kb. 10 perc olvasás
2023. április 8. – Nagyszombat, Húsvét vigíliája
Evangélium
Szombat elmúltával, a hét első napján pirkadatkor Mária Magdolna és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. És íme, nagy földrengés támadt: Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. Olyan volt a tekintete, mint a villám, a ruhája pedig fehér, mint a hó. Az őrök reszketni kezdtek félelmükben, és szinte halálra váltak. Ekkor megszólalt az angyal, és ezt mondta az asszonyoknak: „Ne féljetek! Tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek Ő nincs itt, mert feltámadt, amint megígérte. Jöjjetek, nézzétek meg a helyet, ahol feküdt! És siessetek, mondjátok meg tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába. Ott viszontláthatjátok őt! Íme, én megmondtam nektek!” Erre elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre csak Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: „Üdv nektek!” Ők pedig odasiettek hozzá, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, mert ott viszontláthatnak engem.”
Mt 28,1-10
Elmélkedés
Húsvéti jelek
A húsvéti vigília az esztendő folyamán minden bizonnyal jelekben, jelképekben leggazdagabb szertartásunk. A vigília kezdetén a sötétben fellobbanó tűzzel találkozunk. A világosság megtöri a sötétséget. A fény eloszlatja az ember félelmeit. A húsvéti gyertya lángja Krisztus feltámadását hirdeti, beragyogja a templomot, világosságra vezet minket. Ahogyan a gyertya lángjának fénye betöltötte templomunkat és ahogyan a világosság győzött a sötétség felett, ugyanúgy győzedelmeskedik feltámadása által Krisztus a halál felett. Krisztusnak, az örök világosságnak a fénye és a feltámadásnak a fénye ragyog ránk ezen a húsvéti éjszakán. A szertartás második részeként Isten üzenetének jelével találkozunk. Összefoglalása ez az üdvtörténetnek, a teremtéstől kezdve a világ újjáteremtéséig Krisztus feltámadásában. Ezután találkozunk a víz jelével, amely a megújulást, az újjászületést jelenti. A keresztelés, illetve a keresztségi fogadalom megújítása személyesen érint bennünket, hiszen ez már a mi személyes válaszunk Istennek, aki szólt hozzánk. A keresztelés mindannyiunk számára egy új élet, az istengyermeki élet kezdetét jelentette. Krisztus feltámadásának ünnepén lelki újjászületésünkre is emlékezünk, ezt jelképezi számunkra a víz.
Ezek után folytatódik a szentmise, amely hálaadás részünkről a megváltásért, s amelyben a kenyér és a bor jele tárul elénk. A szentmisével jelenvalóvá tesszük Krisztus áldozatát, amely a bűntől való megváltást és az örök életet jelenti az ember számára.
Az evangéliumokban három helyen olvashatunk arról, hogy Jézus halottat támaszt fel. Feltámasztja a naimi ifjút, aki egy özvegyasszony egyetlen fia volt, Jairus 12 éves kislányát és a négy napja halott Lázárt. Mindhárom esetben arról van szó, hogy Jézus meghosszabbítja az ő földi életüket, de később természetesen meghalnak. Jézus esetében azonban mást jelent a feltámadás, hiszen nem a földi élete folytatódik, hanem az örök életre támasztja fel őt a mennyei Atya. Jézus nem hal meg többé, hanem örökké él. Új és megdicsőült testben támad fel, amit először fel sem ismernek az asszonyok vagy az emmauszi tanítványok, tehát olyan testben, amelyre nem vonatkoznak az evilági törvények. Ott is megjelenik, ahol zárva vannak az ajtók, miként ezzel a húsvéti beszámolókban többször találkozunk.
A fizikai, testi valóságon túl lelki tartalma van az Úr feltámadásának. Az a Krisztus, aki feláldozta életét és nagypénteken meghalt a kereszten, majd eltemették, harmadnapon győzelmesen tér vissza a sírból. Jézus legyőzte a halált és győzelme örökre szól. Az élet legyőzte a halált.
Az evangéliumokban az első húsvéti beszámolók az üres sírról, az elhengerített kőről, a feltámadást tanúsító angyalról és a halott Krisztust kereső személyekről szólnak, de Krisztus még nem szerepel bennük. Először csak olyan jelekkel találkozunk, amelyek különleges isteni beavatkozást sejtetnek. Jézus holttestének eltűnése váratlan fordulatot hoz az események sodrába. Erre még az apostolok sem számítottak. Nem gondoltak arra, hogy a kereszthalál és a temetés után történhet még valami. Ezután következnek a feltámadt Jézus jelenései az asszonyoknak, az apostoloknak, majd a tanítványok nagyobb közösségének. Az evangéliumok nem csupán a találkozásokat mutatják be, hanem a feltámadt Krisztus megjelenéseiről szóló beszámolókból elénk tárul, hogy miként fejlődik mindazok hite, akik küldetést kapnak arra, hogy a feltámadás hirdetői legyenek.
Örvendezzünk ezen az estén hálatelt szívvel Jézus feltámadásának, mert a mi Urunk legyőzte a halált és megszerezte számunkra az üdvösséget!
© Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Feltámadásod az élet győzelmét hirdeti. Egykor élőként mutattad meg magadat a sírodhoz siető asszonyoknak, majd az apostoloknak és a tanítványoknak. Mutasd meg magadat nekünk is! Jelenj meg és erősítsd bennünk az örök élet reményét! Húsvéti feltámadásod megújító ereje indítson el minket az evangélium és a feltámadás hirdetésének útján! Erősítsd bennünk a reményt, hogy az örök boldogság részesei lehetünk, mert a téged új életre támasztó mennyei Atya mindannyiunkat az örök életre hív!
Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu
Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.
*
húsvét vigíliája (lat. vigilia paschalis): →húsvét éjszakája, a →húsvéti szent háromnap középpontja, a „vigíliák anyja” (→nagyszombat). – Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött. Ez a győzelem a kereszten született, a kereszthalál és a föltámadás egymásba fonódik az ünneplésben, főként a keresztelés szert-ában. Az ősegyh-ban ~ volt a keresztelés éjszakája, amikor a megkereszteltek meghalnak és életre támadnak Krisztussal, Krisztus által és Krisztusban. A keresztség e kegyelme minden ~n megújul minden megkereszeltben. – Liturgiájának fő részei a II. Vat. Zsin. után: 1. a húsvéti fény megáldása, 2. húsvéti örömhirdetés (→Exsultet), 3. ósz-i olvasmányok, 4. a szentmise kezdete, 5. keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás, 6. a szentmise folytatása, 7. szentséges körmenet (→föltámadási körmenet). – I. Története. ~ szert-a a maga teljességében visszamutat a 4. sz-ra. Már akkor szerepelt a szert. 4 részének lényege: a fényünnepség, az olvasmányok, a keresztelés és a szentmise. A fényünnepségnél a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött. A →tűzszentelés a frank birod-ban már a 8. sz: szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. sz: vett át. A →húsvéti gyertya és dicséretének (laus cerei) ősi szert-át szintén a gall lit. bővítette (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése stb.). Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása ~ éjjelén is már az ősegyh. gyakorlata volt. Az ünnepség koronája a szentmise volt. – A 4. sz: az egész éjszakát kitöltötte a húsvét ünneplése, annyira, hogy vasárnap nem is volt külön istentiszt. Ezután fokozatosan mind jobban szombat estére, majd délutánra, ill. délelőttre került át, s a végén a misét megelőző szert-okat már a kora reggeli órákban tartották. A trienti misekv. ezt a gyakorlatot vette át, miután (1566) általánosságban megtiltott minden délutáni, esti és éjszakai misét. Így keletkezett az a furcsa helyzet, hogy a tűzszentelés, a gyertya meggyújtása, a fényünnepség világos nappal történt, amikor a nap fényessége töltötte be a tp-ot. A Lumen Christi, az Exsultet, a húsvéti alleluja éneklése, a harangszó zúgása mind megtörtént szombat reggel, annak ellenére, hogy a nagyböjt ideje csak nagyszombaton délben ért véget. Mindezt a visszásságot a nagyhét megújított rendje szüntette meg. 1951: Róma megengedte, hogy a ppi székhelyeken az éjjeli órákban lehessen megtartani, 1955: elrendelte, hogy mindenütt az éjszakai órákban ünnepeljék Urunk föltámadását. Ma előírás, hogy a vigília egész szert-át húsvétvasárnapra virradó éjszaka kell végezni úgy, hogy egyrészt nem kezdjük el az éj beállta előtt, másrészt be kell fejezni a vasárnap hajnala előtt. A vigília-mise a szert-októl elválasztva nem tartható. Az egész vigília a húsvét éjjeli szentmise rítusa, ezért az új, egységbe öntött vigíliai szentmisét megosztani nem lehet. – A pap az egész szert-t fehér miseruhában végzi, a segédkezők is fehér ruhát öltenek. A ~n részt vevő hívők számára elegendő számú gyertyáról kell gondoskodni. ~ jelenlegi szert-a az 1955. évi reform módosított formája, 1970: lépett életbe az új misekönyv kibocsátásával. – II. Szent jelei: a) a →fény, amellyel Krisztus föltámadása bevilágítja ezt az éjszakát. A tűzszentelés szert-a, a húsvéti gyertyának és a hívek gyertyáinak meggyújtása, valamint a tp. teljes kivilágítása jelzik Krisztus világosságának szétáradását. – b) a →szó, Isten igéje, amely az ósz-i előképekben és az ÚSz beteljesedésében adja elénk megváltásunk nagy művét. – c) a →víz, mely a Krisztus halálából és föltámadásából fakadó élet és kegyelem jele és a keresztség anyaga. A keresztség lit-ja és a keresztségi ígéret megújítása tudatosítani akarja, hogy Krisztussal együtt nekünk is meg kell halnunk a bűnnek, és vele együtt föltámadva Istennek kell élnünk. – d) a kenyér és a bor: az eukarisztikus ünneplésben anyaga és eszköze Krisztus halálának és föltámadásának, hiszen a szentmise a →húsvéti misztérium szentségi megjelenítése. – III. Ünneplése. E négy jel egyúttal ~ egész ünneplésének menetét is meghatározza: 1) fényünnepség, 2) igeliturgia, 3) keresztségi lit., 4) az Euch. lit-ja. 1) A fényünnepség (lucernarium) ~ ünnepélyes megkezdése. A tp-ban eloltanak minden fényt. A tűzszentelést a tp-on kívül, ha ez nem lehetséges, a bejárat belső oldalánál végzik. A pap odavonul az asszisztenciával, melynek egyik tagja a húsvéti gyertyát viszi. A tűzről, annak megáldása után, meggyújtják a húsvéti gyertyát. Ahol nincs lehetőség tűzgyújtásra, ott köszöntés és bevezető szavak után a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődik ~ szert-a. A szokásos jelek beírása és a tömjénszemek beillesztése a húsvéti gyertyába már nem kötelező, de végezhető. (Az öt tömjénszem Jézus megdicsőült öt szent sebét jelképezi.) A Lumen Christi (‘Krisztus világossága’) éneklése először a bevonulás kezdetén hangzik el, második alkalommal mindannyian meggyújtják gyertyájukat a húsvéti gyertyáról, végül az oltár előtt a harmadszori énekléskor a tp. valamennyi fényforrása kigyullad. A húsvéti gyertyát a diákonus viszi (ha van), és ő énekli a Lumen Christit és az Exsultetet. Ez a húsvéti örömének (praeconium paschale) rövidebb v. hosszabb szöveggel énekelhető, sőt a ppi karok a nép akklamációit is beiktathatják. Ha nincs diákonus, a pap énekli v. recitálja. Szükség esetén más is énekelheti (pl. kántor), aki azonban nem kér áldást előtte, nem énekli, hogy „az Úr legyen veletek”, valamint a „Most kérlek titeket…” szavakkal kezdődő részt is kihagyja. Az Exsultet éneklése alatt mindenki áll, kezében égő gyertyával. –
2) Igeliturgia. ~ teljes igelit-ja 7 ósz-i olvasmányt, szentleckét és evangéliumot tartalmaz. A 7 ósz-i olvasmány közül hármat (indokolt esetben legalább 2-t) föl kell olvasni. Nem hagyható el a Kiv 14 (a választott nép Egyiptomból való kiszabadulása, amely a húsvét ósz-i előképe). Az egyes olvasmányokat zsoltár v. rövid csend, majd az egyes olvasmányok tipológiai értelmét és mondanivalóját kifejezésre juttató könyörgés követi. Az oltár gyertyáinak meggyújtása után a celebráns ünnepélyesen intonálja a Gloriát, s mielőtt a nép átvenné, megszólal az orgona és a csengettyű, zúgnak a harangok. A könyörgést szentlecke, majd ünnepélyes alleluja követi. Evang-olvasásra végezhető füstölés, de égő gyertyákat nem kell vinni. Homília lehet, hitvallás azonban nincs, mert pótolja a keresztségi ígéret megújítása. – 3) Keresztségi liturgia. A pap a segédkezőkkel a keresztelőkúthoz megy, ha a keresztelőkutat a hívek is látják. Egyébként a vízzel telt edényt a szentélyben helyezik el. A keresztvíz megáldása előtt elhangzik a Mindenszentek litániája, majd a pap megkereszteli a keresztelendőket, ha vannak. A felnőtt keresztelendők a keresztség után mindjárt részesülnek a bérmálás szentségében is. Ha nincsenek keresztelendők és keresztkutat sem kell szentelni, akkor a litánia elmarad, és a szert. vízmegáldó imádsággal folytatódik. A jelenlévők (kezükben égő gyertyával) megújítják →keresztségi fogadalmukat, a pap szenteltvízzel meghinti őket, és az egyetemes könyörgésekkel fejeződik be a 3. rész. A megszentelt keresztvizet lehetőleg meg kell őrizni az egész húsvéti idő alatt, és ezt kell használni kereszteléseknél, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a keresztség szentségének a húsvéti misztériummal való kapcsolata. – 4) Az Eucharisztia liturgiája. Az áldozati adományok előkészítésétől a szokott módon folytatódik a szentmise, mely – éjfél előtt is – húsvéti misének számít. Ha a misét közvetlenül követi a →föltámadási körmenet, akkor külön nagy ostyát kell konszekrálni erre a célra, melyet a pap (v. a diákonus) az áldozás után a szentségtartóba helyez. Az áldozás utáni könyörgés végeztével a pap azonnal kiteszi a Szentséget az oltárra és megtömjénezi. Ha nem következik azonnal a körmenet, akkor az elbocsátó formulában kettős alleluja szerepel. – IV. Néprajz. ~nak neve az északi csángóknál: húsvét szenvedje. A moldvai Lészped faluban a szert-ról hazaérkezve és ünnepi asztalhoz ülve így szólnak egymáshoz: Föltámadt Krisztus! Felelet: Higgyünk valóban! Vsz. a keleti egyh. hatása mutatkozik a szokásban. Gör. kat-októl sokfelé átvett hasonló köszöntés: Christus surrexit! Vere surrexit! Krisztus föltámadott! Valóban föltámadott! **
Láng Ferenc: ~ a kk. római-magyar lit-ban. Esztergom, 1950. (licenciátusi dolgozat) – Várnagy 1993:407.
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
- Bálint Sándor: Húsvét2023.04.07.
- Bálint Sándor: Nagypéntek2023.04.07.
- Magyar költők: Húsvét2023.04.07.