„Titokzatos változáson ment át és csoda történt vele” – Móra Ferenc múzsái és szerelmei

Írta: Nagy Jenő · 2025. január 10.

kb. 4 perc olvasás

Kultúra

„Titokzatos változáson ment át és csoda történt vele” – Móra Ferenc múzsái és szerelmei

„Maga lesz az oka, ha azt fogja írni rólam az irodalomtörténet valamely iparosa: pár hét híján betöltötte az író az ötvenhármat, amikor titokzatos változáson ment át és csoda történt vele” – írta Móra Ferenc a nála 23 évvel fiatalabb Kalmár Ilonának, akivel balatonföldvári nyaralása során ismerkedett meg. Az íróval valóban csoda történt: a találkozás váratlan szerelmet, titkos kapcsolatot hozott a betegeskedő, ám pályája csúcsán lévő Mórának.
avatar
Szabó C. Szilárd

2022. április 18. 16:38

„Titokzatos változáson ment át és csoda történt vele” – Móra Ferenc múzsái és szerelmei

Az 1879-ben Kiskunfélegyházán született Móra Ferenc öt év jegyesség után 1902-ben vette feleségül Walleshausen Ilonát, akit már a házassága napján sem szeretett, inkább csak tiszteletből vette el. Házasságuk ideje alatt még jobban elhidegültek egymástól. Walleshausen Ilona leginkább a konyha világában érezte jól magát, sütött-főzött, még szakácskönyvet is írt. (Lásd keretes írásunkat – a szerk.) Nemigazán érdekelte a férje, aki eleinte az alkotásban, később pedig más nőkben kereste a boldogságot.

Móra Ferenc és Walleshausen Ilona 32 éven keresztül, 1934-ig, az író haláláig voltak házastársak

Móra Ferencné szakácskönyve

Móra Ferenc egyszerű családból származott, így az egyszerű ételeket kedvelte, felesége, Walleshausen Ilona azonban híres háziasszony volt, így „kénytelen volt” a polgári, nagypolgári konyhával is megbarátkozni. Walleshausen négy éven át írta szorgalmasan a receptjeit, amit aztán Móra Ferencné szakácskönyve címmel adott ki 1928-ban. A könyv háztartási és bevásárlási tanácsokat is ad, sőt az egyik első olyan szakácskönyv, ami pontos, mérhető mennyiségekkel dolgozik. Móra Ferencné műve hét kiadást ért meg, mára kicsit idejétmúlt, de gasztrotörténeti szempontból mindenképpen érdekes olvasmány – írta Nemes Nóra a Történelmi őrületek című Facebook-oldalon.

Az irodalomtörténet szerint Móra első szeretője egy barátjának – Domokos Lászlónak – a felesége, Löllbach Emma volt. Nem tudni, hogy Domokos tudott-e erről – feltehetően igen –, de Móra és Löllbach Emma szerelme beteljesedett. Később sok más szeretője is volt, mint például a makói kórházi főorvos, Diósszilágyi Sámuel neje, Dybisewszky Anna. Nyílt titoknak számított, hogy Móra Ferenc és Dybisewszky Anna között mély szerelem szövődött. 1921. november 22-én kelt az első képeslap, amit Ninuskának írt, az utolsó levelet pedig 1933. szeptember 20-án. Diósszilágyi Sámuel már korábban elhidegült feleségétől, az ágytól elváltak, de az asztaltól nem. A főorvosnak Mórához fűződő meghitt barátságát nem zavarta meg ez a viszony. Wallinger Endre pécsi újságíró, egykori makói gimnáziumi diák szerezte meg a leveleket. Napjában olykor több levél is érkezett Makóra. A több ezerre becsült levélből 169 maradt meg.

Diósszilágyi Sámuel és felesége, Dybisewszky Anna 1911-ben. Móra több ezer levelet írt Ninuskának

Makói szerelme 1927-ben már attól tartott, hogy megcsalja a barátja. Ekkor Móra Ferenc a betegségével próbálta menteni a helyzetet:

„Azt írod, Kedves, ne bántsalak. Nem szoktam én bántani senkit, s nem vagyok én rossz senkihez, csak magamhoz. Rád, ha még úgy gyűlölsz is, sose gondolhatok másképp csak könnyes hálával. De akkor engedd meg, hogy én is kérhesselek arra: hidd el, hogy én is kereszt alatt roskadozok, nem romantikus fájdalomban, hanem el nem kerülhető nyomorúságban, testem, lelkem betegen, amikor nincs már semmi kívánságom, csak addig eltengetni az életemet, míg a becsületes néven kívül egy karaj kenyeret is hagyhatok az ártatlan unokámnak – én is arra kérlek téged, ha más nem, nézd bennem az elkínzott, nyomorult, szétbomlott idegzetű embert, és te se bánts engem a szemrehányásokkal és vádakkal, a kiújult keserűséggel, és ne engem tégy felelőssé az elrontott életedért, aki a magam életével is elbukta. Legalább most ne bánts, amikor úgy keresztre vagyok szegezve, mint ágyad felett a Jézus… Ha gyűlölet lendíti is felém a kezedet, megcsókolja szomorú és fáradt szívvel beteg Ferkód.”

Móra szerelme volt még Gulácsy Irén is, aki az író egyik legismertebb művének, az Aranykoporsó történetének alapjául szolgáló Szent Bonifác-legendát mesélte el neki. Múzsája volt továbbá Fischhof Ágota, az első magyar szakképzett könyvtárosnő, akinek karrierje fellendülését is segítette. Fischhof Ágota gyakornokként dolgozott a Somogyi-könyvtárban Móra és Tömörkény mellett, majd Móra javaslatára könyvtárosi főiskolát végzett Berlinben. Férjhez meneteléig, 1923-ig a könyvtár munkatársa volt.

Móra múzsája volt Fischhof Ágota könyvtáros

Az íróra azonban kétségtelenül Kalmár Ilona volt a legnagyobb hatással. Móra Ferenc 53 éves volt, és az Aranykoporsó című regényét írta, amikor 1932-ben beköltözött Balatonföldváron a Zrínyi Szállóba. Itt ismerte meg a nála jóval fiatalabb, alig 30 éves Kalmár Ilonát, akiről az Aranykoporsó Titanilláját is mintázta. A vonzó külsejű és okos lány ekkor már menyasszony volt, de hamar szerelembe esett Mórával, aki azonban nem akart elválni, sem megakadályozni a nő házasságát, így viszonyuk egészen az író haláláig titokban maradt.

Móra Ferencre a több mint húsz évvel fiatalabb Kalmár Ilona volt a legnagyobb hatással

Móra a titkos kapcsolatnak köszönhetően egészen más ember lett, teljesen elvarázsolta a nő, akihez erotikus verseket kezdett írni. Kalmár Ilona végül férjhez ment, de nem szakadt meg a kapcsolata az íróval, leveleztek egymással. „Románcuk” nagyjából másfél év után, Móra Ferenc halálával ért véget. A kis Tit – ahogyan az író hívta – ezután átadta a Móra Ferenc Múzeumnak a Móra által írt titkos leveleket és verseket azzal a feltétellel, hogy csak az ő halála után kerülhetnek nyilvánosságra. Ez 52 évvel az író halála után, 1986-ban következett be.

Walleshausen Ilona és Móra Ferenc 32 éven keresztül, 1934-ig, az író haláláig voltak házastársak.

(Forrás: szegedtourism.hu, mult-kor.hu, sulinet.hu, Móra Ferenc Múzeum)

p.s.:

Kalmár Ilona Balatonföldváron 1932 nyarán

Egy vaskazetta őrizte Móra Ferenc titkos szerelmi levelezését

https://index.hu/kultur/2019/08/15/

mora_ferenc_kalmar_ilona_levelezes_csongrad_mi_videkunk/