Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.

Írta: Nagy Jenő · 2024. szeptember 6.

kb. 11 perc olvasás

Pápai Páriz Ferenc
Született 1649. május 10.
Dés
Elhunyt 1716. szeptember 10. (67 évesen)
Nagyenyed
Állampolgársága erdélyi
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
író,
tanító
Iskolái Bázeli Egyetem (–1674, orvostudomány)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Pápai Páriz Ferenc témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pápai Páriz Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ars heraldica, 1695

Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.

Élete

[szerkesztés]

Pápai Páriz Imre református lelkész író és Kávási Krisztina fia. Nagyatyja Páriz Ferenc polgár és kereskedő volt Pápán, innét vette a család a Páriz-Pápai nevet. Tanulmányait a dési református iskolában kezdte, Fogarasi Mátyás keze alatt. Édesapjával, aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem első udvari lelkésze lett, Gyulafehérvárra költözött, és ott folytatta a tanulást. 1663. június 6-án anyja, 1667. május 8-án pedig apja is meghalt, a családot rokonok és jó barátok vették gondviselésük alá, s őt Marosvásárhelyre adták iskolába. A gimnáziumi osztályok elvégzése után pedig Nagyenyedre a Bethlen-kollegiumba vitték, ahol olyan tanárok tanították, mint Csernátoni Pál, Nadányi János, Csengery István és Enyedi Sámuel.

Ezután jó tanulmányi eredményeinek elismeréseképp külföldi egyetemekre küldték; 1672. március 11-én indult útjára, május 1-jén érkezett Boroszlóba. Lipcsében orvosi tudományokat tanult, majd eljutott Odera-Frankfurtba és Marburgba is. Heidelbergben a filozófia doktorrá avatták, de a heidelbergi akadémia által felkínált tanári állást nem fogadta el. Bázelben tanult tovább két évig, tanárai Johann Heinrich Glaser (Glaserus), Zwinger, Wettstein, Bauhin és Hoffman voltak. 1674. október 20-án orvosdoktori címet kapott, valamint a bázeli orvosi kar ülnöke lett. Barátságot kötött Hottinger teológussal és Muralt orvosdoktorral valamint Peyer Konráddal. 1675-ben tért vissza Magyarországra, ahol Kolozsvár és Debrecen is szívesen alkalmazta volna orvosként, de ő visszautasította az ajánlatot, csakúgy mint Nagyenyedét. Bihar vármegye orvosa lett.

1676. március 24-én feleségül vette Zöldi Katát Debrecenben. 1677. március 13-án Teleki Mihály meghívta Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosának, 1678. szeptember 20-án fölajánlották neki a nagyenyedi Bethlen-kollegiumban a görög nyelv, a filozófia és természettan tanszékét, melyet elfogadott és 1680. január 4-én beiktatták hivatalába. 1685. augusztus 25-én Szentmiklóson megbetegedett, felesége 5 hétig ápolta sikerrel, de utána ő lett beteg és október 19-én meghalt.

1686. március 7-én újraházasodott Székhalmi Annával Tordán. Bornemissza Anna halála után I. Apafi Mihály fejedelem háziorvosa lett annak haláláig. Nagyenyedben 40 évig dolgozott tanárként 1707 őszétől, másfél évi bujdosása közben Nagykárolyban tartózkodott, ahonnan levelet írt II. Rákóczi Ferenchez segítségért, aki a debreceni bíró által 600 forintot küldött neki.

Arcképe, az eredeti metszet után rajzolta Cserna K., fénynyomatban Dézsi Lajos, P. életrajza mellett. (Ugyanez a Vasárnapi Ujságban 1860, fametszetben).

Művei

[szerkesztés]

Dictionarium Hungarico-Latinum, Olim magnâ curâ à clarissimo viro (1767)
  • Dictionarium Latino-Hungaricum, succum & medullam purioris Latinitatis, ejúsque genuznam in Lingvam Hungaricam conversionem, ad mentem & sensum proprium scriptorum Classicorum, exhibens: Indefesso XV. Annorum labore, subcisivis ab ordinariis negotiis, temporibus collectum, & in hoc Corpus coactum. Leutschoviae, 1708 (Következik külön czímlappal: Dictionarium Hungarico-Latinum, olim magnâ curâ à Clarissimo viro Alberto Molnár Szentziensi collectum; Nunc vero revisum, & aliquot vocabulorum, in Molnariano desideratorum, millibus Latinè redditis locupletatum, Studio & vigiliis Francisci Pariz Papai. Uo. 1708.) Online hozzéférés. Újabb kiadások: Nagyszombat, 1762, Bod Péter kiadása. Szeben és Pozsony, 1767, 1772, 1801
  • Pax Crucis Az az: Szent David Királynak és Prófétának Száz-Ötven Soltari. Mellyek, Azokat a’ Szent Léleknek czélja és értelme szerint rövideden megmagyarázó Száz-Ötven Könyörgésekbe, a Soltároknak rendit meg-tartván, béfoglaltattak: és a lélekkel és értelemmel éneklő ‘s könyörgő Magyar Hiveknek lelki hasznokra ki-adattattak… Tselekedettel és valósággal. Kolosvár, 1710
  • Békességet magamnak, másoknak; bev., jegyz. Nagy Géza, ford. Tóth István; Kriterion, Bukarest, 1977
  • A Glaserus-i Szent Hagyaték; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1982 (Gondolkodó magyarok)
  • Pax corporis; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Szablyár Ferenc; Magvető, Bp., 1984 (Magyar hírmondó)
  • Szentpáli N. Ferenc, Felvinczi György, Pápai Páriz Ferenc és Tótfalusi Kis Miklós versei; sajtó alá rend. Varga Imre; Akadémiai, Bp., 1988 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
  • Dictionarium Latino – Hungaricum et Hungarico – Latino – Germanicum; szöveggond. Hargittay Emil, Kecskeméti Gábor, Thimár Attila; hasonmás kiad.; Universitas, Bp., 1995
  • Erdélyi féniks. Tótfalúsi Kis Miklós avagy Profes. Pápai P. Ferentznek a ‘könyv nyomtatás’ mesterségének találásáról, és folytatásáról, a ‘Tótfalusi Kis Miklós’ emlékezetére irott versei, mellyeket szükséges és emlékezetes dolgokkal bövitvén ki-botsátani kivánt F. Tsernátoni Bod Péter; A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia, Bp., 2002
  • A gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen-Kollégium alapítása és története (Illustris Collegii Betleniani Albano-Enyediensis Origo Et Progressus); tan., jegyz. Rácz Emese, ford. Imregh Monika; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016, Online hozzáférés

Alkalmi költeményei: Justa Piis Manibus… Com. Dionisii Banffi… Basileae, 1674, görög verse; Plausus Votivus… Uo. 1674, görög és latin verse; Kopis, Hohannes Dissertatio Textualis… Tigvri Helv., 1675, görög üdvözlő verse; Silvani, Martini Philosophia… Heidelbergae, 1678. görög versei; Jástfalvi Török Georgius, Dissertatio Theologica… Francofurti ad Viadrum, 1711

Naplója 1649–1691-ig latin és magyar szöveggel (Irodalomtörténeti Közl. 1892. 388-98., 499-515. l. Közli Koncz József); Halotti emlékverse Bethlen Elek fölött (M. Tótfalusi K. Miklós, Kegyességgel, betsülettel, közönséges munkával érdemlett igazság koronája. Kolosvár, 1696 cz. munkájában).

Síremléke a nagyenyedi református temetőben

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

*

Pápai Páriz Ferenc

Pax corporis


Tartalom


Első könyv. A Főnek Nyavalyáiról
I. rész. A’ Fő-fájásról
II. A’ Fő-szédelgésről
III. A’ Reszketegességről; és a’ Kéz, Láb, Nyelv, ‘s egyéb tag El-eséséről
IV. A’ Kórságról vagy Nehéz-betegségről, és Nyavalya kirontásról
V. A’ Gutta ütésről
VI. A’ bolond-Hagymázról
VIL A’ Nátháról, és egyéb az Agy-velőről való folyásokról
VIII. A’ Megnyomásról vagy Lüdértzről

Második könyv. A’ Fő némelly részeinek, Szemnek, Fülnek, Orrnak, Nyelvnek, Fogoknak, Inynek és Toroknak Nyavalyáiról
I. Rész. A szem-fájásról
II. A’ Szem-könyvezésről
III. A’ Fül-zugásról
IV. A’ belső Fül-fájásról, mellyet másképen Főben és Fülben való kelésnek-is hínak
V. A’ Fül-töve megdagadásáról
VI. A’ Süketségről és nehezen hallásról
VII. Az Orr-vére járásáról
VIII. Az Orrnak egyéb nyavalyáiról
IX. A’ Nyelvnek Békájáról és egyéb Dagadás
X. A’ Fog fájásról
XI. A’ Száj büdösségéről
XII. Az Inynek vagy Fog-húsának nyavalyáiról
XIII. A’ Nyelv tsapja le-eséséről
XIV. A’ Torok fájásról és Torok-gyékról

Harmadik könyv. A’ Melynek, ‘s abban a’ Tüdőnek és Szűnek Nyavalyáiról
I. Rész. A Hurutról és Rekedésről
II. A Fuladozásról
III. Az Oldal nyilallásról
IV. A Vér-pökésről
V. A’ Száraz betegségről
VI. Az Elájulásról vagy Elhalásról
VII. A’ Szű-dobogásról

Negyedik könyv. A’ Gyomornak és Béleknek Nyavalyáiról
I. Rész. A’ Gyomor erőtlenségéről, Tsömörről
II. Az Étel kihányásról, Nem-emésztésről, és Tsuklásról
III. A’ Gyomor-fájásról
IV. A’ Has szorúlásról és Kólyikáról
V. A’ Has menésről és Vér-hasról
VI. A’ Gelesztákról közönségesen
VII. A’ vég Hurkában való Sülyről

Ötödik könyv. A’ Májnak, Lépnek, és Veséknek Nyavalyáiról
I. Rész. A’ Májnak hévségéről és dagadásaról
II. A’ Sárgaságról
III. A’ Víz Kórságról
IV. A’ Lép dagadásról és fájásról
V. A’ Hypochondriaca Melancholiáról
VI. A’ Vese-fájásról és Arénáról közönségesen
VII. A’ Vizellésnek bontakozásiról
VIII. A’ Köszvényről és Scyaticáról, mellyet Parsábának, Forgó és Kereszt-tsont fájdalmának-is hínak

Hatodik könyv. Az Aszszonyi-nemnek Nyavalyáiról
I. Rész. A’ Hó-szám megrekedéséről
II. A’ Vér-folyásról
III. A’ Gyermek vesztésről vagy Idétlen szül.
IV. A’ Szülés korül való dolgokról, ‘s azután következhetőkről való tanáts-adás

Hetedik könyv. A’ Hideg-lelésekről
I. Rész A’ mindennapi Hideg-lelésről
II. A’ harmadnapi Hideg lelésről
III. A’ negyednapi Hideg lelésről
IV. A’ Hagymázról vagy Hagymázi-Hidegl.
V. A’ Himlőről
VI. A’ Pestisről

Nyoltzadik könyv. A’ Külső Nyavalyákról
I. Rész. A’ Dagadásokról vagy Tályogról
II. A’ Haj-húllásról vagy Kopaszodásról
III. A’ Koszról
IV. A’ Gelyváról és Bőr alatt való Tsomózásokról, mellyeket igaz néven Szakáknak hívunk; Deákúl Scrofulae
V. Vér kelésről és Pokol-varról
VI. A’ Köröm méregről
VII. Az Orbántzról és sz Antal tüzéről
VIII. A’ Rühről
IX. A’ Fenéről
X. Hideg-vött tagokról, ‘s a’ miatt Embernek Tenyere ‘s talpa Meghasadozásiról
XI. Az Égésről
XII. A’ Sömörögről, Ember Ortzája, Orra, veres darabos Tarjagosságáról, Sümöltsről
XIII. Az Elszáradt Tagokról
XIV. A’ Sugorodásról
XV. Magos helyről való Esésről, Rokkanásról
XVI. A’ Turról és Fekélyekről
XVII. A’ Méreg italról és mérges Marásokról
XVIII. Az apró gyermekek Külső és Belső közönségesebb Nyavalyáiról

Pápai Páriz Ferenc

Pax corporis

Orvostudomány, állatorvostan | Szépirodalom, népköltészet
/
Orvostudomány általában
„A’ Fő-fájásnak egynéhány nemei vannak; mert az vagy belső, vagy külső: vagy egészen fogja-el a’ fejet, vagy tsak egy részét. És ismét, vagy nyilaltattya a’ fejet; vagy nehéz miatta a’ fő, mintha tereh fekünnék reá; vagy feszíti; vagy ugyan fel-vér a’ fájdalom, és dobog, mint a’ Pulsus.”
2016-04-06
https://mek.oszk.hu/15200/15273/index.phtml