BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE

ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA

SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK

PETŐFI SÁNDOR

OLASZORSZÁG

Megunták végre a földöncsuszást,

Egymásután mind talpon termenek.

A sóhajokból égiháború

Lett, s lánc helyett most kardok csörgenek.

S halvány narancs helyett a déli fák

Piros vérrózsákkal lesznek tele -

A te dicső szent katonáid ők,

Segítsd őket, szabadság istene!

Nos, elbizot hatalmas zsarnokok,

Orcáitokrul a vér hova lett?

Orcátok olyan kísértetfejér,

Mikéntha látnátok kisértetet:

Azt láttatok, valóban, megjelent

Előttetek Brutusnak szelleme -

A te dicső szent katonáid ők,

Segítsd őket, szabadság istene!

Aludt Brutus, de már fölébrede,

S a táborokban lelkesítve jár,

Mondván: "ez a föld, honnan elfutott

Tarquin s amelyre halva hullt Cézár;

Előttünk meghajolt ez óriás,

S ti a törpéknek meghajoltok-e?" -

A te dicső szent katonáid ők,

Segítsd őket, szabadság istene!

Eljő, eljő az a nagy szép idő,

Amely felé reményim szállanak,

Mint ősszel a derűltebb ég alá

Hosszú sorban a vándormadarak;

A zsarnokság ki fog pusztulni, és

Megint virító lesz a föld szine -

A te dicső szent katonáid ők,

Segítsd őket, szabadság istene!

Pest, 1848. január

+

RÓZSAVÖLGYI HALÁLÁRA

Vén muzsikus, mit vétettem én neked,

Hogy mindig csak szomorítasz engemet?

Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,

Hej, nem szól már, s ez nekem még keserűbb,

Ez nekem még keserűbb!

Régi sorsa magyaroknak a bánat,

E nélkül már tán élni sem tudnának,

Ha már igy van, ébredj föl vén barátom,

Hadd busúljunk legalább a nótádon,

Hadd busúljunk nótádon!

Cudar nemzet biz a magyar, hiába,

Nem igen néz se' előre, se' hátra,

Elfeledte, ami történt ezelőtt,

A jövő meg? bánja is ez a jövőt.

Bánja is ez a jövőt!

Egyszer ember csak a magyar, mikor a

Fülét, szivét megtölti a muzsika,

Könnybe lábbad a két szeme olyankor,

Eszébe jut a siralmas hajdankor,

A siralmas hajdankor.

Sirathatjuk is a multat, Mohácsot,

Kiket ott a török fegyver levágott;

Ha őket eltemették vón rendesen,

Húszezer sír állna ottan egy helyen,

Húszezer sír egy helyen!

És mikor már kibusúltuk magunkat,

Megfeszítjük lelkünket és karunkat,

És ha akkor ott volna az ellenség,

Ha mégannyi volna is mind elesnék,

Mind egy szálig elesnék!

Akkor aztán bízni kezdünk magunkba',

Hogy telik még mitőlünk is nagy munka,

Hogy kivirít még a magyar nép fája,

S lombjait majd isten, ember csodálja,

Isten, ember csodálja! -

Ébredj föl, vén muzsikus, vén barátom,

Hadd busúljunk, lelkesedjünk nótádon,

Olyan istenigazában tudtad te,

Hogy hol fekszik a magyarnak a szive,

A magyarnak a szive.

Mért hagytál el? hiszen mi rád nem untunk,

Pedig veled ötven évet mulattunk,

Gyere vissza, áldom azt az istened,

Kezdd el újra, kezdd el azt az ötvenet,

Kezdd el azt az ötvenet! -

Addig híttam, hogy sírjából megjelent,

Megjelent, de csak addig volt idefent,

Míg kezével hajlékára mutatott...

Mi van benne? hegedű és koldusbot,

Hegedű és koldusbot!

Pest, 1848. január 29.

+

AZ ORSZÁGGYÜLÉSHEZ

Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,

Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,

Mert nincs rendében eljárásotok,

Ti a dolog végébe kaptatok,

És így tevétek már régóta mindig;

Látják, kik a multat végigtekintik.

Ki képzel olyan templomépitőt,

Ki a tornyot csinálja meg előbb?

És azt a levegőbe tolja, hogy

Ott fönn maradjon, míg majd valahogy

Alája rakja szépen a falat,

S legeslegvégül jőne az alap.

Ti vagytok ilyen mesteremberek,

Ezért ad a hon nektek kenyeret,

Ezért fizet szivének vérivel!

Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.

Időt, erőt eltékozoltok, és ha

Sükert mutattok is föl néha-néha,

Csak olyan az, mint hogyha engemet

A szomjuság bánt, s adnak víz helyett

Ételt, s talán még épen olyan ételt,

Mitől szomjúságom csak jobban éget.

Ha ez siker, ha ez jótétemény:

Elmémet a bölcsőben hagytam én.

Hiába minden szép és jó beszéd,

Ha meg nem fogjátok az elejét,

Ha a kezdetnél el nem kezditek...

Sajtószabadságot szerezzetek.

Sajtószabadságot, csak ezt ide!

Ez oly nagy, oly mindenható ige

A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,

Amellyel egy mindenséget teremte.

Hol ez nincs meg, bár máskép mindenek

Eláradó bőségben termenek,

S bár az utósó szolga és a pór

Zsebébül aranyat marokkal szór:

Azon nemzetnek még sincs semmije,

Azon nemzetnek koldus a neve.

S hol ez megvan, bár rongyban jár a nép,

Nyomorg, tengődik mindenfélekép:

Azon nemzet gazdag végtelenűl,

Mert a jövendőt bírja örökűl.

Haladni vágyunk; de haladhatunk?

Én istenem, milyen golyhók vagyunk!

Lábunk szabad, de a szemünk bekötve,

Hová megyünk?... meglássátok, gödörbe.

Szemünk bekötve, fogva szellemünk,

Az égbe szállnánk, s nem röpülhetünk,

A szellem rab, s a ronda légbe fúl,

Mely dögvészes már önnön átkitúl.

A szellem rab; mint a hitvány kutyát,

A ház végére láncba szoriták,

S láncát harapva tördeli fogát,

Amellyel védni tudná a hazát...

A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,

S szabad nemzetnek csúfoljuk magunkat!

Szolgák vagyunk, rabszolgánál szolgábbak

Megvetésére a kerek világnak!

Pest, 1848. február

*

Bakk István

A magyar pálos katakomba cserkészet

http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4f86a3c951c77

*

Az én uram goszpodár, nem olyan mint más,

Szalmából van a lába, viaszból a szája.

Szalmából van a lába, viaszból a szája,

Ha meggyullad a lába, elolvad a szája.

Móduvába a buglyákon baglyak furulyáznak,

Összegyűlének a bakák, verebet patkolnak.

Október singer node no furatna no,

Ha megfognak felakasztnak, noj mun kat na no.

Mindenkinek van babája, csak énnekem nincsen,

Mindenkinek kettő-három, s nekem még egy sincsen.

Ha az Isten egyet adna, én azt megbecsülném,

Kezét-lábát összekötném, s a füstre felkötném.

*

A haza nem eladó

ÉLŐLÁNC A FÖLDÉRT

NYILATKOZAT

http://www.varaljaszovetseg.hu/02/

*

A Bankcsapda csoport hírei

Bogár László támogató levelével

Akinek felkeltette érdeklődését ajánlom a tegnapi, 2012. május 9. napján, élő egyenes adásban volt vendége a Gazdasági Rádiónak, Perjés Zoltánnak, Falus Zsolt. Ő az aki okirattal bizonyíthatóan, feljelentette a NAV-nál a bankokat, mely alapján a nyomozás megindult. Itt nemcsak a devizahitelesekről van szó, nemcsak azokat érinti, hanem költségvetési csalást, azaz az államot is érinti.

http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/05/10/a-bankcsapda-csoport-hirei-bogar-laszlo-tamogato-levelevel/

*

ÁLMOS KÜLDETÉSE I. –

IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT előadása:

A 'zsidókérdés' bibliai vonatkozásai

http://www.youtube.com/watch?v=OaOU3zpdoyI

*

Csontkollekciók, anorexiás nők a minták

Puzsér Videóblog #13 - Csont Collection 2012 Nyár

http://www.youtube.com/watch?v=I5EvWZ4Tydw

*

Ladányi Mihály

Tizenegyedik parancsolat

V egyél meg mindent, vásárolj nyakra-főre,

légy hitelképes, keress kezeseket,

ne maradj ki a piac örömeiből se,

szerezz, szerezz, szerezz!

Nélküled fizetésképtelenek a hivatalok,

hát jár neked ez, te állítod elő

a globális értéktöbbletet.

Vegyél meg minden ezt-azt, a polcok roskadoznak,

váltsd árura magad, legyen meg mindened.

A dolgos testnek, ha este még maradék erejét összeszedi

(mert komolyzene megy, s jobb egy kis etyepetye)

kell a tudat, hogy a gyereknek – ha ugy dönt

a főorvos úr is – meglesz majd mindene.

Hát vegyél meg mindent, vásárolj nyakra-főre,

légy hitelképes, keress kezeseket,

ne maradj ki a piac örömeiből se,

szerezz, szerezz, szerezz!

+

Dal

Először aludtam veled.

Micsoda húsod van neked!

Forró a szád, gödrös az állad,

a bőröd vadító szagú!

Halálomig kívánlak!

Másodszor aludtam veled,

meghallgattam az életed,

ki szeretett és ki utált -

nem lehetett könnyű neked,

reggelig be nem állt a szád.

Harmadszor aludtam veled.

No, dehát ki hallott ilyet,

folyton csak tenni-venni...

Fordítsd felém a feneked,

hagyj egy kicsit pihenni.

+

Vándordal

mikor belépsz a házba eltaposod

az összes erre-kószált

asszony lábnyomát

mindennap éjfélutánig várlak

éjfél után szél zörgeti az ajtót

az ember nem gitár

attól is megpendül éjelente

hogy nem talál rá a kezedre

kinyújtott kezemre akadtál

pedig csak árván hadonásztam

ha most riadtan elszaladnál

kivénhedt útonálló lennék

kit megríkat nyomorúsága

az kell hogy kifoszthassalak

és miattad bezárjanak

valami boldogabb halálba

*

AZ ELFELEJTETT KÍVÜLÁLLÓ

Ladányi Mihály versei

Soha életemben nem találkoztam Ladányi Mihállyal. Mikorra annyi időske lettem, hogy érdekelhettek volna a versei egyáltalán, már meghalt. Vagy pedig épp elfeledve élt, vagyis nem találtam volna rá, ha akarom, akkor se. Akkoriban Aczélék pakolták ki margóra, később meg, mire Szép Versek kötetekből rákaptam, holtában hallgattak róla. Mert addig lezajlott a rendszerváltásnak nevezett valami és nem mindenki avanzsálhatott ellenállóvá, egy halott meg már főleg nem tagadhatta le/meg egykori szavait. Szóval Ladányi akkortájt mint büdöskommunista „létezett” – illetve hogy pont nem létezett a frisskeresztény, igendemokrata magyar irodalmi köztudatban (ez akkoriban volt nagyjából, mikor annak is híre jött: Ady Endre javarészt giccseket írt, József Attila meg leginkább istenes verseket, szóval ilyen idők jártak).

Viszont Onagy Zoltán találkozott vele, írt is remek emlékezést róla

Ladányi Mihály

avagy halál és a gyümölcskosár

( http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/4605 )

– én tehát ezt nem teszem. Helyette álljanak itt a saját szavai, úgy vélem, azokban minden benne van:

„Verseim… ’árokparti álmodozások’, kóborlásaim közben írom őket kiskocsmákban, vidéki állomásokon, öreg présházban, de soha saját könyvtáramban, dolgozószobámban – mert könyvtáram és dolgozószobám még nem volt soha. Nem vágok fel a nincstelenségemre, de sokat köszönhetek a gondok közé préselt, valóságközeli élethelyzetnek. Ez ébresztett rá… a hovatartozásra, ez adja fel számomra a kérdést, hogy a hétköznapi problémák mozdíthatatlanok-e, ez fűti lázadozásomat…” „A spekulációval teli világban most milyen ipari védősisakot tegyek a fejemre, hogy a megköveztetés félelme nélkül elmondhassam anyanyelvemen: az ég kék?... Hogy fülemet a földre – az emberek mellére – szorítva, közérthető alapossággal beszéljek életükről és saját életemről. Elképzelhető-e az egyszerű emberek egyszerű életének egyszerű szavakkal történő megfogalmazása?”

Nem hinném, hogy ezek a mondatok vesztettek volna aktualitásukból, mióta gazdájuk mindebbe belehalt. De igazolásukképp itt vannak a túlélők: a versek.

Rónai-Balázs Zoltán

Forrás: Ladányi Mihály: Se csillaga, se holdja, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974.

További versek:

http://www.irodalmijelen.hu/node/5434

*

Egy görög úr magyarországon

http://huntv.info/cb/video/8WXHYA5R785H/Egy-görög-Úr-Magyarországon

+

Trianon, és ami mögötte van

– beszélgetés Szidiropulosz Archimédesszel

Szidiropulosz Archimédesz még gyermekként, a görög polgárháborút követően került Magyarországra. Kutatói pályája kezdetén érthetően a görög emigráció kérdéseit boncolgatta, majd az úgynevezett rendszerváltást követően, mint szociológus, történész, kezdett el szenvedélyesen foglalkozni a magyarság sorskérdésével, Trianonnal és a nemzetegyesítés gondolatával.

- 1967-ben, még a diktatúra alatt történészként végzett az egyetemen. Ekkoriban Trianon és a nemzet tragédiája még tabunak számított. Mikor kezdett el ezzel a témával komolyabban foglalkozni?

- Először az 1990-es évek közepén merült fel bennem erősen a gondolat, amikor sorra jelentek meg Trianonról a reprint-könyvek és újabbak is. De még nem realizáltam magamban a témát. Amikor megalakult a XX. Század Intézet, és 2000-ben pályázatot írt ki egy huszadik századi témára, akkor már bizonyos voltam, hogy ebbe belevágok. Feltéve persze, ha elnyerem a pályázatot. Közel nyolc hónapot vártam a válaszra, arra, hogy elbírálják a pályázatomat. Ennyi idő elteltével már nem reméltem, hogy egyáltalán válaszolnak. Arra gondoltam: ilyen névvel mit akar egy Archimédesz a Trianonnal? S mint évekkel később kiderült, valóban bizalmatlanok voltak velem szemben. Amikor végre elolvasták a kutatási tervemet, igent mondtak. Így kezdődtek vizsgálódásaim a Trianon témában.

- 2003 októberében mutatták be a Trianon utóélete című könyvét. Mi motiválta ennek a rengeteg kutatómunkát igénylő kötetnek a megírására?

- Tellér Gyula volt a témavezetőm, vele több hosszabb beszélgetésben rögzítettük a kutatás irányát. Az volt a koncepció, hogy vajon mi az, ami ma (akkor 2000-ben) tudható, ill. hozzáférhető Trianonról, ennek figyelembe vételével felkutattam elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárban fellelhető Trianon-irodalmat, és ebből készítettem egy bő válogatást a magyar nyelvű anyag bibliográfiájából 1920 és 2000 között. Így született a Trianon utóélete első kötete, amely közel 2500 tételt tartalmaz. Ezt követően a több ezer műből kiválasztottam huszonnégyet, melyekről kritikai jellegű recenziókat írtunk (ez volt a második kötet). Végül interjúkat készítettem különböző korú, nemű, iskolai végzettségű és világnézetű emberekkel, így született „A magyar társadalom Trianon-képe” alcímet viselő harmadik kötet.

Utólag már tudom, hogy lelkem legmélyén elsősorban a görögségem motivált, a saját sorsom vitt ebbe az irányba. A görögök 20. századi történetében is vannak végzetes mélységű drámák, amiket csak egy antik tragédiaíró tudna igazán érzékletesen megszólaltatni. A „görög Trianonról” van szó, a kisázsiai görögök körében a törökök által elkövetett (1915-23) népirtásról, melynek során egymillió őshonos görögöt likvidáltak - előre eltervezett program szerint! Negyedéves folyóiratunk, a Trianoni Szemle idei első három számában dolgoztuk fel részletesen ezt a témát (egy athéni görög történész kutatásait közreadva).

- Történelmünk eltitkolt fejezeteihez minden bizonnyal gazdag anyag állhat rendelkezésre a környező országok levéltáraiban. Mennyire hozzáférhetők ezek, lehetett-e innen meríteni?

- A Trianon Kutatóintézetet azért hoztuk létre, hogy Európa (fő)városainak levéltáraiban még bőségesen fellelhető dokumentumokat, primer forrásokat feltárjuk, feldolgozzuk és közreadjuk. Biztosak lehetünk abban, hogy találunk még sok fontos iratot, amelyek további magyarázatokat, elemzéseket tesznek lehetővé. Hogy ezek mennyire kutathatók? Úgy gondolom, döntő többségük már elérhető. A szerbiai levéltárak csak most nyíltak meg, sok forrásanyagot publikáltunk például a délvidéki magyar irtásról. Az összefüggésekre keressük a válaszokat.

- 2007-ben megalakította néhány történész társával a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványt. Milyen törekvések hívták ezt életre?

- Az előző kérdésben némileg már válaszoltam, mindenekelőtt tudományos kutatásokat akarunk végezni a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban álló minden kérdésben. Feltárni a Trianonhoz vezető okokat, belső és külső körülményeket, egyszóval az oda vezető utat, a következményeket s magát a Trianon-jelenséget, amely napjainkban okoz komoly társadalmi feszültségeket.

Intézetünk a fenti témákban konferenciákat szervez, s terveinkben szerepel részvétel komolyabb hazai és külföldi tudományos fórumokon.

Sajtófigyelés, sajtóelemzés is céljaink között szerepel: a Trianoni Szemle 2010/3. számában elemeztük pl. a négy országos napilapot abból a szempontból, hogy miként emlékeztek meg a 90. évfordulóról.

Tervbe vettük a hazai és a nemzetközi tudományos publikációk, ill. a médiában megjelent írások összegyűjtését, azok elemzését és – szükség esetén – szakmai szempontú válaszok közzétételét.

A fiatal tudósok és tudósjelöltek (egyetemi hallgatók, doktoranduszok) szakmai támogatását már elkezdtük, elsősorban publikációs lehetőségeket nyújtunk nekik. Az eddig megjelent nyolc lapszámban bőségesen megtalálhatóak a fiatal kutatók igen színvonalas írásai.

A Trianoni Szemle c. folyóiratunk 2011 januárjában már a harmadik évfolyamát kezdi. Lapunkban számos esszé, tanulmány, történeti elemzés és dokumentum, ill. könyvismertetés jelenik meg, de helyt adunk a témakörhöz kapcsolódó publicisztikai és szépirodalmi jellegű írásoknak is, ilyen például Fábián Gyula Elfelejtett magyarok c. sorozata. Minden lapszámunk értékes térképmelléklettel jelenik meg.

A Trianon Könyvtár alapítása is folyamatban van (egyelőre a saját lakásomban, saját gyűjtésben rendelkezésünkre áll kb. 800 kötet).

- A Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány elnökeként miket tart a legfontosabb feladatainak? Van-e az alapítványon keresztül lehetőség arra, hogy a nemzet tragédiájának hiteles történetét megismertethessük a világgal?

- Az európai levéltárak forrásainak feltárása és közreadása egyik legfontosabb célunk, mert ezzel új megvilágításba kerülhet az egész békerendszer, benne a trianoni békediktátum. Másik fontos feladatunk a Trianoni Szemle folyamatos megjelentetése, Trianon újabb és újabb szempontok szerinti elemzése, magyarázata, fiatal, több nyelvet beszélő kutatók bevonásával. Folyóiratunkban mélyrehatóan ismertetjük más nemzeteknek a trianonihoz hasonló tragédiáit is (legalaposabban eddig a lengyel és a görög témát dolgoztuk fel).

- 2009-ben jelent meg a Trianoni Szemle, a kutatóintézet tudományos folyóirata. Kik voltak az alapítók és milyen műhelymunka kapcsolódik hozzá?

- Alapítói Raffay Ernő történész, Fábián Gyula újságíró, Zeke Gyula tanár, újságíró, Takaró Mihály irodalomtörténész, Sipos Endre művészeti író és nem utolsósorban Kolczonay Katalin tanár, a lap olvasószerkesztője (s magam is történész-szociológusként).

A lap elindításakor hetente többször is üléseztünk – többnyire a Pesti Sörcsarnokban, hiszen székhelyünk ma sincs – s ezeken az összejöveteleken alakítottuk ki a folyóirat arculatát, szerkezetét és szellemiségét. Tudományos és ismeretterjesztő formában tájékoztatni az olvasókat, és természetesen a témát folyamatosan ébren tartani, ellensúlyozva a korábbi évtizedek elhallgatásainak következményeit.

- Miben látja az okát annak, hogy kis hazánkban a ma embere egyre kevesebbet tud saját történelméről? És adja magát a további kérdés, milyennek látja a hazai oktatás helyzetét?

- Az 1945 utáni diktatúra évtizedeiben szinte az egész magyar történelmet meghamisították, elhallgatták, különösen a 19-20. század történéseit, s benne leginkább Trianont, a nemzeti sorskérdéseket, mert ezek a bolsevikok és mai utódaik számára igen-igen sikamlós kérdések voltak. Nagyon ügyeltek arra, nehogy véletlenül a nacionalizmus vádjába essenek, ezért választották az elhallgatást, rosszabb esetben a tudatos hamisítást, sőt a nemzetárulást is. Ez a szemlélet és gondolkodásmód természetesen az iskolákban, az egyetemeken is jelen volt, a társadalom egészét torzította, ezért generációk szinte semmit sem tudnak Trianonról, a következményeiről, a kisebbségbe kényszerített magyarok megrendítő sorsáról, s mai helyzetéről. (1983-ban egy a franciaországi gimnazisták körében végzett szociológiai felmérést magyarországi középiskolásokkal is megíratták, az eredmény siralmas volt. Arra a kérdésre például, hogy miért élnek magyarok Romániában, az volt a válasz: azért, mert „oda mentek, mert ott magasabb a társadalmi forma”. Nem tudták azt sem, hogy a székelyek milyen nyelven beszélnek.) A hazai oktatás – tisztelet a kivételnek - a kommunista ideológiának megfelelő szemlélethez igazodott. Alapvetően ma sem változott lényegesen a helyzet, hiszen a középiskolák igazgatói székeiben sok helyen még a régi nómenklatúra emberei ülnek - és a tantervek (tankönyvek) sem segítették eddig a nemzeti nevelést és oktatást. Most reménység szerint változások elé nézünk ebben a kérdésben is. (A folyóiratunk már sok közép- és felsőfokú iskola könyvtárában megtalálható…)

Botz Domonkos

http://napkeletegyesulethu.web.maxer.hu/

*

Magyar ősvallás,

vagy ezoterikus hedonista buherálás?

„Minden jó ami természetes, nem szenvedni jöttünk a földre. Élj boldogan mert az élet a lényeg. Örülj, hogy testben vagy hogy megölelheted a szeretteidet gyönyörködhetsz a napfelkeltében és a naplementében, hogy nagyokat úszhatsz a tavakban,, érezheted a föld szagát, az eső illatát, hogy megérintheted a reggeli harmatcseppet.... Élvezd az életet, valósítsd meg álmaidat, találd meg a beteljesülést, valósítsd meg önmagad, folyamatosan fejlődj, tanulj, tapasztalj hiszen ezért születtél testbe ezért vagy a Földön! Az a feladatod, hogy életed „mestermûvé” tegyed. Bármit megtehetsz mert szabad vagy de hagyd meg a többiek szabadságát is, mert ha nem így teszel tetteid visszahatnak rád és akkor nem érted miért fordult ellened a sorsod miért szenvedsz. A szenvedés pedig nem a szabad szellemi lényé válás felé vezető út velejárója, szerves tartozéka, hanem egyszerűen csak egy figyelmeztető tünet, hogy ember letértél az utadról kibillentél a középpontodból, Térj vissza!

Az ember egy teremtő „gépezet” bármit amire gondolsz megvalósíthatod de tudnod kell hogyan működtesd és ne kontrollálatlanul, össze vissza nyomkod ha nem érted a teremtés lényegét. A legtöbb ember hagyja össze vissza működni a gondolatait, szavait, testét, így véletlenszerűen működik és nem kívánatos dolgokat eseményeket hoz létre például egy betegséget. Ilyenkor pedig nő a félelem és a félelem akadálya a teremtésnek nem része. Ekkor elzáródik a teremtő erő vagy képesség vagy varázserő nevezzük aminek akarjuk és az ember egyre rosszabbul érzi magát, és elkezd innen-onnan életerőt pótolni elsősorban más emberektől. Ennek rengeteg stratégiája van. A végeredmény betegeskedve szenvedve belső energiahiányban élni létezni. Persze ez akármikor megszüntethető ha az ember tudatossá válik figyel a gondolataira tetteire szavaira ill. mindenre figyel és megtartja az ősi törvényeket, és már is visszaáll az egyensúly. Tehát a szenvedésből akár mikor ki lehet lépni tanították a Büün mesterei az elvek tiszták és egyszerűek és hatalommentesek:

Mert minden ember meghatározott szándékkal született e világra. Az ember dolga, hogy felismerje igaz Valóját majd ezt egyre tökéletesebb formában juttassa kifejezésre. Beteljesülést csak akkor érhet el, ha életfeladatát felismeri, elfogadja, és végzi, ennek a hivatásnak olyasvalaminek kellene lennie, amiért az ember él, nem pedig amiből él! Tehát a feladatunk, hogy Bő-séget, Egész-séget, Jó-létet Boldog-ságot és Harmóniát teremtsünk elsősorban önmagunk, és ezáltal mindenki számára, és felelősséget vállaljunk mindenért ami velünk történik. Mindenki azt kapja a sorstól,amit ő maga előidézett, hiszen ezen a világon semmi sem történik véletlenül, hanem minden az ok és okozat törvénye szerint mûködik. Minden élet törvény.”

Büün a Magyar Ősvallás – Facebook

*

Kedves Barátunk!

Megjelent weboldalunok a nyári népzene és néptánc táborok listája, amely itt látható:

http://www.folkradio.hu/nyari_tabor.php

A lista folyamatosan bővül, frissül. Kérjük, ha nem találod a listában a kedvenc táborod, akkor vidd fel önállóan az eseményt adatbázisunkba a -Felvitel- gombra kattintva. (A ehhez szükséges felhasználói név név, jelszó levél végén megtalálható)

-----------------

Már csak 10 nap van hátra az adó 1% felajánlásának határidejéig. Ha

még senkinek sem ajánlottad föl, de szívesen támogatnád valamelyik

civil szervezet munkáját, még május 20-ig megteheted, függetlenül

attól, hogy benyújtottad-e már az adóbevallásodat, mert a rendelkező

nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az

adóhatósághoz.

A Folkrádiót elsősorban az 1%-okból befolyó összegből működtetjük.

Tavaly 464 ezer Ft-ot ajánlottatok fel a Folkrádió Közhasznú

Alapítványnak, amit ezúton is hálásan köszönünk. Ez az összeg 7-8

hónapnyi működtetésre elegendő, így más forrásból (pályázatok,

adományok) csak 4-5 hónapra való pénzt kell előteremtenünk. Idén

sokkal nehezebb lesz összegyűjteni így a működési költségeket, mert

egyrészt már nem csak a civil szervezeteknek lehet felajánlani az

1%-ot - tehát a civileknek kevesebb jut - , másrészt csökkent a

személyi jövedelemadó átlagos összege, így annak 1%-a is jóval kisebb

lesz.

Érdemes még tudnotok, hogy a Folkrádiót kizárólag önkéntesek

működtetik más munkájuk mellett szabadidejükben, ezért a működési

költségünkben nincs bérköltség, irodafenntartás, csak a jogdíjakra,

könyvelésre, szerverhely-bérletre, internetkapcsolatra, hardverre kell

költenünk. Ebből jön össze a havi 50-60 ezer Ft. Köszönjük, ha

segítetek ezt az összeget összegyűjteni, ill. írjatok, ha szívesen

beszállnátok ti is a munkába!

Ha úgy döntesz, hogy a Folkrádió Közhasznú Alapítványt támogatod, és

nem az adóhatóság nyomtatványán ajánlod fel az 1%-ot, akkor

használhatod ezt a nyomtatható nyilatkozatot:

http://www.folkradio.hu/egyszazalek/rendelkezo_nyilatkozat.doc

(Fontos, hogy a borítékra írd rá az adóazonosító jeledet.)

Folkrádió Közhasznú Alapítvány adószáma:

18565449-1-09

Adózó és nemadózó hallgatóinknak is további élvezetes rádióhallgatást,

táncolást, éneklést, muzsikálást és táborozást kívánunk!

Üdvözlettel: a Folkrádió csapata

*

Egyszer egy királyfi

Egyszer egy királyfi

Mit gondolt magába

Léder, léder, bum-bum-bum

Mit gondolt magába.

Felveszi magára

Kocsisi ruháját

Léder, léder, bum-bum-bum,

Kocsisi ruháját.

Elmegyen kéretnyi

Királyfinak lyányát

Léder, léder, bum-bum-bum

Királyfinak lyányát.

Isten hozta nálunk,

Üljék le minálunk!

Léder, léder, bum-bum-bum

Üljék le minálunk.

De nem azér gyöttem,

Hogy én itt leüllek,

Léder, léder, bum-bum-bum

Hogy én itt leüllek.

Hanem azér gyöttem,

Gyössz-e hozzám, vagy nem.

Léder, léder, bum-bum-bum

Gyössz-e hozzám, vagy nem.

Nem menek magáho

Kocsisi ruháshoz

Léder, léder, bum-bum-bum

Kocsisi ruháshoz.

Akkor a királyfi

Mit gondolt magába

Léder, léder, bum-bum-bum

Mit gondolt magába.

Felveszi magára

Királyi ruháját

Léder, léder, bum-bum-bum

Királyi ruháját.

Elmegyen kéretnyi

Kosárkötő lyányát

Léder, léder, bum-bum-bum

Kosárkötő lyányát.

Isten hozta nálunk,

Üllék le minálunk,

Léder, léder, bum-bum-bum

Üllék le minálunk.

De nem azér gyöttem,

Hogy én itt leüljek,

Léder, léder, bum-bum-bum

Hogy én itt leüljek