|
16:30, Vasárnap (március 4.), DUNA Televízió
Ördöglovas
fekete-fehér, magyar kalandfilm, 80 perc, 1943
rendező: Hamza D. Ákos
író: Asztalos Miklós
zeneszerző: Polgár Tibor
operatőr: Fekete Ferenc, Hegyi Barnabás
vágó: Máriássy Félix
szereplő(k):
Fényes Alice (Leontine)
Benkő Gyula (Sándor Móric)
Kiss Manyi (Josefine)
Sulyok Mária (Metternich felesége)
Makláry Zoltán (Kosztarovics)
Szakáts Zoltán (Metternich)
Hidassy Sándor
Fáy Béla
Gárday Lajos
Ez a film megrendelhető DVD formátumban.
Feliratozva a teletext 378. oldalán
Sándor Móric grófról még manapság is beszélnek a nagy öregek. Ő volt az a lovas bravúrjairól híres fiatalember, aki haldokló apjához a Sándor palotába lépcsőn vágtatott fel. Közben átugratott Metternich Leontine hercegnő hintaja fölött, aki menten beleszeretett az Ördöglovasnak nevezett magyar nemesbe. Gondolhatják, a magyargyűlölő Metternich mennyire örült lánya választásának.
Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Vasárnap (Március 4.) 16:30
DUNA WORLD: Hétfő (Március 5.) 21:30
Vélemény Összes hozzászólás (1)
Törölt Felhasználó | Válasz 2011. ápr. 10. 17:35 | 1/1
Ez a film komolyan meglepett. Azt hittem, hogy majd a szokásos kedves kis régi magyar film lesz, történelmi távlatokba helyezve. Ezzel szemben egy kifejezetten mozgalmas, látványos lovas kalandfilmet láttam - persze a szerelem köré építve. Nem vígjáték ez, hanem kosztümös kalandfilm - néha, mikor vágtáztak a régebbi francia kalandfilmeket juttatta eszembe (pl. A púpos, A fekete tulipán).
Külön értéke a filmnek, hogy ezt a sztorit később nem újították fel - tehát az 1960-as, 1970-es években nem készült el az Ördöglovas ismételt változata. Én legalábbis nem hallottam róla.
*
Múlt századi rejtélyek
Az Ördöglovas
A Sándor grófok nevét a budai Vár egyik legszebb épülete őrizte meg. A Sándor-palota a polgári korban miniszterelnöki hivatalként szolgált. A palota utolsó gazdáját, akivel a család neve sírba szállt, már életében legendák övezték. Sándor Móric „Ördöglovas” néven vált az 1820-as és 1830-as évek Pest-Budájának egyik nevezetességévé. De ki volt ő valójában: kitűnő sportember, főúri cirkuszművész,
unatkozó különc vagy egyszerűen őrült?
Sándor Móric gróf 1805. május 23-án született a Komárom és Esztergom megyében levő bajnai és gyarmati uradalmat birtokló család utolsó férfi sarjaként. A különcség, sőt a súlyosabb deviancia sem volt ismeretlen a családban. Apja budai palotájukat kis fedett híddal kötötte össze a szomszédos Várszínházzal, hogy ne kelljen az utcára kilépnie színházba menet. Nagybátyját II. József hosszú évekre Kufsteinbe záratta a jobbágyaival szembeni, még a feudalizmus jogrendje szerint is megengedhetetlen kegyetlenkedései miatt.
Belépés csak lóval!
A kimondottan gyenge testalkatú, vézna kisfiút, a családfa egyedüli hajtását apja mindentől óvta. Sándor Móric, saját elbeszélése szerint, apja haláláig a lovaknak még a közelébe sem mehetett. Állítólag 17 évesen ült először lóra, amikor a maga és a vagyona ura lett. Lovásza óvása ellenére rögtön egy angol telivért nyergeltetett fel, amelyet azonnal úgy ült meg, mintha hozzánőtt volna. Még ebben az évben bemutatta a pesti Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utcában első „mutatványát”: két kocsi közül szorult helyzetéből úgy szabadult, hogy megsarkantyúzva lovát átugratott három egymás mellé fogott parasztlovat.
Az 1825-ös országgyűlés megnyitására érkezett királyi pár tiszteletére nyaktörő ugrásokat és viharos vágtákat mutatott be a pozsonyi várdombon. A húszas évek második felében a főúri társaságok népszerű alakjává vált meghökkentő ötleteivel. A palotája emeleti erkélyén lóhátról szemlélődő, pipázó fiatalember közismert figura volt Pest-Budán, bár a jámbor polgárok valószínűleg nem lelkesedtek, amikor szekereket, lovakat, ökröket ugratott át a nyílt utcán. A budai Várba vezető lépcső kedvenc lovaglóhelyének számított: a békés járókelők ijedten lapultak a falhoz közeledtére. Előszeretettel lovagolt be mások házába is: beteg, öreg kertészének a szobájába éppúgy lovastul állított be, mint a pesti főúri paloták termeibe, vagy a bécsi Fehér Hattyú fogadó második emeleti szobájába.
Személyzete is megszenvedte excentrikus egyéniségét. Szakácsát és komornyikját például lovon megvívandó mogyorópálca-párbajra kényszerítette, hogy egymás sértegetéséért elégtételt vegyenek. Egyszer Tell Vilmosnak képzelte magát, s orvosának fejéről lelőtt egy almát, máskor kapusa ijedős feleségét fogatta le lovászaival, azzal rémisztgetve, hogy őt ugratja át akadályként. A Sándor-palotában az már szinte ártatlan, bár egy felnőtt férfitól némileg szokatlan játéknak számított, hogy háznépe lepedőben dobálta urát. Az sem volt bevett szokás a reformkor főrangú társaságában, hogy valaki törpét, afféle udvari bolondot tartson, amint Sándor gróf tette.
Bravúrjaival külföldön is hírnevet szerzett az Ördöglovas: a bécsiek jól ismerték a Práterben* végrehajtott attrakcióit. Egyszer például szorosan egymás mellé állított három fiákert, majd a középső kihajtott közülük. Az így keletkezett kocsinyi résen hajtott át vágtában hatos fogatával a gróf anélkül, hogy érintette volna a kapuként szolgáló bérkocsikat.
A lórajongó főúr kétszer is hoszszabb időt töltött a lótenyésztés és lovassport európai központjában, Angliában. A lovaglótudás felsőfokú vizsgájának akkoriban az angliai rókavadászatot tartották: hajtóvadászat közben sövényeken, kerítéseken, kőfalakon és vizesárkokon kellett átugratni. (Fél évszázaddal később Erzsébet királyné is itt tette próbára lovaglótudását.) Sándor gróf Angliában is sikerrel mutatkozott be, még egy metszetsorozat is készült bravúros lovaglásairól.
Út az őrültekházába
A lovak szinte teljesen lekötötték az érdeklődését, tudomást is alig vett azokról az eszmékről és mozgalmakról, amelyek kortársait foglalkoztatták. Széchenyi naplóbejegyzése szerint 1827-ben a 22 éves fiatalember azzal kérkedett, hogy az Akadémiára nem adna egy fillért sem, ellenben egy hídra a fél vagyonát feláldozná. A hídépítés volt az egyetlen közügy, amely érdekelte. Széchenyi igyekezett is felhasználni Sándor gróf befolyását arra, hogy a budai tanácsot megnyerje a Lánchíd ügyének.
A gróf bravúrjainak egy része modern értelemben is sportteljesítményként, a lótenyésztés és az idomítás eredményeként értékelhető. Ilyenek voltak távolsági kocsihajtásai: Pozsonyból Bécsbe 2 óra 40 perc alatt, Bécsből Budára 31 óra alatt hajtott ugyanazokkal a lovakkal. (A postai gyorskocsinak is ennyi időre volt szüksége ehhez, de 15 kilométerenként váltott lovakkal!) A sport kategóriájába sorolható a természetes akadályok átugratása, a vízen való átkelés stb. Városi mutatványait (szekerek, vásárosok átugratása) inkább a feltűnési viszketegség motiválta. Ô maga „accident”-nek (balesetnek) nevezte azokat a különlegesen izgalmas, általában kisebb-nagyobb testi sérüléssel is járó kalandjait, amelyek nagy valószínűséggel felborulással, bukással vagy vízbe eséssel végződtek (például amikor a Duna jégtorlaszain lovagolt át, vagy a magas folyóparton vágtató lovai közé dobta a gyeplőt). Voltak egyértelműen őrült tettei is. Többször szándékosan kőfalnak hajtott vagy lovagolt. Hogy hányszor törött el a kulcscsontja, bordája, ficamodott ki a térde, vagy szenvedett agyrázkódást, maga sem tudta. Kalandjait meg is örökítette: az őt állandóan kísérő „udvari festője”, Johann Gottlieb Prestel által készített képek három albumot töltenek meg.
1848 eseményei is csak abból a szempontból érdekelték, hogy a „felfordulás” akadályozta időtöltéseiben a Bécsben tartózkodó grófot. (Pedig a forradalom közelről érintette családját: apósa a márciusban megbuktatott Metternich herceg államkancellár volt.) 1850 végén éppen a bécsi kaszinóban tartózkodott, amikor elméje elborult. (Nem zárható ki az örökölt hajlam, de a számos fejsérülés, agyrázkódás is hozzájárulhatott a betegséghez.) A dühöngő őrültet megkötözték, majd egy prágai elmegyógyintézetbe vitték. Állapota lassan javult, néhány év múlva haza is térhetett. Az ötvenes években idejét a vadászat és a ménese töltötte ki. Az öregedő gróf lovasemlékeivel vette körül magát: albumait rendezgette, a bajnai kastély kertjében pedig nagy ugrások tárgyi emlékeit állította fel. 1878. február 23-án halt meg.
Fónagy Zoltán
*
Sándor Móric
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlavniczai és bajnai gróf Sándor Móric (Bajna, 1805. május 23. – Bécs, 1878. február 23.) magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász, az Ördöglovas.
Élete
Sándor Móric a Sándor család utolsó férfi sarjaként született. A család különcsége Móricot sem hagyta meg a normális emberek között. Sajnos a súlyos deviancia sem volt új a családban, apja például budai palotájukat kis fedett híddal kötötte össze a szomszédos Várszínházzal, hogy ne kelljen az utcára kilépnie színházba menet. Móric kimondottan gyenge testalkatú, vézna fiú volt, de apja mindentől óvta. Saját beszámolói szerint édesapja haláláig még csak közelébe sem mehetett a lovaknak. Akkor ült először lóra, amikor már saját maga rendelkezett birtokai felett, 17 évesen. Lovásza figyelmeztetése ellenére egy angol telivért nyergeltetett fel, melyet úgy ült meg, mintha együtt születtek volna. Még 1822-ben bemutatta Pesten, a mai Deák Ferenc utcában első produkcióját: szorult helyzetéből, két kocsi közül úgy szabadult ki, hogy lovával átugratott három egymás mellé fogott lovat. Később, az 1825-ös országgyűlés megnyitójára érkezett királyi pár tiszteletére nyaktörő mutatványokat és viharzó vágtákat mutatott be Pozsonyban. A 20-as évekre a főúri társaságok népszerű alakjává vált. Budai palotája erkélyéről lóháton, pipázva, gyakran nézelődött. A nyílt utcán is hajmeresztő mutatványokat hajtott végre. Kedvenc lovaglóhelyeinek egyike volt a Várba vezető lépcső. Előszeretettel lovagolt be más házakhoz is, lábadozó kertésze szobájába éppúgy, mint a főúri palotákba, vagy a bécsi Fehér Hattyú fogadó második emeletére. Személyiségét személyzete is megszenvedte. Egyszer egymást sértegető szakácsát és komornyikját lovon megvívandó mogyorópálca-párbajra kényszerítette, másszor pedig orvosa fejéről lőtt le egy almát, vagy kapusa feleségét rémisztgette, hogy átugratja lóval. Palotájában akkoriban szokatlannak számító dolgok zajlottak. Személyzete például lepedőben dobálta urát, de például udvari bolondot is tartott. A lovak szerelmeseként többször járt Angliában is. A közügyekkel nem nagyon foglalkozott, az egyetlen ilyen, ami érdekelte, az a hídépítés volt.
Később kezdett megőrülni. Többször szándékosan kőfalnak lovagolt, vagy kocsival nekihajtott. Hajmeresztő mutatványai miatt számtalanszor törött el a kulcscsontja és a bordái, hihetetlenül sokszor kificamodtak térdei és szenvedett agyrázkódást. Már az 1848-as események sem érdekelték, pedig közvetlenül érintették a dolgok, ugyanis apósa, a megbukott Metternich herceg államkancellár volt. 1850-ben bécsi tartózkodása alatt elméje végleg elborult. A dühöngő Sándor grófot megkötözték és egy prágai elmegyógyintézetbe vitték. Állapota csak lassan javult, de néhány év elteltével hazaengedték. Az ötvenes években ideje nagy részét ménesével és vadászattal töltötte. Az agg gróf lovas emlékeivel vette körül magát. Öregkorára azonban újra úrrá lett rajta az elmebaj, s így élete hátralévő részét a döblingi elmegyógyintézetben töltötte.
Családja
Nőül vette 1835-ben Metternich herceg és kancellár leányát, Leontinát, aki 1811. június 18-án született Bécsben, és ott is hunyt el 1861. november 16-án.
Egyetlen leánygyermekük született: Paulina Klementína Mária Walburga (1836-1921). Így gróf Sándor Móriccal - férfi ágon - kihalt a neves Sándor család.
*
Az ördöglovas kastélyában
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Bajna/pages/019_az_ordoglovas_kastelyaban.htm
*
Benkő Gyula
FILM:
Esküvő Gerelypusztán (játékf.) (TV-film) színész
Hogy volt!? (szín., magyar ism. műsor, 2010) (TV-film) szereplő Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Szombat (Március 10.) 14:55
Vasárnap (Március 11.) 4:20 (ism.)
DUNA WORLD: Szombat (Március 10.) 9:25
Hétfő (Március 12.) 0:30 (ism.)
M2: Hétfő (Március 5.) 16:05
Kedd (Március 6.) 15:15
Hétfő (Március 12.) 15:35
Kedd (Március 13.) 15:15
Szeressük egymást gyerekek! (szín., magyar filmdráma, 1996) színész
Sztracsatella (szín., magyar filmszat., 1995) színész Sztracsatella DVD
Esti Kornél csodálatos utazása (szín., magyar filmdráma, 1994) színész
Öregberény (szín., magyar tévéfilm sor., 1993) (TV-film) színész
Shakespeare: III. Richárd (1992) (TV-film) színész
Nyolc évszak (szín., magyar tévéfilm sor., 1987) (TV-film) színész Nyolc évszak DVD
A falu jegyzője (szín., magyar tévéfilm sor., 1986) (TV-film) színész Vetítik: M2: Szombat (Március 3.) 15:20
A falu jegyzője DVD
Banánhéjkeringő (szín., magyar filmszat., 1986) színész Banánhéjkeringő DVD
Első kétszáz évem (szín., magyar játékf., 1985) színész
Tizenötezer pengő jutalom (szín., magyar játékf., 1985) (TV-film) színész
Caligula helytartója (magyar tévéf., 1984) (TV-film) színész
Gyertek el a névnapomra (szín., magyar filmdráma, 1983) színész
Mint oldott kéve (szín., magyar tévéfilm sor., 1983) (TV-film) színész
II. József császár (szín., magyar tévéjáték, 1982) (TV-film) színész
A névtelen vár (szín., magyar tévéfilm sor., 1981) (TV-film) színész
Horváték (szín., magyar tévéjáték, 1981) (TV-film) színész
Mi muzsikus lelkek (magyar színházi felv., 1981) szereplő
Nagyvizit (szín., magyar tévéjáték, 1981) (TV-film) színész
Tündér Lala (szín., magyar mesejáték, 1981) (TV-film) színész
Fábián Bálint találkozása Istennel (szín., magyar játékf., 1980) színész
Napforduló (szín., magyar tévéf., 1979) (TV-film) színész
A miniszterelnök (szín., magyar vígj., 1978) (TV-film) színész
Beszélgetések Szókratésszal (szín., magyar tévéjáték, 1978) (TV-film) színész
Dóra jelenti (szín., magyar játékf., 1977) színész
Második otthonunk: Az SZTK (ff., magyar film, 1977) (TV-film) színész
Mozgófénykép (ff., magyar film, 1977) (TV-film) színész
Robog az úthenger (magyar tévéfilm sor., 1977) (TV-film) színész
Hungária Kávéház (mb., magyar tévéfilm sor., 1976) (TV-film) színész
Egy csók és más semmi (szín., magyar zenés vígj., 1975) színész
Három nővér (ff., magyar színházi felv., 1975) (TV-film) színész
Holnap lesz fácán (ff., magyar vígj., 1974) színész
Ártatlan gyilkosok (ff., magyar krimi, 1973) színész
Az ember melegségre vágyik (szín., magyar tévéf., 1973) (TV-film) színész
Kísérleti dramaturgia (ff., magyar játékf., 1972) színész
Rászedettek (ff., magyar játékf., 1972) színész
A frankhamisítás (szín., magyar dok. sor., 1971) (TV-film) színész
Szemtől szembe (magyar játékf., 1970) színész
Bűbájosok (szín., magyar játékf., 1969) színész
Történelmi magánügyek (ff., magyar film, 1969) színész
Bánk bán (szín., magyar tévéjáték, 1968) színész
A koppányi aga testamentuma (szín., magyar kalandf., 1967) színész A koppányi aga testamentuma DVD
Az özvegy és a százados (ff., magyar játékf., 1967) színész
Tanulmány a nőkről (ff., magyar vígj., 1967) színész
Egy magyar nábob (szín., magyar filmdráma, 1966) színész Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Csütörtök (Március 15.) 20:00
Én, Strasznov Ignác, a szélhámos (magyar tévéf., 1966) (TV-film) színész
Plusz 1 fő (ff., magyar szór. műsor, 1966) (TV-film) közreműködő
Az én kortársaim I. (ff., magyar tévéf., 1964) (TV-film) színész
Férjhez menni tilos! (ff., magyar vígj., 1964) színész
Öröklakás (ff., magyar tévéf., 1963) (TV-film) színész
Asszony a telepen (ff., magyar játékf., 1962) színész
Puskák és galambok (ff., magyar ifjúsági f., 1961) színész
Fűre lépni szabad (ff., magyar vígj., 1960) színész Fűre lépni szabad DVD
Virrad (ff., magyar dráma, 1960) színész
A 39-es dandár (ff., magyar történelmi dráma, 1959) színész
Szegény gazdagok (magyar játékf., 1959) színész
Felfelé a lejtőn (ff., magyar vígj., 1958) színész
Fel a fejjel (ff., magyar vígj., 1954) színész
A harag napja (ff., magyar játékf., 1953) színész
Ifjú szívvel (szín., magyar filmdráma, 1953) színész
Különös házasság (ff., magyar játékf., 1951) színész
Díszmagyar (ff., magyar vígj., 1949) színész
Forró mezők (ff., magyar filmdráma, 1948) színész
Mezei próféta (ff., magyar játékf., 1947) színész
Gyanú (ff., magyar játékf., 1944) színész
Egy fiúnak a fele (ff., magyar játékf., 1943) színész
Kerek Ferkó (ff., magyar rom. film, 1943) színész
Ördöglovas (ff., magyar kalandf., 1943) színész Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Vasárnap (Március 4.) 16:30
DUNA WORLD: Hétfő (Március 5.) 21:30
Ördöglovas DVD
Ragaszkodom a szerelemhez (ff., magyar vígj., 1943) színész
Családunk szégyene (ff., magyar vígj., 1942) (TV-film) színész
Egér a palotában (ff., magyar rom. film, 1942) színész
Egy bolond százat csinál (ff., magyar vígj., 1942) színész Egy bolond százat csinál DVD
Lelki klinika (ff., magyar rom. film, 1942) színész
Tavaszi szonáta (ff., magyar játékf., 1942) színész
Cigarettafüst (magyar film, 1941) színész
Doktor Kovács István (ff., magyar játékf., 1941) színész
Három csengő (ff., magyar játékf., 1941) színész
Kadétszerelem (ff., magyar vígj., 1941) színész
Magdolna (ff., magyar játékf., 1941) színész Magdolna DVD
Miért? (ff., magyar játékf., 1941) színész
Ne kérdezd, ki voltam (ff., magyar játékf., 1941) színész
Gyurkovics fiúk (ff., magyar játékf., 1940) színész
Varjú a toronyórán (ff., magyar játékf., 1938) színész
Sose vagyok egyedül... (szín., magyar portréf.) (TV-film) narrátor
|
