Boldogság és életbölcsesség Boldog-boldogtalan emberek

Önsorsjavítók vagy rontók – XVIII.

Írta: Nagy Jenő · 2025. május 23.

kb. 12 perc olvasás

Eugéniusz:

Egy-egy mondatban a bölcs/balga,

a boldog vagy boldogtalan lelkekről

Ősi-örök igazságok magyarán szólva



Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten édes gyermeke – ördög/sátánfajzat

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok

Önsorsjavító vagy rontó típusok példatára



Talált, kapott, szerzett/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



Magadon szörnyülködsz vagy kacagsz,

a mese rólad szól: ismerj hát magadra,

a baj felismerése a „gyógyulás” kezdete:

bölcsen bátran változtasd meg az életedet…

Páskándi Géza:

NEM IGAZ!

Nem igaz, hogy a rács a rabság,

hanem az igás szolga-szégyen,

hogy csövön, kopogsz és ülsz a priccsen,

mert távíród, se könyved nincsen,

az atomszázad közepében.

Nem is a rácsban van a rabság,

hanem az ember szégyenében,

hogy poklokra szállott az Éden.

Ki tudja, hányszor kaszabolta

kis zsuppjainkat tatár-horda,

vityillónk omlott szellőtől gyakran,

de áll időn át moccanatlan

börtönök béna rendje.

Nem is a rácsban van a rabság,

hanem a gondolatban,

belül a szürke agyban

felismerés, ó már te ködlesz.

hogy amíg vályogot vetsz,

azt hiszed, házad épül,

ámde végül

az is bitorló börtönöd lesz.

Nem is rácsban van a rabság,

a kintiekre gondolásban.

akik ölelnek és aratnak –

nem a rácsban, hanem a gondban,

hogy a rabok, jaj, kint maradtak.

Nem is a rácsban van a rabság.

hanem hogy ember lehull,

s így kell, hogy éljen,

szűkölve féljen,

munkátlanul.

Tunyuló észre, s ölbe tett kézre

ítéltetett,

ő, aki földből,

Isten javából,

izmos erőből,

munka porából,

úgy vétetett.

Nem is a rácsban van a rabság,

nem is a hajtépésben,

céltalan sok lépésben,

falhoz forduló imában,

nem is a múltban és a mában,

okoskodásban, a kerekben,

nem is az idegingerekben,

hanem az indulatban

felugró vad tudatban,

hogy jaj, az a boldog, aki tudatlan!

Nem is a rácsban, nem a falakba

vágyunkkal vésett nőalakba,

hanem szép eszünk tengelyében,

ekörül forgunk este, délben

s ez a bolyongás el sose ül.

Rabság helyett, nem a szabadság,

hanem a szebbnek tűnő rabság

csalogat minket már egyedül,

s a hitetlenség tengelyére,

mint könnyű légy a lágy fogóra

ráragadunk, s nincs olyan óra,

hogy ne donognánk – jövőtlenül!

p 1

p Aki olyannyira ún. szemérmes koldus, hogy titokban éhezik/éhen hal

p Aki az örök panaszkönyv író-felolvasó, ezért így el is éri a nyomorát

p Aki vészhelyzet után is segélyekre akar szorulni: egy tarhálóvá válik

p Aki ennyire „önellátó”: ő önmaga bírája és dicsérője, nem szorul másra

p Aki annyira szeretné magát megmutatni: egy exhibicionista pucérkodó

p Aki fütyije mutogatásával botránkoztat: ő így érez szexuális élvezetet

p Aki Nárciszként annyira imádja magát, hogy saját tükörképbe szerelmes

p Aki gyáva nyúl: se istene, se hazája – se hivatása, se párja, se otthona

p Akinek minden dolga félbe van hagyva, mintha csak ő élne mindörökké

p Aki Pató Pálként mindent halogat, tologat, amíg csak rá nem dől a ház

p Aki olyannyira bolond, hogy nem az örökkévalóságra rendezkedik be

p Aki oly a földhözragadt, hogy nem látja-csodálja Ikarosz szárnyalását

p Aki mindig csak az Eget kémleli, felhőkben jár – nyakát töri a Földön

p x

NYULAK MIATYÁNKJA

A nyúl miatyánkja rövid:
az ámen előtt lelövik:
.
Bokrot ugrom Miatyánk
Nincsen időm nagy imára
Jön a vadász Miatyánk.

CSENDÉLET

Az asztalon:
kopasztott lúd;
kézirat verssel, –
papírvágó-kés,
tintában lúdtoll,-
s fölötte leng a csend,
a csend s az összefüggés.

FAVÁGÓK

Két ember fűrészel: dől előre-hátra
Mintha egymás izzadt
Keze után nyúlnának
Baráti kézfogásra
S nem érik el: köztük a fűrész

TEMETŐBOGARAK

Nézd, hogy sürögnek! Hogy vonják, cibálják
a tetemet, az elhulló halottat,
Örök
kegyetlen,
szomjú szorgalommal,
nem énekelve s nem mondva igét,
temet ez a szörnyű fekete nép.
.
Ki lökte őket kínzó küldetésre?
Milyen átok, vagy titkolt elhívás van
bogár-szívükben, hogy a pusztulásban
célt leljenek,
és soha semmi másban?!
.
Nézd, hogy futkosnak! S nem szomorú ez.
Ha másnak sajgás, jaj, nekem vigaszt ad
e nyüzsgő gyász,
mert engem nem igazgat
a balga isten éppoly balga papja.
.
S ha éltél eddig
fülledt izgalomban,
hogy lelsz-e lényt,
akiben irgalom van
és eltemet,
most boldogan nyugodj meg!
.
Van férge földnek,
rovara rögöknek,
kik fantasztái valami öröknek
és földetlenül nem hagynak, ne rettenj,
mert nem marad itt senki temetetlen!

p 2

p Aki úgy ősbizalmas anyjával, hogy ő választhat neki hivatást és párt

p Aki az anyja szoknyája mögé-alá bújik, ha most legény kell a gátra

p Aki állva hal meg, mert Ő rangon alulinak találja lehajolni az eperért

p Aki amíg rosszul van, mindent megfogad – de ezt utána hamar felejti…

p Aki hamar fáradt és levert, mert nem a Dolgát végzi – ő bérmunkás

p Aki áldozatból cinkos tettestárs lesz: aki hamis szégyenérzetből falaz

p Aki alattomban él az erejével, hiszen ártani-rontani még ő is sokat tud

p Akinél ez a titkolt jelszó: mindenki egyért, értem, de én meg senkiért

p Aki mások rovására rabló-gazdálkodik pl. a legelővel – későn bánja…

p Aki rátartian válogat, majd bárki jó lesz/vénlány-agglegény marad

p Aki több vasat is tart a tűzbe – majd két szék között a pad alá esik

p Aki ágyúval lő a verébre: vele/helyette elpusztítja az öreg diófát is

p Aki ahova lép, ott fű többet nem terem – még az írmag is kipusztul

p x

HÁZSZÁM
szám voltál egy bérház oldalán:
Elkoptatott a postások szeme.

BOGÁR-SIRATÓ
Hogy is történt? Fejemen vágytál
átrepülni –
s hajamba fönnakadtál.
Fésülködtem:
holttested kivetette a fésű.
.
Elnéztem őrült szárnyaid szilánkját,
kockáztató kis tested romjait,–
néztelek,
mint erdőtaréjú hegycsúcs
bolond pilóták csontját, –
szánalmat zúgva.

KŐ-DILEMMÁK

Sírkő legyek? hej, unalmas!
Hegyek orma? hej, hatalmas!
Utcakő? hisz rám taposnak…
Vesekő? az orvosoknak?
Szobor legyek? ledöntenek,
azzal tán, hogy kiöntenek…
Parittyakő? olykor csábít, –
s ha tudnám, hogy jó sokáig,
örökkétig egy-egy Dávid
röpítene – Góliátig!

p 3

p Aki ajtófélfa ember – ő sehol sincs se bent, se kint: csak a küszöbön

p Aki dogmatikus: akkor sem eszik húst, ha így menthetne egy embert

p Aki csak imádkozik és nem dolgozik, vagy ihlet/ötlet nélkül üzemel

p Aki hiperaktív: minél jobban feszeleg, annál szorosabb a bilincse

p Aki oly alacsony tűrésküszöbű: egy légy is kihozza a béketűréséből

p Aki addig várja anyasága ideális feltételei alakulását, míg már késő

p Aki addig söpöri a szőnyeg alá lelki szemetét: elbukik és nyakát töri

p Aki gyermeteg struccpolitikát folytat: veszély esetén szemet hunyó

p Aki addig-addig piszkálódó, kötekedő, míg ki nem húzza a gyufát

p Aki addig még nem vall színt, míg nem tudni, hogy ki lesz a győztes

p Aki nem tudja, hogy hol van az ő helye – csak helytelenül viselkedik

p Aki önként elvágja az éltető gyökereit és így idegen földön hervad el

p Aki bolygó világpolgár: mindenütt otthon akar lenni – az örök hontalan

p x

HAGYAKOZÁS

Van egy pipám: matróz-pipa.
Örökölje ezt Gusztika.
.
Van egy könyvem: ezt titokban
annak adják, kitől loptam.
.
Lazicsék az esték árnyán
törjék be a pakli kártyám.
.
Késett honoráriumom
Kálmán fecsélje el rumon.
.
A szobám annak adatik,
aki éppen benne lakik.
.
Annak adom tündérlakom,
ki tud bemászni ablakon.
.
Ágyam alatt egér cincog –
Lajos macskámé, amit fog.
.
Irigy orrok alá tormát
dörzsölök: a sorsom ormát.
.
Jobb, ha inkább fügét mutat
versem nekik, semmint utat.
.
Szép ajándék: egy rím-készlet:
a nagyon rossz költőké lesz.
.
Életszegény novellisták
kapnak majd egy téma-listát.
.
Ja, egy elhalasztott vizsga!
Tegye le egy óvodista.
.
A szeretőm, ha még szeret,
fogja meg az emlékemet.
.
A siheder-Ádámoknak
kosár tiltott almát hozzak.
.
Búsak mosolyom őrizzék,
búmat vígak lúdbőrözzék.
.
Édesanyámé a szívem,
amilyen volt, oly szelíden.
.
Eléggé új szürke ruhám
apámra simuljon puhán.
.
Őrizze a kabát övét;
viseltem én is az övét.
.
Nagynénémnek pápaszemet
vegyetek, ha kapni lehet.
.
S nekem csak egy csomag szivart,
se ideges, se oly zavart
.
ne legyek, ha számon kérik,
miért éltem annyi évig.

A REKEDT ARMSTRONG

Rekedt Armstrong, meghűlt rokonom,
vigyázz, mert ősi torokrák a dal,
eredeti és örökölhető.
Hangszálaid harapója: gorilla állkapocs,
rokokó-csontú madárka: dallam
roppan a roppant torkaid öblén:
karcsú vitorlást öl meg az örvény:
Bel Canto süllyed.
Ó énekelj,
rekedten is,
ha már dalolni idelöktek!

SÁNTA VÉNUSZ

Fény volt ő is, de eljutott az árnyig.
Kölyök-vággyal meglestem sánta Sárit.
Komisz legények döntötték a sárba,
mert könnyen hull, kit elhagyott a lába.
.
A teste térdig tékozló tökély volt,
s nyakára röppent néhány fura-kék folt,
részeg fogaknak vaksi vétek-varja,
és nem volt csősz, hogy onnan fölzavarja.
.
S egy boros férfi, mint múltunk törökje,
ma Sárin mankót s szenteket tör össze,
mint barbár, ki a falhoz szobrot lódít,
egy sánta Vénuszt, fordított milóit.

p 4

p Aki nem megy le az igazgyöngyért a lélekmélyre – a hamis felszínes

p Aki értékes, mert ritka kincseit bóvliért, hamisgyöngyért elkótyavetyéli

p Aki ön-sajnáltatva evez Élete tengerén, s horgonyt vet a Bánat szigetén

p Aki addig hajszol-halmoz élvezeteket, míg végképp meg nem csömörlik

p Aki csak addig Jézus nagy barátja, amíg le nem fogják, el nem ítélik Őt

p Aki addig keresi a testi halhatatlanság titkát, míg le nem pereg Egy élete

p Aki az aranyából is szart csinál, nem ismeri a fordítottjának alkímiáját

p Aki addig kíméli-menti magát, hogy halála után újszerű állapotban rohad

p Aki addig nem segít rászorulónak, amíg az a másik nem tér át az ő hitére

p Aki nem egy irgalmas szamaritánus, nem ismeri a felebaráti szeretetet

p Aki nagyon keveset tud, de azt is vagy rosszul, vagy rosszul alkalmazza

p Aki ugyan nagyon sokat tud, de rosszat, de viszont azt nagyon jól csinálja

p Akinek a feje/agya a fölösleges, sőt káros ismeretek kaotikus tárháza…

p x

EGY BOLHA VALLOMÁSA

Egy bolha, ki csípem a Teremtményt,
most vallok:
vagyok szerény
– nem nagy erény –
kis bolha.
Mindenem volna
időbe-térbe,
s van mit aprítanom a vérbe.
Ha nem csípek – csipegetek.
Ha nem csurran – csöppen,
s én meglelem, mi élelem
e csöppben.
Nem nagy ivások:
kis szívások,
sóra-petróra
kellenek, –
de nem lelek
az életemben
szellemet!
Az ökröt kolumbácsi
s bögöly
csípi, láttam,
s egy fiúcskát a bácsi
fülöncsípett a házban – –
jó, jó – hökkentem ekkor én,
de ki csípi a bolhát?
.
Mert mindenkit csíp valami:
viszkettet üvegpor, csalán,
de láttál már bolhák oldalán
piros kis pöttyöket talán?
Hát ki csípi a bolhát?
.
Nem érzed, milyen misztikus,
hogy a bolha, ha akarózik
is neki, sose vakarózik?
Hát ki csípi a bolhát?
.
Azt nem tudom, hogy mi lesz holnap.
Ám azt se sejtem, mi lesz ma.
Mert megkergít a dilemma:
Ki csípi a bolhát?

SZITAKÖTŐ

Szitakötőt fogtam
nyáron a habokban, –
szitakötő halálát
én is elzokogtam.
.
Szitakötő-szárnyakon
pipiskedő árnyakon
én is tünedeztem.
Egy életen, egy halálon
el-elhüledeztem.
.
Szita-kötő, szita-kötő,
valahova elszárnyaló,
víz sugarát meg-megszövő,
valamikor beárnyaló.
.
Ki tud engem röptön-fogni?
Ki tud sorsomon zokogni?
Ki tud szárnyamon elszállni?
Ki halottak mellett hálni?
.
Szita-kötő, szita-kötő,
ó, te velem elszárnyaló,
lehajoló fűzfán-tűnő,
szűz vizemet beárnyaló.
.
Ki fog engem röptön fogni?
Ki a sorsomon zokogni?
Ki a szárnyamon elszállni?
Ki halottak mellett hálni?

PILLANGÓSZÁRNY

Pillangó szárnya kivetül
a térbe, a térbe, a térbe.
Felhőkre néz az alázat:
hulljon-e, hulljon-e térdre?
.
Pillangó szárnya a mennybe cikáz,
vissza-se-látva, se nézve,
Rajongó Lenti Alázat
vinnyog, ha jajdul a térde.
.
Nyúlok vakon a szárnya után,
s pillangó vére,
mindenség hímpora hullong
ujjam begyére.

SZÍNEK UTÁN

Talpig fagyban a jegenyék
Kék kék kék
.
Szaladj kisfiam a tejért
Fehér fehér
.
A birsalmát várva várta
Szekrényünkön egy kosárka
Sárga sárga
.
Vágóhídön döng a bika
Pokoltüzes az orrlika
Zsíros-piros
.
Él pedig de mintha halna
Barna barna
.
Talán a fehérség szülte
A fekete csak átszűrte
Szürke-szürke
.
Őszes ágon varjú-gerezd holló-szállat
Nagykendője az anyámnak
Fehéreim koromlója
A szivárvány Koporsója
Bűn barnája vérem sója
Fekete
.
Kékségünkön átszáll
A pirosság nyila
Lila
.
Elmennék a kékkel
Sötétes fecskékkel
Fanyar-szájú nőkkel
Kardvonó felhőkkel
.
Vad-zöldet varázslok
Pirosat parázslok
Sárga epét hányok
Hívnak lila lányok
.
Jaj kit is segítsek
Kit is színesítsek
Kékítőt kékítsek
Barnát feketítsek
.
S milyen szín is vagyok
Hogyha kék-zöld vagyok
Szobámban megfagyok
Sárgítnak a nagyok
.
Elmennék elmennék
Szarvas-űző messze
Csöngettyű-fehérnek
Varjú-ház ereszre
.
Megállnék megállnék
A kékségek táján
S lennék pici rúzsfolt
Szűzmária száján



Életünk végtelen pozitív-negatív minőségei

A jó megőrzése-javítása vagy rontása a tét

Magyarán szóló szellemi segítség lélekbátor

bölcsességszeretőknek és boldogságkeresőknek

p Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

p balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p ön/társemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

p nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

p A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

p és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

p Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

p magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

p Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

p az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p ?

p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,

p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára

p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb önismeretre és

p szeretetre: bölcs változásra indító, magyarán szóló gondolatok…

ppppppppppppppppppppppppppp