|
NÉPIES DALOK, REGEDALOK S ROKONFÉLÉK.
1. NEM HASZNOM ÉNNÉKEM… 2. FUT A SZARVAS… 3. PARASZT LYÁNKA DALA. 4. PIRONGATOL… 5. MAGOS A JEGENYE… 6. ZÖLD A MEZŐ… 7. KÖZ-DAL. 8. FÜREDI PÁSZTOR DALA. 9. PARASZT DAL. 10. DANÁK. 11. ARADI NÓTA. 12. MEGELÉGEDÉS. 13. BOLDOG EGEK… 14. FEGYVERT FOGOK… 15. EGY ŐSZKOR NYERT RÓZSA-AJÁNDÉKRA. 16. A SZEMÉRMES PÁSZTOR DALA. 17. ELVÁLT TŐLEM… 18. A SZERELEM. 19. A BOLDOG FÉRJ. 20. BUSONGÁS EGER KÖRÜL. 21. AZ ELVÁLÓ LEÁNY. 22. SZENT TERMÉSZET. 23. ÉLETPHILOSOPHIA. 24. VIGALMI DAL. 25. IVÓ DAL. 26. EGY HITSZEGŐHÖZ. 27. PIRULJ RÓZSA… 28. EGY SZÉP ESTVE… 29. FELESELÉS. 30. KEDVES LYÁNYKA. 31. EGÉSZ ÉJJEL… 32. SZÉP LEÁNYKA… 33. HAJNALLIK MÁR… 34. ELINDÚLT A LEGÉNY… 35. KÉT SZERELMES… 36. HÁROM LEÁNY… 37. MI HALLIK OTT… 38. BÁCSKAI REGEDAL. 39. A KIRÁLY UNOKÁJA. 40. HAJKÚN.
ÓDÁK, EPISZTOLÁK S ELEGYESFÉLÉK.
1. A KÖLTŐ. 2. A SZERENCSE LÁTOGATÁSA. 3. MINIHEZ. 4. SZEDLICZKY IMRÉHEZ. 5. FÜRED. 6. VIRÁG BENEDEKHEZ. 7. A MÚZSA PANASZA BARCSAI ÁBRAHÁM SÍRJÁNÁL. 8. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 9. FOHÁSZKODÁS. 10. DACSÓ ANNÁHOZ. 11. LIDIMHEZ. 12. IMRÉHEZ. 13. ÁMORHOZ. 14. VERSEGHI FERENCHEZ. 15. CSÉPÁNY JÁNOSHOZ. 16. SZERDAHELYI APÁT URHOZ. 17. ANAKREONI DALOK. 18. HORÁCZ I. 19. ÉN ÉS LIDIM. 20. SZEDLICZKY TERÉZHEZ. 21. A MEGLŐTT FÜRJ. 22. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 23. ANAKREONTIKÁK. 24. HAJÓSSY JOHANNA EMLÉKEZETÉRE. 25. A FELKELŐ MAGYAROKHOZ. 26. ÜRMÉNYI VINCZÉHEZ. 27. EGY MAGYAR NEMES FELKELŐ BÚCSUDALA. 28. JANIMHOZ. 29. A VIRÁGBECSMÉRLŐHÖZ. 30. KAZINCZY FERENCHEZ. 31. AVAKUMOVICS HARÁNTSÍPJÁNAK GENIUSÁHOZ. 32. ÜRMÉNYI VINCZÉHEZ. 33. LANTOMHOZ. 34. VAY ÁBRAHÁMHOZ. 35. NEVEM NAPJÁRA. 36. FÁY ANDRÁSHOZ. 37. MOCSÁRI ANTALHOZ. 38. Gr. CZIRÁKY ANTALHOZ. 39. A „SZERELMEK KÖNYVE”. 40. KULCSÁR ISTVÁNHOZ. 41. GABRIÉLA HALÁLÁRA. 42. A HITETLEN BORISHOZ. 43. LILIHEZ 44. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 45. EPIGRAMMÁS LEVÉL. 46. FERENCZI JÁNOSHOZ. 47. AZ „UJ HOLMI” EMLÉKEZETE. 48. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 49. BIZTATÁSKA. 50. KULCSÁR ISTVÁNHOZ. 51. PRIMÓCZIHOZ. 52. KULCSÁR ISTVÁNHOZ. 53. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 54. KOVÁCS SÁMUELHEZ. 55. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 56. MOCSÁRY ANTALHOZ.
EPIGRAMMOK.
ELSŐ CSOPORT.
1. PAUR ANTALHOZ. 2. AZ OLVASÓHOZ. 3. LIDIHEZ. 4. ÁDÁM. 5. AZ ISTENTELENHEZ. 6. A MAI VILÁG. 7. CZENCZIHEZ. 8. AZ ÁLOMHOZ 9. CSELSZÍN. 10. A SZERELMES. 11. A HALÁLRA. 12. ELEKHEZ. 13. EMBERDÍSZ. 14. HASZONLESÉS. 15. AZ UJSÁGIRÓKHOZ. 16. ISTENI FÉLELEM. 17. SZERELEM ÉS BARÁTSÁG. 18. A RÁGALMAZÓHOZ. 19. EMMIHEZ. 20. A FÖSVÉNYHEZ. 21. A POÉTA. 22. VIGASZTALÁS. 23. KAZINCZY FERENC EPIGRAMMAIRA. 24. UGYANAHHOZ. 25. LIDIHEZ. 26. DÖBRENTEY GÁBORHOZ. 27. TÖKSIHEZ. 28. EMBERÖSMERÉS. 29. AZ IGAZSÁG KÉPE. 30. ZOILUSHOZ.
MÁSODIK CSOPORT
1. ZOILUSHOZ. 2. PRIMÓCZI SZENTMIKLÓSI ALOJZHOZ. 3. CZINKE ÚRHOZ. 4. A JÓ ÖZVEGY. 5. CZIDLIHEZ. 6. OVIDRA. 7. A FECSEGŐ. 8. A VASAS VITÉZ. 9. KOVÁCS MIHÁLY ORVOSHOZ. 10. MÓMUSHOZ. 11. BANTAFIHOZ. 12. BATÓKHOZ. 13. KANTAIHOZ. 14. EGY FÉRJHEZ. 15. EGY FECSÉRLŐRE. 16. FRIDRIK ÉS NAPOLEON. 17. DIDÓ. 18. BATÓKHOZ. 19. EGY FONÁK UTAZÓRA. 20. ÖRZSÉHEZ. 21. A FÉLTÉKENY VÉGSZAVA. 22. ILLÓSVAI SÁMUELHEZ. 23. EGY VERSELŐHÖZ. 24. A MAI IGAZSÁG. 25. AZ OLVASÓHOZ. 26. NINCS ÁLLANDÓSÁG. 27. A NEMTELEN NEMESHEZ. 28. FAJTIHOZ. 29. EGY ÜGYÉSZHEZ. 30. A HIRHORDÓHOZ. 31. EGY OLVASÓHOZ. 32. HIMFY A KRITIKUSÁHOZ. 33. MONARCHAHOZ. 34. AZ IGAZSÁG. 35. A FŐTISZT ÉS KOCSISA. 36. PANNIHOZ. 37. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 38. SZEMERE PÁLHOZ. 39. POPOVICS GYÖRGY ÜGYÉSZHEZ. 40. EGY MESTERHEZ. 41. MÁMAIHOZ. 42. KÖNYVEMHEZ.
HARMADIK CSOPORT.
1. HORVÁTH ISTVÁNHOZ. 2. ZOILUSHOZ. 3. HIT, SZERETET, REMÉNYSÉG. 4. A KISDED JÉZUS SIMEONHOZ. 5. JÉZUS HALÁLÁRA. 6. SOK A KRITIKUS, KEVÉS AZ IRÓ. 7. EGY FESTETTHEZ. 8. EGY ÁJTATOSHOZ. 9. EGY FÖSVÉNYRE. 10. KOVÁCS MIHÁLY ORVOSHOZ. 11. SZERETET S SZERELEM.
HATODIK CSOPORT.
1. BOLDOG ÉLET.
Sok kincset s jószágot adott számodra szerencséd; S nem tudsz, bátor akarsz, boldogan élni velek. Boldogan élni akarsz igazán?… Szórd vissza adásit, S egyet kérj egyedül tőle ki, – józan eszet.
2. KAROLINA AUGUSZTÁHOZ.
Isteni áldásból császárné s anyja hazánknak, Drága magyar nyelvünk nyujtja rebegve kezét. Gyermeki hűségből vágy fel jobbodra, hogy onnan Országok lássák: a magyar a te fiad.
3. SZERELMES KIVÁNÁS.
Asszonyi nem! be szeretnélek szívembe takarni, Hogy lyányt és asszonyt senki se látna sehol. Bezzeg majd látnám, mi hamar hömpölygne homályba Ég és föld, mi hamar fagyna örök havasá.
4. PALOTA ÉS KIS HÁZ.
E piciny életben mit kívánsz nagy palotákat: Könnyebb kis házból sírba lehajtni fejed.
5. PANNONHEGYÉRE.
Ünnepelésre került magyarok helye, Pannoni szent hegy, Árpád hol hajdan győzedelemre ivott; E helyen országunk szabad alkotmányra kapott fel; E helyen a Krisztus’ tiszta hitére jutott. Tábori hegy hajdant, fő hősnek hol tele kedve, Tévén hálaadó népe nagy áldom-adást. Tábor-hegy[7] most már, hol az Égnek kedvei telnek, Vévén szent Benedek rendinek áldozatit.
6. UGYANARRA.
Pannoni hegy tetején Istennek temploma díszlik; Alján Bacchusnak víg venyigéje tenyész. Bor megy az aljáról fel, s áldás jön le felülről; Földit s égieket nemde cserélni szabad?
7. GUZMICSHOZ.
Pannoni hegy tetején, Izidor, kétszerte szerencsés Pap vagy: mert együtt van Sion és Helikon. Római nyelven zeng Sion itt, ezt kedveli Rended; Már Helikon magyarúl: a haza kedveli ezt.
8. BALLA KÁROLYHOZ. – Midőn regéit kiadta. –
A szerelem s haza szent érzésin zengve regézél, S szívünk s elménket hajdani korba viszed. Sok szép lyányka után szívünket könnyre fakasztod; Elménket Korvin fényivel elmulatod. Meg fog, Balla, ezért sok szív s ész áldani, mondván: Szíved, eszed, honnunk jó fia! nem rege volt.
9. IMÁDSÁG.
Istenem, a ki kegyesség vagy, sok bűneim engedd: És tedd latba, kevés emberi jót ha tevék. Légyen arany te előtted ez, az pedig ólom; aranypor, Gyarlóság-fedező, fussa be ólmaimat.
10. A KI VÁR, JOBBAN JÁR.
Nappali gondjaidat ha megúntad, várd be az estvét: A zavaros nap után a kies estve bejön.
11. IFJU ÉS ÖREG.
Míg ifjú, szeretetni akar, s ha öregszik az ember, Tiszteltetni szeret; láng amaz, ez de parázs.
13. BARRAIHOZ.
Nem kívánsz temetődre követ, se nevednek örök hírt; Nem kívánsz holnap, Barrai, élni: ma élsz. Kívánságod öröm, ki ne kívánhassa utánad? Mert te ma élsz; holnap, Barrai, dögleni fogsz.
13. KORBÉLYI MIHÁLY HALÁLÁRA.
Meghaltál, jó pap, s el vagy már földbe temetve; Ám szép érdemeid sir soha sem nyeli el. A haza nyelvén költ verset Korbélyi szeretted; E könnyű versem tiszteli hamvaidat.
14. NINCS ÚJ ESZTENDŐ.
Krisztus urunk születése után mink kezdeni szoktunk Újesztendőt, s azt végzeni Krisztus után. Ez hiba; nincs új esztendő, már széltibe’ mind ó; Mely Ádám első évibe’ folyt, – vala új. Lám, nap keltével nem szoktuk mondani: új nap; A mikor elsőször felkele volt hiszen új… Krisztus urunknak is ám első esztendeje volt új; Nincs új esztendő: semmi uj a nap alatt.
15. VILÁGOK.
Nézd a csillagokat, mit látsz? sok ezernyi világok Élik amott magokét: éld te világodat itt.
16. KÉT HEGYI VÁROS.
Felső két hegyi városban, haza, kincseid ássák; Ott ás sok bányász tiszta ezüstöt, aranyt. Hét város rég perle Homér születése helyéért: Perleni fognak-e majd két hegyi városodért?
17. OSTOBA GYERMEKRE.
Bölcs atya gyermeke vagy, de bohó; a hold oka ennek: A mikoron születél, nemde fogyása vala.
18. ELLENKEZŐ GYÓGYÍTÁS.
Inni, nem enni valót betegeknek az orvosok irnak; Mert sokat a ki evett, kelletik inni reá. Enni, nem inni valót hadd irjon néked az orvos: Mert sokat, Alfi, iszol, jó leszen enni reá.
19. MOBILE PERPETUUM.
Forgat Iván kulacsot, forgatja viszont kulacs őtet; E kettő, igazan, – mobile perpetuum.
20. EMBER.
Istent aki szeret, ki hazát szeret és szeret embert, Az teszi érdemesé emberi névre magát.
21. A FÖSVÉNYHEZ.
Nincs költői eszem, fösvény, rágalmazol engem: Költeni nincsen eszed, s költeni nincsen eszem…
22. A HALÁL BIZONYTALAN.
El van rejtve az ember előtt, mint múlik el és hol; Mint a vaksi előtt: hol s mi gödörbe bukik.
23. ANGLIA.
Szárazról szeded a katonát, s vizeken velek uszkálsz; Anglia, te csakugyan tengeri nagy kacsa vagy.
24. KULCSÁR ISTVÁNHOZ.
Szép aranyid, Kulcsár, elfogytak, melyeket adtál Ujságidba’ kijött fris kicsi verseimért. Im költői kasom verses rajt ujra eresztget: Zacskód készüljön nékem ereszteni rajt.
25. MŰVÉSZ.
Mint az öröklételt egy szóval hagyta meg Isten; Lángeszed is, művész, fát követ igy örökít. Egy leleménynyel esik meg ez, érzed az istenit ebben; Érzed, hogy benned leng az örökkori lét.
26. NEWTON.
A mozgás rendét Newton tudománya leirta; Kérdés: rendbe’ van-é, szüntelen a mi mozog?
27. EMBERI ÉLET.
A születés hajnal, nap az élet, az estve halálunk! Öszvesen ez mi egyéb?… egy napi s estvei út.
28. MAGAMHOZ.
Bor- s lyányért éltem-haltam, s mind szidnak: ezentúl Senki se szidjon, ezért nem fogok élni, – halok.
29. RÉGI ÉS MOSTANI HÁZASPÁR.
Csak férj- s asszonyból állt hajdan a házasi élet: Most már szükséges még egy, a – házi-barát.
30. HANGOS SZÓNOK.
Geresi felett Bongárdi papolt fenhangosan, úgy, hogy Geresit s érdemeit szó-zaja eltemeté.
31. CICERO.
Tudjátok Cicero szóval mért védte hazáját? Szólani mert szépen, s tenni nem, érte tudott.
32. TÖRVÉNY.
Ember hoz törvényt, s megtartja, de rontja is ember; Tartani méltóság, rontani emberiség.
33. TANÁCS.
Bölcselkedni tanúlj, ha kivánsz jól élni magadnak; Másoknak ha akarsz élni: csevegni tanúlj.
34. VENDÉGEMHEZ.
Jöszte be ajtómon; de ne légy vendég te is, ajtó! Hogy mondott szavaim s gondolatim kivigyed.
35. HIT, REMÉNY, SZERETET.
A papi rend hittel, de reménynyel biztat az orvos; S ügyvéd! a szeretet hol marad? – égbe vagyon.
36. UGYANAZ.
Férfi: uram hiszlek, s feleség hadd mondja: reménylek; S a szerető szívből mondja: szeretlek uram.
37. KÉPZELET.
Hol palotákba ragadsz, hol kis kunyhókba vezetgetsz, Képzelet, és nem hagysz lenni se fent, se alant. Lángként égre szököl, majd ismét földre lelobbansz; Míg kicsapongásid meg nem alázza az ész. Ekként nő fel-alá hullámival a sima tenger, Míg Neptun nem vesz rajta szavával erőt…
38. SEMMI.
Hol van az a víg kedv, hol az a nyílt szív, hol az elme, Mely, mint a villám, szórva, ragyogva repült? Mindezek elmúltak… Pajtás, elmúlnak idővel Mindenek, és mi marad fenn valahára? – misem.
39. GR. H… GABRIÉLÁRA.
Élet látni nekem téged, nem látni halálom; Így halok és élek halva, vagy élve neked. Mit lőnek szemeid rám, – nem tudom. Érzem azonban; Forrok, gyúladozom tőle, s elejtve fogyok. Szólsz, – és minden erem megrezzen, szívem erősen Ver, mellem dagadoz, lelkem örömben eped.
40. KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRA.
Ott, hol hajdaniban zászlóit emelte nagy Árpád, És magyar országlás többes erőre kapott; A hol az ozmánok meghízott csontjain annyi Sok magyar áldozatúl győzve letette fejét: Ott széthányt földet, rongyolt épűleteket látsz, És Tisza, Zagyva között szolnoki vár fokait. Így pusztúl sok erősséged, haza, nincs ki megójja; E vers Szolnokvárt nem, – de megója nevét.
41. AZ EGRI BORHOZ.
Egri bor, annyi ezer jó napjaim életadója, Tégedet áld, mint én, mind ki belőled iszik. Verset is ír, táncol, minden bút félre felejt el… Egri bor, ott, hol nősz, ott van a szent Helikon.
42. FÜRED.
Víg Füreden, savanyú vize mellett, rendesen élnek: A friss iszsza borát; a beteg iszsza vizét.
43. AZ IFJU TUDÓSHOZ.
A tudomány olyan mint a fák sorsa tavaszkor: Mind kivirágzik, s csak nyárra gyümölcse vagyon. Ifjantan ha tanúlsz bármennyit is, ám keveset tudsz, Későbbed korod azt hogyha nem érleli meg.
44. KEVÉS JÓ, SOK ROSZ.
Mily kevesen vannak jók, s rosszak számosan! Embert, Rosszat, igen könnyű, jót de nevelni nehéz.
45. AZ ARANYKOR ÉS A MOSTANI KOR.
Rég az aranykori nép aranyatlan boldogul élt; ám Már ma aranynyal csak boldogan élni lehet.
46. FELPERES ÉS A TANÁCSLÓ.
F. Várni elúntam már végét alföldi peremnek, Bíróhoz sietek, szentire kérni fogom: Ó te igazságnak sáfárja, itéletet egyszer Hozz, s végezd igazán annyi sok évi perem. T. Hasztalan a kérés, pered úgy soha végre nem űzöd; Bíró nem hallgat szódra: kezedre tekint.
47. BÓLICS PROKOP ZÁRDAAPÁT ÉS SZERB ÍRÓ HALÁLÁRA.
Árnyékból árnyékba kerülsz, s ott, a mi világos, Felleled: ám ezután lelked imádva epedt.
48. MILUNOVICS SÁNDOR ÉS BÁRÓ JÁNOS. Kinevezett orvos-egyetemi tanárok halálára.
Ketten akartok mást, mint kell gyógyítni, tanítni; S mind a ketten előbb sírba merűltetek el. Hány fű, mennyi virág ösmértelen elvesz örökre. És velök a kívánt kész segedelmi erő.
49. SZTROKAI KATALINHOZ.
Kérded: mint tetszik versed? Halljadsza, barátném: Gyengéd, jó, szép, – mind rád, az anyára ütött.
50. ZOILUSHOZ.
Híres költőjét Marónak Róma nevezte; A te neved magyarúl, Zoile, szinte – maró.
51. FERENCZIHEZ.
A haza városait, faluit mind rendre leírtad, S ennyi leírt sokból, fájdalom, egy se tiéd. A másét hát, s nem magadét, mikoron te leirtad: Könyved csak másolt munka, nem eredeti.
52. A KÖLTŐ-ÜGYÉSZRE.
Pesten köz-borral míg éltél, verseket írál; Ménesi bor mellett most pörös ügyeket írsz. Édesből savanyút, savanyúból tenni meg édest, Nagy titok; így igazán élted egész chemia…
53. KAZINCZYHOZ.
Fut, fogy az élted, időd s hajad őszbe vegyűle, Kazinczym, Nincs Lili, aki piros kelyhet elődbe tegyen. Nincs, ki sziszegne veled titkon, s kart nyitna öléhez; S rózsáját poharad nedvibe mártsa bele. Ez mind fut tőled, szerelem gyors szárnyira kelvén; És hived ki maradt? – a szeretet s tudomány.
54. VÉGSŐ ÓHAJTÁSOM.
Szent haza! míg éltem, neked éltem; holtom után is Hogy neked élhessek, versim örökbe adom. Majd az idő ezeket ha fogával semminek őrli: Árnyékom legalább lengjen örökre neked.
55. A KÖLTŐNEK MAGAKÉSZÍTETTE SÍRVERSE. – Találtatott posthumái között. –
Vitkovics a vezetéknevem, a koma monda Mihálynak: Szűlt Eger, éltete Pest; a porom itt feküszik.
|