![]()
Virág Benedek
FESTETICS LÁSZLÓ IFJÚ GRÓFNAK
Unum insatiabiliter parandum,
prosperam sui memoriam; nam
contemtu famae, contemni
virtutes.
Tacitus*
Halljad, oh Ifjú! te hazánk reménye,
Énekét buzgó szeretettel égő
Tiszta Músámnak; fiatal korodnak
Tetszhetik e Szűz.
Zöld borostyánt tart felemelt kezében,
S kész neked, kedves Lacim! által adni:
Elhiszem könnyen, hogy aranyt is adnál
Érte, ha kérne.
Megbocsáss, mást vár: tudom, és javadra
Felfödözhetném; de magad találd ki;
Nem merem titkát akaratja nélkűl
Közleni mással.
Ezt barátságból csakugyan kimondom:
„Egy Tavasz, Nyár s Ősz vagyon életünkben,
Tél is egy; amelly amazok hibáit
Könyvezi sokszor.”
„Boldog, oh boldog! kire szép szemekkel
Néznek a tisztelt Helikon leányi!”
Így köszönt, s hozzád mosolyog Virágod
Leszbuszi Szűze.
*
„Egy dolgra
kell szüntelenül törekedni:
a saját jó emlékezetet;
mert a hírnév megvetése
a virtusok megvetéséhez vezet.”
Tacitus
————————————————————
Stohl Róbert
Festetics László neveltetésérõl
A XVIII. századi fõúri magánnevelésrõl több tanulmány és kezdeti szintézis látott már napvilágot,1 a munka azonban korántsem tekinthetõ lezártnak. Az egyes családok levéltári fondjainak szisztematikus átvizsgálása sok új forrással ajándékozhatja meg a nevelés- és mûvelõdéstörténetet. Leginkább azért, mert a trianoni határok között megmaradt és 1945 után államosított magánlevéltárak anyaga – esetünkben a Festetics család keszthelyi levéltáráé – néha rendezetlenül, az egyes iratok pedig egymástól elszakítva kerültek közgyûjteményeinkbe. Festetics László (1785–1846) neveltetésérõl meglepõen kevés adatot és még kevesebb forrást találunk a szakirodalomban. A leginkább teljesnek mondható összefoglalás a család hercegi ágának történetírójától származik,2 aki az egyes magántanítók mûködésének bemutatásakor egyrészt Takáts Sándor monográfiájára,3 másrészt Lakatos Vince tanulmányára4 támaszkodott. Ugyanakkor Szabó – bár megtehette volna – nem tekintette át a Festetics család keszthelyi levéltárának vonatkozó darabjait, amelyeket Takáts Sándornak valószínûleg alkalma sem volt látni – legalábbis erre utalnak több helyen pontatlan adatai, feltételezései, illetve az a tény, hogy nem hivatkozik egyetlen iratra sem a Festetics-levéltár anyagából. (Munkája azonban korántsem értéktelen, mivel több olyan forrást is ismertet, amelyek azóta a trianoni határokon kívülre kerültek, lappangnak vagy elvesztek.) Lakatos Vince tanulmánya értékes forrást közöl, ám az 1799-ben keletkezett irat Kultsár Istvánhoz, Festetics László második nevelõjéhez szól – a késõbbi szintézisek pedig kizárólagosan ezt veszik alapul. Szembetûnõ tehát a korai, 1790– 1799-es évekre vonatkozó források hiánya, annak ellenére, hogy Festetics György – birtokreformjának részeként – az ügyintézést is megújította, így jött létre a VI. iratcsoport Paedagogia néven, amelybe a fia, László neveltetésével kapcsolatos iratokat gyûjtötte.5 Ez vegyes tartalmú leveleket, költség-elszámolásokat, feljegyzéseket, utasításokat, szerzõdéseket tartalmazott, és legalább három nevelési tervezetet.
https://epa.oszk.hu/01500/01500/00006/pdf/08Stohl.pdf
*
| Festetics László | |
| Született | 1785. június 15. Ság |
| Elhunyt | 1846. május 12. (60 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Josefine von Hohenzollern-Hechingen |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Sallér Judit Festetics György |
| Foglalkozása | jogász, császári és királyi kamarás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics László témájú médiaállományokat.
|
|
|
|
|
Tolnai gróf Festetics László (Ság, Sopron vármegye, 1785. június 15. – Bécs, 1846. május 12.) várkapitány, földbirtokos, aranykulcsos, császári és királyi kamarás.[1]
Élete
A gróf tolnai Festetics család sarja. Gróf tolnai Festetics György (1755–1819), a keszthelyi Georgicon alapítója és jakabházi Sallér Judit (1766–1829) fia volt. Az apai nagyszülei gróf Festetics Pál (1722–1782) kamarai alelnök, földbirtokos és gróf nagybossányi Bossányi Julianna (1734–1805) voltak. Anyai nagyszülei jakabházi Sallér István (1726–1789), nádori ítélőmester, földbirtokos[2] és felsőmotesici és keselőkői Motesiczky Judit (1737–1796) voltak. Az anyai nagyapai dédszülei jakabházi Sallér István (1690–1761), a Magyar királyság alnádora, Vas vármegye alispánja, országgyűlési követe, táblabírája, földbirtokos és nádasdi Nádasdy Klára (1685–1765) voltak.
Ságon, Sopron vármegyében keresztelték meg, Keszthelyen könyvelték be; keresztszülei nemes Dallos Márton, Sopron vármegye aljegyzője, valamint az apai nagyanyja özvegy Festetics Pálné gróf nagybossányi Bossányi Julianna (1734–1805) voltak. A szertartást barkóczi Rosty János (1758–1810) keszthelyi plébános végezte. Festetics László bölcseleti és jogi tanulmányait (1800–1803) a pesti egyetemen végezte.
Házassága és leszármazottjai
1811. augusztus 31-én Baden-Württembergben, Németországban, feleségül vette Hohenzollern-Hechingeni Josefine hercegnőt (*Wadern, Saar-vidék, Németország, 1790. május 14.; †Bécs, 1856. március 25.),[3] herceg Hohenzollern Hermann (1798-1851) és gróf Maria Antonia von Waldburg zu Zeil und Wurzach (1753-1814) lányát.[4] A házasságból három fiú- és egy leánygyermek született:
- Ilona Jozefina Antónia (*Bécs, 1812. június 1.; †Chambéry, Franciaország, 1886. május 11.), gróf Alexander von Württemberg (*1801. november 5.; †1844. július 7.) felesége
- Tasziló (*1813. június 6.; †Bécs, 1883. február 5.)
- György (*Bécs, 1815. április 23.; †Bécs, 1883. február 5.)
- Lajos (*Bécs, 1823. június 25.; †Döbling, 1889. június 16.)
Munkái
- Assertiones ex physica, quas in r. univers. Pestiensi… publice propugnandas suscepit. Pestini, 1800.
- Tentamen publicum ex. mathesi applicata in reg. universit. hung. mense aug. 1800. exhib. Pestini.
- Theses ex aesthetica, quas primo semestri tradidit Ludovicus Schedius et quas anno 1801. publice defendendas suscepit. Pestini, 1801.
- Positiones ex universo jure naturali, publico universali et gentium. Pestini, 1802.
- Propositiones ex universo jure ungarico. Pestini, 1803.
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Festetics László keresztelői adatlapja – Keszthely
- ↑ Acta Papensia 2013 – A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)2013 / 4. számSzemleKurucz György: Keszthely grófja, Festetics György
- ↑ genealogy.eu festetics family 03
- ↑ http://genealogy.euweb.cz/hohz/hohenz9.html#JH
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Stohl Róbert: Festetics László neveltetéséről, LYMBUS – Magyarságtudományi Forrásközlemények, 2008., pp. 211–233.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I–V., Natura–Tellér Kft.–Heraldika, Budapest, 1990–1999
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
- Gróf Festetics Lászlóné temetése
*

Gróf Festetics László diákéletének emlékiratai
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
- Pálosokról, pálosoktól2025.06.17.
- Egy mondat: boldog(talan)-ok – XXVIII.2025.06.17.
- Virág Benedek és a Magyar Századok2025.06.17.
