Juhász Katalin Meg is mosakodjál
Tartalom
Előszó
I. Ugorj a Dunába!
A tisztálkodás helye a szokások rendszerében A tisztálkodás és a tisztaság fogalma A tisztaság fél egészség Források, a kötet szerkezete Szakirodalmi kútfők, módszertani források
Feredezés, mosdózás: eleink tisztálkodása Történeti és európai-ázsiai kitekintés Néhány adat a magyarországi tisztálkodástörténetből
Büdös paraszt, civilizált polgár, finom úr: a tisztálkodási szokásokat meghatározó körülmények Paraszti polgárosodás és társadalmi rétegzettség Közegészségügyi és lakásviszonyok Akkulturációs hatások Egészségügyi felvilágosítás, iskolai tisztaságra nevelés A paraszti polgárosodás lépcsőfokai és a tisztálkodási szokások változása
II. Meg is mosakodjál - a népi tisztálkodás gyakorlata a 20. század első felében
A tisztálkodás eszközei A víz Vízhordás és tárolás Mosakodásra szolgáló edényfélék Szappan Törölköző
A tisztálkodás helye
A tisztálkodás rendje, alkalmai és módja Reggeli tisztálkodás Tisztálkodás napközben Esti tisztálkodás Nagytisztálkodás Körömápolás Női hajápolás Polgári hatások a női hajápolásban Borotválkozás, férfi hajápolás Szépségápolás, kozmetika Fogápolás Orrtisztítás, zsebkendőhasználat Belső tisztálkodás Nem csak a víz tisztít "Női dolgok" Csecsemő és kisgyermek gondozása Fekvőbeteg gondozása Szemérem
Fürdőélet Néhány magyarországi fürdéstörténeti adat Paraszti és polgári fürdőélet Hagyományos paraszti fürdőélet Szabadtéri fürdőzés Gyógyfürdőzés Rituális fürdőzés Parasztpolgári fürdőélet
III. Kimosdódám minden bűneimből - rituális tisztálkodás
Ó, áldott víz
Tiszta és tisztátalan állapotok és az ezekkel kapcsolatos hiedelmek Tiszta és tisztátalan állapotokkal kapcsolatos hiedelmek a magyar néphitben A tisztátalanság (rontó erők) elleni védekezés Tisztátalan állapotok Betegség, halál A bűnbeesett Éva
Ó, szent víz, gyógyíts meg engem: gyógyítás, rontáselhárítás mosdatással, fürösztéssel Ebagos gyerek gyógyítása Szenesvíz Szenteltvíz A szentkutak gyógyító vize
Mossátok meg ürmös borban: rituális mosdás az életfordulók szokásaiban Születés Első fürdetés Keresztelés Ifjúkori avatási szertartások Lakodalom Mossátok meg ürmös borban: halott, temetés
Nagypénteken mossa holló a fiát: rituális mosdás kalendáris ünnepeken Kiszehordás, villőzés Nagyheti tisztogatás Nagycsütörtöki lábmosás Nagypénteki tisztító rítusok Húsvéti locsolás Karácsonyi és újévi mosakodás
IV. Meg is törölközzél - összegzés
Archaikus paraszti tisztálkodás Parasztpolgári tisztálkodás Archaizmusok és újítások a tisztálkodásban Tisztálkodás és lelkiállapot A tisztálkodás mint speciális női szerep A tisztaságfogalom változása
Irodalomjegyzék Köszönetnyilvánítás English abstract, contents
Előszó
Gyermekkorom egyik megrendítő élménye volt, amikor két évvel fiatalabb húgom a hetvenes évek elején az egy hónapos zánkai úttörőtáborozásból fürdőszoba nélküli házunkba hazatérve teljesen másképpen kezdett mosakodni, mint addig azt otthon megszoktuk. Lám, a sok puccos városi "fürdőszobás" lány között ő is milyen különc, kényes lett - gondoltam magamban. Valóban irritáló volt számomra, amit esténként művelt, hiszen nálunk a hétköznapi esti mosakodás csak néhány kitüntetett testrész megmosásából és esetleg fogmosásból állt. A teljes testre kiterjedő alapos mosakodás és hajmosás ideje a vasárnap volt, s amikor csak tehettük, ezt a községi termálfürdő kádas - majd mikor már nagyobbak lettünk, a "közös"-nek nevezett medencés - részlegében oldottuk meg Ehhez képest a húgom naponta képes volt egy közepes méretű lavórban tetőtől talpig lemosakodni, összepancsolva ezzel a fél nyári konyhát és felhasználva a teljes vízmelegítő kapacitásunkat (mosófazék), jól összevizezve a kettőnk közös törölközőjét Ezután még hosszú percekig suvickolta a fogait, majd a zokniját és a fehérneműjét is kimosta, kiöblítette. Hordhattuk neki a vizet a sarki törpekútról, és kereshettük az udvaron a helyet, hogy hova öntsük azt a rengeteg mosdóvizet. Ma már furcsának tűnik felidézni ezeket az emlékeket, hiszen időközben én is "városi dáma" lettem - legalábbis az akkori körülményekhez képest. Persze, ha az ember ilyen jellegű dolgokra emlékezik vissza, inkább egy másikfajta élmény jut eszébe. Például a mi Vilma nénink, aki az utcánkban lakó nagyon öreg, csúf boszorkány kinézetű, de alapjában véve jóságos vénasszony volt, s akinek bozótos elhanyagolt udvaráról mi, az utca gyerekei eszegettük le a málnát, epret, édesgyökeret, papsajtot. Olykor- olykor pogácsával is megkínált szegény bennünket Nem is sejtette, hogy sok fáradságba kerülő süteményei a leggyorsabb úton kerülnek a legközelebbi tyúkudvar földjére, vagy az utcában lakó értelmi fogyatékos fú "Bolond Gábor" szájába. Szegény Vilma néni kezei ugyan a miénknél bizonyára nem voltak koszosabbak, öregsége, csúnyasága, idegensége mégis a tisztátalanság érzetét keltette bennünk. Talán ezért láttuk a pogácsáit is szürkének, s ezért nem volt gusztusunk elfogyasztani őket, bármilyen éhesek voltunk.
Ezekhez hasonló történeteket bárki tudna mesélni a saját életéből is, hiszen a tisztasággal kapcsolatos különbségekre általában érzékenyek vagyunk, különösen abban az esetben, ha egy idegen családban, településen, országban az általunk megszokottnál kevésbé komfortos körülmények közé vagy csak idegen helyre kerülünk.
Ez a könyv a 20. század első felének magyar népi tisztálkodási szokásait mutatja be - a testi tisztálkodástól a szabadtéri fürdőzésen át a rituális, mágikus mosdásig. így a tisztelt olvasó nemcsak a tisztálkodás módjait ismerheti meg, hanem képet alkothat a tisztaság-tisztátalanság, a tiszta, nem tiszta fogalmak sokrétűségéről illetve arról hogy ezek mennyire jelen vannak mai mindennapjainkban is.
Juhász Katalin
http://mektukor.oszk.hu/06700/06716/#
|