16:20, Vasárnap (január 1.), DUNA Televízió

Meseautó
Fekete-fehér, magyar vígjáték, 89 perc, 1934

rendező: Gaál Béla
forgatókönyvíró: Vitéz Miklós, Vadnai László
operatőr: Heinrich Balasch
zene: Márkus Alfréd
producer: Vitéz Miklósné

szereplő(k):
Törzs Jenő (Szűcs János)
Perczel Zita (Kovács Vera)
Kabos Gyula (Halmos Aladár)
Gombaszögi Ella (Kerekes Anna)
Gózon Gyula (Kovács papa)
Berky Lili (Kovács mama)
Tolnay Klári (Sári)
Herczeg Jenő (Péterffy)
Pethes Sándor (Józsi, a sofőr)


Ez a film megrendelhető DVD formátumban.
Feliratozva a teletext 378. oldalán.

Kovács Vera egyszerű kis banki alkalmazott, aki sohasem látta a nagyfőnököt, Szűcs János vezérigazgató urat. Amikor a csinos Vera csak úgy heccből egy autószalonban ámuldozik az autócsodákon, Szűcsnek megakad a szeme a "hölgyön", és úgy rendezi, hogy Vera, "a szalon ajándékaként" megkapja a kocsit. Sőt! Szűcs önkéntes sofőrként mellé is szegődik. A sokat csalódott vézirigazgató ugyanis szeretne bizonyságot szerezni végre arra, hogy egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szereti egy nő. A mit sem sejtő lány szívében szerelem ébred a sofőr iránt. A filmet, mely egy filmtörténeti korszakot nyitott meg, 1934. december 14-én mutatták be.

Idő szerint | Hely szerint

Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Vasárnap (2012. január 1.) 16:20
DUNA2: Hétfő (2012. január 2.) 21:30

*

Törzs Jenő színész, író, rendező

Született:
1887. április 23. Budapest,
Elhunyt:
1946. február 1. Budapest,

Életrajza:

Adatok:
1906 - Színiakadémia
1906 - a Thália Társaság tagja
1907- 1924 Magyar Színház tagja
1924 - Renaissance Színházhoz
1924 - ősz, Belvárosi Színházban
1924-1929 Magyar Színház
1929 - 1932 Vígszínház
1932 - 1940 Magyar Színház
1940-1945 letiltva a színpadról, nem filmezhet
1945-1946 a Nemzeti Színház tagja
1946 halála

Életútja részletesen

A kezdetek

"Normális, kellemes - mondhatnám felejthetetlen gyerekkor. - Iskoláimat elvégeztem -egyetlen bizonyítványom sem volt kitünőnek nevezhető" - írja a kezdetkről, az 1927-ban kiadott Blaha album oldalain Törzs Jenő. A 1906-ban Színiakadémia elvégését követően a Thália Társaság tagjává választja Hevesi Sándor, a kilépő Kürti József, és Dobi Ferenc méltó pótlására. A Thalia akkoriban egy haladó, korszerű színjátszást preferáll, ám állandó kőszínházzal nem rendelkezvén, vándortársulatként járja, főképp a vidék városait. A társulat állandó anyagi gondokkal küzd, fenntartási problémáik vannak folyamatosan. A pályája kezdetén álló fiatal színésznek aligha nyílik alkalma jó esetben, hogy olyan komoly irodalmi és színpadi értékű feladatokban bontakozzék ki, mint Ibsen, Gorkij, Hauptmann, Heyermanns művei, és Lengyel Menyhért komoly mondanivalójú drámája. Nagy feladatokat kap, amiben elmerülve a fiatal művész érvényesítheti a maga képességeit, és megtalálhatja a maga sajátos hajlandóságait. Törzs Jenő egyénisége két-három év alatt, olyan határozott karaktert mutatott, hogy már-már tartani lehetett, hogy nincs tovább fejlődési lehetőség. Salgó Jenő a kor egyik értőszemű kritikusa, egy akkori napilap munkatársa mondja ezekről az évekről: "...Attól félek, hogy a jövőben csak megismételheti magát. Olyan biztosan kész, minden eszközében és minden belső indulatában. Attól tartok nincs további fejlődési lehetősége." Ám Törzs színészi nagyságának ezek az évek pusztán a nyitányai, egy késöbb tökéletessé csiszolódó, nagy színész kezdő lépései. Pályájának jellegzetessége ez a koraérett megnyilvánulás, már a kezdeteknél.

A tehetséges ifjúból, érett művész válik

Beszélik, hogy a Thália Társaság anyagi létbizonytalanságának hátterében Beöthy László, a nagyhírű igazgató áll, aki erős konkurenciától tartva, kapcsolatai segítségével ellehetetleníti annak szabad mozgásterét. Talán igaz a történet, talán csak feltételezés az egész, egy biztos, hogy Beöthy igazgatója mind a Király Színháznak, mind pedig a Magyar Színháznak. Tény, hogy a Thália Társulatának jelentős részét, fix hároméves szerződéssel "kivásárolja", az akkori elhatározása szerint prózai színháznak szánt, Magyar Színház társulatába. Így kerül Törzs Jenő 1907-től a Magyar Színházba, aminek kisebb-nagyobb megszakításokkal, de 16 éven keresztül tagja. Átszerződi a Renaissance Színházhoz ugyan az 1924-es évadban, de az évad végét már a Belvárosi Színházban tölti. Két hónapra a Vígszínházhoz szerződik, de az 1929-es év őszéig ismét az Izabella téri színházban játszik. A Magyar Színházban Beöthy ígéretének megfelelően, főszerepek várják. Törzs erőssége a fiatalok és az idősődő szerepek eljátszásában mutatkozik leginkább. Ekkor a fiatal szerepek, megformálása várja. A Sasfiók Reichstadti hercege, vagy a Hamlet pályájának egy-egy kimagasló csúcsa. Országos ismertséget hoz számára e két szerep. Az ismertség tekintetében, meg kell jegyezni, nincsenek gondjai, hisz igen korán, a magyar némafilmek hajnalán már szerepeket vállal, amely számára nemvárt sikereket hoz, és megalapozza a késöbbi hangosfilmszerepeit is. Hangorgánuma, elegáns megjelenése, scharmos alakja, a filmvásznon feledteti alacsony termetét, ami különös áttokként telepedik rá, egész életére. Tudása és színészi játéka az ország első színházába, a Nemzeti Színházba érdemesítené, de színpadi megjelenése miatt folyamatosan elutasítóak vele szemben, ami Törzs Jenőt egy életen át, emészti. Hiába a vastagtalpú cipők hada, a belső lábmagasítók sora, amikkel kínozta magát, ez az alakti "hiba" kizárta a szálfamagas bonvivánok köréből az állam első színházából. Mérlegeli magát, s nem érti a helyzetét, kudarcként éli meg az elutasításokat, ami viszont mégnagyobb teljesítményre sarkallja.

A kiteljesedés évei

1929 őszétől a Vígszínházhoz szerződik, majd három éven át, ám visszatér a kezdeti sikerek színhelyéhez, a Magyar Színházhoz, amelynek tagja marad egészen 1940-ig. Komikus szerepekben ellenállhatatlannak bizonyul. A közönség hamar a szívébe zárja Molnár Ferenc Játék a kastélyban, vagy Balázs Sándor Bikfic tanár úr-jában nyújtott targikomikus szerepéért. Míg a tetterős, idősebb, érett férfiak, megformálása, életének kimagasló szerepei sorát biztosítják. Bíró Lajos: Rablólovag -jában az öreg gróf szerepe, vagy a III. Richárd rémalakja, Ben Jonson Volponéja, Ibsen Peer Gyntje, vagy szinte a számára írodott Néma Levente Agárdi Pétere művészi fejlődésének betetőzését jelentik. Belső, mély, intenzív színészi átélésének méltó reprezentánsa az alábbi történet, mely a kezdő Bilicsi Tivadar, és Törzs között zajlott a Néma Leventében, amikor Törzs mondata végén felkapja és megpörgeti a nála, majd egy fejjel magasabb Bilicsit. Az előadás szünetében Bilicsi megjegyzi: "...Törzs Úr, én nem tudtam Önről, hogy ilyen erős ember. Én nem vagyok erős, de Agárdi Péter, az erős, az nagyon erős!" -válaszolta.
1941-1945 között nem szerepel sem szinpadon sem filmben. 1940-től a száműzetés és bujkálás évei következnek el. Sem filmszerep, sem pedig színpadi fellépés nem várja. A családja körében él, és mind fizikumát, mind pedig idegrendszerét felemésztik a megpróbáltatások. 1945-ben, a háború végeztével végül is élete nagy vágya teljesül. A Nemzeti Színház tagja lesz, egész haláláig. Itt az újrakezdés és újjáépítés időszakában azonban csak egy szerep eljátszására futja idejéből. Csehov: A dohányzás ártalmasságáról c. jelenetét játsza el, viszont olyan elemi erővel teszi mindezt, hogy a nézők, és kollégák csodálatát vívja vele ki. Benne koncentrálódott az elmúlt öt esztendő keserű kényszerhallgatása, s ami egy jó színész számára, maga a halál. A bújkálás esztendői során szerzett betegsége hamar legyőzi fizikumát, és a valódi halál ragadja el, viszonylag fiatalon, 59 évesen.
26 filmben játszik, és négyévtizedet felőlelő pályáján mintegy kétszázötven szerepben, jó és rossz rendezői utasításokkal szabdaltan, szolgálja a saját művészi megvalósulásával a közönség szórakoztatását.

Törzs Jenő az ember

Nem tartozik azok közé az emberek közé, akinek magánéletéről szinte mindent tudni lehet, az újságok hasábjairól, s a vele készült interjuk soraiból. Nem kereste, sőt kerülte az olcsó népszerüséget. Nem terjedtek róla pletykák, mert nem adott okot rá. Nem voltak érdemes szerelmi ügyei, sem nagyok, sem apró liezonok. Nem terhelték rendezetlen anyagi afférok életét. Szerényen élt annyiból, amennyi épp jutott. Ha több, akkor is takarékosan, sőt tartalélkolva, mintha megérezné a nehéz évek közeledtét, ha szűkösebben, akkor ez sem jelent számára megrázkódtatást. Nem ambicionálja, hogy a társaság fénypontja legyen, a bohémság nem kenyere, bár ettől még remek társasági ember, szellemes, finom humorral megáldva. Utálja a nagyképüséget és ostoba megnyílvánulásokat, például a pincérekkel szembeni felsőbbrendű lekezelő modort, s talán épp emiatt a kor nagyjai és közte legtöbbször csak hideg köszönő viszony van, sok esetben. Mondhatni, egyetlen szenvedélye, hogy szeret kártyázni. Az akkor divatos tizlapos römit játssza szűk baráti körben a Westend kávéház egy asztalánál, délutánonként előadás elött, kikapcsolódásul. Kis összegekben, tízfilléres alapon. Tiz a kopogás, húsz a römi, ötven a flöss. Nehezen barátkozó, de akit megszeret, azt szinte érckapocsként szorítja magához - meséli róla a pályatárs Bilicsi Tivadar.
Egyszerű, tiszta emberi életet él. Korán nősül, felesége Forrai Róza színésznő, akivel szinte együtt indul pályája a Thália Társulatban, majd a Magyar Színházban. Benne megtalálja azt az élettársat, aki nyugodt és zavartalan életet biztosít számára. Stefánia úti lakásuk és siófoki házuk a családi együttlétek optimális szintere. Két fiú és egy leánygyermekét életének fő érdemeként emlegeti baráti társaságban is. A két nagy művész közös, sok külsőségről lemondó élete kell ahhoz, hogy a művészet mindenekelött valóságában gyökerező hittel elmerülhessenek az alkotómunkájukban. Ez a hit vezeti őket abban a szerencsétlen korban is, amikor a gazdasági nehézségek és politikai döntések sora lassan háttérbe parancsolja a művészi gondolkodás egészét, a lelki nyomor üres kiuttalansága felé vezetve a nagy tömegeket.

Törzs Jenő a szerző:
Írói munkásságáról a Blaha albumban tesz említést, emígy: "...közben megírtam egy regényt - A fekete futár - címen, annak sikere volt, még a német könyvpiacon is, megírtam egy darabot társszerzőmmel együtt, s nagyot buktunk vele a Magyar Színházban. A Magyar Királyi Opera, most (1926) fogadta el egyfelvonásos operámat, melynek zenéjét Siklós Albert írta. Erről még bizonyosat nem írhatok, egyelőre várakozó állásponton állok - már ami a sikert illeti. (nem lett az) Feleségemet és három pompás gyermekemet imádom. - Törzs Jenő

Forrásjegyzék:
Porzsolt Kálmán szerk.: Blaha Lujza emlékalbum - Bp., 1926. / Törzs Jenő
Gobbi Hilda szerk.: "Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam" - Magyar Színházi Intézet kiadása, 1981.
Nagy Magyar Színészek / Ladányi Ferenc: Törzs Jenő - Bibliotheca Kiadó, Bp., 1957.
Staud Géza: Törzs Jenő - 1961
Bálint Lajos: Karzat és páholy / Törzs Jenő - Szépirodalmi Könykiadó 1967.
Illés Jenő szerk.: Színészarcok a közelmúltból/Gyárfás Miklós: Törzs Jenő - Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1968.
Hont-Staud: Színházi Kislexikon - Gondolat Kiadó Bp., 1969.
Magyar Színházművészeti lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Születtem - Magyar színészek önéletrajzai - Palatinus kiadó, Bp., 2001.

*

Színházi szerepei:

Közel kétszázötven szerepe közül a jelentősebbek:

Ibsen: Nóra - Rank
Ibsen: Peer Gynt - Peer
Ben Jonson: Volpone - Volpone
Rostand: A sasfiók - Ferenc, a rechstadti herceg
Shakespeare: Hamlet - Hamlet
Shakespeare: III. Richard - III. Richard
Goethe: Faust - Faust
Shaw: Szent Johanna - Dauphin
Shaw: Warrenné mestersége - Praed
Shaw: Blanco Posnet elárultatása - Blanco Posnet
Sardou: Szókimondó asszonyság - Napoleon
Pagnol: Topaze - Topaze
Ibsen: Vadkacsa - Gergers Werle
O'Neill: Különös közjáték - Marsden
Machiavelli: Mandragora - Nicia
Molnár Ferenc: A farkas - Kelemen
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - Almády
Molnár Ferenc: Marsall - Litvay
Hevesi-Jókai: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán - Kárpáthy Zoltán
Hevesi-Jókai: A kőszívű ember fiai - Kázmér és Jenő - kettős szerepben
Bíró Lajos: Rablólovag - öreg Gróf
Bíró Lajos: Sárga liliom - Főherceg
Szép Ernő: Lila ákác - Csacsinszky
Szomory Dezső: II. József császár - II. József
Sándor Lajos: Bikfic tanár úr - A Gimnáziumi tanár
Heltai Jenő: Néma levente - Agárdi Péter
Gogol: Éjjeli menedékhely - Báró
G. Baty - Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés - Porfir Petrovics Zametov
Tolsztoj: Az élő holttest - Protaszov
Csehov: A dohányzás ártalmasságáról - Nyukin

*

Filmszerepek:

Fekete gyémántok (1938) - Kaulmann Félix, bankár
A 111-es (1937) - Joe Selfridge
Mámi (1937) - Torday Henrik, bankvezér
Én voltam! - Vallomás (1936)
Az okos mama (1935) - Tabódy János, földbirtokos
Elnökkisasszony (1935) - Kollár, a vezérigazgató
Márciusi mese (1934) - Dr.Balla Tamás
Meseautó (1934) - Szűcs János bankigatgató
Iza néni (1933)
Kísértetek vonata (1933) - Teddi
111-es, A (1920) Magyar némafilm - Vásárhelyi báró
Júdás fiai (1920) Magyar némafilm
Névtelen vár (1920) Magyar némafilm
Az aranyszemű hölgy (1920) Magyar némafilm
A lélekidomár (1919) Magyar némafilm
Twist Olivér - (1919) Magyar némafilm
Alraune (1918) némafilm -
Hivatalnok urak (1918) - Magyar némafilm
Napraforgós hölgy, A (1918) Magyar némafilm
Éredekházasság (1918) Magyar némafilm
A csavargó (1918) Putty Lia, Bánhidy Ilona társaságában - Magyar némafilm
Isten fia, ördög fia (1917) Magyar némafilm
A szentjóbi erdő titka (1917) Magyar némafilm
Vengerkák (1917) Magyar némafilm
Az elitélt - (1916) - Magyar némafilm
Sárga liliom (1914) első filmje és főszerplő benne egyben! - némafilm a Pathé megbízásából