kb. 14 perc olvasás
![]()
A főnix (görög: Φοῖνιξ) mitikus tűzmadár, mely eredetileg az egyiptomi mitológia egyik teremtménye volt.
Legendái szerint a főnix 500, 1461 vagy 15 294 évig élt (attól függően, milyen eredetű forrásban olvasunk róla). Legismertebb leírása szerint a főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég. A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „nap városában”.
Az egyiptomiak a főnixet (egyiptomi nyelven: benu) gólya– vagy gémszerű madárnak tartották. A Halottak Könyve és más szent óegyiptomi szövegek tanúsága szerint Héliopolisz egyik szent szimbóluma volt, és szoros összefüggésben állt a felkelő nappal és a napistennel, Rével.
A görögök átvették a benu megnevezést (és a homonima másik jelentését, a datolyapálmát is), mely később egyenértékűvé vált saját phoinix szavukkal, ami Fönícia nevéből eredt, bíborvöröset jelentett. A görög és római ábrázolások a madarat inkább pávához vagy sashoz hasonlónak mutatták. A görögök szerint a főnix Arábiában élt egy kút mellett, hajnalban megfürdött a kút vizében, Apollón pedig megállította kocsiját, a napot az égen, hogy hallgassa énekét.
Kínában a Hunan tartománybéli régészeti kutatóintézet munkatársai szerint Kínában már 7400 évvel ezelőtt hittek a főnixmadár létezésében. He Gang a kutatóintézet vezette a Gaoming emlékeknél folyó leletmentést, a talált leletek a kutatók szerint vallásos szertartáshoz kapcsolódhattak. Az újkőkorszaki helyszínen találtak egy vázát, melynek mintázatán a főnixmadár látható.
A kínai főnixmadár inkább hasonlít egy pávára vagy fácánra. A kínai kultúrában az égi kegyelem jelképe volt. Feltételezhető, hogy eredetileg az ég uralkodójának küldöttét, a szélistent jelölte, így válhatott később a madarak királyává. Amely asszonyoknak álmukban megjelent a főnixmadár, kiváló, erényes fiaik születtek.[1] A mítoszra Shakespeare is utal A vihar című drámájában.
A főnix a feltámadás és az örök élet jelképeként a korai keresztény irodalom egyik népszerű témájává vált. A korai keresztények hittek benne, hogy a madár tényleg létezik.
Egy feltételezés szerint a főnixmadár mondáját egy kelet-afrikai madárfaj ihlette. A madár olyan sós síkságokon fészkel, melyen tojásai vagy fiókái nem tudnának életben maradni, ezért magas dombot épít, mely megtartja a tojást. A körülötte felszálló meleg levegő a lángok által felmelegített levegőre hasonlít.
Egyébként angol formájában (ti. Phoenix) férfi, illetve női névként is előfordul.
Filmekben, könyvekben[szerkesztés]
A Marvel amerikai képregénykiadó X-MEN című sorozatának egyik főszereplője, Jean Grey álneve volt Főnix. A történet szerint a tűzmadár egy kozmikus istenség, aki az X-MEN-ek egyik kalandja során beköltözött Jean Grey, alias Csodalány testébe, így az megkapta az emberfeletti erejét. Sokáig tevékenykedett Főnix néven, de a Pokoltűz Klub a saját céljaira akarta felhasználni, ezzel kárhozatba taszítva Jean Grey-t. Így benne elszabadult a Főnix sötét oldala, immár Sötét Főnix néven tevékenykedett tovább, többek közt elpusztított egy csillagot több lakott bolygójával együtt. Charles Xavier mentális csatát vívott Jean-nel, így vissza tudta szorítani a Sötét Főnix-énjét. Ezután a Siar Birodalom elrabolta mindannyiukat, Jean-t és az egész X-MEN-t, és követelték a Főnix halálát. A csapat megküzdött a birodalom glatiátoraival Jean Grey életéért, de alul maradtak, így egy speciális gép segítségével el lett távolítva Jean Grey-ből a Főnix-entitás.
Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regényében a főnix a társadalmak felemelkedésének és bukásának jelképe is volt.
A Harry Potter sorozatban Albus Dumbledore-nak van egy csodálatos főnixe, Fawkes, melyet háziállatként tart. A Dumbledore által alapított szervezet, a Főnix Rendje is a madár nevét viseli.
A Narnia Krónikái mozifilmben, mely C. S. Lewis, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény könyvén alapul, egy főnixmadár száll le a csatamezőre, majd borítja lángra a boszorkány serege előtti vonalakat, így fedezve Peter seregének visszavonulását.
A Legacies sorozatban Landon Kirby egy félfőnix, édesanyja ember édesapja egy mítikus lény Malivore aki genetikai kódjából átadta Landon részére a Főnix genom csoportot. Halála után nem sokkal meggyullad, majd újraéled hamvaiból, a halálára pontosan emlékszik, és élete is lepereg előtte, jelenleg nincs ismert tárgy vagy módszer amivel meg lehetne ölni így halhatatlannak számít. Nem rendelkezik emberfeletti erővel vagy gyorsasággal. Bár kezdetben csak levitációra volt képes, a későbbiekben repülni is tud amely formájában szárnyai tűzből képződnek.
Jegyzetek[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Silver Főnix Média
- Fenghuang, a kínai főnix
- Főnix Csarnok, rendezvénycsarnok Debrecenben
- Legacies – A sötétség öröksége

KATOLIKUS LEXIKON
főnix
(a gör. phoinix, ‘pálma’ szóból): egyetlen példányban létező, mesebeli madár, az ókori görög-római világban a madarak királya, az idők, a lélek újjászületésének jelképe; a keresztény művészetben Krisztus és a föltámadás, a halál fölötti győzelem szimbóluma. – A 6. sz: még eleven mítosza szerint a ~ a →Nap madara, →pávához hasonló nagyságú, tollai arany és bíborszínűek, fejét koszorú ékesíti, melyből sugarakat bocsát ki. Az ég harmatából és Libanon cédrusainak virágaiból 500 évig él. Megérzi halála óráját: fölmegy egy magas hegyre, s illatos ágakból K-re néző fészket készít magának. Halála előtt énekel. A nap sugarai egészen elégetik, de hamvából újjáéled. Hazája a profán forrásokban India, Szíria, Arábia, a ker-ekben →Libanon. A →Physiologus szerint fején →tiarát hord, lábával friss hajtást tart. – Azt tartották, hogy 500 évenként megjelenik a jeruzsálemi tp-ban, ahol az áldozati oltárra letesz a Paradicsomból hozott 3 illatos ágat. Akkor tűz jön le az égből, megemészti a ~et az ágakkal együtt, de 3 nap múlva eredeti alakjában életre kel. A 3-as számot a ker. szerzők iktatták a ~ tört-ébe, hogy erősebb legyen az utalás Krisztus föltámadására. – Más hagyomány szerint a halálát érző ~ cellát készít magának (a szerzetességre v. a méhekre utal), melyet levisz az egyiptomi Héliopoliszba; ott mellét föltépi csőrével (→pelikán), mire tűz jön elő a testéből, mely megemészti őt. Ezután Isten felhőt és harmatot bocsát a tűzre, a ~ pedig 3 nap múlva életre kel hamvaiból. – A Szentírásban a ~ nem fordul elő, de neve alapján az ÓSz →pálma-allegóriáit a ~re is értelmezték (Physiologus: „Az igaz virul, mint a ~”, vö. Zsolt 92,13). Római Szt Kelemennél a ~ tömjénből, mirhából és más illatszerekből rakja fészkét; a Didaszkália a föltámadás bizonyítékának tekinti a ~et; Nazianzi Szt Gergely a ~ újjáéledését tűzben születésnek mondja. Szt Ambrus szerint a ~ halálának és születésének egybeesése a szenvedélymentes élet jelképe, ezért a vt-k kora után a ~ az önmegtartóztatás és a szüzesség jelképe lett. – A ~ jelen volt Ábel áldozatánál, s az áldozatot elemésztő mennyei tűz a ~et is elemésztette. Megjelent, amikor Izr. kijött Egyiptomból, s Ábel áldozata óta 10x áldozta föl magát! Akkor látták utoljára, amikor Mária és József megjelentek a Gyermekkel a tp-ban, hogy áldozatot mutassanak be. Azóta senki sem látta. Megjelenései az üdvtört. korszakait jelzik. Az üdvtört. időtartama (figyelembe véve, hogy a ~ 500 évenként tűnik föl, Ábel áldozata óta 10x jelent meg, s Krisztus születése óta nem látta senki) 5000 esztendő, ami pontosan megfelel a világ teremtésével kezdődő zsidó időszámításnak. Az elképzelés logikájából következik, hogy a ~ utolsó megjelenése azonos lesz Isten Fia második eljövetelével. – Ikgr. Óker. mozaikokon gyakori. Emblémaszerű ábrázolásokon dombon (hegyen) áll, feje körül sugárkoszorúval v. nimbusszal. Az ábrázolásmód gyökerei visszanyúlnak az egyiptomi műv. benu-madarára, mely a „világhegy” tetején állt és az élet teremtését jelképezte. Az egyiptomiak, akik ismerték a Nap halála és újjászületése elméletet, mindkét madarat a Nap madarának tartották, a mítoszok szerint mindkettőnek köze volt Héliopoliszhoz; mindkettőnek spontán generációt tulajdonítottak; mindkettőt a halál utáni élet, ill. a világ keletkezése jelképeként ismerték; mindkettőnek várták időszakonkénti megjelenését. Nevük hangzása hasonló volt, ami megkönnyítette azonosításukat, az ábrázolásokon mégis csak a róm. korban azonosult a két lény, s ekkor lett közös az ikgr-juk. – A ker. ikgr-ban a halhatatlanság és az örök élet jelképeként jelenik meg a →megfeszítés képein. Az óker. baz-k apszismozaikján még hordoz valamit az ókori Nap-szimbolikából, mert a lateráni baz-ban (korábbi kép 13. sz. végi fölújítása) a ~ egy pálmafán ül sugárkoszorúban. Szt Ágnes tp-ának apszisában (625 k.) a ~ a máglyára utal. A kk. besorolta a Krisztus-jelképek közé (~, →sas, →oroszlán és pelikán a nürnbergi Szt Lőrinc-tp. kapuján, 1350/60). Az →egyszarvúval együtt a →Defensorium szerint Mária szüzességére utal. – A m. ref. egyh. címerében a ~ a megpróbáltatások utáni megújulásra, Debrecen címerében a tűzvészek után újjáépített városra utal. Bod Péter Tótfalusi Kis Miklós nyomdászt Erdélyi Féniksnek nevezte. **
Kirschbaum III:430. – Lipffert 1976:40 – Sachs 1980:286. – Takács 1986:64. – Vanyó 1988:192.
Főnix (gör. ‘a föníciai’): kikötőváros Kréta szigetének déli partvidékén. – Rendszerint a mai Porto Loutróval azonosítják a Ny-i öbölben, ahol egy kpna (Phoinika) áll. Római útján Pál itt tölthette a telet (ApCsel 27,12). **
