Találós kérdések/mesék

Írta: Nagy Jenő · 2025. június 18.

Könyv: Magyar találós kérdések - A 19. századi szövegek antológiája (Vargha  Katalin (Összeáll.))

Vargha Katalin

Magyar találós kérdések – A 19. századi szövegek antológiája

SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

Könyv

tinta könyvkiadó kft | 2010 | MAGYAR nyelvű | PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT |  252 oldal

A Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 105. kötete az első összegző kiadvány magyar találós kérdésekből, amely nagyszámú hiteles szöveget változatokban, az eredeti forrásokban visszakereshetően közöl. Az antológia több mint 3000 szöveget tartalmaz, amelyek eredetileg 1856 és 1924 között jelentek meg nyomtatásban, az akkoriban kibontakozó népnyelvi és népköltési gyűjtés eredményeként. Forrásai között megtalálhatók a korai nyelvészeti szakfolyóiratok – a Magyar Nyelvészet (1856-1861) és a Magyar Nyelvőr (1872-) – mellett olyan klasszikus népköltési gyűjtemények is, mint Arany László Eredeti népmeséi, Kriza János Vadrózsái és a Magyar Népköltési Gyűjtemény (1872-1924) kötetei.
Ezt a gazdag forrásanyagot dolgozza fel a kötet teljességre törekvően, betűhíven adva közre a teljes magyar nyelvterületről származó, tudományos igénnyel, gyakran nyelvjárásilag is pontosan lejegyzett szövegeket, amelyek együttes közlésével megkezdődhet a magyar találós-kutatás régi adósságainak törlesztése.
A szövegek elrendezése a megszokottól eltérően nem a kérdések kezdőszavai vagy legelső fontos szavai vagy ,,legelső fontos szavai”, és nem is a feleletek ábécérendje vagy tematikus rendszere szerint történt. A szerkezeti-tartalmi csoportosítás áttekinthetővé teszi a magyar szóbeli rejtvények belső rendszerét. Az egymás mellé helyezett változatok azt is megmutatják, hogy egy-egy találó rejtvény mennyire állandó, ugyanakkor mennyiféle változtatást tesz lehetővé. A kötetet kiegészítő mutatók megkönnyítik a keresést a megfejtések, az egyes szövegek származási helye, illetve a gyűjtők, közreadók neve szerint.
Ajánljuk néprajzkutatóknak, nyelvészeknek, egyetemi hallgatóknak. A kötetet haszonnal forgathatják a népköltészet és a rejtvények iránt érdeklődők mellett a népi humor és a 19. századi nyelvjárások kutatói is.
A kötet összeállítója Vargha Katalin, az ELTE BTK Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori programjának doktorjelöltje. Már közel öt éve foglalkozik találós kérdésekkel, disszertációját a 19. századi magyar találósokról írja.

PÉTERI TAKÁTS JÓZSEF

MESÉK.

1.
Ki az? ki nem született,
‘S halnia meg kelletett.

2.
A’ hajnalnak pirosságát
Az enyim fellyűl múlja,
Az ember’ ártatlanságát,
‘S bünét is el árúlja.

3.
Templomban, konyhában van keletem,
Ott Riaszt, itt gyullaszt lélekzetem.

4.
Van szemem, és nem látok,
Van fülem, és nem hallok,
Vagyon szám is, ‘s nem szólhatok,
Ha ifjú vagyok, úgy maradok.

5.
Találj ki! nints anyám,
‘S az a’ férjem, ki atyám.

6.
Valamit látok, meg vallom,
Még is azt a’ panaszt hallom:
Hogy egynek kedvezek,
A’ másiknak bút szerzek.

7.
Egy magas fán ültek nyoltz tarka madarak,
Ha négyet le lőttek, ott hányan maradtak?

8.
Könnyű, a’ lágy szél is hordozhatja,
Sűrű, de senki meg nem foghatja:
Olvasó! szemedet féltsed tőle,
Azért, ha kerenget, fuss előle.

9.
Velem jár kél, de tsak világnál,
El tünik, ha a’ világ nem szolgál.

10.
Meg vetett állatok közé számláltatom,
Pedig édes álmat szerez ruházatom:
Jól tartom egy híres napon a’ vendéget,
Kis részem sokaknak nyer nagy ditsőséget.

11.
Paraszt veti, föld neveli,
Király, koldus viseli.

12.
a. A’ Biblia hány betüket
Foglalhat magában?
b. Miként lehetne a’ vizet
Tartani rostában?

13.
Tsupa fűlből, és szájból áll,
Mindent hamar ki trombitál;
Még is, a’ mit tsudálhatni,
Soha őtet nem láthatni.

14.
Nints füle, nints szája, nem él;
Még is minden nyelvet beszél.

15.
Jól vedd hasznát; mivel, ha el vesztegeted,
Nints olly kints, a’ mellyen viszsza szerezheted.

16.
Mesterségem a’ halálom,
Koporsómat én tsinálom;
Az élet’ fonala tőlem fakad,
Végtére általam el is szakad.

17.
Élt e’ földön, meg nem holt,
Mégsem él már, mond, ki volt?

18.
Setét a’ nap fényben,
Meleg a’ hidegben,
Hideg a’ melegben,

19.
Nagy titkok, sok kíntsek reám bizatnak,
Pedig gyermekek is velem bírhatnak.

20.
Négy testvérek versent szaladnak,
Mindenkor egy uton maradnak,
De öszve soha nem akadnak,
Akár melly meszszire haladnak.

21.
Nem nyelnek le, meg sem rágnak,
Még is tetszem sok szájnak.

22.
Mint a’ gyors nyíl úgy repűl,
Minden láb és szárny nélkűl:
Hogy érkezik, kiki hallhatja,
De honnan ‘s hová, nem tudhatja.

23.
A’ vizekben millyen kövek
Találtatnak leg többek?

24.
A’ mekkora testem, ollyan hoszszú hajam,
De a’ fésűléssel nintsen semmi bajam:
Állat’ bélét emésztem,
De azt még sem epesztem,
Sőt vigságra ébresztem.

25.
Máskor a’ tüzet a’ víz fujtja,
Bennem a’ víz a’ tüzet gyújtja.

26.
Fű valék, ‘s ha egyszer porrá válok,
Drága vagy oltsó edénybe szállok:
Sokan igen is szeretnek,
Mások éppen nem türhetnek.

27.
a. Kit táplál a’ szél?
b. ‘S a’ sírban ki él?

28.
A’ formája gömbölyű,
Könnyű, tiszta, sok színű:
Fúvás által teremtheted,
Fúvás által el vesztheted.

29.
Házomat kéz láb nélkűl építettem,
Azt télre a’ föld alá el temettem,
‘S magamat is beléje rekesztettem.

30.
Ha el ragadtatom anyámtól,
‘S meg fosztatom durva ruhámtól,
Tsak Uraknál látszom,
A’ nap fényben játszom:
Szép vagyok, mint a’ szivárvány,
‘S még erősebb, mint a’ márvány.

31.
Én életemet széltől vagy víztől veszem,
Tégedet táplálok, magam soha sem eszem.

32.
Orra utánn soha nem jár:
Hátúl fogd, mert elől ér kár.

33.
Én leg szükségesebb vagyok az embernek,
Még is már ifjatan tipornak, és vernek:
Utóbb vízre visznek, még tüzbe is vetnek,
Késsel, foggal marva végre el temetnek.

34.
Mi az? őt az Ura hozza,
És ő az urát hordozza.

35.
Eledelem ékes,
Gyümöltsem is édes;
De boszszúm veszélyes.

36.
Ha ruhám setét, félsz tőlem,
De jobban, ha az világos:
Haragom, igaz, hogy káros,
De több a’ haszon belőlem.

37.
Egyszer ‘s mind olvasztok, ‘s keményítek,
Szinte úgy fejérítek, ‘s feketítek.

38.
Sok féle állat’ bőre a’ ruhám,
Rövid ‘s hoszszú, nagy ‘s kitsiny a’ formám:
Az emberek télben szeretnek,
Sokszor a’ molyok nyárban meg esznek.

39.
a. A’ Rókáknak dolgok mikor volt leg roszszabb?
b. Hát a’ Nap, találd ki! mikor volt leg hoszszabb?

40.
Ha terhelve vagyok is,
Ha tsak hason mászok is;
Még is úgy tudok futni,
A’ mint a’ szél tud fujni.

41.
Kettő a’ lyuka,
Ha van két újja,
A’ hoszszúból kitsinyt tesz,
Az egészből darab lesz.

42.
Tiszta fényes születésem,
Lutskos motskos temetésem.

43.
Mellyik az a’ szép madár?
A’ melly a’ ház körül jár;
De ha lábát szemléli,
Magát nagyon szégyenli.

44.
Valljon, mellyik szem az, mellyel nem láthatni,
‘S a’ mellyet szabadon, ‘s óva ki vájhatni?

45.
Mi a’ Férjfi’ ékessége,
Mellynek gyakran halál vége?

46.
A’ jó paraszt veti, növi,
A’ takáts bordában szövi:
Későbben jut a’ malomba,
Onnan mindenféle boltba;
Látszik rajta rút és szép,
‘S el vész, ki tudja, mikép’?

47.
Keresed, ‘s kerűlöd a’ világosságot:
Én el fogom, nem is, tőled a’ világot.

48.
Akkor vígan kerengek,
Ha meg veregetnek,
Túnyálkodva hevergek,
Ha nem ütögetnek.

49.
Ki volt? ki annyát lábbal tiprotta,
‘S még is az Istent meg nem bántotta.

50.
Mester ember nélkűl hid lészen belőlem;
De kivált a’ Tzigány igen retteg tőlem.

51.
Nappal nintsen semmi gondom,
Egy szegletben heverek;
De van bezzeg estve dolgom,
Tüzet, lángot el nyelek.

52.
Leg hidegebb leg mellegebb igen bő ruházat;
De abból még egy Szabó sem építhetett házat.

53.
Plánta voltam,
Kővé váltam;
Midőn veszek,
Vizzé leszek.

54.
Van feje, de nintsen szája,
Van ága, de nintsen fája;
Gyorsan fut, de nintsen lába,
Nálunk el vész a’ Dunába.

55.
Magam setét vagyok, még is világítok,
Nyúgalomra fáradt testeket szóllítok.

56.
Kartsú testem tollból áll,
Fő érdemem a’ szakál,
Melly a’ port is lelkesíti,
Homályt fénnyel eggyesíti.

57.
Kész akartva rajtam lyukakat tsinálnak,
‘S nem szeretik rajtam ha keresztűl látnak.

58.
Nem elég, hogy pörkölnek,
Még keréken is törnek;
Utóbb vizzel le öntenek,
Végtére fel hörpentenek.

59.
Tavaszkor vídít,
Nyárban hívesít,
Őszkor elígít,
Télben melegít.

60.
Aggott vén, ‘s még is ifjú vagyok,
Mindenütt egy formán ballagok:
Még is egynek sietek,
A’ másiknak el kések.

61.
Erős fogaimmal fán, köven is szántok;
De ha más nem vezet, én senkit nem bántok.

62.
Egy kis helyen együtt laknak
Sok nyelvű ‘s korú Férjfiak,
Nagy, és kitsiny, vén, fiatal,
Szép és tsunya ruházattal;
‘S a’ mi rendes, mind halgatnak,
Jobbára hátat mutatnak.

63.
Országomban magam uralkodom,
Hatalmamért vérig viaskadom:
Népem nélkűl jó ízűt nem eszem,
Koronámat holtig le nem teszem.

64.
Fényes nappal nézem, ‘s nem látom,
Setét éjjel fénnyét tsudálom.

65.
a. Nem ember, nem majom, mindent követ még is.
b. Mellyik fű az, mellyet meg ismér a’ vak is?

66.
Míg ifjú vagyok, jól nevelnek,
Ha meg öregszem, el felejtnek:
Kemény munkával keresem kenyeremet,
Sokszor verés által végzem életemet.

67.
Hét más más nevű testvérek vannak,
Ezek rendben mindennap meg halnak,
‘S ismét egymás utánn fel támadnak.

68.
Az erdőben születtem,
De ott meg ölettettem;
A’ míg élek, nem szólhatok,
Mint holt, szavammal mulatok.

69.
Vagyok emberek’ ‘s állatok’ őrzőjek,
De gyakran mind a’ kettők’ ijesztőjek:
Egy úgy szeret, ha kitsiny ‘s gyenge vagyok
Más, ha nagy az erőm, és jól szaladok.

70.
Valami nedves, el nyelem,
De ha meg nyomnak, ki vetem.

71.
Olly sebes szelet, mint én, nem ismérek;
Egy szempillantásban sok országba érek,
‘S azon pillantásban ismét haza térek.

72.
Köles szemnyi tojásból születem,
Nem sokára magam’ el temetem:
De hamar, ‘s szebben fel támadok,
Míg újra ismét meg nem halok.

73.
Nékem királyok is fel nyitják füleket,
‘S tsuda, nem támasztok még is irígyeket.

74.
Én napot, a’ fiam éjjelt szerez,
A’ világ miattam több kárt érez;
Úgy, de haszon is tőlem több származik,
Ámbár fiam tőlem nem távazik.

75.
Ha más’ zsírján meg hízom,
Életemben nem bízom:
Érted hízom, érted halok;
De vigyázz, kárt is hajthatok.

76.
Tzélja tsalás; ha rút vagy, szebbé tesz,
A’ ki pedig szép, tőle rútabb lesz.

77.
Keveset eszem, gyenge pitziny termetem.
‘S még is méreggel vassal üldöztettetem:
Értem vad állatokat nevelnek,
Kik nálomnál sokkal többe telnek.

78.
Helyemből ki nem indulok,
Tsak magam körűl mozdulok,
Még is ugy tetszik, hogy fordulok.

79.
Ha nem akarsz éjjel szélben kárt okozni,
Tanátslom, ne resteld magaddal hordozni.

80.
Örülsz azon, ha le versz,
De fájdalmat nem érzünk;
Mert tsak hamar fel emelsz,
‘S merő játék esésünk.

81.
Két fej, két kar, hat láb, huszonnégy körömmel:
Ennek meg fejtését hallanám örömmel.

82.
a. Hol veszik a’ vajat réf számra?
b. Hol huzzák az ebet is vámra?

83.
Ámbátor nyelvemmel nem bészélhetek,
Nála nélkűl még is el nem lehetek;
Mert mindjárt ki kell ejtenem,
Mi az igazság, és mi nem.

84.
Láb nélkűl sok országot bé járok,
Ollykor kitsinyből nagyot tsinálok:
A’ ki velem bir, mindene van,
De sok az által boldogtalan.

85.
Midőn tsontomat bottal meg ütötted,
Ha a’ szomszédomat lyukba nem vetetted,
Szerentse, pénzedet ha el nem vesztetted.

86.
Tetétől talpig tsupa hasból áll,
Ha, mit kis szája el nyelt, meg kénál,
Mértékelve költsd el,
Mert meg tsúfol, hidd el.

87.
Sok jó ‘s rosz kis patak forr egy tsatornából:
Ha árad, ez apad, az ki tsap árkából.

88.
Vér utánn ugyan szomjúhoztam,
De halált soha nem okoztam;
Engemet bezzeg meg ölnének,
Ha inaim nem segítnének.

89.
Vizen által tehrt hordozhatok,
Több kőszált egybe kaptsolhatok,
Pedig helyemből nem mozdúlhatok.

90.
Tiszta fejéren születtem,
Nyőlés közben zöldé lettem,
De így rajtam nem kaptál:
Mihelyt testem meg feketűlt,
Szívem, mint kő, meg keményűlt;
Mindjárt belém haraptál.

91.
Szegény, ‘s sovány hátból állok,
Se husom se tsontom
De húson, és tsonton állok,
‘S hús, tsont az is, a’ mi nyom.

92.
Én kettő tsak eggyet teszek,
Jaj, hol szükségesé leszek;
Az ifjak nevetnek,
A’ Vének szeretnek.

93.
Noha fej ‘s láb nélkűl szűlettem,
Még is sokaktól szerettettem:
Idővel nyőlhet fejem ‘s lábom,
‘S így is sok száj’ ízét találom.

94.
Vagyon ollyan két egy testvér,
Eggyik barna, másik fejér,
Kik egymás utánn járkálnak,
De együtt soha meg nem állnak.

95.
Reám biznak sok titkokat,
Tudok is hallgatni:
Jobb’ szeretek szép dalokat,
Mint pénzt el fogadni.

96.
Hol nints víz a’ tavakban?
Hol nints ház a’ várakban?

97.
Kik azok a’ négy királyok,
Kik együtt országolnak;
De mind ők, mind katonájok,
Egy más ellen hartzolnak.

98.
Tsak ha fogva ellenségem,
Akkor kinzom, emésztem:
De bizonyos veszteségem,
Ha ki rohan ellenem.

99.
Por volt, s’ egy kis állat öszve szedte,
Belőle szép házát építette:
De ettől az ember meg fosztotta,
‘S drága égő szerré fordította.

100.
Két ablakot hordoznak,
Mellyek magok mozognak;
Rajtok bé nem kukatsálhatsz,
De ki felé sokat láthatsz.

101.
Kissebb lészen, ha hozzá teszel,
Nagyobb, ha belőle el veszel.

102.
Házam egy állatnak bőréből áll,
Békével viselj, ‘s díszedre szolgál;
De ha ki tsalsz haragodban,
Kárt tehetsz másban, ‘s magadban.

103.
Majd itt, majd ott vagyok, ‘s nem járok;
Majd ezt, majd azt nézem, ‘s nem látok;
Szegény vagyok király létemben,
Kintsel bírok szegénységemben.

104.
Négy jó erős lábon állunk,
Éjjel nappal így szolgálunk:
Még is, ha helyből mozdúlunk,
Másnak lábára szorúlunk.

105.
A’ mint vagy szomorú vagy víg állapotod,
Benne a’ színeket a’ szerínt választod,
Ha sűrű és forró tseppekre olvasztod,
Gyakran titkaidat reája bizhatod.

106.
Hol vagyon ollyan nagy betsek a’ lovaknak,
Hogy sokan még nemes levelet is kapnak?

107.
Egy külföldi fáról szedték,
Onnan ide el küldötték:
Itt meg tépik, meg karmalják,
‘S szép ruháknak vásáralják.

108.
Míg el nem nyert, él hal értem;
Ha el ért, le zár, ‘s nem él vélem.

109.
Rest tunya, meg sem mozdúl,
De szörnyűség, a’ miként dúl,
Ha egyszer meg fujtják,
És haragra gyujtják.

110.
Hogy ne tudjanak, azt akarom,
Azért magamat el takarom:
Mi lehessek, gondolkodnak,
Meg nem tudván boszonkodnak;
A’ midőn tréfálok,
Az észnek használok.

A’ MESÉK’ MEG FEJTÉSE.

1. Ádám.
2. A’ szemérem.
3. A’ Fujtató.
4. A’ Kép.
5. Éva.
6. A’ Tűkör.
7. Egy sem, mert a’ többi el repűl.
8. A’ füst.
9. Az árnyék.
10. A’ lúd.
11. A’ len.
12. a. Hat.
b. Ha jéggé válik.
13. A’ hír.
14. Az Echó.
15. Az idő.
16. A’ selyem bogár.
17. Enoch, vagy Illés.
18. A’ pintze.
19. A’ petsét.
20. A’ kotsi-kerekek.
21. A’ dohány.
22. A’ szél.
23. Nedvesek.
24. A’ hegedű vonó.
25. A’ mész.
26. A’ tobák.
27. a. A’ szél-molnár.
b. A sir-ásó.
28. A’ szappan buborék.
29. A’ tsiga.
30. A’ gyémánt.
31. A’ malom.
32. A’ rák.
33. A’ kenyér.
34. A’ láb-beli’ talpa.
35. A’ méh.
36. Az égi háború.
37. A’ nap.
38. A’ karmantyú.
39. a. Sámson alatt.
b. Josue’ idejében.
40. A’ hajó.
41. Az olló.
42. A’ hó.
43. A’ pára.
44. A’ tyúk-szem.
45. A’ kard.
46. A’ papiros.
47. A’ gyertya árnyék-tartó.
48. A’ tsiga játék.
49. Ádám a’ földet.
50. A’ jég.
51. A’ hó a’ földnek.
52. A’ nád-méz.
53. A’ hamv-védő.
54. A folyó vizek.
55. A’ hold.
56. Az etset.
57. A’ kötött erszény.
58. A’ kávé.
59. A’ fa.
60. Az idő.
61. A’ fűrész.
62. A’ könyv-tár.
63. A’ kakas.
64. A’ tsillag.
65. a. A’ tűkör.
b. A’ tsallán.
66. A’ ló.
67. A’ napok a’ hétben.
68. A’ hegedű.
69. A’ kutya.
70. A’ Spongyia.
71. A’ gondolat.
72. A’ pille.
73. A’ fül-tisztító.
74. A’ tűz és füst.
75. A’ gyertya-bél.
76. Az artza máz.
77. Az egér.
78. A’ nap.
79. A’ lámpás.
80. A’ teke játék.
81. A’ lovas.
82. a. Spanyol országban bélekben tartják a’ meleg miatt.
b. Angliában.
83. A’ mérő.
84. A’ pénz.
85. A’ billiard játék.
86. A’ hordó.
87. Ténta a’ tollból.
88. A’ bolha.
89. A’ hid.
90. A’ tseresnye.
91. A’ nyereg.
92. A’ pápa szem.
93. A’ tojás.
94. A’ nap, és éj.
95. A’ fűl.
96. A’ föld képeken.
97. A’ kártya játék.
98. A’ víz s’ tűz.
99. A’ viasz.
100. A’ szemek.
101. A’ lyuk,
102. A’ kard.
103. Az álom.
104. A’ székek.
105. A’ Spanyol viasz.
106. Arábiában.
107. A’ pamuk.
108. A’ fösvény a’ kintsel.
109. A’ puska por.
110. A’ mese.