kb. 6 perc olvasás

Nagy Jenciklopédia – XXI.
Értelmiségiek, segítők, vezetők
Nagy magyar életminőség-vizsgálatok
Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 5.

Reményik Sándor
Eredj, ha tudsz!
Egy szívnek, mely éppúgy fáj,
mint az enyém
Eredj, ha tudsz…
Eredj, ha gondolod,
Hogy valahol, bárhol a nagy világon
Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
Eredj…
Szállj mint a fecske, délnek,
Vagy északnak, mint a viharmadár,
Magasából a mérhetetlen égnek
Kémleld a pontot,
Hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.
Eredj, ha hittelen
Hiszed: a hontalanság odakünn
Nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
Hogy odakünn a világban nem ácsol
A lelkedből, ez érző, élő fából
Az emlékezés új kereszteket.
A lelked csillapuló viharának
Észrevétlen ezer új hangja támad,
Süvít, sikolt,
S az emlékezés keresztfáira
Téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.
Hajdanában Mikes se hitte ezt,
Ki rab hazában élni nem tudott
De vállán égett az örök kereszt
S egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
Fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
Meglátogatták az itthoni árnyak,
Szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
A szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták…
Eredj, ha tudsz.
Ha majd úgy látod, minden elveszett:
Inkább, semmint hordani itt a jármot,
Szórd a szelekbe minden régi álmod;
Ha úgy látod, hogy minden elveszett,
Menj őserdőkön, tengereken túlra
Ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.
Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
Mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
De itthon maradok.
Leszek őrlő szú az idegen fában,
Leszek az alj a felhajtott kupában,
Az idegen vérben leszek a méreg,
Miazma, láz, lappangó rút féreg,
De itthon maradok!
Akarok lenni a halálharang,
Mely temet bár: halló fülekbe eseng
És lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyujtózsinór,
A kanóc része, lángralobbant vér,
Mely titkon kúszik tíz-száz évekig
Hamuban, éjben.
Míg a keservek lőporához ér
És akkor…!!
Még nem tudom:
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
De addig, varjú a száraz jegenyén:
Én itthon maradok.
1918. december 20

*
Újra
és újra fogalmazd meg
velősen és velőtrázón
az éppen aktuális 12-16 pontot!
*
Mivel
mi egyre jobban
tudjuk, mi a lényeg,
ezért kívüle mindenből nagyvonalúan engedhetünk…!
*
Közvetlenül
pompásan szórakoztatsz-vidítasz,
ha fabulád közvetve erkölcsnemesítő is…
*
Játszani hívod
s nem csapod be a nebulót,
de általa okul, okosodik is,
sőt: jelleme is jó irányban alakul!
*
Leleplezed
a műbalhékat,
a pszeudo botrányokat
és a rafináltan megtervezett
figyelemelterelő manővereket…
*
Ne engedd
megbotránkoztatni a kisdedeket,
s itt végképp ne te légy botrányhős!
*
Ha
nincs más
mód figyelemfelhívásra,
akkor nem lehet nem botrányt csapni…!
*
A rivális
eszmerendek
legjobb képviselőit
hívjuk ki szellemi élet-halál párbajra!
*
Akár
cirkuszi
mutatványokat is betanulsz,
csakhogy a közönségedet elérd és neki üzenhess!
(Karinthy: A cirkusz)
*
Nyíltan
felvilágosítunk
a nemi betegségekről is,
de egyáltalán nem vesszük el nemi életkedved, sőt…
*
Nekünk
nem kell
álruhában/kampányban
a nép közé járni: sorsközösségben élünk vele…
*
Igyekszünk
mindenkitől
minél többet ellesni-eltanulni,
olykor még annál is többet gyorsan el is felejteni…
*
Szervezem
s propagálom, képviselem
az anonim alkoholisták önsegítő csoportját
*
A névtelenek ezreinek
érdekeit képviselendő
névvel vállalom prostituált múltam…
*
Művészet-
és színházterápiát,
fellépést, kiállítást szervezek
fogyatékosokkal, „elmebetegekkel”,
vagy börtönbe zártakkal stb.
*
Mindenekelőtt
a magam példáján is bizonyítom:
az oly nehéz bűnvallás mennyire könnyíti a lelket…
*
A közszolgálatban
elkövetett bűneinket
amúgy is nyilvánosan kell megvallanunk!
*
Csak tiszta
és egyenlő esélyeket biztosító
művészeti, tudományos, kulturális pályázatokon indulj
*
Szigorú
kritikával mutatom be
a mai politikai elitünket,
de nem veszem el a kedvet
a politikától mint hivatástól!
*
Bemutatjuk
és éreztetjük:
milyen nagyszerű
s teljesértékű hivatás anyának lenni!
*

*
Kellő
körben
és mélységben
felvilágosítunk,
milyen – csökkenthető – gondokkal jár(hat)
a gyermekszülés és a gyermeknevelés…
*
Előre
figyelmeztetünk
a házasélet tipikus buktatóira
ill. segítünk mielőbb felállni a bukás után padlóról…
*
Régóta
befagyott
hidegháborús légkört
oldunk békévé
mediátori ügyködésünkkel…
*
A tenger
fenekére is lemegyünk
az emberiségnek hiányzó kulturális közkincsért!
*
Töredékekből
restaurálunk tárgyakat,
de megszívlelendő letűnt életformákat is!
*
Elővigyázzuk-
utógondozzuk az emberek s
a kulturális kincsek testi és szellemi épségét…
*
Ha
egyszer szagot kapunk,
magyar agárként üldözzük és elkapjuk a dúvadakat…
*
Nagyrabecsülésünk jeléül
a következetesen a maximumot követelve
emancipáljuk a dedóssorból a tanítványainkat…
*
Úgy látjuk,
és magukkal is
úgy láttatjuk az embereket,
mintha már megvalósult volna
a bennük rejlő jó lehetőség…
*
Ne az ökör, de a gondolkodó ember
rugalmas következetességével
neveld gyereked, diákod, tanítványod…
*
Folyamatosan felülvizsgáljuk
és mutatis mutandis átfogalmazzuk
a nemzeti alaptanterveket
és nevelési eszményeket!
*
Felcsábítunk a humor magaslatára,
hogy innen lássál rá „óriási” ügyedre-bajodra…
*
Az örökkévalóság szempontjából
vizsgáltatjuk meg,
s szelektáltatjuk arasznyi földi léted céljait!
*
Ha bajban van a ház, a haza,
verbunkossal stb. toborzunk,
de csakis az ön- és honvédelemre!
*
Nem csiki-csukizok,
s nem dodonai a jóslatom
színt vallva
az álláspontomat
akár írásba-nyomdába is adom
*
Mentjük-rögzítjük
s tároljuk-védjük mindazt,
amit átörökítésre,
áthagyományozásra érdemesnek ítélünk!
*
Felnőttel ne atyáskodjunk,
de önismereti hiányaira ébresztve
próbáljuk bábáskodva rávezetni
valódi, hosszú távú érdekei felismerésére!
*
Gyermekeid
hosszabbtávú érdekeiért
akár nem szabad akarata ellen is dönts!
*
Törekedj
a társadalmi békére,
de tudatosítsd azt is:
az igazságtalan rend is időzített bomba,
valójában kvázi polgárháborús állapot…
*
Szakértő
tanácsokkal segítsük
a mamutcégekkel szerződő
gyenge érdekvédelmű egyes embert!
*
Egy
nagy-nagy
Panaszkönyvbe
gyűjtsük össze a polgárok,
a fogyasztók tipikus sérelmeit…
*
Olykor
görbe tükröt
is készítsünk,
melyben sokan döbbennek rá torzult arcukra…
*
Dramatizáljuk
a hatóságok által bagatellizált,
amúgy komolyan fenyegető veszélyeket!
*
Nem tűrjük,
hogy gazdasági-politikai érdekből
kitalált mumussal riogassák népünk..
*
Tanítva tanulj
és a tanítványok kérdéseiből okulva
még jobb mesterük legyél!
*
Könyvtárosként
úgy szolgálunk ki,
hogy „rejtve”, de nem manipulálva
apránként megemeljük igényszinted!
*
Megvizsgáljuk
a műtárgyak, zenék
és teóriák eredetiségét –
kiszűrjük a hamisat,
a jó vagy gyenge utánzatot, másolatot…
*
Pósa Lajos
Verje meg az Isten
.
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja, – fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
.
Verje meg az Isten,
Nem egyszer, de százszor,
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
.
Verje meg az Isten
Minden kis dolgába,
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája;
Mást érez és mást mond
Talpnyaló nyelvével,
Háromszínű lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
.
Verje meg az Isten,
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Júdásszerű két kezének
Tüzes ostorával!

Szellemi-társadalmi elit
Hivatás, pokoljárás és árulás
Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,
avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,
akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,
Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…
.
Azokról az emberekről adok itt értékelő jellemzést,
akik képességük, végzettségük, helyzetük stb. folytán
az átlagosnál jóval többet használhatnak/árthatnak nekünk.
mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.
.
A hivatásuk magaslatán állókról, az emberiség jótevőiről,
akik a jót jól csinálva nagy segítséget nyújtanak másoknak:
papok, bölcsek, tanítók, gyógyítók, tudósok, művészek, vezetők,
akiknek sokszor a pokoljáró dudás sors a „jutalmuk/büntetésük”.
.
És azokról, akik hivatástudattal és lelkiismeretesen stb.,
de épp a rosszat csinálják jól: pl. summa cum laude végző,
magát továbbképző, de a mai protokollt jól követő-betartó,
betegséget „gyártó”, fenntartó, súlyosbító diplomás orvos…
.
És végül, de nem utolsósorban azokról az áruló írástudókról,
akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,
akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,
de cinikus/ellenséges – szellemi – méreggel oltatók/oltók stb. stb.
.
p.s.:
Valamennyire mindenki „értelmiségi”, vezető, segítő,
ahogy pl. a családfő-szülő pap, nevelő, tanító, gyógyító is stb.
A jó édesanya a gyerek legnagyobb kincse, de van mostoha is,
sőt még ennél is rosszabb: a pokolba vivő majomszerető stb. stb.
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
- Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 3.2016.07.03.
- Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 2.2016.07.01.
- Szellemi hivatás – árulás – pokoljárás – 1.2016.06.28.