Véghelyi Péter: Értekezés a magyar nyelvről. annak keresztény szellemiségéről, bölcseletéről és természetismeretéről

Írta: Nagy Jenő · 2024. május 12.

kb. 3 perc olvasás

„Nyelvünk valójában az Istenről való beszéd, azaz idegen szóval teológia.” Ezt írja könyve végén a katolikus szerző, és az egész mű csakugyan erről szól. Kiinduló pontja a Czuczor-Fogarasi féle szótár, de nem éri be egyszerű idézgetéssel, hanem átveszi munkamódszerét és szóhasználatát, mindkettőt alkotó módon alkalmazza, helyenként javítja, sőt továbbfejleszti. Azt többen sejtették, hogy e szótár kettős talapzata – a hangok „jelentéshajlamai” és a gyökrendszer – nagy hordképességű, de hogy ténylegesen mekkora, arról csak most, Véghelyi Péter 3 kötetes művéből kaphatunk mindennél átfogóbb képet. Eszerint nyelvünk teljes bölcseleti rendszert rejt magában (azaz lét- és ismeretelméletet meg erkölcstant), mely a hangok jelentése és a gyökrendszer révén közvetlenül megtapasztalható és fölfejthető, míg a vele összehasonlított görög bölcselők – szervetlenné vált nyelvük korlátai miatt – ezt már csak közvetve, a fogalmi gondolkodás közvetítésével tehetik meg. Ez magyarázza, hogy az utóbbi miért értékelődik túl a görög mintákra épülő nyugati szellemiségben, és a nyugati mintákat követő hazai oktatásban.

A szerző hasonló következtetésekre jut akkor is, amikor a ma legkorszerűbbnek tartott kognitív nyelvészetet veti össze Czuczorék elveivel. Ugyanígy, amikor a fizikai világkép taglalásába fog: Sajó István és Kisfaludy György gondolatait fölhasználva, nyelvünkből teljesen új világképet (melyben az idő elsődleges a térhez képest), és önálló, eredeti teremtés-elméletet bont ki, beleértve az Atya, Fiú és Szentlélek alakját és mozgásait a teremtés folyamatában. Az ily módon feltáruló alakzatok és mozgások meglepő párhuzamait fedezi föl református templomaink kazettás mennyezetein. Mindeközben tudatosan törekszik a tudományt és vallást elválasztó sorompó lebontására, mint ahogy a fizika, bölcselet és teológia szakszókincsének magyarítására, illetve teljesen új szavak alkotására, meglévő gyökökből (pl. apag, fúrgás, erőny, súlyító, stb.)

Számtalan ábra és táblázat segítségével szemlélteti, hogyan válik nyelvünk képessé az isteni igazság közvetlen leképezésére; csak benne van meg az összefüggés az isteni teljességet jelentő IG gyök (igen, igaz, egész, iga) és az Ige között, mely összefüggés a görögből vagy héberből nem hámozható ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyelvünk helyettesítheti Jézus tanításait, hanem hogy igen hatékony eszköz annak befogadásához. Szerzőnk a magyar nyelvet az isteni ősnyelv leginkább letisztult mai képviselőjének tartja, és élesen bírálja a finnugrizmus mellett a nyugati iskolákat (főleg a pozitivizmust), amiért hatástalanítani igyekeznek az ősnyelvbe táplált összefüggéseket, melyek segítenének nekünk eligazodni a világ dolgaiban. Mivel nyelvünk megőrizte a hangok szintjére lehatoló értelmező képességet, képes felismerni az értelem és érzelem között ható közös isteni erőt, az ER gyököt mint közös gyökeret, mely a nyugati tiszta ész számára rejtve marad. Ebből következően nemcsak ismeretelméletet nyújt Véghelyi Péter, hanem kidolgozza ugyanerre a gyökre épülő erkölcstanát is, melyben értékes elemzések követik egymást a nyugati ember erkölcsiségéről, a férfi-nő viszonyról és a családról. Minthogy jelentős erők fogtak össze a nyelvünkben képviselt tökéletes állapot – mint elérendő cél – lerombolására, adódik a szerző következtetése: ha nem fogadjuk el, hogy mai magyarságképünk beteg, és nem Czuczorék délibábosak, nem fogunk sem magunkra, sem Istenre rátalálni. – A mű széleskörű műveltséganyagból merít: a fraktáloktól a holográfiáig és a relativitáselméletig, a hittudománytól a népzenén át a kazettás mennyezetekig.

Dr. Végvári József nyelvész professzor

Véghelyi Péter:
Értekezés a magyar nyelvről. annak keresztény szellemiségéről, bölcseletéről és természetismeretéről
I-III. kötet

„Nyelvünk valójában az Istenről való beszéd, azaz idegen szóval teológia.” Ezt írja könyve végén a katolikus szerző, és az egész mű csakugyan erről szól. Kiinduló pontja a Czuczor–Fogarasi-féle szótár, de nem éri be egyszerű idézgetéssel, hanem átveszi munkamódszerét és szóhasználatát, mindkettőt alkotó módon alkalmazza, helyenként javítja, sőt továbbfejleszti.

Alak: B/5
Terjedelem: 1096 oldal (a három kötet együtt
Ára: 15000 Ft

KÉT HOLLÓS KÖNVESBOLT