Eugéniusz:

Életminőség-vizsgáló tükör III.

Egy mondat a bölcs vagy balga,

és boldog vagy boldogtalan lélekről

Ősrégi-új intelmek magyarán szólva



Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten édes gyermeke - ördög/sátánfajzat

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok

Ön-sorsjavító vagy rontó típusok példatára



Talált, kapott, szerzett/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



Reviczky Gyula

Aratás

Lekonyul a búza feje;

Aratásnak van ideje.

Gazda ember kaszát penget,

Ugy vágja a sűrü rendet.

.

Hangzik a dal munka közbe,

A kévét igy kötik össze,

Sárga kalászt egybehányva,

Mind izzad, de egy se bánja.

.

Elindulnak nagy szekéren,

Koszorú van közepében,

Aratásnak koszoruja;

Igy mennek be a faluba.

.

A legvénebb béres aztán

A tornácz elé akasztván,

Körüle vig arcu lányok

Járnak aratási tánczot.

.

S a gazda pihenni dől le,

A gond messze van ma tőle.

Ha csorgott is verejtéke,

Mégis nyugalom a vége!

*

Benedek Elek

Mezei élet

Én, ki papíroson sokat szántogattam,

Baconi mezőben szántogatok mostan.

Aszfalt helyett járok keskeny barázdában,

Szívem gyönyörködik pacsirta dalában.

.

Világ pompájára szívem nem vágyódik,

Nem és nem irigylem nagyváros lakóit.

Dalos színházakba míg tódulnak mások,

Pacsirtadal mellett virágágyat ások.

.

Amikor felpirkad a szép piros hajnal,

Megtelik a kertem vidám madárdallal.

Érzem a szívemnek ő megifjodását,

Testemnek, lelkemnek ő megújhodását.

.

Nem irigylem én a gála úri népet,

Reggeltől estéig éntőlem henyélhet;

Kísérem az ekét csendes dalolással,

Bizony, nem törődöm léha mulatással.

.

Paraszti mód szerint nagy boldogan élek,

Nagy úr ám a király: véle sem cserélek.

Kedves ekém után ahogy én sétálok,

Megirigyelhetnék tőlem a királyok.

.

Óh, mezei élet, te vagy a szép élet,

Világ sok javáért el nem cserélnélek!

Te benned terem meg sok szép gondolatom,

Én aztán lassankint mind eldalolgatom.

.

Amikor én járok az eke nyomába,

Kedves jó pajtások, nem járok hiába.

Egy-egy dalomat, ha szépnek találjátok,

A baconi mezőt áldva áldhatjátok!

*

p 1

p

p Aki

p mindösszesen

p csak egy telekakált gödröt

p és egy szemétdombot hagy hátra

p

p Aki

p csak egy átutazó 

p nézelődő turista a hazájában, a szülőföldjén,

p akinek nem itt kell hatnia, alkotnia, gyarapítania…

p

p Aki

p csak azt

p tartja értéknek,

p ami pénzben kvantifikálva kifejezhető

p

p Aki 

p csak azt az egy arcot látja,

p aki nem figyel rá, nem nevet viccén,

p és ettől egy életre elmegy a kedve a meséléstől…

p

p Aki

p csak azt a zenét hallgatja,

p mely lelkében csak könnyűbúvárkodó,

p ami után ugyanolyan marad, sőt rosszabb lesz…

p

p Aki

p csak azért jelentkezik

p felhívásra, válogatásra,

p hogy rá itt ne számítsanak!

p

p Aki

p azért él, hogy játsszon,

p de azért nem játszik, hogy teljesebben éljen

p

p Aki

p az eleve elrendelés-tanból

p házilag önfelmentő fatalizmust machinál

p

p Aki

p oly merev 

p vallási törvénytisztelő:

p szombaton nem is kér-ad elsősegélyt

p

p Aki

p rigorózus-

p dogmatikus vegetáriánus:

p inkább éhen hal, de húst nem eszik

p

p Aki

p akkorát vajúdik mint a hegyek:

p végül nagy nevetségre kisegeret szül

p

p Aki

p annyira gyűlöli ex-szerelmét,

p hogy még az ördöggel is összefog ellene,

p és így már e Földön pokol lesz saját élete

p

p Aki

p csak azért bírja ki

p fogcsikorgatva e siralomvölgyben,

p mert van, majd lesz egy másik boldog élete…

p

p Aki

p csak titokban ellenkezik

p a házisárkány nejével (cukorbeteg)

p

p Aki

p úgymond

p a házi béke kedvéért

p alázatosan papucs alatt van…

p (ami hosszabb távon annak se jó…)

p

p Akinek

p nemi élete

p nem örömforrás,

p de muszos házastársi kötelem

p

p Aki

p a zanzákból

p véli igen jól ismerni a Regényt,

p és a kóbor numerából, a „dugásból” a Nőt

p (és ezáltal saját fériasságának a dimenzióját)

p

p Aki

p egy olyan „férfi”,

p akit egy nő tart el –

p vagy alkalmi selyemfiú

p

p Aki

p közvetlenül,

p vagy áttételekkel, házasság leple alatt,

p de folyton fizet a „szex szolgáltatásokért”

p

p Aki

p csak annyit lát a világból,

p amit autóból vezetés közben elkapkod

p

p Aki

p csak álnévvel

p vagy arc/szem nélkül

p mer nyilatkozni, kommentálni

p

p Aki

p csak akkor tud

p mással együtt-táncolni,

p ha pont a kályhától indulhat

p

p Aki

p férfiként

p már csak akkor tud könnyezni,

p ha jó sokáig jó sok hagymát pucol…

p

p Aki

p csak akkor

p ír naplót vagy zongorázik stb.,

p ha ez - rögtön – piacképes árucikk is…

p

p Aki

p csak akkor-

p addig hisz istenben,

p ha épp általa felvitten jól megy dolga –

p a nehézségekben már istentagadó lesz…

p

p Aki

p csak akkor

p merné más bűnét megítélni,

p ha ő maga bűn nélkül való lenne

p (így csak közönyösen szemlélődik...)

p

p Aki

p csak a lebukás

p szégyenétől félve,

p a közmegítélés miatt 

p tartja be az erkölcsi normákat

p

p Aki

p csak akasztott

p ember nem volt még,

p talpa alatt még nem fütyült a szél

p (mert eltörölték a halálbüntetést…)

p

p Aki

p csak a szétszórtság

p és a vas-önfegyelem közül véli választhatni…

p És azután az egyik végletből csapódik a másikba….

p

p Aki

p csak a halálos ágyán döbben rá:

p ő más valaki életét „élte” és „halja”

p

p Aki

p csak a kisujját 

p nyújtja oda az ördögnek –

p pmint aki csak azt dugja konnektorba…

p

p Aki

p csak addig nyomozza/

p kéri elszántan az igazságot,

p míg az őrámég – elég - jó fényt vet

p

p Aki

p csak a hízelgő „baráttól”

p veszi komolyan a róla szóló – jó – véleményt

p

p Aki

p csak addig udvarol és bókol,

p amíg el nem ejti a prédanőstényt v. hímet

p

p Aki

p csak addig akar

p nős/férjezett lenni,

p míg a nászút/mézeshetek tartanak,

p mad lelép és ezt egy újjal újrakezdi…

p

p Aki

p csak a házasságkötés után 

p vallja be betegségeit és a túl nagy múltját...

p

p Aki 

p cinikus „bölcs”:

p mindennek ellen tud ő állni,

p egyedül csak a kísértésnek nem…

p

p Aki

p cinkos

p összekacsintással

p fizeti a receptíró orvost és

p a köz-gyógyos placebót/mérget

p

p Aki

p már csak akkor

p csodálja meg először a lábát,

p amikor már akár amputálhatják is azt

p

p Aki

p egy belterjes

p gyülekezeti életben

p aggodalmaskodik a lelki üdvéért

p

p Aki 

p bűntudatos:

p mert nem tud életében

p az édesanyjának mindent viszonozni

p

p Aki

p bizton tart

p egyenesen a földi pokolba

p édesanyja által jószándékkal kövezett útján

p

p Aki

p biszexualitása „felfedezésével”

p duplázná esélyét a párkapcsolatra

p

p Aki

p betegesen kíváncsi:

p fölös, sőt káros tudása terhével hamar öregszik

p

p Aki

p beszédében,

p gesztusaiban stb.

p ripacskodó teatralitással

p mindent, és így semmit se hangsúlyoz

p

p Aki

p szinte belerokkan abba, hogy

p megfeszülve folyton mosoly erőltet az arcára

p

p Aki

p olykor szokott ugyan mosolyogni,

p de azt legfeljebb csak gúnyosan teszi

p

p Aki

p visszatartja

p a spontán mosolyát,

p és így se magát, se mást

p nem hangol jókedvre, derűre..

p

p Aki

p beleharap

p a neki segítő kézbe,

p vagy elzavarja, vagy berántja a verembe

p

p Aki

p egy kicsit

p bele is betegszik,

p mert anyira bosszankodik,

p ha egyszer egy lassabban fogyó sor végére állt be

p

p Aki

p úgymond

p belülről akar bomlasztani: 

p beépül-beszerveződik a Hatalomba…

p (és itt az ő integritása bomlik majd fel – erkölcsi hulla)

p

p Aki

p egy behódoló,

p egy meghunyászkodó,

p egy elvből az erősebbhez dörgölődző –

p előbb más, majd maga által is megvetett lény…

p

p Aki

p befogadja,

p babusgatja, eteti

p az övéit a fészekből kilökdöső kakukkfiókákat

p

p Aki

p biztonságba helyezi, 

p elássa és őrzi a pénzét,

p és az isteni talentumait,

p de így nem hasznosul/terem!

p

p x

*

Kozma Andor

Új rabszolga

Király akartam lenni,

Nem lett belőle semmi.

Ért balszerencse számos

És lettem csak napszámos,

Csak napszámos.

Ha megszolgáltam bérem,

Kalaplevéve kérem,

Hogy gazdáim korbácsa

A lelkemet ne bántsa,

Azt ne bántsa!

Nincs soha pihenésem,

Nem nyugtat el az éj sem,

Mert álomból kifogytam

Az örökös robotban,

Nagy robotban.

Lüktet fejem a párnán:

Még mennyi munka vár rám!

S jön és leül az ágyra

A Gond riasztó árnya,

Beszédes árnya.

És egy nap, mint a másik

És egy éj, mint a másik.

A testem-lelkem vásik

S nincs soha változás itt,

Nincs változás itt!

Mi lesz a vége ennek?...

Az évek tova mennek

S én, nem győzvén a sok bajt,

Törten leroskadok majd -

Leroskadok majd.

*

Juhász Gyula:

A munka

Én őt dicsérem csak, az élet anyját,

Kitől jövendő győzelmünk ered,

A munkát dalolom, ki a szabadság

Útjára visz gyász és romok felett.

A gyárkémény harsogja diadalmát

S a zengő sínen kattogó vonat.

A béke ő, a haladás, igazság,

Mely leigázza a villámokat.

Nagy városokban, végtelen mezőkön

A dala zeng és zúgni fog örökkön,

Míg minden bálvány porba omol itt.

Én őt dicsérem csak, az élet anyját,

Kinek nővére Szépség és Szabadság

S kinek világa most hajnalodik.

*

Dsida Jenő

Az uccaseprő

Hajnal. Dudolva ballagok

hazafelé sok apró-cseprő

dallal szivemben. Rámköszönsz,

te szegény, piszkos uccaseprő.

Oly tisztességtudón köszönsz,

míg körülted porzik a reggel:

egyszerre csordultig telek

alázattal és szeretettel.

Megállok s elnézem soká

zsíros, barázdás arcodat,

gémberedett, nagy kezedet,

torzonborz, sárga bajszodat

fölötte a pálinka-gőzzel.

...őt látom most, a mennyeit

benned, ó rongyos uccaseprő,

ki sepred a föld szennyeit,

ki világ bűnét elveszed

és jó vagy minden emberekhez...

Testvér, ha az üdvösségre jutsz,

rólam el ne feledkezz!

p 2

p

p Aki

p a sok semmittevésben fárad ki,

p és így mégsem édes utána a pihenése

p

p Aki

p a barátait

p vallási vagy politikai stb.

p hovatartozása alapján szelektálja

p

p Aki

p barátai közé nem való

p mindenes olcsó házicselédnek tartja nejét

p

p Aki

p azt nézi és erősíti,

p ami a potenciális szövetségesétől

p az elválasztó, és nem az összekötő dolog

p

p Aki

p azért veszíti el, ami értékes,

p mert oly görcsösen markolta kezében…

p

p Aki

p azért nem választ

p egy izgalmas élethivatást,

p mert az esélyes szegénynek maradni…

p

p Aki

p azért vonul kolostorba,

p mert eddig túl sok kudarc érte,

p és Jézus menyasszonya nem lehet vénlány!?

p

p Aki

p azt a hajót süllyeszti el,

p amin ő maga is evez és él

p (egy új Búvár Kund…)

p

p Aki hiszi:

p a kárörvendőnek

p azért sokkal jobb a dolga,

p mert dupla örömforrású az élet

p

p Aki

p bagóért/ingyen, bölcsen

p óvhatta volna az egészségét -

p most balgán szerezett vagyona se állítja vissza

p

p Aki 

p bamba birkaként

p hagyja magát terelni,

p nyírni, fejni és vágóhídra hajtani!

p

p Aki

p bármikor

p és gyorsan is képes

p az aranyból szart, előnyből hátrányt csinálni

p

p Aki

p bármit elhisz,

p csak azt az egyet nem:

p állattól, gyerektől, véntől,

p szegénytől, ellenségtől tanulhat

p

p Aki

p jócskán beéri

p az uraságtól levetett 

p kulturális javakkal, divattal, cipővel, életformával…

p

p Aki

p pont

p az őt segítőre haragszik meg,

p mert olyan egyoldalú a kapcsolat!

p

p Aki

p az orránál

p nem lát tovább,

p de hiúságból nem vesz fel szemüveget

p

p Aki

p az elemi

p szükséges lépéseket

p elmulasztva a kegyelem hazardőre

p

p Aki

p az egyszeri

p kegyelmi ajándékra

p jogos követelést akar formálni

p

p Aki

p az egyik szavával

p agyonüti a másikat –

p és így lesz ő egy semmitmondó

p

p Aki 

p artikulált beszéd helyett,

p felnőttként is csak óbégat és sivítozik

p

p Aki

p arra tör,

p ami nem végcél,

p csak eszköz lehet: hírnév, pénz, hatalom

p

p Aki

p tudóstól-szakembertől várja,

p adja meg az ő egyetlen élete Célját

p

p Aki

p annyira gyerek-centrikus,

p hogy a Liliputot varázsol az otthonából

p

p Aki

p állandó 

p szereptévesztésben van:

p anya helyett ő a lánya barátnője

p

p Aki

p addig kíméli

p és menti magát:

p újszerű állapotban rohad a földben

p

p Akit

p hiába intettek:

p méltatlanra pazarolta

p a fiatalságát/legszebb éveit

p

p Aki

p addig hajszolta-

p halmozta élvezeteit:

p míg végül bele nem csömörlött

p

p Aki

p áldozatból

p tettestárs lesz,

p mert szégyenérzetből stb. cinkosan falaz…

p

p Aki

p az önsajnáltatásban

p szinte/tényleg verhetetlen,

p mindig el is hozza a fődíjat…

p

p Aki

p az öndicséretben versenyez,

p hogy ki tud jobbat mondani saját magáról

p

p Aki

p balga balek:

p a vevőre bízza

p az árusított lakóháza,

p legnagyobb vagyona forgalmi értékbecslését

p

p Aki

p bedől a látszatnak:

p nem látja, hogy a báránybőrbe farkas bújt

p

p Aki

p a veszett 

p farkas szelídségét

p új földi paradicsom előjelének veszi

p

p Aki

p a válságban/betegségben

p nem látja a jobb folytatás esélyét is!

p

p Aki

p egy vagy türelmetlen vadmalac –

p vagy birkatürelmes: hátából szíjat…

p

p Aki

p a turisztikai hivatal

p reklámfilmjeiből „ismeri” országát-hazáját

p

p Aki

p a tökéletes élettársakra vár,

p s nem tudja szeretni a gyarló élőket

p (bajba lenne, ha megkapná a kegyetlen angyalt…)

p

p Aki

p a többi barát rovására

p fűzne szorosabbra kapcsolatot

p a felmenő ágon kapaszkodó ismerősökkel

p

p Aki

p a tisztító bűnvallás

p helyett ön-szerecsenmosdatással próbálkozik

p

p Aki

p az ún. tékozló fiú testvére,

p ő már bánja, hogy eddig olyan jó fiú volt…

p

p Aki

p tengert szeretne látni,

p de tócsában még nem gyönyörködött...

p

p Aki

p a teljességre vágyik:

p egyszerre férfi-nő lenni: „biszex” csiga

p

p Akik

p a társukkal 

p ön-gyilkos játszmát űznek: 

p egymást frigiddé-impotenssé teszik

p

p Aki

p büszkén tüntetve

p nem tanulta az oroszt –

p de sajnos más idegen nyelvet sem…

p

p Aki

p tárgyrongáláson keresztül

p fejezi ki, vezeti le dühét: a vandál

p

p Aki

p a szülői gond/

p felelősség elől menekülve 

p mindörökre sterilizáltatja magát…

p

p Aki

p a szükségállapotát

p a vészkorszak elmúlta után is fenntartaná –

p és így pl. megmarad – immár beteges – spórolása…

p

p Aki

p a szeretni vélt

p közvetlen utódaira hagyja

p rejtett sötét múltja csontvázait

p

p Aki

p seggfej:

p még a szájából 

p is segget csinál,

p és így szavainak elveszik a hitele

p

p Aki

p a rövid karját és kardját

p nem meri vagy nem tudja

p megtoldani egy árva lépéssel

p

p Aki

p a sikert egészen a magáénak tartja,

p de a kudarcot egyből a társakra hárítja

p

p Aki

p a sok

p és felesleges ugatásával

p el is árulja: ez a kutya nem harap

p

p x

Ne légy szeles.

Bár a munkádon más keres -

dolgozni csak pontosan, szépen,

ahogy a csillag megy az égen,

ugy érdemes.

József Attila

1935-1937

*

József Attila: HASZON

Dagassz gázlángnál kenyeret,

vagy égess lukas, vörös téglát;

törje kapa a tenyered;

áruld magad, míg leng a szoknyád;

feküdj hanyatt és deszkázz aknát;

cipelj zsákot a piacon;

tanulj, vagy ne tanulj ki szakmát -

itt állsz és ott ül a haszon.

.

Öblíts benzinben selymeket;

szedd guggolva a vörös hagymát;

ölj kecskét, amely rád mekeg;

jól szabj, hogy álljon jól a nadrág;

csak rajta, mikor abbahagynád!

Kirugnak s mit nyerhetsz azon?

Koldulsz? Betörsz? A rend lecsap rád -

itt állsz és ott ül a haszon.

.

Költsél epedő verseket;

pácolj prágai módra sonkát;

gyűjts gyógynövényt; fejts kőszenet;

vezess főkönyvet s rejtsd a titkát;

viselj aranyzsinóros sapkát;

élj Párizsban vagy Szatymazon, -

mire a béredet kikapnád,

itt állsz és ott ül a haszon.

*

Attila, folytatnám, de unnád;

tudod, hogy nem élsz lazacon -

vagy ténferegsz, vagy adnak munkát

s itt állsz és ott ül a haszon.

1932. dec.

*

József Attila:

MONDD, MIT ÉRLEL...

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

akinek nem jut kapanyél;

kinek bajszán nem billeg morzsa,

ki setét gondok közt henyél;

ültetne krumplit harmadába

s nincs szabad föld egy kapa se,

s csomókban hull a hajaszála

s nem veszi észre maga se?

.

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

akinek öt holdja terem;

lompos tyúkja kárál a torsra

s gondjai fészke a verem;

s igája nem zörög, sem ökre

nem bőg elnyújtva - nincs neki -

s mélyéről párolog a bögre,

ha kis családját eteti?

.

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki maga él, maga keres;

levesének nincs sava-borsa,

hitelt nem ád a fűszeres;

egy tört széke van, hogy begyújtson,

repedt kályháján macska ül,

ritmust lóbál az ajtókulcson,

néz, néz, s lefekszik egyedül?

.

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki családjáért dolgozik;

veszekszenek, kié a torzsa,

és csak a nagy lány néz mozit;

a nő mindig mos - lucsok holtja -

szájíze mint a főzelék

s a szigor a lámpát ha eloltja,

csend fülel, motoz a setét?

.

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki a gyár körül őgyeleg;

helyén a kapszlit nő kapdossa

s elfakult fejű kisgyerek;

s a palánkon hiába néz át,

hiába cipel kosarat,

szatyrot, - ha elalszik, fölrázzák

s lebukik, hogyha fosztogat?

.

Mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki sót mér, krumplit, kenyeret,

hozomra, újságpapirosba

s nem söpri le a mérleget;

s ritkás fény közt morogva rámol

- az adó hosszú, nagy a bér -

s mi haszna sincs, hiába számol

többet a petróleumért?

.

S mondd, mit érlel annak a sorsa,

ki költő s fél és így dalol;

felesége a padlót mossa

s ő másolás után lohol;

neve, ha van, csak áruvédjegy,

mint akármely mosóporé,

s élete, ha van élte még egy,

a proletár utókoré?!

1932. jan.



p TESTAMENTUM - INTELMEK

p A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet

p helyett a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

p a pozitív vagy negatív végtelen lehetőségek tárháza

p

p

p Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

p balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p

p Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p

p Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p

p Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p

p A vers, mese, ige, példabeszéd, életkép/bölcsesség

p nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

p A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

p és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

p

p Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

p magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

p Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

p az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p x

