Kádár emlékéhez, mert legjobb lenne mielőbb elfelejteni, hiszen egy szikra nemes, szép, haladó, építő, korszerű dolgot nem tartalmaz, hacsak a legújabban elfogadottá vált (Brezsnyevvel gyakran ismételgetett) egyneműek közti forró csókváltást nem tekintjük annak...

Az emésztés végtermékének sajátos felhasználását emlegető Kádár János Baráti Kör elnökségi tagjának pedig azt ajánlom, hogy kuporogjon Kádár sírja fölé és ott végezze el nyugodt körülmények között a "nagydolgát", mert élő emberekre szerfelett megoldhatatlan lenne számára ilyen művelet végrehajtása. Azt is meg kell jegyeznem, hogy nagyfokú illetlenség erről a témájáról egy szoboravatási ünnepségen szót ejteni, várja meg amíg a kis létszámú tömeg szétoszlik és csend borul a tájra.

Összeállította:

(Prof. Dr. Bokor Imre)

*

Hofi Géza - Bordal

(Hegedűs a háztetőn)

Ha fáj, ha bánt az élet,

Csak igyál, és elszáll a gond.

Tiszteld, mint apád a hegy levét,

Ameddig megy beléd.

Hát csak igyál

(Ref:)ha fáj, ha bánt az élet,

Csak igyál, és elszáll a gond.

Ma este mindenki víg legyen,

Koccints, hogy így legyen,

Hát csak igyál, de bort!

Isten rendelése, szenvedj,

Ám de mégse sírjál, ne hagyd magad el!

Így hát bűnös, aki nem tölt.

Ez a perc most fennkölt, duplán inni kell!

Ha fáj, ha bánt az élet,

Csak igyál, és elszáll a gond.

Igyunk a papára kétszer is,

A mamára hétszer is!

Hát csak igyál, de bort!

A vőre, most a lányra.

És éljen a családi ágy!

Szeressük egymást, a hegy levét,

Ameddig megy beléd, már csak igyál,

Ref.

Fel hát a dalra, ne gondolj a bajra!

Eljött hát a napja, asszony lett a lány.

Ünnepi borból, ha az ember kortyol

Még a vér is tombol, újra bort kíván!

Ref.

dajdaj-radadada...

Jajj, jajj, na zdarovje,

Boldogságunk Isten óvja!

Békén éljünk együtt,

Míg csak mozog a Föld!

Sej-haj, na zdarovje,

Boldogságunk Isten óvja!

Békén éljünk együtt,

Míg csak mozog a Föld!

Igyiszuda gyere ide, gyere ide már.

Éljen, éljen ezer évig minden ifjú pár.

Sej-haj, na zdarovje,

Boldogságunk Isten óvja!

Békén éljünk együtt,

Míg csak mozog a Föld!

Mit ér a snapsz, a jó ser?

Hisz kóser csak egy van, a bor!

Ma este mindenki víg legyen,

Koccints, hogy így legyen,

Hát csak igyál, de bort!

http://www.youtube.com/watch?v=ZDNlhPe34uo&feature=related

*

Válasz a "Döbbenet! Nyílt levél minden magyarhoz" hírhálós írásra

Kivételesen bemutatjuk egy nálunk megjelent vélemény keltette gondolatokat.

Tisztelt Hírháló!

Ha lehet, küldjék már el az alábbi kis üzenetet Hompoth Zoltánnak az én megdöbbenésemmel, hogy ilyen kishitűek is vannak még kis hazánkban:

Nem azt akarom mondani e levelemben, hogy most ünnepeljük Kádár Jánost!

De amit Hompoth úr is az írásában összehordott az elvakult magyarellenességében az már mindent íberel. Sajnos ilyenek a mai önmagukat értelmiséginek gondoló írástudók.

Milyen propagandisztikus elvárásból lehet valaki ennyire elfogult, az objektív mértékkel a történelem egyik legjobb magyar társadalmi berendezkedésével szemben? Hogyan lehetséges, hogy annak a kornak egyetlen pozitívumát sem tudta megfogalmazni vak dühében? Erre válaszoljon valamit: I. Mátyás király uralkodásától számított bő ötszáz évben, higgyék el, a KÁDÁR-RENDSZER volt Magyarország második legjobb társadalmi korszaka. Aki tudja, cáfolja! Kérdezem még: akkor Hompoth úr hova sorolja az elmúlt 21 évben azt a sok gazdasági öngyilkosságot elkövető ember halálát, amit az őszerinte jónak megélt rendszerváltozása okozta? Óvatos becslések szerint ez a szám lényegesen magasabb lehet, mint amit Kádár fejére szórnak. Bizony valódi akaratként írom, mert ma sokkal több embert lehetne Magyarország elleni károkozásért elítélni, mint amit a Kádár-rendszer bűneiként felhoznak. Nem védve a Kádár-rendszer bűneit, de azt minden magyar ember elvárná, hogy objektív mércével írjanak a nemzet verejtékén hízó írástudók a társadalmi jelenségekről.

Tisztelettel: Tácsi István

+

Más olvasónk válasza a válaszra

Valóban remek volt a Kádár rendszer. Sikeresen megtörte véglegesen a magyar gerincet. A legvídámabb barakk pénzéhes, "egyél, igyál, mulass csak ne politizálj" elprolisodott és szellemileg a béka feneke alá sűllyedt népessége soha nem volt képes Kádár után kirántani magát az erkölcsi mocsából.

A mai apátia, gyávaság, nyak behúzás és általános fertő mind kádárjancsikának köszönhető.

Az ő "örök érdeme" hogy a magyart mint birkát kezelheti a gyarmatosítók cionista hada, hogy alázatosan elfogadja mindenki rabszolga státusát amig egy fél tányér lencsét kap rabtartóitól.

Nem tudom Tácsi elvtárs hány éves, én aki végigéltem a Róthmanó rendszert állítom hogy az kevesebb kárt tett a magyarban mint Kádár mert gyilkolt és akasztott bülbül szavak helyett. Azért volt képes a nép fellázadni 56-ban mert nem volt semmi veszteni valónk! Kádárelvtárs bebiztosította hogy mindenkinek legyen weekend háza, Trabantja, nyugati szemét árúja amit mind foggal körömmel védett mindenki és "áldotta" a jó Jancsi bácsit hogy konzumidiótává nevelte. Azóta a zsigeri anyagiasság és a szellem teljes hiánya jellemző a szerencsétlen magyar népre

*

Csipás Feri, szakadjon el a húrod

Csipás Feri, szakadjon el a húrod,

mert te nékem úgy se sokáig húzod!

Majd elhúzza a köztársaság rezes badája,

én meg csak úgy masírozok utána.

Kis koromba árvaságra jutottam,

nagy koromba katonának beírtak.

Megtanultam, hogy kell tűrni, ej, de szenvedni,

azt is tudom, hogy kell szívből szeretni.

Legényes

A "Legényes" mesékkel tarkított válogatás - régebbi és meg sem jelent népzene-kiadványokból, amatőr felvételekből. Több, mint húsz év termése. A dalok nagy része a nyolcvanas években állt össze. A sok ki- és előadatlan dalt idővel számos zenekar felkarolta, táncházakban is jó néhány változatuk született. A felvételek hangzása sokféle, a 11-es számú "hajnali nóta" Sallay László egyedi tervezésű mikrofonjával, a 12-es egy new York-i görög kocsmában, kazettás magnóval készült, a mesék mezei felvételek. A muzsikusok az Ökrös és az Újstílus zenekar tagjai, mesterei, barátai. Kicsi Aladár és Neti mester elment, nyugodjanak békében! A két zenekar tagjai ma már húsz felé zenélnek, magam ritkán bandázok - együttmuzsikálásunk lassan emlék." -

Berecz András

*

Seregélyes Tibor

(Csepel, 1949. május 29. – 2005. december 20.)

magyar botanikus, természetvédelmi szakember, ismert természetfotós. A 20. századi magyar növénytan egyik kiemelkedő személyisége. Biológusok generációit nevelte oktatóként, részt vett a modern hazai természetvédelem biológiai alapjainak megteremtésében, széles körű ismeretterjesztő tevékenységet végzett.

Munkásságában fontos szerepet kapott az ismeretterjesztés. Első ismeretterjesztő írása pár évvel az egyetem elvégzése után, 1975-ben született, s élete végéig összesen 78 jelent meg a Búvár (TermészetBúvár), a Környezetvédelem, az Élővilág, valamint az Élet és Tudomány című folyóiratokban a saját fotói kíséretében. A 80-as és 90-es években megjelent fontosabb ismeretterjesztő munkák közül ki kell emelni a Pannon enciklopédia sorozat Magyarország növényvilága c. kötetének „Vegetáció és társulások” fejezetét. Két multimédiás CD-t is tető alá hozott a hazai élőhelyekről és társulásokról, illetve a vadvirágokról. 1998-ra készült el a Nemzeti Tankönyvkiadónál a Simon Tibor professzorral együtt írt „Növényismeret” című kis növényhatározó. Sok fotográfiája szerepelt nagyobb lélegzetű művekben, például a Magyarország növénytársulásai, a Magyar tudománytár vagy a Magyarország tájainak növényzete és állatvilága című kötetekben. Több tízezres diaanyaga virágokról, élőhelyekről, társulásokról mindmáig az egyik legjelentősebb volt az egész országban. Válogatott természetfotóiból 1999-ben önálló kiállítást is rendeztek a Magyar Természettudományi Múzeumban. Azt, hogy mennyire szívügye volt Tibornak az ismeretterjesztés, azt az eddig említetteken túl az is mutatja, hogy szerepet vállalt rádióban, televíziós műsorokban, filmekben is. 1997 és 1999 között sok felvételt készített Vele a Florafilm. A „Meghódított Kárpát-medence” című, csaknem egyórás, történeti ökológiai tárgyú filmben honfoglaló eleink és az erdőssztyepp kapcsolatáról mesélt, illetve a nagyközönség számára is érthetően és élvezetesen ismertette a sokaknak bizonyára meglepő tényt, hogy a Hortobágyi puszta a folyószabályozások eredményeként jött létre. Szerepelt a Kölcsönkapott Föld című műsorban (Vegetáció-térképek készítője, 1999.) az Együtt a Földért – Zöld Béka műsorban (1991) és a Deltában is.

*

Rabének

Békés Banda

Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok,

Tudja a jó Isten mikor szabadulok.

Láttam az urakat, tizenhárman voltak,

Mind a tizenhárman rólam törvényt szabtak.

Térdig vasban vagyok, könyékig bilincsben,

Kiapadt a szemem a nagy sötétségben.

*

Bay Zoltán

(Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.)

magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.

Bay vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni. Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a Naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.

Bay Zoltán a személyét ért támadások miatt 1948-ban emigrációba kényszerült (itthon megfosztották állampolgárságától, kitüntetéseitől, és az Elektrotechnikai Egyesület kizárta tagjai sorából). Elfogadta az Amerikai Egyesült Államokban a George Washington Egyetem meghívását, és a kísérleti fizika professzora lett. Gyorskoincidencia-kísérlet ekkel foglalkozott, és együtt dolgozott Neumann Jánossal, biofizikai témákban Szent-Györgyi Alberttel. Az egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkívül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más területein folytatta tanulmányait. 1955-től 1972-ig dolgozott itt. Mikor a lézer bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ebben az eszközben, s ez lett a méréstan új mérföldköve. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő–hosszúság standard bevezetéséért. Ő javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre kell alapozni. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban. 1983-ban a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították: „A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299792456-od része alatt megtett út hossza.”

1996. szeptember 9-én avatták fel Bay Zoltán szegedi szobrát. Az avatóünnepségen munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós, a Tungsram Rt. alelnök-igazgatója és Mészáros Rezső, a József Attila Tudományegyetem rektora. A szobor a Pantheonban (Dóm tér), sok más híres magyar kutató szobrával együtt látható.

Budapest IV. kerületében, Újpesten, a Görgey utcában mellszobor őrzi az emlékét.

Szülőfalujában – a közelmúltban felújított Almássy-kastélyban – Bay-emlékszobát alakítottak ki a település szülöttének emlékére.

*

Nyár

A túlsó parton már bontogatni kezdték sárga tányérkájukat a napvirágok. Szitakötők szárnya zizzent,s a nyár melegen zsongott a csöndben,

illatokat szűrt arany szűrőjén, s a virágokba mézet csöpögtetett.

Éppen meglátott egy harangvirágot. Egyet azokból a hajladozó kék csöngettyűkből, melyek árnyas patakpartokon akkorára nőnek.Az első volt abban az esztendőben még, az első harangvirág, ami kinyílt.

Néhány széles nagy bükkfa őrizte az aprócska tisztást, s túl rajta fenyők sötétlettek. A fű között itt-ott szamóca piroslott.

A nap aranyporral öntözte be a füveket és a fákat. Meleg, jó illat jött a tisztás felől. Egy aprócska forrás kúszott elő a páfrányok közül, és igyekezett szaporán eltűnni a fák alatt

A forrás fölött néhány fehér margaréta ragyogott a fűben. Az egyiken nagy, sárga pillangó ült.

Néha billegett a szárnyával. Mintha egy nagy, selymesen sárga virág nőtt volna ki a fehér virágból

Szép, szelíd csönd álmodott a hegyeken. Egy-egy gerincről lassú felhőben szállt a fenyőpor, fenyvesek hátán csillogott a déli napfény. Valahol egy harkály kopogtatott messze.Mosolyogva álltak körben a hegyek, sziklás csúcsok, erdős gerincek, hullámos mozdulatlansággal.Forró volt a nap és alacsonyan járó, majdnem a fák hegyét érte tüzével.

A málna ég felé fordította leveleinek ezüstös alját, és tikkadtan bólogattak az Epilóbiumok. Semmi nem mozdult.Sem egy madár.Sem egy állat. Még mókus sem. Harkályt sem lehetett hallani.

Olyan csönd volt az erdőn, mintha meghaltak volna a fák.Megjött a szél, és utána percek alatt fekete volt minden. Tépett lomb fanyar szaga csapott végig a plájon.A levegő lehűlt.Didergett. Recsegve feljajdultak az őrt álló bükkök, s akkor már nagy, kövér cseppek koppantak a száraz födélen.Mire a nap első pászmája végigsöpört az erdőkön, már alig esett.

Csak egy-egy csepp, s az is, mintha aranyból lett volna.Szalárd felé hidat vert a szivárvány.

Friss, hűvös illatok párálltak a nap csókja alatt,

lent az üverek fái közt megrekedt felhőrongyok rostokoltak, s egy békés szellő hozta a patakok megvadult zúgását.De már akkor az árnyék hosszú volt, s a csepegő fák alatt sötét körökkel ólálkodott az este.

Wass Albert: A funtineli boszorkány

(Az urszubeli leány-részletek)

*

Méta - Rabnóta / Nem arról hajnallik

nem arról hajnallik amerről hajnallott

magam sorsa felől szomorú hírt hallok

nem arról hajnallik amerről hajnallott

jöttek a zsandárok mondták hogy rab vagyok

nem arról hajnallik amerről hajnallott

eljöttek elvittek mondták hogy rab vagyok

kivetették reám az elfogató hálót

úgy elfogtak engem mint egy utonállót

vittek a törvénybe huszonnégyen ülnek

mind a huszonnégyen rólam törvényt tesznek

kinek tegyek panaszt istenem nem tudom

hol tehetek panaszt köztük ki gyámolom

megverték a dobot a hegyek tetején

rám verték a vasat a tömlöc fenekén

kinek tegyek panaszt istenem nem tudom

hol tehetek panaszt köztük ki gyámolom

hol tehetek panaszt istenem nem tudom

kinek tegyek panaszt köztük ki gyámolom

http://www.youtube.com/watch?v=p6oWiu4bP5M

+

Muzsikás

http://www.youtube.com/watch?v=lU4yh4FUJOg&feature=related

+

Oi-kor

http://www.youtube.com/watch?v=A_rwqcZvAEk

*

AZ EGYIPTOMI ŐSMAGYAR NYELV

A SZENTPÉTERVÁRI PAPIRUSZ MEGFEJTÉSE

Csodálatos anyanyelvünk a kezdettől fogva gondolataink, érzéseink, szellemiségünk, egyszóval létünk kifejezője, meghatározója. Honnan származik, honnan származunk? Az Egyiptomi Ősmagyar Nyelv című könyvben az egyik ősi gyökerét mutatjuk be. Nevezetesen… a Nílus-parti ősmagyar nyelv és írás alapjait ismertetjük, valamint gyakorlati alkalmazásaként a Szentpétervári Papirusz 1115, közismert nevén a Hajótörött története című középbirodalmi tekercs hieratikus erdejét olvassuk közvetlenül magyarul.

Eredetileg ez az 1016 oldalt számláló könyv kézikönyvnek indult, de a tekercs meglepő tartalmának megvilágítása további fejezetek sorát tette szükségessé. Ismételten bebizonyosodott, hogy az ősi írás alapja a hieroglifák kép és hangértékének megbonthatatlan egysége volt, rendszerük összetett, fonetikus képírást eredményezett.

Mi – magyar anyanyelvűek – kivételes helyzetben vagyunk, mert számunkra nemcsak a magyarul kimondott hieroglifák látványa és a nemzetközi általánosan elfogadott hangértéke esik egybe, hanem a többi között szavaink képzése, ragozása, nevezetesen a párját ritkító igeragozásunk, a tárgyeset, a többes szám kezelése, a birtokviszonyok, a számneveink, valamint mondatszerkezeteink építkezése is azonos az ősi, Nílus-parti használatukkal. Megállapíthatjuk, hogy a Nílus partján, az írás kialakulásától kezdve a kultúrájukat elsöprő későkorig bizonyíthatóan nyelvünk ősén, azaz az ősmagyar nyelven beszéltek, énekeltek, írtak és számoltak.Hatalmas feladat áll előttünk, hiszen egyedül ránk – magyar anyanyelvűekre – vár a Nílus-parti képírás valós tartalmának elolvasása, az ősi, teljességében mindmáig ismeretlen kultúra feltárása. A megoldás kulcsa a kezünkben, a kapu tárva-nyitva…

*

Minket se vígy a kísértésbe

Parászka Boróka

Kevés könyvet olvastam ennyire nehezen, mint a Tőkés László magán(?)életéről szóló munkát, a „Ne vígy minket a kísértésbe" című dokumentum (?) gyűjteményt.

A kötet tulajdonképpen nem szól másról, mint nagyon különböző környezetben felbukkanó dokumentumokról, nyílt, félnyílt és nagyon is magán levelekből, közleményekből, üzenetekből: mindabból, ami között az elmúlt két évtizedben az ember – ha akart, ha nem – combig gázolt.

A Tőkés család magánéletéről, Tőkés László és Joó Edith házasságáról és válásáról. DrMáriás kiváló borítója (Tőkés László René Magritte műhelyében) jelzi, nyomasztó és veszélyes tartalomhoz nyúlt az olvasó.

(…)

http://manna.ro/coolturka/minket-se-vigy-a-kisertesbe-2012-05-18.html

*

Most akkor “Minek is nevezzelek?…”

Korhatáros, 18 éven felülieknek szánt gondolatok egy kiállításról

Röpködő falloszok, (f*szok) és a lekonyuló tulipán esete…

A hetilap szerkesztősége ahol e sorok írója főállásban vezeti a fotórovatot, kapott egy meghívót az alábbi szöveggel: Robert Mapplethorpe 2012. május 25 – 2012. szeptember 30. A sajtófogadás időpontja és helyszíne: 2012. május 24., csütörtök, 11.00 óra Ludwig Múzeum, 3. emeleti kiállítótér” Mivel a szövegben szerepelt a “sajtófogadás” szó, hát mi se természetesebb, már reggeltől nem ettünk a fotós gyakornokkal, és elmentünk.

(…)

http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/05/29/most-akkor-minek-is-nevezzelek/

*

Rabnóta

„Hallottátok hírét, piros álomszögnek,

Piros Álomszögnek

Annak a keserves miskolci börtönnek,

Miskolci börtönnek."

„Hallottam, hallottam, szenvedtem is benne,

Szenvedtem is benne,

Verje meg az isten, aki építtette,

Aki építtette"

„Láttam az urakat, tizenketten ültek, tízenketten ültek,

Mind a tizenketten rólam törvénykeztek,

Rólam törvénykeztek."

„A tizenharmadik nevemet olvassa,

Nevemet olvassa,

Egy szép barna kislány nevemet diktálja,

Nevemet diktálja"

„Ó te barna kislány ne diktáld nevemet, ne diktáld nevemet,

Kérlek az istenre mentsd meg életemet,

Mentsd meg életemet"

„Testvérek rokonok, de hűtlenek vagytok,

De hűtlenek vagytok,

Szomorú rabságomban meg nem látogattok,

Meg nem látogattok"

„Ki fogok majd menni, nem fogok rab lenni,

Nem fogok rab lenni,

Rokoni jóságtok meg fogom hálálni,

Meg fogom hálálni"

Piroska néni

http://www.youtube.com/watch?v=sNN645Kqdvo

*

Álom hava – medicina a Beteg Szív Országának

Doma-Mikó István, a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) Tokióban élő tudósítója, újságíró, többszörösen kitüntetett Királyi Udvari Festőművész, az Inter Japán Magazin főszerkesztője minden lehetőséget igyekszik megragadni, hogy nemzetünk értékeit, hagyományait, történelmét kutatva minél több ismeretet adjon olvasóinknak. Mostani, három részes elemzése egy olyan vállalkozás megismertetését szolgálja, mely a magyarság történetét egy játékfilmen keresztül igyekszik bemutatni nagyon jelentős sorskérdéseket feszegetve.

Történelmi magyar film, ahogy a rendező megálmodta

A film író-rendezője, Bicskei Zoltán (1958., Magyarkanizsa) 1972-76 között Budapesten végezett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában. Ekkor kezdett filmezni. 1976 és 1992 között belevetette magát a munkába. Az Újvidéki TV technikai munkatársa, kultúrszervező, zeneszervező, szerkesztőségi tag, film- és zenekritikus. Esszéit az Új Symposion, az Újvidéki Rádió, a Magyar Szó, a Magyar szemle és a Győri Jazz Stúdium közölte. Grafikáit a Forum könyvekben, magyarországi lemezborítókon és a győri Műhely folyóiratban adta közzé. 1989-ben megjelent Rajzos füzet Kanizsára c. esszékönyve.

1992-ben Újvidékről visszatért Magyarkanizsára, ahol ’95-től a Jazz, improvizatív zene… nemzetközi fesztivál művészeti igazgatója és 2001-től 2009-ig a Művészetek Háza vezetője, majd 2009-tól a Nagy József Regionális Kreatív Műhely igazgatója.

Önálló alkotóként elsősorban a rajzban, másodsorban a film és az esszéírás területén tevékenykedik. Esszéit, rajzait napi és hetilapok közlik. A Mesterek szava c. könyve 2010-ben jelent meg.

Több rövidfilm rendezője, forgatókönyvírója. Egész estés játékfilmje a 2001-ben készült Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele.

Bicskei Zoltán gazdag tudása sokrétű tapasztalata minden bizonnyal az Álom hava című filmjében összegződik. Céljáról, hitvallásáról kérdezem:

http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/05/30/alom-hava-medicina-a-beteg-sziv-orszaganak-33/

*

Az élet lefestése mandalával

beszélgetés Boros Bettyvel

A mandala ősi indiai vonatkozásban

nemcsak szent vagy mágikus kört jelent,

hanem az elmével is kapcsolatban áll.

Úgy a buddhista tibeti és indiai kultúrában, mint a magyarban is.

http://www.nyirseghir.hu/nyugszi/portre/az_elet_lefestese_mandalaval___beszelgetes_boros_bettyvel/16689

*

ERDÉLYI JÁNOS

MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

7895.

Több kettőnél.

Soknál több.

7896.

Most adjuk meg árát a többinek. KV.

7897.

Mit a többség akar, annak kell megállni.

7898.

Addig jár a tök a lékre, hogy végre oda szakad.

Addig uszik a tök, mig egyszer elmerül.

7899.

Igen tudja ő: ha tök-e vagy turós étek. M.

7900.

Tök is este virágzik.

7901.

Egész nap a tökit vakarja. (3536.)

7902.

Kit nem tökkel ijesztenek, elfelejt az egyebet.

7903.

Szorítják a tökit. (2999.)

7904.

Nem egy eb rugja a tökit.

Többfelől van segítsége, pártfogolása.

7905.

Kopasz mint a tök.

Tökfedel: a kalap gunyos neve. Tökfej. (2698. f.)

7906.

Tökmagnak is sok.

Példaul: annyi ellenség lepte meg az országot, hogy tökmagnak is sok lett volna.

7907.

Ha tömjén nem telik, liszttel is áldozunk.

7908.

Arany tömlőbül is csak szél a mi kijő.

7909.

Ül a székben mint a tömördi biró.

7910.

Törik, szakad. (5471.)

Épen az, mit a franczia igy tesz ki: coűte, qui coűte.

7911.

Török, torok sok kárt tett az országban.

7912.

Törököt fogtam, de visz.

7913.

Fejére telt a török átka.

Midőn a törökök Magyarországbul kiüzettek, ezen átkot mondák reá: verje meg az isten roszabb szomszéddal mint mi valánk.

7914.

Török átka ember. (7427.)

7915.

Verjen meg a török átka.

7916.

Meglesz a törökök husvétján. (1110.)

7917.

Török vér, hadd folyjon.

7918.

Dohányoz mint a török.

7919.

Eldicséri mint török a lova farkát.

7920.

Nincs török a hátunkon. (7639.)/nyakunkon.

7921.

A törpe csak törpe, ha hegytetőn áll is.

7922.

Törtelre ment.

Példaul: korsó, üveg; azaz eltört.

7923.

Hol sok a törvény, szaporodik a bün.

7924.

Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irják a törvényt. K.

7925.

Törvényt soha ne tégy felpörösnek.

7926.

Törvényben tagadás jó. M.

7927.

Törvényben nem jó a hamarság. M.

7928.

Legjobb törvény legroszabb erkölcsökből származik. (4883.)

7929.

Sok törvény, sok örvény.

7930.

Törvénynek viasz az orra.

7931.

Törzsök is szép, ha felöltöztetik. (7988.)

a) Törzsököt huz. (7942.)

b) A törzsök csak törzsök, bármint csinogassák.

7932.

Tövisen keres szőlőt. KV. (2910.)

7933.

Más lábábul tövist magaéba.

7934.

Tőrül vágott./fakadt.

7935.

Tővel, hegygyel áll össze.

7936.

Tövirül hegyire menni.

7937.

Gyerünk a tövire. (1024.)

7938.

Leadta a tőgyit. (4903.)

7939.

Kisebb tőgygyel is megellik még.

7940.

Szarva közt a tőgyit. (514.)

7941.

Minémü a tőke olyan a bora is. Sz.

7942.

Tőkét huzni. (7931. a.)

Ugy mondják hogy a farsangon el nem kelt leányok, csupa csufságból, hamvazó szerdán tőkét huztak valaha, s igy maradt fel aztán közmondásul e szokás, mely inteni látszék a leányokat, hogy jól viseljék magokat.

7943.

Tőrrel, paizszsal vitat. P.

7944.

Szép valamit szoktak oda hinteni, hová a tőrt rakják. (5062.)

7945.

Két éles tőr nem fér egy hüvelybe. (1337.)

7946.

Tőrt hány.

a) Tőrbe ejt.