Főnix tűzmadár

Írta: Nagy Jenő · 2024. július 7.

kb. 14 perc olvasás

A főnix (görög: Φοῖνιξ) mitikus tűzmadár, mely eredetileg az egyiptomi mitológia egyik teremtménye volt.

Legendái szerint a főnix 500, 1461 vagy 15 294 évig élt (attól függően, milyen eredetű forrásban olvasunk róla). Legismertebb leírása szerint a főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég. A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „nap városában”.

Az egyiptomiak a főnixet (egyiptomi nyelven: benu) gólya– vagy gémszerű madárnak tartották. A Halottak Könyve és más szent óegyiptomi szövegek tanúsága szerint Héliopolisz egyik szent szimbóluma volt, és szoros összefüggésben állt a felkelő nappal és a napistennel, Rével.

A görögök átvették a benu megnevezést (és a homonima másik jelentését, a datolyapálmát is), mely később egyenértékűvé vált saját phoinix szavukkal, ami Fönícia nevéből eredt, bíborvöröset jelentett. A görög és római ábrázolások a madarat inkább pávához vagy sashoz hasonlónak mutatták. A görögök szerint a főnix Arábiában élt egy kút mellett, hajnalban megfürdött a kút vizében, Apollón pedig megállította kocsiját, a napot az égen, hogy hallgassa énekét.

Kínában a Hunan tartománybéli régészeti kutatóintézet munkatársai szerint Kínában már 7400 évvel ezelőtt hittek a főnixmadár létezésében. He Gang a kutatóintézet vezette a Gaoming emlékeknél folyó leletmentést, a talált leletek a kutatók szerint vallásos szertartáshoz kapcsolódhattak. Az újkőkorszaki helyszínen találtak egy vázát, melynek mintázatán a főnixmadár látható.

A kínai főnixmadár inkább hasonlít egy pávára vagy fácánra. A kínai kultúrában az égi kegyelem jelképe volt. Feltételezhető, hogy eredetileg az ég uralkodójának küldöttét, a szélistent jelölte, így válhatott később a madarak királyává. Amely asszonyoknak álmukban megjelent a főnixmadár, kiváló, erényes fiaik születtek.[1] A mítoszra Shakespeare is utal A vihar című drámájában.

A főnix a feltámadás és az örök élet jelképeként a korai keresztény irodalom egyik népszerű témájává vált. A korai keresztények hittek benne, hogy a madár tényleg létezik.

Egy feltételezés szerint a főnixmadár mondáját egy kelet-afrikai madárfaj ihlette. A madár olyan sós síkságokon fészkel, melyen tojásai vagy fiókái nem tudnának életben maradni, ezért magas dombot épít, mely megtartja a tojást. A körülötte felszálló meleg levegő a lángok által felmelegített levegőre hasonlít.

Egyébként angol formájában (ti. Phoenix) férfi, illetve női névként is előfordul.

Filmekben, könyvekben[szerkesztés]

A Marvel amerikai képregénykiadó X-MEN című sorozatának egyik főszereplője, Jean Grey álneve volt Főnix. A történet szerint a tűzmadár egy kozmikus istenség, aki az X-MEN-ek egyik kalandja során beköltözött Jean Grey, alias Csodalány testébe, így az megkapta az emberfeletti erejét. Sokáig tevékenykedett Főnix néven, de a Pokoltűz Klub a saját céljaira akarta felhasználni, ezzel kárhozatba taszítva Jean Grey-t. Így benne elszabadult a Főnix sötét oldala, immár Sötét Főnix néven tevékenykedett tovább, többek közt elpusztított egy csillagot több lakott bolygójával együtt. Charles Xavier mentális csatát vívott Jean-nel, így vissza tudta szorítani a Sötét Főnix-énjét. Ezután a Siar Birodalom elrabolta mindannyiukat, Jean-t és az egész X-MEN-t, és követelték a Főnix halálát. A csapat megküzdött a birodalom glatiátoraival Jean Grey életéért, de alul maradtak, így egy speciális gép segítségével el lett távolítva Jean Grey-ből a Főnix-entitás.

Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regényében a főnix a társadalmak felemelkedésének és bukásának jelképe is volt.

A Harry Potter sorozatban Albus Dumbledore-nak van egy csodálatos főnixe, Fawkes, melyet háziállatként tart. A Dumbledore által alapított szervezet, a Főnix Rendje is a madár nevét viseli.

A Narnia Krónikái mozifilmben, mely C. S. Lewis, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény könyvén alapul, egy főnixmadár száll le a csatamezőre, majd borítja lángra a boszorkány serege előtti vonalakat, így fedezve Peter seregének visszavonulását.

A Legacies sorozatban Landon Kirby egy félfőnix, édesanyja ember édesapja egy mítikus lény Malivore aki genetikai kódjából átadta Landon részére a Főnix genom csoportot. Halála után nem sokkal meggyullad, majd újraéled hamvaiból, a halálára pontosan emlékszik, és élete is lepereg előtte, jelenleg nincs ismert tárgy vagy módszer amivel meg lehetne ölni így halhatatlannak számít. Nem rendelkezik emberfeletti erővel vagy gyorsasággal. Bár kezdetben csak levitációra volt képes, a későbbiekben repülni is tud amely formájában szárnyai tűzből képződnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

*
Főnix madár - Tollas jószágok

KATOLIKUS LEXIKON

főnix

(a gör. phoinix, ‘pálma’ szóból): egyetlen példányban létező, mesebeli madár, az ókori görög-római világban a madarak királya, az idők, a lélek újjászületésének jelképe; a keresztény művészetben Krisztus és a föltámadás, a halál fölötti győzelem szimbóluma. – A 6. sz: még eleven mítosza szerint a ~ a →Nap madara, →pávához hasonló nagyságú, tollai arany és bíborszínűek, fejét koszorú ékesíti, melyből sugarakat bocsát ki. Az ég harmatából és Libanon cédrusainak virágaiból 500 évig él. Megérzi halála óráját: fölmegy egy magas hegyre, s illatos ágakból K-re néző fészket készít magának. Halála előtt énekel. A nap sugarai egészen elégetik, de hamvából újjáéled. Hazája a profán forrásokban India, Szíria, Arábia, a ker-ekben →Libanon. A →Physiologus szerint fején →tiarát hord, lábával friss hajtást tart. – Azt tartották, hogy 500 évenként megjelenik a jeruzsálemi tp-ban, ahol az áldozati oltárra letesz a Paradicsomból hozott 3 illatos ágat. Akkor tűz jön le az égből, megemészti a ~et az ágakkal együtt, de 3 nap múlva eredeti alakjában életre kel. A 3-as számot a ker. szerzők iktatták a ~ tört-ébe, hogy erősebb legyen az utalás Krisztus föltámadására. – Más hagyomány szerint a halálát érző ~ cellát készít magának (a szerzetességre v. a méhekre utal), melyet levisz az egyiptomi Héliopoliszba; ott mellét föltépi csőrével (→pelikán), mire tűz jön elő a testéből, mely megemészti őt. Ezután Isten felhőt és harmatot bocsát a tűzre, a ~ pedig 3 nap múlva életre kel hamvaiból. – A Szentírásban a ~ nem fordul elő, de neve alapján az ÓSz →pálma-allegóriáit a ~re is értelmezték (Physiologus: „Az igaz virul, mint a ~”, vö. Zsolt 92,13). Római Szt Kelemennél a ~ tömjénből, mirhából és más illatszerekből rakja fészkét; a Didaszkália a föltámadás bizonyítékának tekinti a ~et; Nazianzi Szt Gergely a ~ újjáéledését tűzben születésnek mondja. Szt Ambrus szerint a ~ halálának és születésének egybeesése a szenvedélymentes élet jelképe, ezért a vt-k kora után a ~ az önmegtartóztatás és a szüzesség jelképe lett. – A ~ jelen volt Ábel áldozatánál, s az áldozatot elemésztő mennyei tűz a ~et is elemésztette. Megjelent, amikor Izr. kijött Egyiptomból, s Ábel áldozata óta 10x áldozta föl magát! Akkor látták utoljára, amikor Mária és József megjelentek a Gyermekkel a tp-ban, hogy áldozatot mutassanak be. Azóta senki sem látta. Megjelenései az üdvtört. korszakait jelzik. Az üdvtört. időtartama (figyelembe véve, hogy a ~ 500 évenként tűnik föl, Ábel áldozata óta 10x jelent meg, s Krisztus születése óta nem látta senki) 5000 esztendő, ami pontosan megfelel a világ teremtésével kezdődő zsidó időszámításnak. Az elképzelés logikájából következik, hogy a ~ utolsó megjelenése azonos lesz Isten Fia második eljövetelével. – Ikgr. Óker. mozaikokon gyakori. Emblémaszerű ábrázolásokon dombon (hegyen) áll, feje körül sugárkoszorúval v. nimbusszal. Az ábrázolásmód gyökerei visszanyúlnak az egyiptomi műv. benu-madarára, mely a „világhegy” tetején állt és az élet teremtését jelképezte. Az egyiptomiak, akik ismerték a Nap halála és újjászületése elméletet, mindkét madarat a Nap madarának tartották, a mítoszok szerint mindkettőnek köze volt Héliopoliszhoz; mindkettőnek spontán generációt tulajdonítottak; mindkettőt a halál utáni élet, ill. a világ keletkezése jelképeként ismerték; mindkettőnek várták időszakonkénti megjelenését. Nevük hangzása hasonló volt, ami megkönnyítette azonosításukat, az ábrázolásokon mégis csak a róm. korban azonosult a két lény, s ekkor lett közös az ikgr-juk. – A ker. ikgr-ban a halhatatlanság és az örök élet jelképeként jelenik meg a →megfeszítés képein. Az óker. baz-k apszismozaikján még hordoz valamit az ókori Nap-szimbolikából, mert a lateráni baz-ban (korábbi kép 13. sz. végi fölújítása) a ~ egy pálmafán ül sugárkoszorúban. Szt Ágnes tp-ának apszisában (625 k.) a ~ a máglyára utal. A kk. besorolta a Krisztus-jelképek közé (~, →sas, →oroszlán és pelikán a nürnbergi Szt Lőrinc-tp. kapuján, 1350/60). Az →egyszarvúval együtt a →Defensorium szerint Mária szüzességére utal. – A m. ref. egyh. címerében a ~ a megpróbáltatások utáni megújulásra, Debrecen címerében a tűzvészek után újjáépített városra utal. Bod Péter Tótfalusi Kis Miklós nyomdászt Erdélyi Féniksnek nevezte. **

Kirschbaum III:430. – Lipffert 1976:40 – Sachs 1980:286. – Takács 1986:64. – Vanyó 1988:192.

Főnix (gör. ‘a föníciai’): kikötőváros Kréta szigetének déli partvidékén. – Rendszerint a mai Porto Loutróval azonosítják a Ny-i öbölben, ahol egy kpna (Phoinika) áll. Római útján Pál itt tölthette a telet (ApCsel 27,12). **

Főnix

Mitikus lények – A főnixmadár legendája

Kirilla Jósnő és Sprituális Tanácsadó > Blog > Energia > Mitikus lények – A főnixmadár legendája
Mitikus lények és spirituális jelentéseik

Lehetséges, hogy nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a felsorolt mitikus lények, akiket megszerettünk, valaha is valóságosak voltak. De ez nem jelenti azt, hogy nem is léteztek. Univerzumunk évmilliók óta létezik, így jóval az ember létezése előtti időkről is beszélhetünk.

A mitikus lényeket több száz éve használták arra, hogy szerencsét jósoljanak, és útmutatást adjanak fizikai, érzelmi és spirituális utunkon. Bejegyzéseimben mutatok néhányat, a leglegendásabb és legmitikusabb lények közül, spirituális szemszögből megközelítve.

Először az egyik kedvencemet szeretném bemutatni!

Főnix

Az ember a földön jár, a madár az égen szárnyal. Érdemes belegondolni mennyivel másképp látja a mi világunkat, mozgásterünket az égi madár, mint mi magunk. Az égi dimenzióból szemlélve a dolgok eltörpülnek, csak a fontosak láthatók. A felülnézet lehetősége, a rálátás az igazán vonzó a madarak röptében. Ismereteink alapján kötetlenül emelkednek a felhők fölé, s eljutnak oda, ahová így vagy úgy mi is törekszünk: a Nagy Magasságokba. De nekik ez olyan könnyű és természetes. Mintha emlékeznénk egy régi szép időre, egy magasztos állapotra… A madár általában a felemelkedés, a szárnyalás, az elérhetetlen világ jelképe. Ég és föld között szárnyal, így válik közvetítővé ember és a felső világ között.

A főnix madár az ókor óta rejtélyekkel és lángokkal övezett jelkép. Ismerjük meg a titkait!

A születés, haladás, halál és megújulás ciklusait átélő Phoenix arra törekszik, hogy újra és újra egyre tökéletesebbé váljon. Főnix a halhatatlanság iránti legősibb emberi vágy megszemélyesítője volt.

A főnix tettekre, cselekvésre ösztönöz, arra, hogy az ember egy másik szögből is megvizsgálja a helyzetét, újra gondolja ideáit, régi beidegződéseit. Kreatív és pozitív energiával tölt fel. A test és a lélek gyógyulást egyszerre szimbolizálja.

Ez a mitikus szent tűzmadár, mely eredetileg az egyiptomi mitológia egyik teremtménye volt.

Valószínűleg egyiptomi eredetű a halhatatlan és folyton megújuló Főnix madár mítosza, ami az ókorban egész Eurázsiában elterjedt, Rómától Görögországon át Indiáig és Kínáig.

A hieroglifákon szürke gémként ábrázolták, míg a kereszténységben sas, fácán vagy páva alakjában jelent meg a vallásos művészetben. A feje körül mindig sugárkoszorú látható, ami jelzi szakrális mivoltát, isteni eredetét.

A Főnix (Phoenix, Phoinix, óegyiptomi nyelven benu) egy rendszeres időközönként tűzben elégő, majd poraiból feltámadó, megújuló madár, amiről többféle legenda is fennmaradt az ókori szerzők jóvoltából (Hérodotosz, Tacitus, Plinius).

Halála és újjászületése a Nap halálát és feltámadását jelképezi.

Ennélfogva a róla szóló történetek az egyiptomi Heliopoliszhoz (a Nap városához) kapcsolták létezését.

Az egyik monda szerint a Főnix madár Indiában él. Amikor 500 éves lesz, felrepül egy fenyőfára és megtölti szárnyait tömjénnel. Azután elrepül Heliopoliszba, ahol tüzet gyújt és elemészti magát benne. Másnap egy apró, illatos férget lehet találni a hamvak között. A féreg átalakul kicsinyke madárrá, végül a harmadik napon újra Főnix lesz belőle, ami apja hamvait mirhával vegyített tojássá formálja és Ré Napisten templomának oltárára helyezi. Ezután visszatér eredete helyére, Indiába. Mivel főleg áradások után jelent meg, az óegyiptomiak azt hitték róla, hogy az első elemben, a vízben született, mégpedig önmagától.

Úgy, ahogy a Nap is önmagát szülte.

A Főnixet így a Nap egyik földi hasonmásaként tisztelték. Amikor a madár uralma a világ felett véget ér, mindig megújul egy fénylő ragyogásban, s úgy folytatja uralkodását.

Egy másik monda szerint a Főnix Arábiában él és sötétlila vagy vörös-arany tollazata van. A Földön minden időben csak egyetlen Főnix létezik, ami megöregedve fából és fűszerekből (fahéjból) máglyát épít, amire rátelepszik.

Szembe fordulva a Nappal tüzet gyújt, egyesek szerint egy kődarabhoz csiszolva csőrét, majd a szárnyaival addig szítja a tüzet, míg teljesen el nem hamvad.

A kereszténységben az időszakos megjelenés és újjászületés, az örök élet és a feltámadás jelképe a Főnix, akárcsak maga Krisztus, akinek ez az egyik szimbóluma.

Számos vértanú mögött látható pálmafán ülve, jelezve újjászületésüket. A Főnix a paradicsomba jutott, üdvözült lélek jele, míg síremlékeken a romolhatatlanságot és halhatatlanságot jelképezi.

A teológiában a Remény allegóriájaként szerepel. Az ószövetségi apokrifekben az imádkozó Főnixet a kerubokkal azonosították. A szerzetes mozgalmakban ugyanakkor az önmegtartóztatást és a szüzességet jelképezte.

Az ókeresztények a Főnixet jellegzetesen dombon vagy hegycsúcson, esetleg pálmafán ülve ábrázolták (a phoinix görögül pálmát jelent), míg Egyiptomban egy meghatározott helyen: a világhegy tetején ülve.

Az egyiptomiak szerint a madár az élet teremtését jelenti, a keresztények szerint a test feltámadását. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a Főnix a Nap madara.

A görögök szerint a Főnix egy platóni (nagy) évig él (25 680 kis év), mert ennyi időbe telik, míg az égen a Nap és a Hold, valamint az öt szemmel látható bolygó visszaér a kiindulópontjára.

Ezen nagy csillagászati ciklus végével szerintük újra megismétlődik a világtörténelem, mivel a bolygók kölcsönhatásai is megismétlődnek.

Így a Főnix az univerzum egyfajta képmása volt a számukra, az idő ciklikus voltának megszemélyesítője. A sztoikusok szerint egyenesen tűzben pusztul el és tűzben kel új életre az univerzum, s a folyamat vég nélkül ismétlődik.

Az egyszerűbb mitológiák szerint a Főnix saját hamvából kel életre, vagyis önmagától származik, ezért ő az egyes időszakok, teremtési ciklusok tanúja.

A középkori alkímiában nem véletlenül volt a Főnix a bölcsek kövének egyik elnevezése. Magyarországon a Főnix Debrecen címerében szerepel, mivel a tűz jelképeként a többször leégett cívisváros újjáéledését szimbolizálja.

Kínában a Főnix (Feng) az Egyszarvú, a Sárkány és a Teknőc mellett a mitológia legfontosabb mágikus állata. Ezen négy állat feltűnése kedvező eseményt jelez előre.

A kínai madár egy pávára hasonlít, három lába van és a Napban él. Ő az égi kegyelem látható jele, ami a régi időkben állítólag feltűnt az erényes császárok kertjében és palotájában.

FŐNIX AZ IDŐFIZIKÁBAN

A Főnix madár a szerinó ábrázolása ősidők óta. Valószínűleg olyan ember találmánya, aki olvasott vagy tanult az energiakvantum működéséről.

De mivel nem értette miről van szó, mindenáron valami emberi ésszel könnyen felfogható és egyszerűen ábrázolható formába kívánta önteni az időhurok transzcendens lényegét.
Erre utalnak a mítoszokban szereplő sajátos tulajdonságai a madárnak.

A Főnix szó szerint Tűzmadár, mivel egy tachion rendszerről van szó.

Tehát ha eszerint gondolunk rá, nem biológiai lény, igazából semmi köze gémhez, sashoz, fácánhoz vagy pávához. Azért nevezik madárnak, mert repül, akár egy energiakvantum. Mindebből következik, hogy azon ábrázolása pontos, ahol a testéből kiágazó tagok száma hat darab.

Az egy fej, két szárny és három láb a szerinó hat forráshelyét jelzi. A Főnix annyiban rokona a mesék hétfejű sárkányának, hogy az meg a fénykvantum szimbóluma (hét fej plusz a farka).

A Főnix legfőbb jellegzetessége az időtlensége. Nagyon sokáig él és miután önként meghalt, folyton feltámad poraiból. Önmagától, önmagából, tehát nem tojásból születik, mint minden rendes madár. Az, hogy a mítoszokban mégis szerepel a tojás (ami a korábbi madár hamvaiból készül), inkább az információ megmaradási törvényre utal. Az előző teremtési korszak eseményeinek lenyomata eltárolva megmarad a Napvárosban (az oltáron).

A Főnix eredetileg a Vízben született, mivel a teremtés elemei közül ez az első, az őskáosz hullámtere, amiben a Tűz létrejön. Mindig csak egy van belőle – ez utalás az első térszeránra, a Mindenhatóra. Pont ezért ábrázolják hegytetőn vagy a világhegy (Teremtő tachion) csúcsán, jelezve, hogy isteni lényről van szó. Születése a teremtési ciklus kezdetét jelzi, halála a végét. A Nap madara, mivel a Napban működik a rendszert megtartó helyi térszerán, a Napisten. Ezért tér vissza meghalni és újjászületni a Napvárosba (Aranyváros).

Az időhurok az önkeltésének tulajdonságai miatt romolhatatlan és halhatatlan, s magában hordozza a teremtés folytatásának reményét. Az a tény, hogy normálisan nem a Napvárosban lakik, hanem csak megújulni jár oda vissza azt jelzi, hogy az Isten kerubjaként aktívan részt vesz a teremtésben, kint élve a világban (a teremtmények között). Feje körül a glória mutatja, hogy szent, isteni és transzcendens lényről van szó, nem holmi közönséges állatról.

És akkor jöjjön a bejegyzés végére még egy érdekesség!
Mi is valójában a főnix-effektus?

Amióta az eszemet tudom, jelen van a mindennapjaimban a Főnix-hatás – felismerések, összegzés, lezárás és új kezdet. Egy rendkívüli, csodákkal teli utazás ez, valójában önmagunk felé.

„Amit látok az csak a kéreg. Ami a legfontosabb az láthatatlan.”
Antoine de Saint-Exupery

Most már nem is olyan távoli a Főnix, mint madár, jelkép, érzés, hatás – ugye?

Javaslom szánd ezt az estét arra, hogy megtaláld magadban a Főnix madarat! ????

Szeretettel: Kirilla

https://kirillatanacsado.hu/mitikus-lenyek-a-fonixmadar-legendaja/