A Balatonfüredi Színház Kisfaludy Sándor javaslatára épült közadakozásból, 1830–31-ben. 1831. július 2-án nyílt meg, Kisfaludy Magyar hölgy című darabjával.

Írta: Nagy Jenő · 2025. július 2.

kb. 7 perc olvasás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonfüredi Színház
Település Balatonfüred
Építési adatok
Megnyitás 1831. július 2.
Bezárás 1878
Építési stílus klasszicista építészet
Tervező ifj. Fülöp József
Építész(ek) id. Fülöp József
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Balatonfüredi Színház (Balatonfüred)
Balatonfüredi Színház
Balatonfüredi Színház
Pozíció Balatonfüred térképén
é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 17° 53′ 39″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfüredi Színház témájú médiaállományokat.

A Balatonfüredi Színház Kisfaludy Sándor javaslatára épült közadakozásból, 1830–31-ben. 1831. július 2-án nyílt meg, Kisfaludy Magyar hölgy című darabjával. Ez volt az ország harmadikként épült magyar nyelvű kőszínháza a kolozsvári és a miskolci után.

1868-ig működött, ekkor műszaki állapota miatt bezárták, 1878-ban lebontották. Helyén építették fel a Gyógytermet. A megmaradt 6 dór oszlopot – melyeket a keszthelyi kőfaragó Kugler Mihály készített 1835-ben – a Kiserdőben állították fel. Emlékére évente megrendezik július elején a színházi (kőszínházi) napokat.

A hat oszlopot azért a Kiserdőben helyezték el, a teniszpályáknál, mert itt állt az 1841-ben már felépült nyári színház, amelyet szintén elbontottak (a bontást 1934. június 23-án kezdték meg). Helyére először parkot és játszóteret terveztek, de Forintos László szolgabíró kezdeményezésére 4 teniszpályát alakítottak ki, amelyeket 1935. június 27-én avattak fel.

1961. július 3-án az egykori nyári színkör helyén, a teniszpályáknál felavatták a kőszínházra emlékező márványtáblát. A színház bejárati oszlopait még 1958-ban állították fel itt. Az ünnepség részeként a SZOT-szanatórium dísztermében leleplezték Gábor Móricz Kisfaludy Sándort ábrázoló festményét, és a Nemzeti Színház művészei előadták Németh László A két Bolyai című drámáját.

„Az egész fürdő fiatal telep még; a park sem régi, a sétány még ujabb, melly körül magas vendégházak emelkedtek minden oldalról; sétány közepén áll a savanyuvizes kút; a park elején a nemzeti szinház, egy födött épület, melly közköltségen épült; homlokzatán e szép felírással: „hazafiság a nemzetiségnek,” beljebb az erdőben a tágas nyári színkör, mellyben derült estéken szabad ég alatt tartja egy-egy legjobb vidéki szintársulat előadásait. — Azért beszélek legelőször is a szinházakról, mert a szinház tesz tanúbizonyságot egy-egy vidék miveltsége felől. Vannak nagy alföldi városaink, mikben még egy szinkör, vagy rögtönzött pajta sem hirdeti a nemzeti költészet és művészet igéit; mig sok dunántuli kis városka versenyez műizlés és pártolás tekintetében Pesttel. Íme Fürednek két szinháza is van; mind kettő csinos, jó izlésű.”

– A magyar Tempevölgy. Regényes tájleirás Jókai Mórtól. Vasárnapi Ujság, 1858. május 2.

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

  • Balatonfüredi Városi Múzeum
*

Az első dunántúli kőszínháztól az Anna-bálig

Szerző:
– 2018. július 3.
Balatonfüred színháza – Alt Rudolf litográfiája Libay Károly rajza után – Forrás: ujkor.hu

A mai Gyógy téren, az Anna Grand Hotel színházterme helyén állt egykor a Dunántúl első kőszínháza, amely egyúttal Magyarország harmadik magyar nyelvű állandó színháza volt: hét évvel még a pesti Nemzeti Színházat is megelőzte.

Alapítását Kisfaludy Sándor kezdeményezte, aki 1810-től húsz éven át minden nyáron felkereste Füredet. A Zala vármegyei közgyűlés ülésén – Balatonfüred akkoriban Zala megyéhez tartozott – 1830. augusztus 9-én így ecsetelte a színházépítés szükségességét: 

A nemzeti nyelv, a nemzeti kultúra, általában a nemzetiség előmozdításának s terjesztésének egyik leghathatósabb módja és eszköze minden tekintetben a nemzeti játékszín és színművesség…

A vármegye határozata Kisfaludy javaslatát egyhangúlag elfogadta. Egyúttal kikötötte, hogy benne csak magyar nyelven lehessen játszani, s a javaslattevő költőt élete fogytáig kinevezte a színház és a megyei színművészet „főkormányzójává”.

A színházépületet ifj. Fülöp József rajzai alapján építették fel, közadakozásból összegyűlt pénzből. A korabeli ízlés szerint ógörög stílusú, vagyis klasszicista előtérrel, hat dór oszloppal, háromszögletű timpanonnal, felül kis toronnyal díszített épület lett, amelyet akkor méltán tartottak a magyar nyelv templomának. Az oszlopokat Kisfaludy Sándorné Szegedi Róza személyes kérésére unokatestvére, a nagy Festetics György pazarló fia, Festetics László ajándékozta a színháznak. Az épület homlokzatán a következő felírás állt: HAZAFISÁG A NEMZETISÉGNEK. Ezzel Kisfaludy azt akarta kifejezni, hogy a színházat a hazafiság teremtette a nemzetnek.

Az épület belseje jóval szerényebb volt: a nézőtér befogadóképessége csekély, csak mintegy 400 fő, a színpad kicsi, technikai felszereltség nélküli, s a világítást faggyúgyertyák szolgálták. A játszóhelyet azonban izzó, lelkes hangulat, forró siker fűtötte át. Nyitó előadását 1831. július 2-án tartották. Az első években az a kitűnő, Komlóssy Ferenc által igazgatott társulat játszott benne, amelynek olyan tagjai voltak, mint Lendvay Márton, Lendvayné Hivatal Anikó, Egressy Gábor, Megyeri Károly és Kántorné.

A színház a füredi nyár kellemes kiegészítője volt. Naponta délután öt órakor kezdődtek az előadások. Előtte a színház lépcsőjéről háromszoros kürtszóval hívták a nézőket. Bár az épület elsősorban a magyar nyelvű drámát szolgálta, abban az időben még nem vált szét a prózai és a zenés színház, így operákat és más zenés darabokat is játszottak benne. Egy 1836-ból fennmaradt, selyemre nyomott színlap például megörökíti, hogy színre került itt az első magyar operának mondható dalmű, a Ruzitska József  által komponált Béla futása.

A Béla futása színlapja – Forrás: OSZK Színháztörténeti Tár

1837-ben Komlóssy színtársulata egyesült a budai színjátszó társasággal, amelynek tagja volt — mint operaénekes — Déryné Széppataki Róza. A két társulat úgy egyezett meg, hogy felváltva játszanak Füreden és Székesfehérváron: az egyik helyen operát, a másik helyen prózai darabot. Ez a helyzet mindössze egy nyáron át működött, mert közben elkészült a magyar színjátszás első önálló otthona, a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színház, s a művészek 1837 augusztusától Pesten játszottak tovább. A régi gárda azonban nem lett hűtlen Füredhez: még 1848-ban is arról tudósított a sajtó, hogy hetenként a pesti nemzeti színház elsőbb rangú mindkét nembeli tagjai közül vendégszerepekre küldetnek. Az 1850-es években fellépett itt például Laborfalvi Róza, Bulyovszky Lilla, Felekiné Munkácsy Flóra és a prózai színjátszás más hírességei.

1838 júliusában megfordult itt Egressy Béni is színészbarátja, Havi Mihály társaságában, amikor üres erszényüket próbálták egy fellépéssel feltölteni itáliai útjuk előtt:

Mi tehát megrohanva az ottani játékszínt, hangversenyt hirdeténk. Felcifráztuk pedig a cédulát minél tarkább virágokkal, falusi színészcsoportok szokásaként, hogy az mindenki szemeibe tűnjék, nem kellvén a betűkért fizetni, s a művészetet, — bocsássa meg annak istene! — most az egyszer pénzkeresés móddá törpíténk. A fellépés eredményeként könnyült kebellel, s nehézkesebb erszénnyel elhagyánk ez egészségforrást, e pezsgő kis világot…

1852-től Latabár Endre és társulata játszott Füreden prózai és zenés darabokat. A Latabár-dinasztia alapító tagja zeneileg is képzett volt, s nagy érdemeket szerzett a vidéki operajátszás terén. Déryné így írt róla visszaemlékezéseiben:

Latabár Endre, mint tenorista, de még azonkívül, mint jeles muzsikás értelmesség, csudákat fejtett ki, oly szorgalommal öszvetanította a legnagyobb daljátékokat. (…) Latabár megteremtette vidéken az operát…

A fellendülő fürdőélet következtében a színház egy idő után kicsinek bizonyult, faanyaga is elkorhadt, ezért 1878-ban lebontották. Anyagát felhasználták későbbi építkezéseken, csak híres oszlopaival nem tudtak mit kezdeni. Hosszú hányódás után először a színház helyén felépült kurszalon előtti fedett árkádsoron helyezték el őket, de 1945-ben itt is veszélybe kerültek. Csak 1958-ban kerültek mostani helyükre, az úgynevezett Kiserdőbe, ahol egykor az első kőszínház utóda, a nyári színház működött.

A régi színház oszlopai a Kiserdőben – Forrás: itthon.hu/balaton

A lebontott kőszínház helyére — Jókai Mór erőteljes szorgalmazására — hamarosan felépült és 1880-tól a közönség rendelkezésére állott az ún. Kurszalon, azaz „gyógyterem”, amiben, nevével ellentétben nem gyógyítás folyt, hanem a fürdővendégek szórakozását szolgálta.

Emeleti részén volt a nagyterem, mely bálok, színházi előadások, hangversenyek helyszíne volt különösen az első világháború utáni évektől kezdve. Itt tartották a reformkorra visszanyúló híres Anna—bálokat is. Erre az időre ugyanis a Kiserdőben levő nyári színház épülete is tönkrement, s a Kurszalon nagyterme volt az egyetlen, ilyen célokra alkalmas nagyterem Füreden.

A Kurszalon a második világháború alatt leégett; 1955-ben újjáépítették és sokáig mint a szakszervezetek kultúrterme működött. Ma az épület a Grand Hotel Anna rendezvényterme. 1957 óta újra minden év nyarán itt rendezik meg az Anna-bált.

Huszka Jenő zeneszerzőt, aki idős korában sokat tartózkodott Füreden, megihlette az Anna–bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna–báli keringő lett, amelyet 1962-ben játszottak először nyitótáncként a hagyományos díszpalotás mellett. Napjaink Anna-báljai a magyar múlt egyik legprosperálóbb időszakát idézik fel és jelentős idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek.

A reformkort idézi az 1830-as években a régi kőszínházban is játszott első magyar opera, a Béla futása részlete:

Források:

Balatonfüred emlékjelei: szobrok, emlékművek, emléktáblák, emlékfák, síremlékek. Balatonfüred, 2004
Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Balatonfüred, 1988 [1989!]
Lipták Gábor–Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1956
Harmath István–Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. 4. bőv. kiad. Veszprém, 1984
Magyar színháztörténet 1. 1790–1873. Bp., 1990
Déryné Széppataki Róza: Déryné emlékezései. Bp. 1955 /Magyar Századok/
Bérczessy B. Gyula: Tollal – lanttal – fegyverrel: Egressy Béni élete és munkássága. Bp. 1986
www.annabal.hu