kb. 1 perc olvasás
JÁTÉK, JÁTÉKSZER
VILÁGI ÉS LITURGIKUS, REKORDÁCIÓS EREDET
A szegedi paraszti játékok, játékszerek kis monográfiát érdemelnének. Legnagyobb
részük már a múlté. Fiúgyerekeknél szinte mindent kiszorított a futball. Az
újabb óvodai és iskolai játékok már nem épültek bele a helyi hagyományba. Ezért
különösen nagy Kálmány és Kovács János közléseinek értéke. Gyermekkori élményeinkből mi is merítettünk, de ezek már inkább csak kiegészítések. Egyedül Tápéról sikerült néhány leíratlan játékot megörökítenünk.
A paraszti játékmuzsikáról a népi hangszereknél szólunk.
A játékok egy része egyházi, illetőleg liturgikus eredetű és az esztendő ünnepeihez,
időszakaihoz fűződik. Ilyenek a betlehemözés, lucázás, kántálás, angyali vigasság,
jánosolás, ódéricsolás, újévköszöntés, háromkirályjáték, farsangkeresés, húshagyói fölvonulás, gergelyjárás, pancilusozás, nagyszombati kolomprázás, húsvéti tojáskoccantás, locsolkodás, pünkösdölés, szentiváni tüzugrás és almakéregetés. Ezekről a megfelelő ünnepek hagyományvilágánál szóltunk bővebben.
A múlt században még legények is játszották őket, majd leszorultak a gyermekek
világába. Manapság már csak tengenek, vagy már el is haltak. A pünkösdölés kivételével legények, fiúgyermekek járták, ami föltétlenül rekordációs, azaz ünnepköszöntő eredetre vall.
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete.
Harmadik rész (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve) 1978-1979/2
http://epa.oszk.hu/01600/01609/00023/pdf/MFME_EPA01609_1978_1979_2_045-066.pdf