Magyar boldogság ABC – VIII.

Írta: Nagy Jenő · 2020. június 22.

kb. 7 perc olvasás

Deliága Éva: Ketten háromfelé - Válás gyerekkel

Eugéniusz: Életlényeg: magyar boldogság ABC

Előmunkálatok: vázlatos ötletek, gondolatcsírák

Az emberélet-minőség Nagy Jenciklopédiájához

Solymárvölgy- Csúcshegy – NAT/M.o. XXI. század

Gyurkó Szilvia: Rám is gondoljatok | bookline

VIIII.

Valaki Apunak szólít

Ámen

Még minden úgy maradt, ahogy régen
Csak te nem ülsz ott az asztalnál
A kertben kis autó, bicikli, játék mackó
Még tisztán emlékszel rá
A falon rólad egy régi fénykép
De te valahol máshol jársz
Az együttlét örömét, ők el nem felejtették
Ők most is gondolnak rád

Egy üres fejű babát, amit csak Hollywood gyárt
Megláttál és beborult a világ
Ami csak benned fénylett,
Az idegeneké lett
De otthon sok kis szív úgy sír érted

Valaki apunak szólít téged
Valakinek te vagy a senki más
Nem tudja ki az a másik néni
És miért látja sírni anyukát
Valaki apunak szólít téged
Valaki este is várni fog rád
Szomorú lesz hogyha nem jöttél meg
Nélküled hajtja le fejét a kispárnán

A polcon szétgurult filctoll-nyaláb
A TV-n üvölt a Flintstone család
A rezsón leégett tarhonya
Elfogy a nap és leszáll az alkonyat
Aztán az est, egy autó alá befut a nyest
A nejed ül egyedül és az ablakon les
Keze kicsit érdes a mosogatástól
De azt, amit ő ad, azt nem kapod mástól
Igaz, nem olyan már néhány gyereked után
Mint az a vadidegen, a kirakatbabád
Akivel flörtölsz, azt hiszed föltörsz?
Olyan szánalmas vagy, ahogy görcsölsz
Közben a fiad keres telefonon
Ne hagyd, hogy a hangpostás beleszóljon
Ne hagyd, hogy összetörjön a szíve
És egy életen át vigye azt a sok nyomást
Amit egy gombnyomásért fizet

Azóta keserű a tejcsoki íze
A kedvenc játék is csak ott pihen dísznek
Csak azt kérdezik rólad, mikor jössz már?
Engedd el a kezét annak az idegen nőnek
Holnapra a gyerekek a fejedre nőnek
És megkérdezik tőled, hogy hol voltál

Valaki apunak szólít téged.

https://www.youtube.com/watch?v=p0tOmXiYiKw

Könyv: Válás (Vekerdy Tamás)

*

A

lelki

hidegháborús frontokon

töltött minden év „duplán számít”,

vagyis nem hosszabbítják, de rövidítik életed…

*

Spontán vicced,

humorizálásod olyan

mint amit százszor

próbáltak és mondogattak…

*

Pátoszod

meg olyan hamis

mint a diri bácsié

a tanévnyitó ünnepségeken…

*

Mintha

először mindig

arra figyelnél, hogy

a hátad mögött nem nevetnek-e ki:

nevetségesség fóbiád önkiherélő öncenzúra

*

Megszólalásig

és még utána is

megtévesztően jó

hamisítvány az élete –

barátok híján sose,

vagy túl későn derül csak ki

*

Mint

az egyszeri

hályogkovács:

nem mersz élni,

mióta túl sokat tudsz –

az életgyáváknak pedig

nem kedvez Fortuna

*

Mintha

színpadon élnél

a nézőkre figyelve:

átjön-e az alakításod?

S ha nagyon jól sikerül,

akkor úgy is maradsz…

*

Piócaként

tapadtál a Mesterre,

de csak különcségeit vetted át tőle…

Őt követted, s nem azt, amit Ő is követett…

*

Korán

keltél és

büszkén sokat Melóztál,

hogy az így is elsorvadt

tested autóval vitessed?

Mintha egy tolókocsiba

rokkantosítanád le magad…

*

Rossz

boltot csinálsz:

nem egy nap a világ!

Átmeneti, efemer létű

mesterséges paradicsomodnak

tartósan vagy véglegesen pokoli

kínszenvedés az ára…

*

Mióta

egy ideig éhezett,

koplalt, böjtölt, vagy

diétázott, éhségsztrájkolt,

azóta csak az evésre gondol,

és non stop eszik és spájzol…

*

A

minden-

napi kenyérkereset

neki a túlélésért folyó létharc:

uniformizáltan átmilitarizálja életét!

*

Minden

hétfőn reggel

egészen új életet kezdenél –

a megjósolható kudarc után

azután még a régin is rontasz…

*

Értetlenül áll,

ha nem úgy fogalmaznak,

ahogy az ő új Biblia fordítása –

mintha mélyvízben lenne mentőöv nélkül…

*

Egész élete

merő esetlegesség:

lehetne más is, másutt is, mással is…

Majd vált, s minden tudatosan megtervez,

semmi esélyt nem adva az élet spontaneitásának…

*

Ő

csak mondja

és teszi a magáét:

totál érzéketlen baráti körei reakcióira…

Máskor meg mindenki minden véleménye

folyamatosan irányítja-áttervezi a lépéseit…

*

Úgy

érzed magad

modern embernek,

ha „felkent” szakértőktől kapsz életcélokat –

filozófustól, teológustól, társadalomtudóstól?

*

Mintha úgy élne,

mint aki lábujjhegyen jár.

Mint aki különféle szoborpózokba merevedik,

amíg egy turista nem tesz egy garast a kalapba…

*

Ő

olyan tökéletes,

mint egy földönjáró Angyal –

és éppen olyan kegyetlen is:

nemcsak mással, de magával is!

*

Élete

folyamatos

csalódott háborgás:

hát nem egy giccses forgatókönyv az alap?

Hát nem tuti fix az operettes happy end?

Hol a beígért királylány és a fele királyság?

*

Szellemi

önvédelemből

teljesen bezárkózik:

de így azt szívja be,

amit kilehel, saját levében fő,

mint Echó, csak saját hangját hallja vissza

*

Túl sok

idegen kereszt

nyomja a vállad:

megrogysz, legörbülsz,

eltörpülsz, összeroskadsz –

pedig te azt hitted, hogy

a teher alatt nő egyenesre a pálma…

*

Azt

hiszi, hogy

akkor repül szabadon,

ha minden kötelesség terhét ledobja, lerázza:

de léte elviselhetetlenül könnyű, súlytalan lesz

*

Van,

aki úgy beszél,

játszik és udvarol, hogy

közben ezeket agyonelemezgeti –

míg más meg semmire nem reflektál,

így rossz vak szokások rabláncára fűzött

*

Annyira

második természetévé lettek

gondolkodási és életviteli szokásai,

hogy meg is vakultak, nem tud róluk,

mintha ezek természettörvények lennének…

*

Meghalt

mielőtt még

ültethetett volna egy diófát,

épített volna egy családra szabott házat

megírt, vagy olvasott volna egy jó könyvet…

*

Életfogytig

toporogsz a kincsesbarlang előtt,

de nem mersz kulcsot/varázsigét kérni?!

*

A

kutyának

csak egy-két

„arcát” ismeri:

az idegent megugatót,

az őrá vicsorgót, őt fenyegetőt –

legfeljebb azt, amelyiket etetni,

oltatni és oltalmazni stb. kell,

vagyis amivel csak gond van…

*

Száz-

húsz éves lett –

életéről szóló élmény-

beszámolója kb. 12 perc „hosszú”

(nem demenciája, szenilitása miatt)

*

Az

olyan

nehezen előállt

játékba révedésből

te már soha többé

nem akarsz, vagy nem tudsz

visszaevezni az innenső partra,

az élet halálkomoly tétmeccseibe?

*

Válás Budán · Márai Sándor · Könyv · Moly

*

Az

ötperces

kóbor numeránál

biztosra kell menned:

jöjjön a viagrás erekció –

jaj, nehogy kínosan felsülj, leégj!

*

Hiszel

a vadidegen jósnőnek,

bármennyire dodonai is a jóslata,

vagy ha jó pénzért bármi jót jövendöl…

*

Szégyelled

bevallani frigiditásod,

a férfit impotenssé ócsárlod –

s így legalább kvittek vagytok,

vagy mégis neked állhat feljebb…

*

Minden

belefőtt

az ételébe-életébe:

„csak” egy kis apróság,

a megbolondító íz hiányzik!

*

Csak

olyanok

társaságát keresi,

akikhez képest ő

azért még mindig Valaki –

mintha ép emberként pl.

csörgőlabdásokkal focizna…

*

A

Törvény előtt

védhetően jó szülő,

sőt a pszichológus is

jó szakvéleményt ad róla

„Csak” az a bizonyos

anyasági plusz hiányzik…

*

Úgy

nő fel

gyereked,

hogy naponta hallja:

feláldoztad érte a boldogságodat

*

Minden

szenvedés

lelket nemesít?

Hány testi „nyomorék”

lett-maradt embergyűlölő!

*

Mi

lett volna,

ha a kőszívű ember

végrendelete dönt fiai pályájában?

*

Amíg tart

az ital hatása:

erősnek, okosnak,

bátornak érzed magad

*

Örök

beváltatlan

ígéret maradtál –

elkallódtál a nagy nyüzsgésben

*

A

szabad

szólásod jogáért

túl nagy árat fizettél:

diliflepnid, félcédulád lett…

Így viszont meg már senki

sem vesz komolyan!

*

Fiúi

tiszteletből

nem gátolta,

hogy apja az ő

– torz – képére formálja,

művileg abortált vágyait

pont őáltala valósítsa meg…

*

Langyos

lötty a drága sör

s undok-pimasz a pincér,

de te nem akarsz „balhézni” –

de neked még így is jó,

egyre alább és alább adod,

s nyomod igényszinted…

*

Addig

figyeled magad,

míg nem találsz,

illetve gyártasz, produkálsz

egy életfelmentő betegséget!

(a hipochonder, a szimuláns

a tűzzel játszik, és meg is ég)

*

Alibi,

fedő-

házasságban él:

nem meri nyíltan vállalni

a homo-szexuális viszonyát

*

Csak

halálod óráján

esik le a tantusz:

buzgón és példásan

élted másnak az életét!

*

Minden

erőd leleményed leköti:

hogyan lógj el tanulást és munkát!?

*

Tét-

meccseid

mindig idegen pályán ,

ellendrukkerek gyűrűjében játszod le?

*

A

megszólástól

vagy a félreértéstől rettegve

semmi bolondost, mókást se mersz csinálni!

*

Koplalsz

és koldulsz,

csakhogy gyereked

aranyifjúként tékozolhasson?

*

Címekért-

rangokért

brusztol, pedálozik, verekszik,

és mindig van egy olyan, ami még nincs…

*

Rabló-

gazdálkodó

a közös legelőn,

és így hamarosan

többet ott fű nem terem!

*

Részegen

teherbe ejt

egy csúf banyát,

és ő a porontyával együtt

majd holtáig a nyakán marad…

*

Döntött:

ő Nagyon

Boldogtalan lesz,

mert rosszkor és

rossz helyre született…

(és ebből-erről majd

nagy műveket alkot…)

*

Nem

megy biztosra,

inkább „bátran” hazardíroz:

egy sötét lóra felteszi még gatyáját is!

*

Hogy

csak rövid

álörömöd volt,

bizonyság rá tartós

és istenigazi ürömöd…

*

Hiper-

érzékeny,

sértődős mimózaként

focibírónak, politikusnak

ön-jelölteted magad?

*

Csak

a karját

kéne kinyújtania

szíve választottjáért,

de ő Jóistenére vár,

de legalábbis az apja/

papja közbenjárására…

*

Nem

ül bele

a felé kerülő

mentőcsónakba,

mert nem személyesen

az Atyaúristen jött érte?

*

Árnyék-

bokszoló

Aki üt-vág,

akit csak ér:

így talán az ellensége

is kap majd egyet-kettőt!

*

Már

úgy szeretne

„megboldogulni”,

ezért akár még

öngyilkos is lenne!

*

Oly

okosnak

hiszi magát,

aki kettős ügynökként

túljár a felek eszén?

*

Olyan

tökéletes

a memóriája,

hogy megkockáztathatja

a folyamatos hazudozást!?

*

Egyik nap

tehetetlen porszem,

a másikon mindenható isten vagy?

*

Individualista

önfejűséggel lemond

a kollektív bölcsesség előnyeiről…

*

Phillips, Roderick - Amit Isten összekötött... - A válás rövid ...

ÉLET ABC

Plusz-mínusz végtelen

Egy-egy lényeges magyar mondat:

bölcsesség, életkép, lélekrajz, szellemiség.

Mind egy és sokféle – mindez rólunk szól,

ismerjünk magunkra, s változtassunk éltünkön.

Jó szellemben lélek-bátran, akkor repít a sors.

Másként csak élőhalottként vonszol, taszigál stb.

Becsüljük aranyunkat, a szart ne mondjuk annak,

s főként ne csináljunk abból ezt, inkább fordítva…

Teremtményi alázat és istengyermek büszkeség:

használjuk – fel és el – rendeltetés-szerűen magunkat:

mint egy hangszer, ami isteni csodás muzsikát is tud,

de lehet vele szöget verni, verekedni, zajártalmat kelteni…

Könyv: Válás harc nélkül (Wendy Paris)