kb. 9 perc olvasás
Vallásos és bölcselkedő költészete
Istenes énekeket Rimay ifjúságától kezdve élete szinte minden szakaszában írt; a szemlélődő reflexió, a moralizáló hang is már korán megjelent költészetében s szerelmi és vitézi verseit is elárasztotta. A rendi konszolidáció Bocskay utáni évtizedeiben azután az elmélyült protestáns vallásosság és a sztoikus bölcselkedés lírájának egyedüli mondanivalója lett.
Istenes énekeinek nagyobb részét a Balassi által kimunkált szubjektív hangú vallásos énektípusok alkotják. Vannak közöttük kerek, jól megkomponált darabok, melyekben valamely közkeletű vallásos gondolatot fejez ki, finom, szemlélődő líraisággal (pl. Legyen jó idő csak, fecske száll házamra …; Reménségem te légy nékem …; Oh ki későn futok lelkem orvosához …); máskor viszont a mélyen átélt bűntudat hosszadalmas, parttalanul áradó költemények írására ösztönzi (pl. Könyörülj én rajtam …; Oh Uram Isten …).
{24.} Művészi kompozícióról ez utóbbiak esetében alig beszélhetünk, a Rimay költői modorára legjellemzőbb részletek azonban éppen az ilyen kötetlenebb szerkezetű költeményekben halmozódtak fel. Könyörülj én rajtam … kezdetű versében például ilyen strófák seregével fohászkodik:
| Ne kéméld én tűlem |
| Irgalmadnak írét, |
| Szítasd ki lelkembül |
| Azzal genyedt rihét, |
| Hallhassák mások is |
| Használatos hírét, |
| Kikre pokol és bűn |
| Vonta nyilas íjét. |
| Izsóppal hints engem |
| S tisztulást úgy vészek, |
| Belől lelkeddel moss |
| S hónál fejérb lészek, |
| Segélj és gyámolíts |
| Míglen el nem vészek, |
| Kirül áldást neked |
| Örömömből teszek. |
Rimay istenes lírája a protestáns templomi ének-költészettel is érintkezik; Az jó hitű ember szelíd ez világon … kezdetű zsoltárparafrázisa bekerült Ujfalvi Imre 1602. évi gyülekezeti énekeskönyvébe, s csehből is lefordított két istentiszteleti éneket. Interkonfesszionális vallásosságra hajló sztoicizmusa ugyanakkor azt is lehetővé tette, hogy egy katolikus asszony kérésére, a bibliai „Magnificat” parafrázisaként – saját protestáns meggyőződésének sérelme nélkül – Máriáról írjon éneket (Szűz Mária lakozván Názáretben …).
Bölcselő költeményei alig különíthetők el az istenesektől, hiszen mindkét verscsaládban ugyanaz a meglehetősen egysíkú mondanivaló jut kifejezésre: az élet változó, mulandó voltán érzett szorongás a bűntudat, s vele szemben a vallás ígéretei és a sztoikus constantia mint a megnyugvás és remény forrása. Legfeljebb annyi az eltérés a vallásos és bölcselő versek között, hogy míg az előbbiekben saját bűnösségének tudata áll az előtérben s belsőleg vívja harcát az elítélt és megvetett „világi hiúságok” ellen, addig az utóbbiakban gyakran mint oktató vagy bíró lép fel és másokat tanít vagy ítél. Minduntalan visszatér ezekben a világnak mint minden latorság anyjának az elítélése, a pénz és gazdagság rosszra ösztönző hatásának a megbélyegzése s velük szemben a lélek nyugalmának, a horatiusi „középszer”-nek a keresése (pl. Az rossz feslett erkölcs, ha csak rád leheli is …; Kerekdéd ez világ, gömbölyü mint lapta …; Senkit az pénz, kincs még boldoggá nem tölt …). Ezekben a versekben ritkábban találjuk meg az egyes istenes énekekben érezhető belső, személyes élmény-hátteret; jó részük ügyes, rutinos retorika – feltehetően külföldi minták nyomán. Konkrétabb életanyagával leginkább az Udvar s irigy tisztek … kezdetű, szintén retorikus szerkesztésű költemény emelkedik ki közülük. A Rimay sztoikus világnézetét szinte összegező, erősen Epiktétosz hatása alatt álló vers kemény {25.} szavakkal ostorozza az udvari élet árnyoldalait, a pénzzel, ranggal, hivatalokkal kevélykedők ellenében pedig a „gond, veríték, munka” árán szerzett lelki megnyugvást dicsőíti, – büszkén vallva, hogy csak „a tudomány hoz halhatatlanságot”.
Kései verseinek külön érdekes s a manierizmusra jellemző csoportját alkotják embléma-magyarázatai a szerencséről, virtusról és religióról. A virtusról szólót két változatban is megírta; a terjedelmesebbet, Encomia et effecta virtutum (Az erények dicsérete és hatása) címen külön kiadásra szánta. Az keresztyén religio ábrázolja című szintén igen terjengős embléma-értelmezésének ihletőjét is ismerjük: Szenci Molnár Albert 1624-ben megjelent Kálvin-fordításának címlapján látható a „Religio” Rimay által megmagyarázott allegorikus ábrázolása. Ezek a nagyobb embléma-versek a mai olvasó számára már teljesen élvezhetetlenek; esztétikai alaktalanságuk azonban csak a divatos műfaj csődjét, nem pedig szerzőjük költői képességeinek kimerülését bizonyítja. Velük nagyjából egy időben írta Rimay istenes énekei gyűjteményének propertiusi mottójú, rendkívül tömör záróversét (Az idő ósága nevel magas fákat …), életművének amolyan epilógusát, valamint Az Úr engem sanyaríta … kezdetű, meghatóan szép énekét, amelyben kisfia halálán érzett fájdalmát próbálja enyhíteni a vallás adta vigasztalással. E legkésőbbi, rövid lírai darabjainak letisztult stílusa, puritán rímelése, egyszerű képei s a fia halálára írott vers áttetsző szimbolikája mögött a magára maradt, öregedő ember mély fájdalmát érezzük.
A sztregovai magányba visszavonult sztoikus költő élete végén már csupán vallásos és filozófiai költeményeit ítélte kiadásra méltóknak. Midőn barátai – s talán Rákóczi György – 1628 táján versei közzétételére unszolták őt, csak ezeket, valamint hasonló érzületű vitézi énekeit vette figyelembe. Így született meg az a 37–38 verset magába foglaló kötet-kompozíciója, mely 1650 táján nyomtatásban is megjelent Szenci Kertész Ábrahám váradi tipográfus jóvoltából, aki megbízható kéziratok alapján, s a két költő műveit különválasztva rendezte sajtó alá Balassi és Rimay istenes énekeinek új kiadását.
Nemcsak Rimay egyes vallásos és bölcselő költeményei, hanem e belőlük szerkesztett nagyobb kompozíció is méltó a figyelemre. A költő a vallásos és sztoikus meditáció csendes hullámzását igyekezett érvényre juttatni a versek összeállításakor, ciklusokba rendezésükkor. A kronológiát teljesen figyelmen kívül hagyva a hasonló hangulatú darabokat egymás közelébe helyezte, az erősebb hangvételűeket szelídebb tónusú énekekkel ellensúlyozta. Különösen ügyelt arra, hogy az egyes verscsoportok élére olyan darabokat helyezzen, amelyek szerencsésen hangolják át az előzőnek a tanulságait a következőnek az érzésvilágához. A különböző időben készült költemények egységes opusszá való komponálása érdekében fogalmazta meg verseinek argumentumait is. E szövegrészek nemcsak szokásos tartalmi kivonatok, hanem a kötet első felében – főként pedig a gyűjtemény élén álló, tíz versből alkotott ciklusban –, a versekkel egyenlő fontosságú s azokat terjedelemben is felülmúló prózai elmélkedésekké terebélyesednek. Rimay e prózai verskommentárai a manierista műpróza jellegzetes termékei.
{26.} Hasonló tudós-moralizáló vagy vallásos prózai okfejtéseket egyébként önállóan is írt: fennmaradt két – meglehetősen színtelen – nagypénteki meditációja s egy Seneca és Epiktétosz gondolatait visszhangozó rövid, de igen érdekes erkölcsfilozófiai töredéke. Levelezésében pedig szó esik egy – azóta nyomtalanul elkallódott – öregkori prózai művéről is, amelyet „szatírás, dorgáló, feddő írásnak” nevez, s a „nem udvari udvariságot” – tehát az udvari élet kinövéseit, a jelek szerint főként a magyar feudális világ nagyobb részének tivornyázásba fúló parlagi életformáját – bírálta.
3. RIMAY JÁNOS
FEJEZETEK
*
Rimay János írásai
| Kiadó: | Balassi Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 337 oldal |
| Sorozatcím: | Régi Magyar Könyvtár-Források |
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-7873-15-5 |
| Megjegyzés: | Kottákkal. |
Tartalom
[Epicédium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára]
[1 Tolnai Balog János elogiuma. Rimay János magyar fordítása]
Istenasszonyokkal 7
[2 A Nádasdy Tamásnak ajánlott Apológia töredékei] 8
[3 Ajánlás] 10
[4] Káthay Mihály: Ad egregium dominum Joannem Rimayum amicum charissimum de morte magnificorum fratrum Balassiorum Elegia
[A kiváló Rimay János úrnak, igen kedves barátomnak, a nagyságos
Balassi testvérek haláláról írt elégia] 18
[5 Emlékversek a két Balassi halálára] 19
I Bocsásd Szent Lelkedet 20
II Hadvezérlő Pallós 26
III Ihon, édes hazám 28
IV Pallás nem nyughaték 36
V Delos szigetéből 37
VI Kérheted ez koporsót 40
VII Csudálható nagy dolog 41
Röttenetes rút gyászt 44
[KÍSÉRŐ ELOCIUM ÉS ELŐSZÓ EGY TERVEZETT BALASSI-KIADÁSHOZ]
Elogia Spectabilis ac Magnifici Domini Valentini Balassa de Gyarmat, Militis et Poetae Cultissimi [Elogiumok a tekintetes és nagyságos Gyarmati Balassa Bálint úrnak, az igen tudós katonának és költőnek]
Bálint, nevezetben ki voltál Balassa 47
(Előszó] 48
[RIMAY JÁNOS SZERELMES ÉNEKEI A BALASSI-KÓDEXBEN]
Szólítván nevemen 57
Ne csudáld szívemet 60
Örülhetne szívem 61
Mi lelt? Azt kérdhetnéd 62
Senki ne kérdjen 63
Kősziklák közt lakó 64
Váljon s de mi haszon 66
Venus, fajtalan hús 67
Cupido, ne, nyilad 69
Én édes Ilonám 70
[RIMAY JÁNOS MEGKOMPONÁLT VERSGYŰJTEMÉNYE]
[I] Psalmi LI. periphrastica explanatio *Az Ötvenegyedik psalmus magyarázatja*
Könyörülj énrajtam 75
Kiáltok hozzád mélységből 78
Reménscgem te légy nékem 80
Ó, ki későn futok 81
Ó, kegyelmes Isten 83
Örök életnek 86
Boldog, kinek vétkét 88
Hívek, keresztyének 90
Oh, Uram Isten 93
Egyedül tebenned 96
Vitézség embernek 99
Encomia Virtutum [A Virtusok dicsérete]
Virtus, lelki jóság 102
Ez világ, mint egy kert 105
Kerekded ez világ 107
*Sibi canit et musis* (Magának és a Múzsáknak énekel]
Udvar s irégy tisztek 109
Hitető Szerencse 112 La us mediocritatis [A középszer dicsérete]
Senkit az pénz és kincs 114
Az Uraz égbe 118
Kinek tegyek panaszt 119
Lelki vigasztalás
Legyen jő idő csak 119
Kedvező szenteddel 120
Az ínségnek és nyomorúságnak egyhítésére
Enyluts meg, Úr Isten 122
Az kétségnek mérges kisírteti ellen
Hogy feledkeztél el 124
Hatalmaskodók ellen
Ha az Isten nékem 126
Az Anyaszentegyház tagjainak háborgatói ellen
Tarts meg, Uram, engem 130
Az jó hitű ember 131
Kegyes Jehova 134
Oltalomért és az kisírteteknek eltávoztatásáért való esedezés
Nincsen segítségem 136
Jöjj mellem, szent Isten 137
Igaz általüt 139
Egy katonaének
Katonák hadnagya 141
Minden dolgok között 142
Christianae pietatis et almae fidei succinta commendatio
[A keresztény istenes életnek és a jóságos hitnek rövid ajánlása]
Nem lehet szebb dolog 144
Cantici Beatae Mariae Virginis paraphrastica explanatio [A
Szép Szűz Mária Énekinek bő beszéddel való magyarázata]
Szűz Mária lakozván 146
Mi Urunk s édes Atyánk 147
Adjunk hálát Istenünknek 148
Az idő ósága 149
[RIMAY JÁNOS VERSEI A MADÁCH-RIMAY-KÓDEXEKBEN]
Encomia et effecta Virtutum [ A Virtusok dicsérete és hatása]
Itt égy asztalt látunk 153
Az keresztyén religio ábrázatja, képének természeti tulajdonságiból való igaz magyarázatja
Mit jegyez ez a kép 159
Bódog, aki gonoszt kerül 162
Az rossz, feslett erkölcs 163
Illik énnékem 164
Reménségem vagyon nékem 165
Az Úr engem sanyaríta 167
Leges mensales J[oannes] R[imai] [Asztali törvények J. R.]
Ez asztalhoz mostan 168
[GYŰJTEMÉNYEKEN KÍVÜL FÖNNMARADT RIMAY-ÉNEKEK]
Kiben kesereg a magyar nemzetnek romlássán s fogyássán
O, szegény megromlott 173
Delicta quis intelligit? Ab occultis meis munda me, et ab alienis parce servo tuo; Psal. 18. [Ki érti meg a vétkedet? Titkos bűneimtől tisztíts meg, és az ismeretleneket is bocsásd meg a te szolgádnak; 18. zsoltár]
Mennyekben lakozó 174
Fragmentum alterius cantionis [Egy másik ének töredéke]
Illik tisztességgel 175
[RIMAY JÁNOSNAK TULAJDONÍTOTT ÉNEKEK]
Bűnbocsánatért
Oh, szép, drága zálag 179
Precatio pia ad Iesum Christum in extremo mortis discrimine erigenda [Kegyes könyörgés Jézus Krisztushoz végső halálveszélyben]
Örök élet adó 186
Pasquillus
Ki sok országoknak 196
Ednegyány szóm vagyon 200
[RIMAY JÁNOS IRODALMI LEVELEI!
Justus LipsiusnakJ 205
(II Náprádi Demeter erdélyi püspöknek) 210
[III Ferenczffy Lőrincnek) 214
[IV A szécsényi református papnak] 216
[V Pázmány Péternek) 218
[VI Reöthy Orbánnak] 223
[VII Rákóczi Györgynek) 224
[VIII Rákóczi Györgynek] 234
[RIMAY JÁNOS PRÓZAI MUNKÁI]
(I Elmélkedés az életről] 239
[II Nagypénteki meditációk] 240
[III A hitről] 246
RIMAY JÁNOS VERSEINEK DALLAMAI 247
UTÓSZÓ 267
JEGYZETEK
A kiadásról 281
Szövegmagyarázatok 283
Jegyzetek az utószóhoz 321
Irodalom 324
A kötetben előforduló rövidítések 327
Mutatók
A versek kezdősorainak betűrendes mutatója 331
Tartalom 333

