Eugéniusz: Embercsoda – IV. (Életminőség vizsgálódások)

Írta: Nagy Jenő · 2024. július 7.

kb. 27 perc olvasás

Benedek Elek: A griffmadár | könyv | bookline

Eugéniusz: Embercsoda ABC – IV.

pppppppppppp

Emberélet mennyiség/minőség

Szempont és témaötlet-gyűjtésem:

A létjavítás/romlás Jenciklopédiája

pár magyar mondatos előmunkálatai

pppppppppppppppp

Benedek Elek: Az aranytojó madár | antikvár | bookline

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások: típus-példatár

ppppppppppppppppp

Hüse Lajos - Kurszán álma - A Turul árnyékában | 9789634266457

Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)

ppppppppppppppppppp

Brehm: Az állatok világa / Gólya (Ciconia Linn.)

Petőfi Sándor:

A gólya

Sokféle a madár, s egyik ezt, másik azt

Leginkább kedveli,

Ezt ékes szólása, amazt pedig tarka

Tolla kedvelteti.

Kit én választottam, a dal-mesterséghez

Nem ért az a madár.

S egyszerű, mint magam… félig feketében,

Félig fejérben jár.

.
Nekem valamennyi között legkedvesebb

Madaram a gólya,

Édes szülőföldem, a drága szép alföld

Hűséges lakója.

Tán ezért szeretem annyira, mert vele

Együtt növekedtem;

Még mikor bölcsőmben sírtam, ő már akkor

Kerepölt fölöttem.

.
Vele töltöttem a gyermekesztendőket.

Komoly fiú valék.

Míg társim a hazatérő tehéncsordát

Estenként kergeték:

Én udvarunkon a nádkúp oldalánál

Húztam meg magamat,

S némán szemléltem a szárnyokat-próbáló

Kis gólyafiakat.

.
És elgondolkodtam. Jól tudom, az gyakran

Fordult meg fejembe’:

Miért hogy az ember nincs úgy, mint a madár,

Szárnyakkal teremtve?

Csak a messzeséget járhatni meg lábbal

S nem a magasságot;

Mit ér nekem, mit a messzeség? mikor én

A magasba vágyok.

.

Fölfelé vágytam én. Ah, ugy irigyeltem

Sorsáért a napot,

A föld fejére ő tesz világosságból

Szőtt arany kalapot.

De fájt, hogy estenkén megszúrják… mert hiszen

Foly keblébül a vér;

Gondolám: hát így van? hát aki világít,

Ilyen jutalmat nyér? – –

.

Kívánt időszak az ősz a gyermekeknek,

Mint anya jön elé,

Aki fiainak számára kosarát

Gyümölccsel terhelé.

Én ellenségeműl néztem az őszt, s szólék,

Ha gyümölcsöt hozott:

Tartsd meg ajándékod, ha kedves madaram,

A gólyát elcsalod.

.

Szomorodott szívvel láttam gyülekezni,

Midőn távozának;

Miként most eltűnő ifjuságom után,

Ugy néztem utánok,

S milyen bús látvány volt a házak tetején

A sok üres fészek,

Szellő lehelt reám, sejtés halk szellője,

Hogy jövőmbe nézek.

.

Mikor tél multával fehér hó-subáját

A föld levetette,

S virággal zsinórzott sötétzöld dolmányát

Ölté föl helyette:

Akkor az én lelkem is felöltözék új,

Ünnepi ruhába,

S gólya-várni néha elballagtam egész

A szomszéd határba. –

.

Később, hogy a szikra lángra lobbant, ahogy

Ifju lett a gyermek:

Talpam alatt égett a föld, nekiesem,

És paripán termek,

S megeresztett kantárszárral vágtaték ki

A puszták terére…

Még a szél is ugyan nekigyürközött, hogy

Lovamat elérje.

.

Szeretem a pusztát! ott érzem magamat

Igazán szabadnak,

Szemeim ott járnak, ahol nekik tetszik,

Nem korlátoztatnak,

Nem állnak körűlem mogorva sziklák, mint

Fenyegető rémek,

A csörgő patakot hányva-vetve, mintha

Láncot csörgetnének.


.

És ne mondja senki, hogy a puszta nem szép!

Vannak szépségei,

De azokat, mint a szemérmes lyány arcát,

Sürű fátyol fedi;

Jó ismerősei, barátai előtt

Leteszi fátyolát,

S rajta vesz merően a megbűvölt szem, mert

Tündérkisasszonyt lát.

.

Szeretem a pusztát! be-bekalandoztam

Tüzes paripámon,

S midőn már ott jártam, ahol fizetésért

Sincs emberi lábnyom:

Lovamról leszálltam, gyepre heveredtem.

Egy futó pillanat

A tóra mellettem, s benne kit látok meg?

Gólya barátomat.

.

Oda is elkísért. Együtt ábrándoztunk

A puszta legmélyén,

Ő a víz fenekét, én a délibábot

Hosszasan szemlélvén.

Igy töltöttem vele gyermekségemet és

Ifjuságom javát,

Azért kedvelem, bár se’ tolla nem ragyog,

Se’ szép hangot nem ád.

.

Mostan is kedvelem és úgy tekintem én

A gólyamadarat,

Mint egyetlen valót, mely egy átálmodott

Szebb korból fönnmaradt.

Megérkezésedet még mostan is minden

Esztendőben várom,

S kivánok szerencsés útat, ha távozol,

Legrégibb barátom!

Szalonta, 1847. június 1 – 10.





A csalogány

Petőfi Sándor:

HÁROM MADÁR

Három madár van, akit szeretek,
Három madárról mondok éneket.
Ha oly szép lenne rólok énekem,
Amily nagyon én őket szeretem,
Amennyi boldogságot, örömet
Ezen madarak nékem szerzenek!
.

Az első madár egy kis cinege,
Nem sérti őt a télnek hidege,
Nem háborítja őt meg semmi vész,
Télben, viharban vígan fütyörész,
Vigan ugrál a száraz ágakon,
Mint a pillangó a virágokon,
Ugrál, miként a gyermek, gondtalan,
Jön és megyen, máshol van untalan,
Alig képes kisérni őt a szem. –
Kedélyed e cinege, kedvesem!
.

A második madár egy csalogány,
Elrejtve él a lombok alkonyán,
Nem látja más ottan s mást ő se’ lát,
Kis fészke néki az egész világ,
Ebben dalolgat, s ha dalolni kezd,
Elfojt az alkony mindennémü neszt,
Hogy meg ne háborítsa énekét,
Hogy gyönyörködjék a föld és az ég,
Gyönyörködjék e dalban, aminő
Hozzánk csak legszebb álmainkban jő,
Amelynek minden hangja eltemet
Egy bánatot és szűl egy örömet,
Mert mindenik hang egy szent szerelem. –
Ez a csalogány szíved, kedvesem!
.

A harmadik madár egy ifju sas,
Szárnyának röpte merész és magas,
A villámokkal egy tanyán lakik
S tekintetét fölküldi a napig.
Nyugodt időben alszik, elvonúl,
De ha vihar jön és üvölt vadúl,
Fölébred a sas szendergésiből,
És a viharnak karjaiba dől
És vinni hagyja magát általa,
Mint viszi a lovast a paripa
Rémítő bátran, szörnyű sebesen. –
Ez a sas a te lelked, kedvesem!
.

Kedélyed gyermek, szíved asszony és
A lelked férfi, te csodás, mesés
Teremtmény! s én valóban nem tudom,
Mi több: szerelmem vagy csodálatom?

Pest, 1848. augusztus

Libri Antikvár Könyv: A cinege cipője - gyerekversek (Móra Ferenc), 1490Ft





Jó vagy

balszerencse

Egy taoista történet szerint

volt egy öregember, aki már

sok-sok éve keményen dolgozott a gabona földjén.

Egy nap a lova elszökött,

és mikor ezt a szomszédjai meghallották

együtt érzően azt mondták:

micsoda szerencsétlenség.

Az öreg csak annyit válaszolt: talán.

Másnap reggelre a ló megkerült,

és magával hozott három vadlovat is.

Milyen nagyszerű, kiabálták a szomszédok.

Az öreg annyit válaszolt: talán.

A következő nap az öreg fia

megpróbálta betörni az egyik vadlovat,

mire az ledobta magáról, így eltörött a fiú lába.

A szomszédok ismét eljöttek, hogy elmondják,

mennyire együtt éreznek egy ilyen szerencsétlenségben.

Az öreg annyit mondott: talán.

A rákövetkező nap katonák jöttek,

hogy fiatal fiúkat vigyenek a seregbe.

Látva a törött lábát, a fiút békén hagyták.

A szomszédok most gratuláltak

a dolgok szerencsés alakulásához.

Talán, mondta az öreg…





Utolsó pár

előre fuss…

Ahogy a magyar népmesékben

a legsoványabb gebéből táltosparipa,

a legszegényebb gyerekből királyfi lehet,

úgy lehet halmozottan hátrányos helyzetűből is

teljes – értékű – életet élő, boldog ember,

nem csak hogy a hátrányai ellenére is,

de pont a hátrányukból előnyt kovácsolva!?

(A szarból aranycsinálás szellemi alkímiája –

ha valami, akkor ez az igazi életbölcseleti kihívás…)





Jó-

szerencséből bal

A mesék ősi és örök

bölcsessége szerint

a szerencse forgandó

és nem személyválogató,

mindenkit meglátogat,

csak jól kell tudni élni vele,

mert a bölcsnek hasznára van,

a bolondnak még kárára is lehet.

Igaz ugyan, hogy az aranyhal

a telhetetlen feleség miatt

a halászt a viskójába rakta vissza.,

a kiinduló helyzetébe,

de ez már nem ugyanaz volt,

mert megtapasztalta a jobbat,

és tudja, hogy mit veszített…





A sárkány

és a papucs

Miért mindig a nők azok a mesékben,

akinek semmi nem elég, akik telhetetlenek,

mint annak a halásznak a felesége,

aki kifogta a tengerből az aranyhalat,

és akitől egyre többet és többet kér,

mert küldi az erős akaratú asszony –

míg el nem veszítik a mértéket…

És most már úgy jutnak

vissza oda, ahol voltak,

hogy már tudták, milyen fent,

illetve egy kicsit feljebb a nyomornál…

De miért lett/maradt ilyen papucs a férj?

(amilyen például már az 1945 előtti

magyar filmek túlnyomó részében is –

kocsmában hőbörgő, otthon hunyászkodó)





Gazdag feleség

Egy szegény legény

gazdag feleséget vett magának.

Az illy házasságba

már az indító ok el hintvén

az egyenetlenség’ magvát,

gyakran öszve kotzódtak;

‘s illyenkor az Aszszony a’ férjének

mindég szemére hányta szegénységét.

Egykor egy illy zenebona’ le tsillapodásával

a’ férjfi az ablakba megy,

mellyen a’ hóld tisztán bé világított.

Az Aszszony a’ meg békéllést keresvén hozzá megy,

‘s egy darabig tartó halgatása után:

Angyalom! így szóll,

ugyan miért olly halavány a’ hóld?

A’ felesége’ grátíájából világít Angyalom,

felel sóhajtva a’ férjfi.

Fáy András: A’ hóld.





Konstruktív versenyzés

A sportbéli, szakmai, gazdasági,

politikai stb. riválisom: ellenfél,

de nem az ádáz ellenségem,

hisz nem ellehetetleníteni akar,

hisz kölcsönösen szükségünk van egymásra,

hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból –

jóllehet adott esetben csak egy első hely van,

mégis mindketten nyertesek lehetünk és végső

soron a köz profitál ebből a nemes versengésből





Destruktív versengés

Van persze destruktív rivalizálás is,

amikor az együttműködés helyett versenyzünk,

pedig végső soron mind egy csapatban játszunk,

egy csónakban evezünk, és épp azt lékeljük meg.

Vagy amikor nemtelen eszközökkel nehezítem,

hogy ellenfelem legjobb formáját futhassa,

és energiáimat, kreativitásomat stb. éppen

a saját teljesítményem javításától vonom el…





A nevető harmadik

és a síró-rívó többi áldozat

(Ahogy a latin mondás szól: Divide et impera)

Miért hagyod magad a társaiddal összeugrasztani,

vagyis egy felesleges-káros vetélkedésbe hajszolni,

vagyis megosztani, elgyengíteni és így leuralni…!?

(Így szerezi meg pl. Csongor is az ördögfiókáktól,

a saját szellemi fegyverükkel a varázseszközöket)

Ha háborúztok, mindkét fél mérhetetlen sokat veszít,

és az lesz a győztes, aki viszonylag kevesebbet…!?





A háborúzó ember

… láttam

a háború rémületes gonoszságát, embertelenségét,

elképzelhetetlen szenvedéseit és teljes esztelenségét!

Kérdezd meg a francia anyákat, akik megnyerték a háborút,

és kérdezd meg a német anyákat, akik elvesztették a háborút.

Kérdezd meg az orosz rokkantakat, és kérdezd meg a magyar “Törzs”-eket,

akik világtalanul, esetleg kéz és láb nélkül jöttek haza kosarakban,

kérdezd meg: nyertek vagy veszítettek?

Nem, Laci bácsi, nincs megnyert vagy elveszített háború, csak “Háború” van!

Pusztító, öldöklő, embertelen!

A háborúk nem oldottak meg még semmiféle problémát,

de mindig elvetették a magját a következőnek.

A háborúkat alig néhány ember robbantja ki,

de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg.

Az egyszerű emberek ölik egymást halomra,

ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el.

Ők az eszközök, és ők az áldozatok.

Fekete István: Hú





Csak

egyikünk

járhat jól?

Vagy te nyersz vagy én?

Zéró kimenetelű játszmákban vagyunk,

tulajdonképpen ilyenekből áll az életünk?

Ki kit győz le a megjelenésével, szépségével,

a társalgásban, a karrierben, a párválasztásban,

a gyarapodásban? És mindig a másik rovására!?

Így csak az ördögöt boldogítjuk,

ő lesz a nevető harmadik…





Fülemilepör

Azon vitatkoztok,

veszekedtek, pereskedtek,

ami nem az enyém, tiéd, övé –

ami elvileg/gyakorlatilag mindenkié,

ahogyan pl. a fülemile „éneke” –

és ebből hosszú, drága per indul,

ahol csak az ügyvéd, bíró jár jól,

és rossz szomszédság származik,

illetve tartósul, sőt romlik…





Rend

és szabadság

A szabadság és

rend paradoxona

Ha nem ismerem,

nem sajátítom el

és nem tartom be

például a sakkjáték

néhány egyszerű szabályát,

akkor nem tudok sakkozni,

csak összevissza tologatom

vagy dobálom a figurákat

mint egy éretlen kisgyerek.

Hogy egyáltalán sakkozzak,

ehhez szabályokat kell követnem.

Ez a minimális előfeltétel –

persze egy ellenfél is kell,

akinek az eszén túl akarok járni,

és a győzelmemnek

akkor lesz sportértéke,

ha minél jobbat választok,

akinek van gyakorlata, taktikája,

netán ismer kombinációkat stb. stb.

A maximumnál a csillagos ég a határ…





Gondolkodás,

nyelv és logika

Ha nem ismerem

értsd: nem tudom jól használni –

édesnek mondott anyanyelvem,

akkor nem tudok vele értelmes,

érthető mondatokat alkotni…

Ha nem ismerem a logika szabályait,

akkor nem tudok valamit állítani,

pro és kontra érvelni,

bizonyítani és cáfolni,

helyesen következtetni,

és nem tudok vitatkozni…

Hiába vág jól az eszem,

s vannak jó gondolataim,

ha azokat nem tudom közölni, 

illetve nem a helyén,

s nem jó összefüggésben:

nem tudok részt venni a „játékban”,

ezekben a nyelvjátszmákban…





Él

Magyar

közmondások

Az él soká, a ki jól él.

A ki jól él, királyt sem fél.

A ki tud élni, tud az valamit.

Ki nem akar élni, akassza fel magát.

Annyit él az ember, mennyit örömmel él.

Jeget eszik, vizet iszik, mégis alig élhet.

Éljünk mi ketten, kurvanyja a harmadiknak.





Meghalt

még mielőtt

igazán élhetett volna,

még mielőtt

„halálosan” szerelmes lett volna,

még mielőtt

épített volna egy családi házat,

még mielőtt

felnevelt volna fákat, gyerekeket,

még mielőtt

tett volna egy téglát a köz épületébe,

még mielőtt

vagy írt volna egy jó könyvet,

még mielőtt

elvégezte volna dolgát, küldetését…

stb. stb.





Fent vagy lent

„Ember vagyunk, a föld s az ég fia.

Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,

S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,

Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt

Posvány iszapját szopva éldegéljünk?”

(Vörösmarty Mihály)





Lagymatag

Istenkereső

„A tanítvány mindennap

Ugyanazt a kérdést tette fel:

– Hogyan találom meg az Istent?

S minden egyes alkalommal

Ugyanazt a misztikus választ kapta.

– Vágyakozással.

– Dehát én teljes szívemből vágyom erre.

Akkor miért nem találom meg őt?

Egyik nap a Mester együtt fürdött

a folyóban ezzel a tanítvánnyal.

A víz alá nyomta a fejét,

a szerencsétlen persze

elkeseredetten kapálózott,

hogy kiszabaduljon.

Következő nap

a Mester kezdte el a beszélgetést.

– Miért küzdöttél annyira,

amikor a víz alatt tartottalak?

– Mert levegőért kapkodtam.

– Majd, ha megkapod a kegyelmet,

hogy úgy kapkodj Isten után,

mint a levegő után, akkor megtalálod őt.”

Anthony de Mello





Dőre

„Mind azon szók között,

melyekkel a magyar

az esztelent, bolondot

nevezni szokta,

a legkíméletesebb kifejezés,

kevesebb tehát a féleszű,

esztelen, bolond, eszeveszett,

őrült, nadragulyás, kasuka szóknál,

s tulajdoníttatik oly embernek,

ki az okos ész szabályait

holmi kisebb tárgyakban szegi meg,

s ferde beszédei vagy tettei által

gyakran nevetséget,

sajnálkozást pedig igen ritkán gerjeszt,

s nem annyira a megzavart észnek,

mint inkább a ki nem fejlett értelemnek adja jeleit.

Legtöbb dőreséget mondanak, és tesznek

a gyermekek, tudatlanok, tapasztalatlanok.

Vétetik néha bohó, bohóc, tréfálkodó értelemben is.

Magyar nyelvből elemezve, úgy látszik,

azon őr gyöknek előtétes módosítványa,

melyből őrül, őrült származnak.”

Czuczor-Fogarasi szótár





Ki a bolond?

aki poéta lesz Magyarországon

aki az utcán magában hangosan énekel

aki elosztogatja mindenét, hogy Krisztust kövesse

aki a színpadon azt képzeli, hogy ő Lear király

aki az egész életét felteszi egy nagy ügyre

aki nyíltan olyat csinál, amiért biztos lecsukják

aki szabadságért koldusbotot választ pásztorbot helyett

aki hite miatt hagyja magát akár oroszlánok elé vetni

aki a siker reménye nélkül évekig dolgozik művén

aki nem ágyban és párnák közt kíván meghalni

aki szerelméért kész akár még elkárhozni is

aki minimálbérrel négy gyereket vállal

stb.





Balgák Krisztusért 

(or. jurogyivije, ‘szent őrültek’):

fanatikus orosz ortodox aszkéták.

Családot nem alapítottak, nem dolgoztak,

elutasították a birtoklást és a megszokott életformákat.

Rongyokba öltözve állandóan úton voltak, sem világi,

sem egyh. joghatóságot nem ismertek el maguk fölött.

Mint a koldusokat, szívesen látták őket is minden házban.

A közvélemény Isten kegyeltjeinek, prófétának

és csodatevőnek tartotta őket.

Az irántuk tanúsított tiszt. és jóindulat következtében

megtorlás nélkül szót emelhettek az öregek, a nyomorultak

és elnyomottak védelmében.

Olykor botrányokat okoztak

(pl. Isten nevében átkozódtak),

de büntetlenül tehették,

mert minden megnyilvánulásukat

egy felsőbb akaratnak tulajdonították.

Viselkedésüket azzal magyarázták,

hogy az ördög bújt beléjük,

majd amikor az Úr megszabadította őket,

a roham elmúltával szelídek és jámborak lettek.

Állításuk szerint többször részesültek istenélményben,

mint a hívek és az egyháziak többsége.

Erkölcstelenségük szt borzadályt váltott ki,

szelídségük és aszkézisük példaképpé tette őket,

ám többségük igazában szerepet játszott…

A 18. sz-tól a balgákat gyógyíthatatlan betegnek tartották,

s mert viselkedésük zavarta a tp. ájtatosságokat,

menhelyekre gyűjtötték össze, 1850 u. őrültként

ápolták és gyógyították őket. Tiszteletük megszűnt…





Szent

részegek és őrültek

Nagyszerű dolog a lélek nyugalma

és az, hogy örülni tudunk magunknak.

Szenvedély! Részegség! Őrület!

Oly nyugodtan,

oly részvétlenül álltok e dolgok előtt,

ti, erkölcsösek!

Szidjátok a részeget,

megvetitek az esztelent,

elhaladtok mellette,

és hálát adtok az Istennek, mint a farizeus,

hogy nem teremtett benneteket olyannak,

amilyen ezek közül egy.

Nemegyszer voltam részeg,

szenvedélyeim sohasem

estek messze az őrültségtől,

és egyiket se bánom,

mert a magam mértékén megtanultam,

hogy mindig és szükségképpen

részegnek és őrültnek kell mondani

minden rendkívüli embert,

aki valami nagyot,

valami lehetetlennek látszót csinált.

De a mindennapi életben is

tűrhetetlen hallani,

hogy minden,

csak félig is szabad,

nemes, váratlan tett esetén

rögtön kész az ítélet:

ez az ember részeg,

ez az ember bolond.

Szégyelljétek magatokat, ti józanok!

Szégyelljétek magatokat, ti bölcsek!

(J. W. GOETHE)





Könyv: Kele (Fekete István)

Arany János

A rab gólya

Árva gólya áll magában

Egy teleknek a lábjában,

Felrepűlne, messze szállna,

Messze messze,

Tengerekre,

Csakhogy el van metszve szárnya.

.

Tűnődik, féllábon állván,

El-elúnja egyik lábán,

Váltogatja, cserélgeti,

Abban áll a

Múlatsága,

Ha beléun, újrakezdi.

.

Szárnya mellé dugta orrát,

Messze nézne, de ha nem lát!

Négy kerítés, négy magas fal;

Jaj, mi haszna!

Bár akarna,

Kőfalon nem látni átal.

.

Még az égre fölnézhetne,

Arra sincsen semmi kedve:

Szabad gólyák szállnak ottan

Jobb hazába;

De hiába!

Ott maradt ő, elhagyottan.

.

Várja, várja, mindig várja,

Hogy kinő majd csonka szárnya

S felrepűl a magas égig,

Hol a pálya

Nincs elzárva

S a szabadság honja kéklik.

.

Őszi képet ölt a határ;

Nincsen rajta gólyamadár,

Egy van már csak: ő, az árva,

Mint az a rab,

Ki nem szabad,

Keskeny ketrecébe zárva.

.

Még a darvak hátra vannak,

Mennek ők is, most akarnak:

Nem nézi, csak hallja őket,

Mert tudja jól,

Ott fenn mi szól,

Ismeri a költözőket.

.

Megkisérté egyszer-kétszer:

Nem bírná-e szárnya még fel;

Hej, dehogynem bírná szárnya,

Csak ne volna

Hosszu tolla

Oly kegyetlen megkuszálva!

.

Árva madár, gólya madár,

Sohse nő ki tollad, ne várd,

Soha többé, fagyos télig;

Mert, ha épen

Nő is szépen:

Rossz emberek elmetélik!

1847.





Gólya, gólya, gilice...: Koday László festményei

Tompa Mihály:

A gólyához

Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólya- madár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.
.
Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsugár és síró patak:
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fogyva van és megdermedett.
.
Ne járj a mezőn, temető van ott :
Ne menj a tóba, vértől áradott:
Toronytetőkön nézve nyughelyet:
Tüzes üszökba léphetsz, úgy lehet.
.
Házamról jobb ha elhurcolkodol.-
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségb’esést ne hallanál alól
S nem félhetnél az ég villámaitól?
.
Csak vissza, vissza! dél szigetje vár,
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted :
Nekünk csak egy- volt! az is elveszett!
.
Repülj, repülj! és délen valahol
A bújdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk.
.
Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul :
Van aki felkél és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.
.
A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.
.
Beszéld el,ah…! hogy…gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk :
A kidült fában örlő szú lakik…
A honfi honfira vádaskodik.
.
Testvért testvér, apát fiú elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy, ki távol sír e nemzeten:
Megutálni is kénytelen legyen!

Tompa Mihály: A madár fiaihoz (Franklin-Társulat Kiadása) - antikvarium.hu





Tompa Mihály:

GALAMBPOSTA.

Bérczi vára ablakán

Néz a tájra szép Jolán;

Itt halom, völgy, rengeteg –

Ott kalászok rengenek.

A csillámló folyamon

Zúg, tajtékzik a malom.

Zöld, virágos rét s lapály; –

Legelőkön fürge nyáj.

.

Függ a váron annyi szem,

S büszkén áll az odafenn;

Annyi szív ver lázasan:

S a tündérkép messze van!

Nem szeret még szép Jolán,

De keblében, homlokán

Merengésnek fényköde…

Hajnal a nap hírnöke!

.

És felnyitván ablakát,

Melyet rajta kibocsát:

A galamb száll, mintha a

Kiküldő vágy szállana.

Távol jár egy perc alatt,

Tiszta, félénk, hű, szabad;

S álmodozva turbikol:

– Mily választ fog nyerni s hol?

.

Megtér s olvas asszonya

A levélből, mit hoza:

,Jer, osztozzál meg velem

Hatalmamon, fényemen!

Rád gyöngy, gyémánt és arany

Lesz halmozva pazaran!

S a föld, lábad melyre lép:

Bársonytól lesz lágy elébb!’

.

,Drága füst, ír és kenet

Illatozza a leget;

Fördődnek a víz merűl

Ifjító kút medribűl;

Más földövnek birjad itt

Madarát, virágait;

Lesz kerted, sólymod, lovad,

S száz rabnőd, ki szót fogad!’

.

Bérczi vára ablakán

Követére vár Jolán;

Másodizben küldve ki,

Ilyen választ hoz neki:

«Fel-feltünél égi fény!

Borongásim fellegén,

Mely lelkem beárnyalá…

Jer, keblemre szállj alá!»

.

«Meddig a vész szárnya bír:

Távolabbra száll a hír;

Napot, holdat, csillagot,

A dicsőség túl-ragyog.

Neved zengő lantomon

Századon túl hordozom;

S fénybetűkkel irva föl:

Él s örökre tündököl!»

.

Bérczi vára ablakán

Nyugtalan néz szép Jolán,

Várja a hű madarat…

Harmadizben hol maradt?

Vajh, méltóbb út lesz-e ez…?

Még egy perc, – egy gyönge nesz:

A galamb keblén piheg,

S a kérdést igy fejti meg:

.

««Árnyas völgyben áll lakom,

Csend van és nem nyughatom!

Sebet kaptam a csatán,

Búsul rajtam agg anyám…

Ingadoz lelkén a hit:

Mosolygó nőt látni itt;

S elvész mellyel várva volt:

Szerelem és anyacsók!»»

.

««Virágos föld…! tiszta ég…!

S véled milyen volna még!

Kincset, fényt nem adhatok,

Szívben lészünk gazdagok!

Szép lesz megfelezni majd

Boldogságot, házi bajt…

Jer, valósitsd meg magad

Ez édes szép álmakat!» »

.

Elmerengve szép Jolán

Nem néz már ki ablakán;

És sováran annyi szem

Nem függ várán odafenn;

Gyors galambja is pihen,

Kicsit ápol fészkiben.

Ott, hol tölgyek, hangafák

A völgyet beárnyalák,

S lágy vízcsorgást hallani:

– Telnek boldog napjai.

Fájl:Barabas-galambposta.jpg – Wikipédia





Logika

Valakit megbántottál,

de nem kérted bocsánatát,

Így most azért neheztelsz rá,

mert a bűnösségedre emlékeztet.





Sántaság

Aggszó, de igaz, hogy

betegséget, sántaságot,

szegénységet senki el nem tagadhat.

Hazug embert hamarabb utolérik,

mint a sánta kutyát…

Nagy erkölcs után sántít az irigység.

Mind a kétfelé sántít. (Szegény.)

Nem mindenkor igaz,

hogy sántít a sereghajtó.

Kétfelé sántikál. (Rosszban.)

Oda vertek neki,

a hol meg nem sántul. (Farára.)

Egy szeg miatt sántul meg a ló.





Sánta

A téged

nagyon zavaró 

szinte megszokhatatlan

testi hibád után kapsz gúnynevet,

s utána boldog-boldogtalan így hív…

Talán csak akkor kezded értékelni,

hogy te csak sánta vagy, amikor

először látsz láb nélküli embert…





Névadó

Bac Ilus – Bekre Pál – Beviz Elek – Budipa Piroska – Cicz Imre

Csecs Emőke – Dil Emma – Eszte Lenke – Fejet Lenke – Feles Elek

Füty Imre – Hü Jenő – Kandisz Nóra – Kispál Inka – Körm Ödön

Nyomo Réka – Pár Zoltán – Para Zita – Pofá Zoltán – Pop Simon

Szalmon Ella – Vak Cina – Vég Béla – Zsíros B. Ödön stb. stb.





Név

A névadás jelentősége

Keresztnév vagy utónév…!?

Védőszellem – védőszent választása

Mit is ünnepelhetünk a nevünk napján?

Jenő/Eugéniusz – Nomen est ómen

A neved, mint jó-rossz előrejelzés

A neved, mint gyerekgúny tárgya

A gyerek J. Attila átnevezése: Pista

A neved, mint hitelesítő védjegyed

Felnőtt névadás: indián/Sólyomszem

A tiszta és a bemocskolt név

Felvett név, művésznév, szerzetesnév

Királyi vagy pápai keresztnév

Álnév és névtelenség, anonimitás

Gúnynév, becenév, ragadványnév

Ha egyedi neve helyett számot kap

Más nevével visszaélni…

Stb. stb.





Érdemtelen

Arra büszke, amit örökölt 

Arra vág fel, ami születési adottsága

Azzal dicsekszik, amit mástól kapott

Ami még ezeknél is rosszabb eset:

aki még idegen tollakkal ékeskedik





Életképtelen

Te nem tudsz képet mutatni, színészkedni –

Se játékból, se tréfából, se vészhelyzetben…

Te nem tudsz olykor rosszhoz is jó képet vágni?

Te még a halálos ellenségednek sem tudsz hazudni?

(és – sajnos – mivel erre még büszke is, így is maradsz)





Színt vallás

Kibújik a szög a zsákból

Elválik az ocsú a búzától

Kimutatja a foga fehérjét

Kiugrasztjuk a nyulat a bokorból

Lemeztelenedik a valóság(ra)

Elszólja magát (freudi elszólás)

Lelepleződik az álruhás képmutató

Ami összetartozik, az összenő

Megtalálja a zsák a foltját…





Radír – „tiszta lap”

A múltat – úgymond – végképp eltörlik

Mindent a nulláról, teljesen újrakezdenek

Aki előttünk élet, az mind hülye lehetett,

Ami korábban történt, az maga volt a pokol

(csak a legrosszabb hagyományokkal tesznek kivételt,

azokat nagyonis életben tartják, sőt: meg is erősítik stb.)





Büszke-gőgös

Még kijavítható hibát csinálsz,

de mert röstellsz segítséget kérni,

ezért vagy tétlenül sült galambot vársz,

valami deus ex machina égi segítséget,

vagy pánikreakcióddal, kapkodásoddal,

a „korrekcióddal” sokkal nagyobb bajt okozol,

így lassan/gyorsan, de biztosan rohansz

a jóvátehetetlenbe, a katasztrófába…





Tantaluszi kínok

Tantaluszi – a kéznyújtásnyira lévő,

és mégis elérhetetlen dolgok után

érzett ‹reménytelen vágyódás›’: tantaluszi kínok. 

Tantalosz görög király, hogy próbára tegye

az istenek mindentudását, vendégségbe hívta őket, 

amelyen a saját megölt fia húsából készült ételt

tálalta fel nekik: iszonyú vétkeiért

azzal bűnhődött az alvilágban, hogy örök időkig,

noha nyakig vízben ült, a víz rögtön eltűnt előle,

amint gyötrő szomját csillapítani akarta…

Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)





Három fazék

rotyog a pokolban.

Az egyikben németek,

a másikban oroszok,

a harmadikban magyarok vannak.

Lucifer meglátogatja mindet.

Az elsőnél csak az van kiírva,

hogy „ne gyere ki”.

Megkérdezi Lucifer a segítőit,

hogy miért nincs itt őr.

Mire mondják,

hogy ebben németek vannak,

ők szabálybetartóak,

ők úgysem jönnek ki.

A másodiknál nincs kiírva semmi,

de ott van egy őr.

Mire a segítők: ezek az oroszok.

Ők mindig próbálkoznak,

de erővel vissza lehet tartani őket.

A harmadik fazéknál csodálkozik Lucifer,

hogy nincs se őr, se tiltás.

Hogy lehet ez?

Mire a segítők azt mondják:

azért, mert ebben magyarok vannak.

Ha az egyik megpróbál kimászni,

a többiek úgyis visszahúzzák!

(ez csak egy – magyarellenes? – vicc,

de talán van benne némi igazságmag is…)





Ördög-ismeret

Ne fesd a falra, mert megjelenik

Az ördög vén és nemigen alszik

Mint a népmesékben: a szavadon fog!

Serény az ördög a maga dolgában

Aki ördöggel lakik, ördöggé válik

Ott támad az ördög, ahol erősebb az ellenállás

A semmittevés az ördög párnája

Angyal képében is ördög

Beteg volt az ördög, barát akart lenni

Békét az isten, civódást az ördög szereti

Az ördög sokat ígér, keveset ad – az is keserű

Vén banya ördögök hadnagya

Amit istentől szánsz, elviszi az ördög

Büdös, mint az ördög

Első feleség istentől, a második embertől,

a harmadik ördögtől van

Fél, mint ördög a tömjéntől, szenteltvíztől

Fekete, mint az ördög

Negyven éves lánnyal ördög se táncol már

Az ördög az nagy kísértő

Nem csak egyféleképpen kísért az ördög minket

Szegény az ördög, mert nincs lelke

Az ördögnek tartoztál ezzel a (hiábavaló) úttal

A nyakassal az ördög se bír

Mivel az ördög a pokolban lakik, mást is oda kíván





Nyomorultak

Az igazság pedig ez:

nyomorultnak kell lennünk,

és azok is vagyunk.

Emellett a legkomolyabb bajok főforrása,

melyek az embert érik,

az ember maga: homo hominis lupus,

az ember az embernek farkasa. (…)

De minek mennénk ily messze:

ötéves korban cérnafonóba

vagy másféle gyárba lépni

s ettől kezdve először 10, majd 12,

végre 14 óra hosszat egy nap ott ülni,

s ugyanazt a mechanikus munkát végezni –

valóban drága ár azért a gyönyörűségért,

hogy valaki lélegzetet vehet.

Pedig ez milliók sorsa

és sok más millióé cseppel sem különb.

SCHOPENHAUER





Helycsere

Irigykedsz a

beteg testvéredre,

hogy most kényeztetik,

hogy most kívánságait lesik,

és a legszívesebben rögtön

helyet is cserélnél vele –

ha viszont ő meg is hal,

de nagyon boldog vagy,

hogy most nem teljesült

a kívánságod…





Időzített bomba

Az önvédtelen jámbor

Kóstolgatnak és te minden

sértést, alázást, bántást lenyelsz,

sőt odatartod még a másik orcádat is –

a végén a csikket arcodon nyomják el,

s akkor szégyenedben fejbe lövöd magad,

vagy annyira betelik a jó nagy poharad,

hogy akár még embert is ölsz, gyilkolsz…





Szabadsajtó

Előbb a jólétért

önként lemondasz

a szabadságjogaidról,

pl. szabad szólás/sajtó,

így utóbb a szociálisakat

már túl könnyen elvehetik,

mert már nem tudsz ellene

szót emelni, tiltakozni,

hatékonyan ellenállni…





Szájtépés

Te még az ostromállapotban is

mindent újra és újra megvitatnál,

nem fogod fel, mi a vészhelyzet,

mikor jogos szükségállapotot hirdetni:

az égő házban emberek maradtak,

te vitatod, nem járt-e le munkaidőd…





Esküdtszék

Ne akadékoskodj,

hisz egyértelmű az eset,

minden bizonyíték ellene szól,

és a 12 dühös ember is siet haza –

de hát itt egy gyilkossággal vádolt

fiatal ember további élete a tét, ugye!?

Mersz-e egyedül maradni a kétkedéseddel?

Vagy a többséggel szavazva cinkos bűnpártoló leszel?





„Kollektív büntetés”

Ha te elkövetsz valamit,

akkor az elöljáród nem téged vesz elő,

vagy meg sem próbálja a tettest megkeresni,

hanem mindenki kellemetlenséget szenved el,

és azután ők majd együttesen leverik ezt rajtad…





Betarthatatlan

Olyanok az előírások,

hogy képtelenség azokat

maradéktalanul betartani,

és ezért bármikor bárkit

tetten lehet érni, s persze

akkor meg is lehet büntetni

(vagy úgy sztrájkolnak az üzemben,

hogy tényleg pontosan betartják azokat)





Ágy-

vető és arató

Haraggal szívedben, vagy

rossz lelkiismerettel „nyugszol le”:

nyugtalanul alszol, rosszat álmodsz

és reggel már ingerülten ébredsz fel –

a rossz kezdés már fél kudarcot jósol…

(Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát…)





„Tudatos

táplálkozó”

Úgy veszed magadhoz

mindennapi kenyered, ételed,

mintha az az orvosság legyűrendő,

hamar kiürítendő keserű pohara lenne

Úgy is méred ki és úgy is állítod össze:

patikamérlegen, grammra pontosan,

Görcsbe rándult gyomorral eszegetsz,

mert ott mocorog: hátha épp tévedtél…

Ez az aggodalom öregít és betegít,

amúgy még a „méreg” se ártana…





Extrém vegán

Ha nincs más élelem,

és állatot kellene ölni,

akkor inkább a gyerekeivel koplal,

de még akár éhen hal velük együtt…

(pedig volt és lehet még olyan helyzet,

hogy a végszükségben embert is kell enni…)





„Farkas!”

Aki unalmában,

játékból riogat, lármázik,

azt már nem veszik komolyan,

s pont akkor nem jönnek segítségére,

amikor a helyzet már tényleg vészesre fordul…





Gólya hozza...? - Kurt Seelmann - Régikönyvek webáruház

Szabó Lőrinc:

A gólya

Veszekedtem a kisfiammal, 
mivel kerülő úton át 
megtudtam, hogy az óvodában 
elcsábított egy úrilányt. 
Minden hatalmam összeszedve 
szidtam, hogy rengett rá a ház: 
– Jól nézünk ki! Mi lesz a vége, 
ha majd a kislány lebabáz? 
.
– Azonnal orvoshoz mentek! – 
mondtam, és Lóci nevetett, 
nevetve mondta: – Nem én, a gólya, 
az hozza majd a gyereket! – 
Ezt mondta Lóci kipirultan, 
s mérgesen nézett rám nagyon: 
– Nekem nem lehet kisfiam, hisz 
még én is kisfiú vagyok. 
.
Nevetett, és én is nevettem, 
ha már a baj így megesett, 
s aztán leültem s nekifogtam 
megírni ezt a versemet, 
leültem, de nem ment a munka 
mert költeménynek ez kevés, 
szidtam Lócit, hogy rossz a ziccer, 
rágtam a ceruzám hegyét. 
.
S hogy tele lett a szám grafittal, 
lehetett egy órája már, 
a vitrin ajtaján kiszállott 
a hosszúcsőrű, nagy madár, 
kiszállt a gólya s ott keringett, 
néztem a szárnyát, nagy begyét, 
a szárnyát néztem s egyre féltem, 
hogy leadja a névjegyét/…/

Gólya viszi a fiát | könyv | bookline





Szabó Lőrinc

A légy

Az ablaknál volt Lóci, nézte,

hogy mászkál egy légy föl s alá;

szerette volna agyonütni,

de a lelke nem vitte rá.

.

Én olvastam, Lóci feszengett,

a légy dúdolta énekét.

– Mondd, apu, – szólt a gyerek végre, –

nem zavar téged ez a légy?

.

– Nem engem, – mondtam. Lóci elment

s egy ceruzával visszajött

és sóváran nézett a légyre,

mely az üvegen zümmögött.

.

Sóváran és dühösen nézte,

mint vesztett zsákmányt a vadász:

szörnyen bántotta, hogy felébredt

szívében a sajnálkozás.

.

És szólt: – Itt nem lehet olvasni! –

– Megdögölesszem? – szólt megint.

– Dögöleszd meg! – mondtam keményen,

s néztem, a gyerek hogy legyint

.

egyet-kettőt a ceruzával – –

És már nem zümmögött a légy,

és Lóci élvezte a hőstett

s a bűntelenség örömét.

Gulay István: Jos, a házi légy - Macao Club '68 | antikvár | bookline

ppppppppppppppppppp

Könyv: Mészöly Miklós: Fekete gólya - Regény

A (nem) rendeltetésszerűen használt ember

Az embernél nincs csodálatosabb teremtmény,

csak ő lehet nagyon bölcs-jó/balga-gonosz lény,

amennyit javíthat saját/társai életén, annyit ronthat,

csak ő lehet végtelenül boldog, vagy éppen boldogtalan…

Könyv: Főnix (Dr. Csernus Imre)

1.

A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

2.

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

3.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

4.

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

5.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi – segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

6.

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

7.

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

8.

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

9.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk – erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13.

A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere –

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra –

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!

Rab ember fiai (MP3 CD)

pppppppppppppppppppp

Csontváry állatos festményei | CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR - AZ ÉN CSONTVÁRYM