kb. 2 perc olvasás
Első közlés – 2006. június 19.
Ady Endre: Egy keresztvetés története. Zsidó történetek
A Múlt és Jövő Kiadó ajánlata
Ady Endre
Egy keresztvetés története. Zsidó történetek
Válogatta és az utószót írta: Kőbányai János
Múlt és Jövő Kiadó, 2006.
(„Múlt és Jövő Klasszikusok sorozat”)
210 old., 2950 Ft
A kötet Ady Endre zsidó történeteit gyűjti egybe. „Zsidó Jézus”-os és az asszimiláció fonákságait megérzékítő novellákat, A Vér városa regénykezdetet és a Margita élni akar című verses regényt. A függelék Ady Endre zsidó-képét, zsidó kapcsolatait járja körül. Így e tárgyban a legfontosabb Ady-szöveg (a legfontosabb magyar nyelven írt szöveg), a Korrobori szerepel itt, Révész Béla Egy Ady-vers története (A bélyeges seregé), valamint Komlós Aladár Fajvédő volt-e Ady Endre? című tanulmányát. (Ez utóbbiak először látnak napvilágot kötetben.) A kiadó utószava Ady Endre zsidó kapcsolatainak jelentőségét tekinti át mai kontextusban.
Kőbányai János utószava
Ady Endre zsidó története
Bús szerelmünkből nem fakad
Szomorú lényünknek a mása,
Másokra száll a gyermekünk,
Ki lesz a vígak Messiása,
Ki majd miértünk is örül.
Mások lesznek és mink leszünk:
Áldott legyen, ki eljövend,
Az idegen, nagyálmú Gyermek,
Kit küldtek régi bánatok.
(A mi gyermekünk, az Új versek második nyitánya,
az első Léda-vers)
A számos Bartók Béláról szóló könyv közül az egyik azt vizsgálja, hogy a legnagyobb s a legkonvertibilisebb magyar produkciót létrehozó szellem milyen zsidó, s elsősorban magyar zsidó kapcsolatokkal rendelkezett? Vagy még pontosabban, hiszen ez a neutrális kapcsolat szó/fogalom mögött meghúzódó viszony lényege: ez a pálya és teljesítmény mit köszönhet a (magyar) zsidóknak? Alkotótársaknak, tanároknak, kollégáknak, zenéje megszólaltatóinak, mecénásoknak, a recepció munkásainak: kritikusoknak, koncertszervezőknek, zenedarab-megrendelőknek, intellektuális hinterland barátságoknak, vendéglátóknak, szerelmeknek, s persze nem utolsósorban muzsikája befogadó közönségének. Igaz, a könyvet nem Magyarországon írták és adták ki, nem magyarul, noha magyarnak is tekinthető szerző tollából. A mű egyébként magyarul is (fordításban, a szerző magyarításában?) hozzáférhető – csak éppen a könyv szó/fogalom egyik lényeges elemének hiánya folytán (nem kapható könyvesboltban) nehezen juthat el az olvasó kezébe.1 Bizonyára mégsem a fenti hiányosságok miatt nem volt ennek a kitűnő és alapvető monográfiának számottevő recepciója, amely a magyar olvasóhoz szóló bevezetőjében külön érvel a csak Magyarországon „kényesnek” számító metodika mellett:
folytatás: