kb. 11 perc olvasás
Eugéniusz:
Régi-új intelmek és bátorítások – I.
Önsorsrontások és/vagy javítások
Szabad ötleteim egy mondatos jegyzéke
*
A mese
rólad szól –
magadon nevetsz
vagy szörnyülködsz:
ismerd meg magad, és
bátran változtasd meg életed
*
Szabó Lőrinc:
Gyengeség
Csak egy kicsit voltam becsületes,
csak egy kicsit nem bántam, hogy mi lesz,
csak egy kicsit próbáltam igazi
szeretettel szólni, segíteni,
csak épp elkezdtem, s máris visszavág
s ellenem fordul a legjobb barát.
.
Csak épp elkezdtem… Gondoltam: ez az
ember erős, az egyetlen igaz,
ez az egyetlen, aki keresi
és elbírja és hasznát is veszi,
hasznát annak, amit mindenki tud
s amit elrejt előle a hazug.
.
Arra gondoltam, hogy szeretem,
hogy megtisztítom, megkétszerezem
az erejét s még szebb lesz, még nagyobb,
s arra, hogy ő maga kért, bíztatott,
ő akarta… És szólni kezdtem… És
egyszerre kiderült a tévedés:
.
kiderült, hogy itt is hazudni kell,
hogy az igazat ő se bírja el,
és hogy az elszánt hízelgő, aki
a háta mögött csak kineveti,
az nemes neki, az bölcs, az barát,
én meg irígy vagyok, vagy még kutyább,
.
még gonoszabb… Mi lelt? – förmed reám,
az árulóra, s látom, az agyán
hogy ömlik el a fájó, megriadt,
tiltakozó s gyanakvó indulat:
– Mi lelt? Már te is?… – és szavain át
szinte robban a sértett hiúság.
.
Borzadva nézek a szemébe, és
mosolygok és dadogok: – Tévedés,
félreértettél… És már hazudok,
hazudok neki, csűrök-csavarok:
mentek valamit, őt és magamat
és szégyenkezem mindkettőnk miatt.
- 1
- Aki azért rettega haláltól, mert nem tud mit kezdeni ajándék létével
- Akinek a halandóság büntetés/átok, nem pedig memento mori: carpe diem!
- Aki csak későn döbbenrá, hogy mindezidáig mások életét „élte”, utánozta
- Aki nem tudja meggyászolni, elengedni szeretteit: otthona egy halottasház
- Aki szerelme holt testével is egy lenne, ezért még nemileg is közösülne vele
- Akontárbűvészinas: kiengedni tud palackból rossz szellemet, de uralni nem
- Ha már éltében nem szerez ön/megbecsülést, úgy legalább „hősi halott” lenne
- Aki még a feleségben se bízik meg még előle is dugdos minden pénzt, értéket
- Aki kísértiaz istent: élj veszélyesen – próbára tett őrangyalod sem unatkozik
- Aki kerüli a konfliktusokat: alkudj meg, s mindent nyelj leés tovább élsz!?
- A konfrontáló: csak ütközz, élezz, hiszen te az elvek – merev – embere va
- Ő nem áll meg félúton: kis vitából nagy veszekedés, sőt verekedést hozhat ki
- Aki a szőnyeg alá sepri a koszt/problémákat, rosszul kerülgeti, fel is bukik…
- 2
- Infantilis szembekötősdijátékos: amit itt-most ő nem lát, az igazából nincs is
- Aki tabusítja a kényes családi ügyeket: gondolva: amiről nem beszél, az nincs is
- Aki kiteregeti a családi szennyest, mert ő ily „őszinte” vagy újsághíres akar lenni
- Aki félórás rendrakáson hetekig spórol, miközben növekvő káoszlesz lelkében is
- Aki megengedi az anyósának, hogy ő rendezze be vagy át a lakását, „otthonát”
- Aki írástudatlan hajótörött, túsz.– így ő nem tud üzenni még palackpostával se
- Ő, ha elmúlt már az újdonság varázsa, akkor lecseréli még a gyerekei anyját is
- Akit a közmédia pánik/félelemkeltő „szakmai” hírei „betegítenek”: erre ő jó vevő
- Aki a „védőoltás” ellen tiltakozót önigazolásból ön/közveszélyes bolondnak látja…
- Aki minden szirszar szert bevesz/kúrát kibír, csak a dúltlelkét hagyják „békén”
- Aki előtt pont a közbaj okait kinyomozó (újság)íróból lehet/lesz „a nép ellensége”
- Ha a referendum/népszavazás úgy dönt: 2×2=5, akkor ezentúl már ő is ezt tartja
- Aki, ha részegen/kényszerben fogadalmattett, azt józanon/szabadon is betartja
- 3
- Aki komolyan elhiszi: tényleg az egész világ az ő ellensége(„cigány-himnusz”)
- Aki könnyelműen, nevetve vesz fel a kölcsönt, kínkeservesen, sírva törleszti
- Könnyen a szavad adod az ördögnek, s ő még nehezen sem adja neked vissza
- Könyvespolcán sorba rakva áll a naponta teleírt panaszkönyve – koldus is lesz
- Körkörös védelemben üt-vág, pedig csak azt szeretné, hogy megsimogassák
- Akinek a végcélja a gazdagság, hatalom, hírnév, de ami csak eszköz/ajándék
- Aki a boldogság kék madarát hiába kergeti ahelyett, hogy a Dolgát végezné
- A szerelem, a szexuális fantázia stb. hiányát péniszprotézissel, viagrával „pótló”
- Kriptát csinálsz otthonodból, mert szükséged van meghalt anyád nyugdíjára…
- A kultuszfilmjeidből koppintod le: hogyan mosolyogj, járj és tartsd magad stb.
- Kutyaharapást nem szőrével, lelki bánatod testi örömszerzéssel „kúrálod”
- A külföldiekkel lassan tagolva, hangosan és ismételve „érteted meg” magad
- Külföldről hozol haza itt nem honos egzotikus növényeket és betegségeket
- 4
- Külön pályáztatsz a konyhai, az ágybeli és a társalgó feleség szerepére
- Lábujjhegyre állva próbálsz ideig-óráig élettársadhoz felnőni, de kifulladsz
- „Otthona” a legalacsonyabb komfortfokozatú, pl. jégverem, nehogy elpuhuljon
- Annyira elkényezteti magát, hogy a kelet kényelem miatt elsorvadnak izmai stb.
- Nem akar jól járni: lakása értékbecslését a legszegényebb vevőjelöltje végezi el
- Hontalan: lakókocsival járja be a világot végleg otthagyva szülőföldet, barátot stb.
- Egyik fő életprogramoddá vált, hogy bliccelj/ cselezd ki, csapd be a BKV-ellenőrt?
- Nemcsak a katonaságot, a muszáj feladatokat, de a felnőtt életet is megúsznád…
- Aki nem érti, hogy a hajléktalan miért nem vonul börtönbe: ott fedél és koszt van
- Kisszerű, pitiáner ügyekért folytatott csatákban kopsz el – legyekre vadászó sas
- Lássuk uramisten, mire megyünk ketten: elpusztítod, amit a jégeső meghagyott
- Lebratyizol a diákjaiddal, s azután azon keseregsz, hogy pimaszul viselkednek
- Leeszed-iszod magad körül és fölül a „mézeskalács házikód”: elárverezi a bank
- x
Szabó Lőrinc:
Kár
Kár elrontani, kár,
buta kis életünket,
úgyis ritka az ünnep,
úgyis jön a halál.
Mind, ami konc, ami érdem,
ami lehet, be kicsi!
Maga az ember, ahogy van,
túlhitvány valami.
Sír bennünk az igaz szív
s épúgy sír a komisz;
kár, hogy túlsokat ártunk
fölöslegesen is.
Pénz, hiuság, becsület: mind
szánalmas csatatér,
s csábit a szó, hogy a lélek
nyugalma többet ér.
Csábit a szó, de a béke
ahogy jön, megy is a perccel;
(könnyü annak,
aki helyett más a gazember!)
Tűnik a perc, s az örök föld
bestiái miatt
meggyűlöljük az égi
prédikátorokat.
Kár elrontani, mégis
rontjuk az életünket,
pedig ritka az ünnep
s úgyis jön a halál.
Küzdünk, sírva, vagy árván,
mint kit a cél megúnt,
s mindegy a cél, az eszközökért
együtt lakolunk.
*
Szabó Lőrinc:
A LEGFŐBB BOLDOGSÁG
A legfőbb boldogság, a legkötőbb,
a legodaadóbb, istenitőbb,
az, amely úgy hív, hogy borzongsz bele,
az, amelyben két világ egy zene,
az, amelyben a szellem szárnyra kél,
az, amely már tán nem is szenvedély,
az, amely fény, súlytalan súlyegyen,
az, amelyben minden jel végtelen
az, amelyben már mozdulni se mersz,
az, amelyben örökbéke a perc,
az, amelyben megszakad a tudat,
az, amelyben kicseréled magad,
az, mely, élvezve, a vég gyönyöre,
s ha ébredsz, a költészet kezdete:
A legfőbb tudás nem a szépeké –
bárkié, ki a tulsó partra jut,
s tovább vinni, a közös menny fölé,
Kué Fi és Kleopátra se tud.
- 5
- Legfeljebb nullszaldósra jön ki, mikor a jó tündértől egyszer hármat kívánhat
- Legőszintébb megnyilatkozásod az, amit álmodban vagy részegen beszéltél?!
- Az ő legreményteljesebb gazdasági vállalkozása: a sivatagban homokot árul…
- Aki raktárra aggódó: már húszévesen az a gondja, miből és mennyi nyugdíja lesz
- Lélekszakadva menekül egy „üldöző” elől, aki pont egy csodás állást stb. ajánlana
- Lelkedet egy csalfa hölgyre feltevéd, s ő üdvösségedet könnyelműen tépi szét!?
- A lelki nemesedésedet tested rafinált gyötrésétől, az önsanyargatásától várod
- Lemond az ingyenes, mellékhatástalan lélekgyógyító szép dalokról énekléséről
- Lerombolod a gépeket, amik tehermentesítenének és időt szabadítanának fel
- Kíváncsi: levagdosod magadról a „felesleget”, hogy kiderítsed: mi létfontosságú
- Akit szinte már csak kényszerképzetei, rögeszméi és balhitei irányítanak (félre)
- Lojális szolgálatkészségében a megszálló hatalommal is túlbuzgón kollaboráló
- Ma még megjutalmaznak plusz teljesítményedért, holnap már ez lesz a norma
- 6
- Magára erőlteti, hogy örül gyereke párjának, pedig egy gyerekrablót lát benne
- Magára veszi a dicséretet, pedig a mögötte állónak szól, őt csak levegőnek nézik
- Magánya feloldását a tömegben keresi, de ott a közönyben csak még jobban átéli
- Ti magatok viszitek be az ostromlott vár udvarába az ellenség ajándék falovát
- Ő maga telepíti védett házi szentélyébe ráömleni a televíziós szennycsatornákat
- Makacs – e tehetetlenségi nyomatékát mily erő győzné le/hozná őt életlendületbe?
- Már annyi vermet ástál és csapdát állítottál, hogy magad is életveszélyben vagy
- Ő úgymond csak a házi béke kedvéért papucs, de ez egy ketyegő időzített bomba
- Már csak te nem tudod – nem akarod tudni? –, hogy fűvel-fával csal a hitvesed
- Már annyira emancipált nő, hogy kinő a szakálla, ketrecharcos: gyereket nem szül
- Már beletörődtél a született vesztes szerepébe, már elég, ha a foci-csapatod győz
- Már el se hiszed, ha valami jó ér: ez nem te vagy, ez tévedés, ez csak álom stb. lehet
- Már életében végrehajtja végrendeletét, mindent szétosztó önkisemmiző (Lear, Goriot)
- 7
- Már eleve romosan építed házad-várad, mert neked ez így romantikus (sznob)
- Már hogyne vedelnél, hisz bánatod van – persze, hogy bánatos vagy, hisz iszol!
- Már a leggyűlöltebb ellenségednek is meg tudtál bocsátani, de magadnak nem
- Már minden lehetőt tudsz az alázatról, áhítatról – de ilyet még soha nem éreztél
- Már mondandója felénél az unalom holtpontján van: kis híja, hogy el nem alszik
- Már most azért aggodalmaskodsz, mi lesz, ha három év múlva kemény tél jön
- Már most eldöntöd, hogy jövőre ezen a napon pont hánykor kelsz fel, mit ebédelsz
- Nem törődsz a holnappal, és rövidlátó módon levágod az aranyat tojó tyúkot is…
- „Sikerült” kiskorában úgy elrontani gyereked, hogy egész életed megkeseríti
- Már rég véget ért a színi előadás, ss te még mindig Napóleonként viselkedsz
- Nem tudsz úgy is tekinteni az életre, mint egy nagy színházra, s benne szerepedre
- Más ne gyönyörködjön a kedvesedben: legszívesebben vitrinbe, széfbe zárnád
- Mások által papírodra írt szövegből okosnak akarsz látszani, de elfújja a szél
- 8
- Mások elmaradó szeretet-megnyilvánulásait pótlandó agyonkényezteted magad
- Mások felett pálcát törve, végérvényes elítéléssel önmagáról mond lesújtó ítéletet
- Mások szokásait kinevetve önmagadról állítasz ki megmagyarázandó bizonyítványt
- Mások fényében sütkérezel, s azt hiszed, hogy te magad világítasz (Nap és Hold)
- Még a feleslegből is rosszkedvűen adakozó – örök örömforrástól fosztja meg magát
- Még a feltétel nélküli, önzetlen segítséget is visszautasítod, mert az „lekötelezne” …!?
- Még ahhoz is lusta vagy büszke, hogy hangképző szerveivel artikuláljon egy O.S.-t
- Néma gyerekként, szemérmes koldusként szenvedsz és még mindenkit meg is utálsz
- Meg akarod komponálni életedet, s így bűnösen elhanyagolod a nap kötelességeit
- Még büszkélkedsz is vele, hogy te – anyja helyett – a gyereked legjobb barátnője vagy…
- Verembe esve, panellakásba költözve kényelemből beragadsz, és otthonodnak mondod
- Még nem hasaltál le a fűbe, így neked térkép/közlekedési út e „mikrokozmikus” táj
- Míg rossz belátásod nem láttad be, hogy is lehetne téged így jobb belátásra bírni?
- x
Szabó Lőrinc
A szörnyeteg városa
A nagy bérház, ahol lakunk,
nem palota;
álmomban láttam: ez a ház
nagy kőkoponya.
Koponya, egy gonosz óriásé,
halott üreg;
az teszi benne temetővé
a lelketeket.
Ez a ház fej volt valaha:
az óriás
meghalt, de a feje itt maradt
és ránk vigyáz.
A vénség egyre töri-nyúzza
a rossz koponyát,
s mi benne élünk, mint a dögben
a paraziták.
A nagy bérház, ahol lakunk,
nem palota.
Mint a halott szörny szeme, villog
mindenik ablaka.
A kapu a száj, a fekete száj,
ahogy megmerevedett;
a régi száj eszi-köpi
az embereket;
s bent, mint a régi sok tekervény,
futnak a folyosók,
és azt is láttam, hogy születik
örökké újra a csók,
a halottban, halottak helyén
új élet hogy születik:
láttam magunkat, a régiek
kisérteteit!
És elborzadtam: nem csoda, hogy
e nagy labirint
annyi bűnt présel össze, annyi
emberi kínt,
hisz féregként nyüzsgünk a multban
s éljük mind, ami volt,
s folytatjuk a rablást, szégyeneket,
üzletet, alkoholt,
gyilkos kést, járványt, pénzek és
párzások piszkait,
a kihasznált nyomort, amely
mindent lealjasít:
újra éljük a szörnyeteget,
az óriás időt,
s amit csak kitalált, az egész
pokoli agyvelőt.
Szörnyű álom volt látni, milyen
ez a nagy rovartanya
és végig az utcákon a többi
vigyorgó csontpalota,
és sorra nyíltak az óriás
koponyák üregei,
s egy hang szólt: – „Átkozd meg a várost
s menekülj a szabadba, ki,
menekülj a hegyekbe, mezőkre s ott
a tiszta ég alatt
mindent előlről kezdve építsd
új városodat:
építs új várost és idézd
az új istent, aki
jön és vihara csákányaival
a multat szétveri!”
x
P.s.:
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
.
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
.
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
.
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
.
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
.
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…
p.s.:
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
