19:50, Csütörtök (augusztus 18.), Duna II. Autonómia

Láthatatlanok
magyar dokumentumfilm, 45 perc, 2011

rendező: Verdes Tamás
operatőr: Kodolányi Balázs, Takács István Gábor, Verdes Tamás
vágó: Verdes Tamás, Takács István Gábor

Magyarországon fogyatékos emberek tömegei élnek elzárva a társadalomtól. A velük élő családok többsége a létminimum alatt, ijesztő szegénységben él. Életfeltételeik sokuknak csak akkor javulhatnak, ha intézetbe adják fogyatékos gyermeküket. A tömegotthonok világa azonban elrettentő számukra, ezért legtöbbjük a szegénységet és az elszigeteltséget választja. A filmben családok és fogyatékos emberek mesélnek nélkülözésről, elszigeteltségről, az intézetek világáról. A TASZ látlelete a hazai fogyatékosságügyről.

Fogyatékosság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fogyatékosság vagy sérültség annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza vagy lehetetlenné teszi. Lehet veleszületett, vagy okozhatja baleset, betegség, vagy az öregedés.

A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget, nem betegség! Egy testi vagy érzékszervi fogyatékos személy élhet teljes lelki és szociális jólétben, sőt a kieső képesség megfelelő kompenzálása (megmaradó képességek kihasználása, segédeszközökkel való ellátottság) esetén a testi jólét állapotában is. Egy testileg ép ember ugyanakkor szenvedhet súlyos lelki, szociális problémáktól. A fogyatékosság egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, amikor károsodott, vagy hiányos képességei korlátozzák tevékenységében, társadalmi életben való részvételében - az adott helyen és időben adott környezeti és társas feltételek között. Fejlesztési lehetőségük, munkavégzési képességük egyénfüggő, az egyes ember pontos állapotán, képességein múlik. Sokat segíthetnek a különböző eszközök, mit például a számítógép.

A fogyatékosok nehezen találnak munkát, ezért legtöbbjük segélyből, rokkantnyugdíjból kénytelen élni. Ezért a fogyatékosság rendszerint szegénységhez, vagy nyomorhoz vezet. Sokuk intézetbe kényszerül, amely intézetek nem készültek fel az összes típusra és állapotra, és nem szerveződnek eszerint.

A fogyatékos gyerekek hagyományosan bentlakásos intézményekben, gyógypedagógiai iskolákban tanulnak, ahol a tanulás mellett a sérülést kompenzáló nevelésben is részesülnek. Ezek az iskolák típus és terület szerint szerveződnek. Az ép gyerekek közé integrált oktatás nehezen nyer tért a hiányzó gyógypedagógiai kapacitás miatt. A sérült fiatalok különböző nehézségek miatt ritkábban tanulnak tovább, mint az épek, így kevés a fogyatékos értelmiségi. Ha mégis egyetemet végeznek, akkor már nem kapják meg azt a támogatást, amit egyébként.

Típusai

Mozgássérültség

Látássérültség
Gyengénlátás
Vakság

Hallássérültség
Nagyothallás
Siketség

Értelmi fogyatékosság

Beszédfogyatékosság
Dadogás
Dizartria
Afázia
Némaság

Autizmus

Asperger-szindróma

Siketvakság

Súlyosan-halmozottan fogyatékosság

Léteznek többszörös fogyatékosságok is. Ekkor egy embernél több fogyatékossági típus is előfordul. Ilyen például a siketvakság. Mivel ezek az egyszeres típusoktól nagymértékben különböző helyzetet idéznek elő, ezért ezeket külön típusokként kezelik a gyakorlatban.

Vannak olyan betegségek, amik (nagy valószínűséggel) fogyatékos állapotot idéznek elő. Például az achondroplasia egy súlyos csontrendszeri elváltozás, ami korlátozza a mozgást: az érintett személy nem tudja kinyújtani a végtagjait. Jellemző a kisnövés is. Gyakori a középfülgyulladás: ez nagyothallást okozhat. Az ilyen betegségeket sokszor nem betegségként, hanem külön fogyatékossági típusként osztályozzák.

A különböző típushoz tartozó fogyatékosok nem tekintik sorstársnak egymást, bár a látás- és hallássérültek rokonnak tartják e két típust. Az egyes típusok különböző kultúrák kialakulására vezettek, amik közül a siketkultúra a legismertebb.

Az érdekképviseletek típusonként szerveződnek; a látássérültek érdekeit a Vakok és Gyengénlátók Országos szövetsége, a hallássérülteket a Siketek és Nagyothallók Országos szövetsége, az értelmi fogyatékosokat és segítőiket az Értelmi fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, az autistákat az Autisták Országos Szövetsége és a mozgássérülteket a Mozgássérültek Országos szövetsége képviseli. Ezeket az Országos Fogyatékosügyi Tanács fogja össze. A beszédfogyatékosokat a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete képviseli. Ez a szervezet azonban nem tagja az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak.

Több országban bővebb kört tekintenek fogyatékosnak, így ott a pszichiátriai betegek és a krónikus betegek is annak számítanak. Nálunk ennek a fogalomnak leginkább a megváltozott munkaképességű felel meg.

Szóhasználat →

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogyatékosság

+

http://fogyatekos.lap.hu/