Intelmek és bátorítások – VIII.

Eugéniusz:

Intelmek és bátorítások – VIII.



Életminőség vizsgálódások

Egy mondat a bölcs vagy balga,

boldog vagy boldogtalan lélekről

Szellemi segítség: igazmondó tükör



Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten édes gyermeke vagy Sátánfajzat

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok

Ön-sorsrontó típusok magyarán írt példatára



Magadon nevetsz vagy szörnyülködsz!

A mese rólad szól – ismerj önmagadra!

A baj felismerése a gyógyulás kezdete –

itt és most változtassál az életeden!

*

Ég szülte Földet

Ég szülte Földet, Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.

*

Pogánnak markátu’

(„Fölajánlás”)

Hálákat adok Uram Teremtőm,
Ez te szent fölségednek,
Hogy megőriztél, oltalmaztál a mái dicsőséges szent napon,
Kártu’ kárvallástu’
Szerencsétlenségtü’
Hirtelen haláltu’
Kécségbeeséstű’
Pogánnak markátu’
Rossz embernek a szándékátu’
Minden kárvallástu’
Oh Uram Jézus Krisztusom,
Szent kezedbe ajánlom
Testemet lelkemet
Életemet halálomat
Minden mozdulatomat
Ezt a mostani keves imáccságomat,
Fölajánlom az Úrjézus Krisztusnak az ő kinszenvedéséé’
A Boldogságos Szűz Anyának a hét fájdalmáé’
Édesanyámé’
Édesapámé’
Hetedízönt való nemzeccségemé’
A purgátérimbeli lelkeknek a kiszabadulásé’
Arvákér’
Özvegyekér’
Úton vízen járókér’
Velünk jótevőkér’
Mindenféle szükségünkér’
Magam bűnöm bocsánattyáér’ is, ámen.

*

Ide nem mer semmi rossz

Begyütt Jézus a házamba
Házam közepén megálla,
Piros vérét hullajtotta,
Az egész házamat befolyta,
Szűz Mária helyét hatta,
Ide nem mer semmi rossz,
Ha lefekszek én ágyamba,
Mint Úrjézus koporsóba,
Fejem felett három angyal,
Egyik őriz, másik vigyáz,
A harmadik szegén bűnös lelkem várja.

p 1

p

p A kisebbik rosszat soha nem választó: mindent vagy semmit…!?

p Aki nem engedi levágni a kisujját, hiába lenne ez életmentő műtét…

p A legősibb mesterséget űző: ő „csak a testét” időre bérbe adó lélek…

p A koszos mosdóvízzel gyereket, rossz pap miatt magát Istent is kiöntő

p Az életveszélyes élet-házát toldozó-foltozó, és nem romboló/újraépítő

p A tiszta vizet a mocskos pohárba öntő, és az eredményt sehogy nem értő…

p Ő a mindennapok kisszerű bliccelős, piti csatáiban (fel)őrlődő és elkopó

p Aki a minőséget mennyiséggel pótolná: úgy a testi, mint a lelki eledeleket…

p Ő a megrendeléstől/fizetéstől függő „rugalmas”: hol pandúr, hol meg betyár

p Aki a megalkuvását az ésszerű kompromisszum álcájában elrejtő (ön)áltató

p A barátjára „a békesség kedvéért” vad hülyeségét is ráhagyó konfliktuskerülő

p Az aljas szélhámos: az önzetlenül segítő irgalmas szamaritánust hívó-kifosztó

p A látáshibás: más szemében szálkát is, de a magáéban még gerendát se látó

p

p

p 2

p

p A ravasz, könyörtelen, de balga/fukar meggazdagodó, aki tékozló utódot „nevel”

p Aki a reá uszuló ordas eszme akarva-akaratlanul bőven termő bamba diófája

p A vicceket a legjobban ismerő, értő-magyarázó stb., de a legkevésbé élvező

p Aki komolyabb kockázat nélkül szeretné bezsebelni a legnagyobb hasznot

p Aki nagyokat álmodott, de nem meri elhagyni a biztosat, nem mer vízen járni

p A krízisében az előző állapotnál jobb minőségű kiutat nem látó kétségbeesett

p A kézikönyvből lesve, puskázva bókoló, csókoló (Kamaszkorom legszebb nyara…)

p Legalább egyben első: az önhibás kudarcai gyűjteményével világrekordot döntő

p Aki kishitűsége ördögi körébe bezáródó, már nem is próbálkozó: alacsony léc

p Aki már a lelki szemével vétkező – a szemmel verő, és a szemel vetkőztető stb.

p Ha egy rossz lóra is tett, nem változtat – csak fut a pénze után és még költ rá

p Az ő lelki békéjének az a talpköve, hogy ő nem ad és nem is kér kölcsön semmit

p Aki a barátaival elégedetlen, ezért inkább az ellenségéhez fordul pártfogásért

p

p X.

Regösének

Ne fuss, ne szaladj,
Szent István királyunk!
Mi sem vagyunk ördögök,
Hanem a te szolgáid.
Haj regő rajta,
Azt is megengedte
A nagy uristen!

Kelj föl, gazda, kelj föl!
Szállott isten házadra
Sereg angyalával,
Vetett asztalával,
Tele poharával.
Haj regő rajta,
Azt is megengedte
A nagy uristen!

Emitt keletkezik
Egy fekete pázsit,
Abban legelészget
Csudafiu-szarvas
Csudafiu-szarvasnak
Ezer ága-boga,
Ezer misegyertya
Gyujtatlan gyulladjék,
Ojtatlan aludjék.
Haj regő rajta,
Azt is megengedte
A nagy uristen!

Adjon az uristen
Ennek a gazdának
Egy kis ólat, egy nagy disznót,
Alá meg száz malacot.
Az egyikből kifusson,
A másikba befusson.
Haj regő rajta,
Azt is megengedte
A nagy uristen!

Adjon az uristen
Ennek a gazdának
Négy kis ökröt, két kis bérest,
Csengős-pengős szekeret,
Arany ostornyelet.
Haj regő rajta,
Azt is megengedte
A nagy uristen!

Itten vagyon egy leány,
Kinek neve (Rozi);
Amott vagyon egy szép legény,
Kinek neve (Gyuri).
Haj regő rajta,
Azt is megengedte
A nagy uristen!

Ugy csöndörödjenek,
Ugy pöndörödjenek,
Mint a cica farka,
Még annál is jobban,
Mint a kis nyul farka.

*

Köszöntők

Ahol keletkezik Egy ékes, nagy út;
Amellett keletkezik
Egy halastó-állás.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

Azt is felfogá
Az apró sárocska.
Arra is rászokik
Csodafiú szarvas.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

Noha kimennél,
Uram, Szent István király,
Vadászni, madarászni;
De ha nem találnál
Sem vadat, sem madarat,
Hanem csak találnál
Csodafiú szarvast.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

Ne siess, ne siess,
Uram, Szent István király,
Az én halálomra!
Én sem vagyok
Vadlövő vadad,
Hanem én is vagyok
Az Atyaistentől
Hozzád követ.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

Homlokomon vagyon
Fölkelő, fényes nap;
Oldalamon vagyon
Árdeli szép hold;
Jobb vesémen vannak
Az égi csillagok.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

Szarvam vagyon:
Ezer vagyon!
Szarvam hegyin vannak
Százezer sövények.
Gyulaszlag, gyulaszlag,
(H)oltatlan alusznak.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

Hej, már kit adjunk?
A Jusztinnak adjuk,
Horváth Annát adjuk.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

Hej, már kit adjunk?
Lacikának adjuk,
Király Ilust adjuk.
Haj, regö, rejtem;
Regö, rejtem!

p 3

p

p A hízelgő barátok kórusa elkábítja, nem hallja meg az igazmondó ellenséget

p Akinek a tudása puzzle-darabkái sehogy nem állnak össze egy egész épületé

p Aki olyan ajándékot is elfogad, ami őt lekötelezi, sőt megvesztegeti, korrumpálja

p Jelszava: senkitől semmi ajándék, mert ő nem akar embernek lekötelezett lenni

p Ő balgán, óvatlanul kompromittálja: gyanúba keveri, rossz hírbe hozza önmagát

p Aki, ha nem olyan makacs, önfejű, a züllés lejtője elején még fékezhetett volna

p Aki a teljes „önellátásra” rendezkedik be: ő az önsimogató/becéző/ringató stb.

p Aki pont az alárendeltjeitől kér a munkájáról, a művéről tárgyilagos véleményt

p Neki nem nyílik ki szeme a szellemvilágra – ateizmus, spiritizmus stb. szúrja ki

p Aki az eredeti mű alkotása helyett idegen tollakkal éktelenkedik a világ csúfjára

p Aki úgy idézi és mondja, hogy az ízléskérdésről nincs vita: marad is ízlésficamos

p Aki úgymond a tökélyre tör: ha nem tud megistenülni, embertelenül leállatiasul

p Aki, ha nem lehet tökéletes szent életű, akkor bűn rossz sátánista hívő lesz ….

p

p

p 4

p

p Akinek az igényszintje egyre lejjebb ereszkedik: a langyos sörben légy, köpés…

p Aki a másokban csak legyőzendő riválist, de sosem potenciális szövetségest látó

p Aki a boldogságáról végleg lemondó – ezért a betegségeivel már hiába „küzdő”

p Aki csak közhelyeket szajkózó, de soha nem megélt és kipróbált igazságokat

p Katarzis és lelki purgatórium: azt sem tudja, hogy ezt eszik-e vagy isszák…

p Aki ekkor van legközelebb lenni Istenhez: a Csomolungma tetején táborozó…

p Aki az örök isteni bölcsesség helyett csak gyorsan elavuló szaktudást szerző

p Aki a falánkságát féken tartandó csak pont az utált ételeivel „táplálkozó”

p Aki csak egyszer műveli meg kertjét, majd tovább már a „Jóistenre bízza”

p Aki nem kockáztat magvetését; csak az a biztos, amit itt-most megeszik

p Akinek nincs önfegyelme/előrelátása: ha megkívánja, megeszi az aranytojót…

p Aki nem tanul a Mesterétől, saját történelmétől, s így nehéz éveket ismételget

p Aki egy dologban igen „konzekvens”: ez pont a szarvashibái megismétlése

p

p X

Betegségben

Elindult Szüzanyám Józefát völgyébe,
Arra ment Szent Margit,
Azt kérdezte tőle:
„Mit csinálsz itt Szüzanyám?”
„Itt ülök, itt tartom szerelmes Jézusomat, mert ő beteg.
Sion völgyében 7 féle gyümölcsfa ágat és az Égi harmatokat
És fürödj abban kisded Jézuskám!”
Mikor a Jézuska megfürdik,
A beteg megkönnyebbedik,
77 féle nyavajából és szenvedésből,
Vedd ki ezen betegből minden betegséget!
3 angyal őriz engem,
Egyik fejtől,
Másik lábtól,
Harmadik a bűnös lelkem várja.

*

Alusztok-e boldogok?

Agalának három ága, Magos mennynek magassága,
Nyisd be Uram szent ajtódat,
Hadd mennyek be szent szintváltani,
Szent sebeket kötözni,
Alusztok-e boldogok?
Aluggyatok boldogok!
Szól a kakas éjféltájba,
Kiáltya: kejj föl Mária, kejj föl!
Megfogták a Jézust,
Dárdával dárdázták,
Koronával koronázták,
Hét csöpp vére elcsöppent,
Az angyalok fölszedték,
Jézus elejbe magos mennybe fölvitték,
Az Uram Istenbe ma vagyon péntek,
Urunk méne kénnyára,
Kénnyának esettyére,
Esettye alatt öt mise,
Öt mise alatt hullassza drágalátos szent vérit
Teremtettel a testet,
Attá bele lölköt,
Aki eztet reggel este elmongya,
Szintén úgy üdvözül, mint Krisztus Urunk a magas
mennyégben.
Én elmenek én utaimon,
Két szárnyas angyal az én vállaimon,
Mennyetek el fiaim fekete hegy hátára,
Hirdessétek a szent igéket,
A kokas megszólamlodott,
Krisztus Urunk született,
Három csöpp vére elcsöppent,
Három szűz játszik vele,
Az angyalok fölszették,
Jézus elibe a magos mennybe fölvitték,
Én lefekszem én ágyamba
Testi lelki koporsómba,
Három angyal fejem fölött,
Egyik őriz, másik vigyáz, harmadik a bűnös lelkemet várja.

*

Júlia szép leány

(A mennybe-vitt lány)

Júlia szép leány egykoron kimöne
Búzavirág-szödni a búzamezőbe,
Búzavirág-szödni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, magát ott mulatni.

Föl is föltekinte a magos egekbe,
Egy szép gyalog-ösvény hát ott jődögel le,
Azon ereszködék fodor fejér bárány,
A napot s a hódat szarva között hozván;
A fényös csillagot homlokán hozta,
Két szép arany perec, aj, a két szarvába.
Aj, a két ódalán két szép égő gyertya,
Mennyi szőre-szála, annyi csillag rajta.

Szóval mondja neki fodor fejér bárány:
– Meg ne ijedj tőlem, Júlia szép leány!
Mert most esött héjja szüzek seröginek,
Ha eljőnél velem, én oda vinnélek,
A mennyei karba, a szönt szüzek közi,
Hogy bételnék veled azok kegyös rendi.
A mennyei kócsot adnám a kezedbe,
Első kakasszókor jőnék nézésödre,
Másod kakasszókor tégöd megkérnélek,
Harmad kakasszókor tégöd elvinnélek.

Az anyjához fordul Júlia szép leány,
Szóval mondja neki: – Anyám, édösanyám!
Én is csak kimönék búzavirág-szödni,
Búzavirág-szödni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, magamot mulatni.
Föl is föltekinték a magos egekbe,
Egy szép gyalog-ösvény hát ott jődögél le,
Azon ereszködék fodor fejér bárány,
A napot és hódat szarva között hozván;
A fényös csillagot a homlokán hozta,
Két szép arany perec, aj, a két szarvába.
Aj, a két oldalán két szép égő gyertya;
Mennyi szőre-szála, annyi csillag rajta.
Szóval mondja neköm fodor fejér bárány:
Meg ne ijedj tőlem, Júlia szép leány!
Mert most esött héjja szüzek seröginek;
Ha elmönnék vélle, hogy oda vinnének
A mennyei karba, a szönt szüzek közi,
Hogy betelnék velem azok kegyös rendi;
A mennyei kócsot a kezembe adja,
Első kakasszókor jőnek látásomra,
Másod kakasszókor ingömöt megkérnek,
Harmad kakasszókor ingömöt elvisznek.

Sirass, anyám, sirass, életömbe hadd halljam,
Hadd halljom életömbe, hogy siratsz hótomban!

– Leányom, leányom! Virágos kertömbe
Első raj méhömnek gyönge lépecskéje,
Gyönge lépecskének sárguló viasza,
Sárog viaszának fődön futó füstje,
Fődön futó füstje s mennybe ható lángja!

A mennyei harang húzatlan szólalék,
A mennyei ajtó nyitatlan megnyílék,
Jaj! az én leányom oda bévezeték



Életünk végtelen pozitív-negatív minőségei

A jó megőrzése-javítása vagy rontása a tét

Magyarán szóló szellemi segítség lélekbátor

bölcsességszeretőknek és boldogságkeresőknek

p Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

p balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p ön/társemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p

p Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p

p Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p

p Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p

p A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

p nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

p A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

p és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

p

p Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

p magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

p Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

p az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…

p

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p

p ?

p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,

p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára

p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb önismeretre és

p szeretetre: bölcs változásra indító, magyarán szóló gondolatok…

ppppppppppppppppppppppppppp